Par.

  1 7  |            mi különbség van a huszár és a baka között?~- Hallgass
  2 8  |  dragonyos-lovat kapott el a huszár, és próbaképen ráülvén, irgalmatlanul
  3 17 |         huszár négy, általa elfogott és lefegyverzett horvátot hajtván
  4 17 |          népe észreveszi, vasvillára és kapára kapott, s a foglyokat
  5 23 |            az nekem, a ki pontziussa és pilátusa van, ha már most
  6 26 |            is, - felelé a trombitás, és lóra vetvén magát, szörnyü
  7 26 |            szépen a táborba kisérte.~És ez történt dolog.~ ~
  8 29 |              a tervet, miáltal lovát és magát megszabaditani reméli.~
  9 29 |       lovasok; vizsgálgatták a lovat és huszárt. Egyik kilőtte fegyverét,
 10 29 |          csak káromkodott huszárosan és bort parancsolt. ~A vezér
 11 36 |              dologban semmi különöst és rendkivülit nem látott -
 12 39 |            vágtató huszár közvitézt, és igen finom kendőben egy
 13 39 |          finom kendőben egy koszorut és hat fényes huszast adott
 14 39 |            édes asszonyság, a kendőt és koszorut hálásan fogadom
 15 39 |          felelt mosolyogva a huszár.~És a hölgy félreveté fátyolát,
 16 39 |            közvitéz pedig lehajlott, és száz meg száz ember szeme
 17 40 |             elmegy, - szólt a huszár és káromkodott, de sokkal szebben
 18 40 |       káromkodott, de sokkal szebben és sokkal cifrábban, mintsem
 19 48 |              hogy a fiut föltüzelje, és rendesen a rekruta előtt
 20 54 |              végre invalidussá lett, és mint olyant be akarták osztani
 21 56 |              iránt, épen oly jószivü és nemeslelkü a magukat védeni
 22 58 |   csapatjával, a Stadthan elébe ment és cirumspectus modorban igy
 23 64 |            hány tempóban eressze be, és ismét hányban huzza ki a
 24 66 |    szépségeit, s a mint a nagy Dunát és Budavárát megpillantá, igy
 25 66 |              de már is annyit láttam és tapasztaltam, hogy egy év
 26 69 |            is rögtön sietünk vissza.~És ugy tett, amiként beszéle,
 27 70 |           Igenis - felele az örmény.~És a bámuló örmény megkapta
 28 75 |          közeledést megnehezithesse.~És most jöjjön egy megbántó
 29 75 |              tartalmát megtudhassák, és ha lehet, az ifju szónokot
 30 77 |           közől csak egyszer talált, és pedig egy szarkát. Kelt,
 31 81 |              Angliában minden zsidót és szamarat egy fára akasztanak.~-
 32 82 |            legnagyobb hazafiaknak, - és jótékonyságáról, szép alapitványairól
 33 85 |          Megszégyenelte magát a nép, és fogott rajtuk a szó.~ ~
 34 86 |           Fölkeresi egyike hiveinek, és pedig egy öregasszony, hogy
 35 94 |               még az is, a ki aludt, és vacsorástól, gyertyástul,
 36 95 |      Kmettiről még néhányat elmondok és pedig diákul, a mint ő azt
 37 108|       bevallja baját, hogy részeg, - és még ránk is mutat.~Végre
 38 110|              ki akartam melegedni.~- És ön? riadt föl tovább az
 39 114|            csütörtökön felelek neked és tudtodra adom, hogy pénteken
 40 118|       lehetett, nagyon gazdálkodott, és mindenfélekép forgatta a
 41 118|     kenyérnek darabja 3 frt is volt, és ezzel egy arányban más élelem-czikk
 42 118|            készpénzben 25 frt pengőt és ebédet.~Rögtön beleegyeztem;
