Par.

  1 2  |             paraszt legény a huszárt.~- De vágtuk ám, - szólt jóízűen
  2 4  |              Lopnék ám - szól a másik - de hogy verné meg az isten
  3 7  |                is semmi: azután messze, de igen messze egy szörnyüséges
  4 10 |            voltam! - mondja az obsitos, de hogy többet ne kérdezhessenek
  5 10 |               monda meghökkenve amaz.~- De mekkora! - lőn ismét a válasz -
  6 10 |            válasz - se hossza, se vége, de ... feneke sincsen! toldá
  7 14 |               ám, csak lett volna elég; de utóbb abból is ugy kifogytunk,
  8 20 |             próbáltam uram három napig; de én állva nem tudok alunni.~ ~
  9 23 |                 hidegen vette a dolgot, de egy pár percz mulva iszonyuan
 10 24 |        mestervágással; - válaszolt ő. - De mi az a mestervágás? - Az
 11 26 |              leoldja a lovat, fölül rá, de akkor a trombitás is előveszi
 12 27 |               árát!~- Adnék édes vérem; de nincsen garasos mértékem.~-
 13 29 |                bizva élete szerencséje.~De a pajtások csak ketten voltak;
 14 29 |                  Laczi föl akar ugorni, de elbukott; ujra feltápászkodott,
 15 29 |             azonban kardjához kapott, - de azok körülfogták, elvették
 16 29 |        bemutattatik Laczi, mint fogoly, de holtrészegnek tettetvén
 17 30 |                volna? - mondja az ur.~- De nem is volt, - okoskodék
 18 31 |              csárdától, fel akar állni, de a bor nagyon marasztja ...~-
 19 34 |               ijedtében ugrott a kutba, de le nem merülhetvén, élve
 20 34 |                s fogai közé szoritotta. De ekkor mintegy fél utban
 21 38 |                kardot emelt a huszárra, de ereje fogyván, a huszár
 22 38 |               uram - felele a huszár. - De mégis, hátha 400 forintot
 23 39 |            koszorut hálásan fogadom el, de a pénz nem kell; pénzem
 24 39 |              nem kell; pénzem van elég, de helyette más valamit volnék
 25 39 |            huszárt... A nézők nevettek, de szemeik telvék valának könyekkel,
 26 40 |                a huszár és káromkodott, de sokkal szebben és sokkal
 27 43 |               unalomból vágatom őket.~- De huszár uraimék többen is
 28 44 |       esztendeje, amióta káplár vagyok, de most én sem vagyok rosszabb
 29 46 |                vonta rá a rövid mentét, de a birka vége kilátszott,
 30 48 |            valami kelletlen szerszámot; de ha csatában támadásra viszi,
 31 48 |              hogy már magától is ledűl; de jól gondolja az öreg, hogy
 32 51 |                  Régen történt az igaz, de azért megjárja.~Valaha elfogott
 33 51 |                vezér, hogy visszamehet, de mondja meg a vezérnek, hogy
 34 52 |            kérdé a paraszt a huszárt. - De messze ám, - el se hinné
 35 53 |               is! mondja az öreg.~- Na, de lássa, bátyám, mondja az
 36 54 |            akkor viseltek a rokkantak - de a huszár nem akarta fölvenni.~
 37 54 |        Iparkodtak mindenkép rábeszélni, de csak nem huzta föl. Utóbb
 38 56 |               bár iszonyuan káromkodik, de ekkor sem állhatja meg,
 39 56 |         pálinkáját.~Tölt negyedszer is, de a kobak már üres. Észrevevé,
 40 60 |         czigánybandájuk jó tova állott, de azért az ágyuzást ők is
 41 62 |             dobos először szabadkozott, de később kénytelen volt romlott
 42 63 |                  mert van otthon eléég; de maga csak egy vaan, s ha
 43 66 |             évre csaptam fel katonának; de már is annyit láttam és
 44 70 |                 most hazugságokat mond, de majd mond igazat is jó pénzért!
