Par.
1 18 | Dohányzott-e már ma vitéz ur? - kérdé a p...i ostromból
2 30 | Hogyne volna? - mondja az ur.~- De nem is volt, - okoskodék
3 43 | nyomorultak?~- Látja az ur, egymást verik.~- Talán
4 54 | kapitányt:~- Vitéz kapitány ur, már látom, igy nem megy,
5 60 | lábát, nagyságos óbester ur, a mi bandánk már nem maradhat;
6 77 | emlékül beirni.~A tisztelendő ur bizonyosan azon jó hiszemben
7 85 | azt mondja a tisztelendő ur:~- Ilyenek vagytok ti! mikor
8 86 | beszéd után elmondja plébános ur a szegény asszony baját,
9 101| mondá be: ~- Tisztelendő ur, ... én igen bőkezü vagyok.~-
10 104| Aztán megfordultam, tanitó ur, - mintha haza akartam volna
11 110| hideget éreztem, igazgató ur - ki akartam melegedni.~-
12 110| Mellszorulást éreztem, igazgató ur.~- Hát te idétlen kölyök? -
13 121| ágyuzni?~- Hallott a teins ur? kérdi vissza amaz.~- Én
14 122| mondja - ki volt ez az ur?~- Kazinczy Gábor, - felelék.~-
15 123| nekem valamit; mert Jókai ur is megigérte, hogy hoz egy
16 125| perszonális fülébe jutott.~Az öreg ur is olyan ember volt, hogy
17 126| beszédet, mint valami kegyelmes ur ráadásul egyről másról is
18 130| Henyélésben kapta az ur a kaszásokat.~- Na, gazemberek; -
19 130| gazemberek; - mondja az ur - gyönyörüen dolgoztok,
20 133| voltak, lármázott a két ur:~- Gazember, miért vittél
21 134| Tanti! mondja neki az ur - levetetlek én téged.~-
22 134| sem les ábbul, nagyságos ur, - védelmezé magát a czigány.~-
23 135| verbungnak, s a mint egy ur hallgatná, oda fordul az
24 135| urnak?~- Olyant - mondja az ur - a melyiktől magad is katonának
25 143| mondja diákul a teins ur.~- Na! - vigasztalódék a
26 144| megkapta - felit a plébános ur engedte el, felit meg a
27 148| tudós - tehát azt hiszi az ur, hogy az uristen a mézet
28 149| lakik itt és itt.~Kapott az ur az ajánláson, ki is komponált
29 151| Mit csinált az ur ezzel az emberrel? kérdi
30 159| bort nem töltött bele az ur.~ ~
31 161| megszólamlik:~- Látja az ur, hogy ketten vagyunk, s
32 161| s ha én nem segitek, az ur semmit sem tud.~ ~
33 166| kocsmáros:~- Mért iszik az ur vizet?~- Mert bizonyos vagyok,
34 168| nem jár, - okoskodék az ur.~- Debzon, kedves teins
35 168| huszonötöt veretett rám a várnagy ur.~Most már érthető volt a
36 169| társaságban egy öregebb ur is, ki minduntalan haza
37 174| arccal hallgatott, Bernáth ur pedig mindig lökdöste.~-
38 177| lakik a Str...g fiskárius ur? mert azt mondták, hogy
39 178| is meglesz, - mondja az ur - csak tegyen ugy, a hogy
40 182| Csak ugy, hogy orvos ur gyógyszereit kidobáltam
41 183| tőle:~- Ugyan mondja meg az ur, hol csinálták ezt a magas
42 187| Édes ügyvéd ur! - panaszkodék egy asszonyság
43 190| gyorskocsin utazott egy ur, s a mint délben megérkezett,
44 191| Leczkéztette a tanitó ur a gyerekeket, azután pedig
45 191| Nos ... mondja tanitó ur - mit tennél?~- Megenném!
46 194| voltak; mire egy tapasztalt ur végre nagyon megboszankodván,
47 207| a rab - tekintetes biró ur, én nem kivánok semmit.~ ~
48 212| Holdpataky ur a bolondok házát is megnézte; -
49 212| érzésben tartja, mire H. ur előérzetből, vagy gondolván,
50 214| Ekkor bosszusan kiált az ur.~- Vigyen el az ördög, annyi
51 229| Megparancsolta az ur együgyü szolgájának, hogy
52 233| hust szedegette, mire az ur meg akarta értetni, hogy
53 233| nem eszel? kérdi végre az ur.~- Nekem a husa is jó lesz,
54 236| huszonöt botot kap.~Valaki ur nem is hunyorit, hanem egykedvűen
55 236| vettem ki - mondja Valaki ur - tizenkettőért csakugyan
56 237| mit menthetsz, kiált egy ur cselédjének, midőn észrevette,
57 242| sajnálom, - mondja a házi ur, hogy ennek épen az én házamban
58 244| jobban higgye a tekintetes ur, még az is kitelik belőle,
59 247| odakap a fejéhez s az öreg ur parókáját köznevetségre
60 252| odakiált:~- Igazi szamár az ur.~- Igen, igen, - viszonzá
61 259| hogy ez vagy az a nagyságos ur egy rongyos könyvet megvett;
62 284| nem igen fogott, sőt egy ur még fenyegetni kezdi a parasztot,
63 284| megütlegelteti.~Midőn az ur már eltávozott, azt mondja
64 292| mellékteremben, s midőn az ur később neki is ugyanazt
65 292| nyugodt - Lizi, - mondja az ur - nekem két világom van.~ ~
66 293| viszont kérdi:~- Visszajön az ur, vagy ott marad? ~ ~
67 295| valami dölyfös méltóságos ur, ki azon jó hitben van,
68 297| megszokott embere volt, a házi ur azon tréfát tette vele,
69 297| kezdenének, azt mondja a házi ur:~- Eb aki a levesét meg
70 303| Valami gazdag ur egy feslett életü tánczosnéba
71 315| gályarabok közé menvén egy nagy ur, egész sereg tódult közülök
72 315| megpillantván, magához inté a nagy ur.~- Hát téged mi hozott ide?~-
73 315| megszólitott.~Ekkor a nagy ur a felügyelőhöz fordulván,
74 317| Ej mit dévajkodik az ur, - csak nem vihette fészkébe
75 321| a városnak.~- Kegyelmes ur! - monda az egyik - szakálam
76 327| Egy nagy ur a fiát bolondnak hitte,
77 328| egyet-kettőt, már feladta X. ur a kezére bizott várat.~Midőn
78 330| azt magának tartotta az ur Isten, hogy a vizet borrá,
79 331| Kis-Martonban, szappanos ur szintén elment Kis-Martonba,
80 335| boltosnak:~- Minthogy az ur nekem egy kabátra való posztót
81 340| barátom - mondja a házi ur - bizonyosan tréfálsz, -
82 344| urnál ebéden lévén, a házi ur azt mondja neki:~- Hadnagy
83 344| azt mondja neki:~- Hadnagy ur, valóban ön oly sovány,
84 346| pénzeért, azt mondja:~- Hadnagy ur - a harangszó nem juttatja
85 356| Egy falusi ur először menvén nagy városba,
|