 43 118|             akkor valék épen 24 éves és épen tetőpontján az én mindeddig
 44 119|          Dühödten kiált föl az öreg, és volt mit hallani a szószármaztatásról;
 45 119|              csattog, csata, csatár, és igy tovább más ötven gyökeret
 46 119|            tovább más ötven gyökeret és ugyanannyi ragasztékot előhordott.~
 47 119|              egy uj czimiratot látok és pedig:~"Itten kaphatni krumpli-kenyeret."~
 48 120|              nem szedett betücsomót, és a szedő fejéhez vágta, mert
 49 121|          majdnem a várfalat lemosta, és Helmeczynek kimondhatatlan
 50 122|          annyit sem tud, hogy az iró és az irnok között mi különbség
 51 123|            azonban nagyon becsületes és hű ember volt.~Husvéti ünnepekre
 52 124|            megszólamlott a lánczhid, és a Budapesti Híradóban egy
 53 124|              kinézésű birtokos volt, és átellenben vele egy hasonló
 54 124|            is hagyjuk ám ott csufnak és országgyalázatnak, ha az
 55 124|             angol otthon is fölsült, és itt is; azért félben áll
 56 124|           oknál fogva - én hazudtam; és megenged spectábilis, ha
 57 125|        elfecsegte a pajtások között, és még igen korán a perszonális
 58 126|              öreg Bocsornak kortársa és jó barátja, azon ritka emberek
 59 127|              jól megtömött szekrényt és minden ágybelijét.~A mint
 60 127|              midőn látná a szekrényt és ágyruhát, kérdi öcscsét:~-
 61 127|           öcscsét:~- Mi ez?~- Ruháim és ágynemüim, - mondja a gyerek.~-
 62 127|               aki mind volt jurátus, és még egyik sem gyalázta meg
 63 146|              derest kihuzatták vele, és a hajduk mellé állottak,
 64 146|      szolgabiró a czigány kérésének, és a deres alá feküdt.~ ~
 65 147|             mellette egy másik utas, és vigasztalásképen mondja
 66 149|              mindenkép utasitá, hová és merre menjen, főleg ajánla
 67 149|            van koncipista, lakik itt és itt.~Kapott az ur az ajánláson,
 68 149|         elküldé a mondott szállásra, és hogy egész becsülettel legyen
 69 160|        barátunkkal történt az egész, és pedig az, hogy egykor G.
 70 162|           egyik elfeledte mondókáját és pedig ezen szót: Szomjuhozom!~
 71 164|              prédikálta: "por voltál és porrá leszel."~- Szamár -
 72 164|           vigasztaló - ha por voltál és porrá leszel, ugy semmit
 73 168|              lecsipette tiz körméről és legalább huszonötöt elveretett
 74 168|              egy paraszt a deresről, és olyan jajgatást vitt végbe,
 75 172|       Bermüller ezt hallván, kimegy, és egyik asszonytól megvesz
 76 174|          igen jó módú jobbágy ember, és a környéken általánosan
 77 175|            én az istennek épittettem és nem magamnak, hát a ti huszasotokat
 78 176|            menni, - ott kapta a viz, és beleveszett mindene, - okoskodék
 79 179|            paraszt két hétig etetett és itatott egy legényt, kinek
 80 182|            látom, hogy rendeléseimet és orvosságaimat követte.~-
 81 183|           odafordul egy uri emberhez és kérdezi tőle:~- Ugyan mondja
 82 190|           aztán, hogy visszafelé ült és rosszul lett.~- Azok is
 83 190|              egyes egyedül voltam.~- És mégis visszafelé ült ön?