 45 73 |               Az öreg némi sértődéssel, de mind a mellett szokott kedélyességével
 46 75 |                  a mint megis szerezte; de az ifjut sehogy sem birhaták
 47 76 |               is elmondatott már ugyan, de szükebb helyen, a mit Deákról
 48 76 |          köztudomású dolog, igen ügyes, de vakmerő kocsis volt.~Nagyon
 49 76 |            gyeplőbe, tán megmenekszünk; de ha bele kapkod, okvetlenül
 50 81 |         szamarat egy fára akasztanak.~- De nagy szerencse, kedves ifiur -
 51 93 |               hogy kettőnek volt pénze, de a harmadiknak nem.~Háltak
 52 93 |                  Háltak ahol hálhattak; de minthogy lassankint hidegült
 53 102|                milyen idővesztegetés?~- De milyen - mondja a diák -
 54 108|             vall egész nyilvánossággal.~De nem használt a szó, el kellett
 55 109|              csinyük az ilyen dévajság, de te nem fogsz engem ingyen
 56 110|             tanitványoknak a dohányzás, de azért ahol hozzáférhettek,
 57 111|          nyakrafőre rohantak helyeikre, de az utolsók közől egyre rárivall:~-
 58 111|               én! - orditott a gyerek - de nem teszem többet.~ ~
 59 121|                 Meg is irta Oroszhegyi, de nem volt benne köszönet.
 60 121|             amaz.~- Én nem hallottam.~- De még én sem, mondja János -
 61 124|          Pressburger Pannonia a dolgot, de kivált az Ungar, mely még
 62 124|           hundert versteckte Warheiten.~De még nincs vége a tréfának.~
 63 124|                 járunk mi az anglussal; de nem hitték, hogy bolonddá
 64 125|           irásbeli próba hiányzott még, de az ifiurnak rémítő kinosan
 65 131|              Házasodni akart a czigány, de a móringlevélen sehogysem
 66 137|              azsok? kérdezkedék ujra.~- De nem ám, volt az ujabb válasz.~-
 67 137|                 lesz azsokból galamb?~- De nem ám, nevetett a mérnök.~-
 68 139|                a feje felé akart menni, de ott harapott; a farka felé
 69 147| vigasztalásképen mondja neki:~Bátyám! - de rossz ember ez a kend lova.~ ~
 70 152|      csudálkozással kiálta föl:~- Ejnye de nagy nyul ez!~- Nem nyul
 71 152|               Ejnye, csudálkozik ujra - de nagy nyul ez az őz.~ ~
 72 153|              elbámulva mondja:~- Ejnye, de picziny nyul ez.~- Nem nyul
 73 153|              Ejnye, csudálkozik ez is - de picziny nyul ez az ürge.~ ~
 74 154|                szoktam az orvosságot, - de magam nem veszem be.~ ~
 75 158|                vitte ezt a mesterséget, de utóbb saját fia egész ártatlanul
 76 163|            vendég a korcsmáros fiának - de zavaros a borotok.~- Tudja,
 77 167|               fráter.~Az is okoskodott, de a mi barátunk jól tudta
 78 169|                árkot, - sehol sem leli, de még nyomát sem.~Nagy későn
 79 172|         tizenkettőt - mondja Bermüller, de az asszony egyet sem ad
 80 172|       valamennyiben talált egy huszast.~De most már lehetetlen volt
 81 172|                hogy huszas lesz bennük; de biz egyet sem leltek.~Meg
 82 173|         bundáját is gyalogutra elhozni, de ha már itt van, el nem dobhatja,
 83 173|               az uton, a pásztor látta; de zálog nélkül nem igen szivesen
 84 174|           odaszól:~- Szólj the, Bocsor!~De az öreg mindeddig nem szólván,
 85 176|               szeretne litániára menni, de a vasmacskától nem tud kijönni.~-
 86 176|                is láttam, öreg anyám.~- De már hazudsz, rossz kölyök -
 87 178|            reggel ittam meg az utolját; de annak sem vettem észre valami
 88 181|               egy csufolkodó társához - de jóravaló könyvet irhatnék
 89 181|                 pajtás - mondja amaz, - de ha bele akarnád irni, a
 90 184|           visszanyerje előbbi szinét.~- De bolond volnék, - felele
 91 186|             harangnak hangja igen éles, de nem elég dörmögő.~- Az nem
 92 188|               nálunk - monda a baka. ~- De hogyan fér bele az a nagy
 93 190|           utazott! - mondja az egyik.~- De biz csak egyes egyedül voltam.~-
 94 195|             Nelli kisasszonynál voltam, de csak ...~- Mit csak? - kapott
 95 196|                mondani valami csárdába, de enni nem kaptak egyebet,
 96 199|            könyvárus siet a felelettel, de mikor a czimet föl akarná
 97 205|   Szent-háromság, könyörögj érettünk." (De hol?)~ ~
 98 211|                  hogy sötét volt ugyan, de a talyigán részeg férje
 99 213|            hitet kellett volna tenni, - de a törvényszék előtt csak
100 216|          hijával vegye vissza a többit: de az embertelen ezt nem tette
101 216|            szamár farkába kapaszkodott, de az erős húzás miatt a szamárnak
102 216|            létra, azon fölkapaszkodott; de még alig volt fele részén,
103 217|              vinne el egyszer az ördög, de még arra sem vagy méltó.~-
104 219|                 kutat akartak csinálni, de 8000 forintba kerülő munka
105 220|                lovamat vesztettem el, - de ha nem vagyok, ugy isten
106 223|           hadarászszon kezével.~- Igen, de hová tegyem ilyen szorultságban?
107 227|                           Hej Jancsi, - de csak urrá lettél te, mondja
108 227|                minden mozdulatod más.~- De más ám, - felel az inas
109 229|                 az inas, hogy meglelte, de nem Baloghnénak hivják,
110 233|           megfőtt ám ennek a leve is.~- De még a husa is! mondja a
111 233|               Jó ám ennek a leve is. ~- De még a husa is! válaszolá
112 241|       megszoktad az én gorombaságaimat, de én a tiedet nem.~ ~
113 244|              Adjon isten száz forintot, de egy garas se legyen hija,
114 244|                a pénzt visszakövetelte, de Miskától nem tudta visszabeszélni
115 244|                kezdte a lármát a gazda; de Miskán ma is csak annyit
116 248|               hadd érjék még az esze.~- De csak házasodjék most - mondja
117 250|               szegény koldusnak is van, de mi haszna venné számba?
118 256|             János, Péter és a felesége;~De most már meghaltak, mind
119 257|                ut,~Tizedfél öles a kut,~De a mester nem hitte,~Beleugrott,
120 257|            hitte,~Beleugrott, megmérte.~De a fia őtött, kátott,~Huzzátok
121 268|                  hogy legyen csizmadia; de mit használ, ha a gyerek
122 269|            ülnünk az ezüst menyegzőt.~- De bizony jobb lesz - mondja
123 275|             küldemény, siet kiváltatni, de majd megütötte a guta, midőn
124 287|              vagyok, - nemzetes uram.~- De miért? - kapott a szóba
125 288|                a pénzt, - bepanaszolta; de amaz azzal védelmezte magát,
126 289|               törekedett őt lebeszélni, de a boldogtalan annyira szerelmes
127 291|              ember a harmadik határban, de épen jött az erdőkerülő.~-
128 300|             lassan, tisztelendő uram.~- De hát mi a baj?~- Minden, ...
129 312|              akkor fizet négy garast, - de ha a parton segiti a hajót
130 313|                  találok én mindjárt.~- De mit? - faggatám tovább is.~-
131 313|            hagyom.~- Igen, mondám én, - de hátha az már várja kendet,
132 314|                 amaz bankrótot csinált, de nem tudta mi az? Végre urát
133 314|             emberségére biznak valamit, de az azt magának eldugja,
134 314|    tulajdonosnak, ha felét visszakapja, de néha kevesebbel is megelégszik.~
135 316|               tudnak egyéb mesterséget; de az én fiam kitanult csizmadia.~ ~
136 320|                indulatosan felkiálta:~- De már látom, ha ez ösvényről
137 324|       mindenféle étel van még oda benn, de már nem tudok többet enni.~ ~
138 331|                 minden jóra való ember, de annál kevésbé a szappanos.~
139 333|           zuhanással dült le lábai elé.~De kár, hogy ott nem szoritotta.~ ~
140 334|                 sulyosan megbetegedett, de a vén szappanos a világért
141 337|           átvevén a pénzt és levelet.~- De ösmeri-e? mondja a paraszt.~-
142 338|                is, hová gyakran kiment; de minthogy restelte a gyalogolást,
143 338|        észrevette, már elállt az utból.~De már annyiszor próbálta azt
144 339|              haldokló - végem közelget, de hiszen a meghaláshoz nem
145 341|                 ajánlottam az istennek, de lábaim sohasem jutottak
146 351|                kapott?~- Akármennyit.~- De maga is lőtt le eleget?~-
147 351|            tudta megállni.~- Könnyen.~- De hogyan?~- Mert én dobos