 84 191|               különösen az igazságot és igaztalanságot.~- Fiam Peti! -
 85 192|            kalapja volt a gyereknek; és épen nem látott ki a kalap
 86 196|         egyebet, mind egy kis sajtot és szalonnát.~A fiu rögtön
 87 197|    asszonynak, s annál töltöttem éjt és napot, te, hallottad?~Ekkor
 88 211|       pontosan leiraték a nő nevével és szállásával, s ekkor terhével
 89 216|         törvén, az ember is leesett, és kezét is kitörte.~Végre
 90 218|              vámosok elállták utját, és vitatták, hogy a teher nélküli
 91 218|               mondja az erős szolga, és a szamarat nyakára vévén,
 92 224|             a fiu, mert Pénzes Ferit és Garas Lajost vágatta meg
 93 241|              asszonynak igen csöndes és szelid férje lévén, azzal
 94 254|         magamat, reggel kávét iszom, és hétköznapon is selyemviganóban
 95 256|             Ége~István, János, Péter és a felesége;~De most már
 96 257|               az éjszakák is ködösek és sötétek voltak, azonkivül
 97 259|              hanem a drága kutyákat, és más gyönyörü dolgokra fecsérlett
 98 261|               pedig ez nagyon kár.~- És mi volna az? kérdi a báróné.~-
 99 263|      kisasszonnyal; mert egy kicsiny és semmit sem jelentő emberhez
100 275|             hálátlanak szinte póstán és bérmentetlen. Amaz el nem
101 279|          ember vetődött az országba, és szokás szerint magyarul
102 279|          lóháton kóválygott valahol, és a ló ledobta, mire az ut
103 279|             segitették ahogy tudták, és pedig jó magyar szokás szerint
104 279|              érte, belekapaszkodtak, és mit sem törődvén irtóztató
105 279|     bőgésével, helyre akarták huzni; és csak akkor hagytak neki
106 288|             hétre a tőkét kamatokkal és perköltséggel fizesse meg.~ ~
107 290|              kell haragudni, civódni és beszélni; mert értelmes
108 290|             emlékezőtehetségre mutat és az ügyes ellenfél azonnal
109 291|          szomszéd uram.~Jön a kerülő és szemközt állván Takács Pálnak,
110 296|          megunta egy vendég a sokat, és meglehetős hangosan mondja:~-
111 301|            konyhán, egyet kicsipett, és köpönyeg alá fogván, a kastélyból
112 305|          hogy sok prókátor gazember, és hogy ezt irásban is adja?~-
113 313|           hátha az már várja kendet, és a kapu nyitva lesz.~- Nojsz,
114 314|            hogy ő bankrótot csinált, és majd megbecsülteti a jószágot,
115 314|            megbecsülteti a jószágot, és a mit ér, annak felét visszaküldi.~ ~
116 315|          osztozhassanak jószágaimon.~És ahány csak jött, mind ily
117 316|        asszony bement az ezredeshez, és sirva ríva rimánkodott,
118 317|       folytatólag.~- El biz én uram, és sehol sem lelem, pedig már
119 321|             furcsa különbség hajatok és szakállatok között, akkor
120 327|              a fiát bolondnak hitte, és a háznál mindenki ugy bánt
121 327|            megint elvitt egy tányért és a kutba hajitá.~A mint észrevette
122 327|            tüstént jelenté a dolgot, és egy embert leeresztettek
123 327|       tányért.~Le is ment egy ember, és kotorászása közt felkiáltott:~-
124 327|          másik tányért is megleltem, és a kanalat is; azokat szintén
125 327|            dobverőmet is keresd meg, és hozd fel nekem.~Igy vették
126 332|            van a mi szappanosunk is, és majdnem a nyavalya töri
127 332|              G...~- Tekintetes karok és rendek! A fönnforgó tárgyban
128 332|             Mondom, tekintetes karok és rendek, - hogy az előbbeni
129 332|          Csakhogy - tekintetes karok és rendek - mindenkit előre
130 332|          Igen is, - tekintetes karok és rendek - én meg vagyok vesztegetve
131 337|             dolgával, sáros is volt, és folyton szakadván az eső,
132 337|             kérdett, átvevén a pénzt és levelet.~- De ösmeri-e?
133 338|          kéredzett, aki már ösmerte, és leste a vén kópét, s a mint
134 340|               hogy igen jó kaláccsal és jó kenyérrel tárta vendégeit.~
135 343|              fegyverét kezébe vette, és azon helyre állt, hol őt
136 343|      könyörült a siránkozó asszonyon és gyermekein, s a furfangos
137 345|              tette, oda megy a tiszt és mondja:~- Mellett ki, a
138 347|          ujoncokat tanitott a tiszt, és magyarázta nekik az előőrsi
139 347| föltartóztatja azt, aki megközeliti, és jelentést tesz róla.~- Nos! -
140 347|         köpcös kiválik a többi közöl és várja a kérdést.~- Tehát
141 348|                   Katonaszedés volt, és mindenféleképen iparkodtak
142 348|          fiura, cselhez folyamodott, és mintha a fejét tapogatná,
143 350|              nem tudott a huszárnak, és utoljára is kénytelen volt
144 350|              is?~- Sajnáltam a lovat és a jó ruhát, hogy többet
145 355|    kifütyöltek, minden ember fütyölt és csak egyetlen egy tapsolt.