Par.
1 8 | egy dragonyos-lovat kapott el a huszár, és próbaképen
2 10 | hosszán vagy a szélességén el nem szörnyűködött, annak
3 16 | Valahányszor egy ágyugolyó röpült el fejök fölött, éljent kiáltottak
4 20 | Tán pénze nincs kendnek?~- El sem tudnám költeni.~- Hát
5 23 | ágyugolyó épen akkor hordta el lova hasának szőrével együtt
6 23 | hogy lábodat nem hordta el a golyó. - Mit ér az nekem,
7 24 | gégénél kezdve ugy vágom el az ellenség nyakát, hogy
8 24 | ellenségnek nyakacsigájánál vágom el a fejét, - ezt csak akkor
9 29 | leheveredett.~Pihegve nyult el a fáradt éhes sánta ló;
10 29 | Száguldtában sem feledte el kedves Betyárját. Arra tartott.
11 31 | nagyon marasztja ...~- Hozzák el lovamat - szólott - s tegyenek
12 34 | huzatott fel egy ölnyire, kezei el lévén marjulva, a kantárt
13 34 | szorulván, nem bukhatott el fenekére. Huszáraink nem
14 37 | hogy azokat más valaki el ne találja venni.~S ezzel
15 38 | a gazdáját most küldém el róla. - Nem adnád-e el?
16 38 | küldém el róla. - Nem adnád-e el? Adnék érte 300 forintot. -
17 38 | forintot adnék érte? - Nem adom el uram, mormoga a huszár. -
18 38 | sóhajta, igy szólt: - Nem adom el uram; egy vitéz bajtársam
19 39 | koszorut hálásan fogadom el, de a pénz nem kell; pénzem
20 41 | csatatéren sebesülten maradt el a huszár, az ellenség fölszedte,
21 43 | egy szemtanu ekkép beszélt el nekem.~- Déltájban volt,
22 50 | sem elevenen, sem amugy el nem vihette, leugrik lováról,
23 52 | huszárt. - De messze ám, - el se hinné kend, ha mondanám,
24 56 | kérődzőhez igy szólt: Ej, hordjon el a szél! szeretnél ugy-e
25 58 | modorban igy szól hozzá: ha el akarja foglalni a helységet,
26 70 | hozni. Az örmény hiven járt el, s egyik leghasználhatóbb
27 72 | Ha az ütlegeket levélben el lehetne küldeni, ugy ezen
28 72 | most a hátaddal olvasnád el.~ ~
29 91 | lelkére köti tanitványainak, el ne feledjék, hogy 20 millió
30 91 | országban.~No nem is feledték el; mert a mint a délutáni
31 108| Pápa környékén töltöttem el az ünnepeket egy jó barátom
32 108| éjt zajgásban töltöttük el. Velünk mulatott egy legátus
33 108| Mennyire lehetett jó kedvünk, el lehet gondolni; mert a legátust
34 108| hogy valamennyien menjük el meghallgatni a tegnapi legátust,
35 108| De nem használt a szó, el kellett mennünk, s épen
36 108| szószékkel szemközt helyezkedénk el.~Látom a legátusnak mámortól
37 121| bosszuságára egy pisztoly sem sült el.~ ~
38 124| szólótehetségéhez férni.~Bezzeg el is találtuk a bibit.~- Meg
39 124| vizszinig készülvén már el, a budai oszlopnak még csak
40 124| most már mikép hordják el azt a sok követ, a mit hiába
41 124| legalább magam nem hiszem el!~ ~
42 139| törvényszék mennyit hitt el, azt nem tudom; hanem annyi
43 140| hogy azt a főbiróhoz vigye el.~Meg volt azonban irva a
44 141| czigány - hogy valakinek el kell vinni a postót.~ ~
45 144| tehát a plébánoshoz, engedné el neki felét a böjtnek.~-
46 144| felit a plébános ur engedte el, felit meg a káplán.~ ~
47 161| müvész bosszusan utasitotta el. Azonban ujra jel adatik, -
48 162| választott emberek mondák el valami faluban. Szerencsétlenségére
49 169| pedig az öregurral ment el.~A mint a nagy templom felé
50 173| elhozni, de ha már itt van, el nem dobhatja, este pedig
51 176| már más bolondnak mondd el, ne nekem, kelt föl az öreg,
52 179| Parasztembereknél ritkán tesznek el ugorkát télre, igy a helybeli
53 198| á ... risba? - bámult el amaz.~- Oda, oda.~- Az asszonyt
54 213| pajtásom nem jöhetett el, hát megkért, hogy helyette
55 214| bosszusan kiált az ur.~- Vigyen el az ördög, annyi jószágom
56 215| negyedik mellett megyünk el, volt az elmés válasz.~ ~
57 217| haragjában:~- Bár vinne el egyszer az ördög, de még
58 220| ugy lovamat vesztettem el, - de ha nem vagyok, ugy
59 236| Egykor valaki pipázva ment el az őr mellett.~- Vegye ki
60 244| se legyen hija, mert én el nem veszem.~Egykor saját
61 244| mondja Miska - hordja el a patvar azt az egy forintot,
62 246| állítani.~- Ilyent nem fogadunk el, mondja a főbiró.~- Miért
63 247| azon dévajságot követte el, hogy egy javakorabeli urnak
64 247| az öregur sem feledkezett el az elégtételről, mert az
65 249| urnak azt mondtam, hogy adja el.~ ~
66 257| mester a sok jó kinálásban el is ázott, hazament a falu
67 265| s utóbb bosszusan löké el magától saját kezét mondván:~-
68 270| kereskedését ekkép nevezte el: "az amerikai majomhoz."~ ~
69 275| póstán és bérmentetlen. Amaz el nem tudván gondolni, hogy
70 277| csak a lázt távolitsátok el, a szomjuságot magam is
71 289| csináljanak neki, s abban temessék el. A jelenlevő pap mindenképen
72 293| fogadott:~- Mennyiért visz el a bolondok házáig? - kérdi
73 301| alá fogván, a kastélyból el akarta vinni.~Azonban óvakodó
74 302| az eresz alá, ott aztán el nem érik.~ ~
75 315| igy szólt:~- Eresszétek el ezt az utolsót, nehogy a
76 317| kelmed? kérdé folytatólag.~- El biz én uram, és sehol sem
77 326| ott, hogy miként fecsérlé el az urfi minden apai jussát.~ ~
78 331| keringenek, - hadd mondom el őket.~Szappanos ez az istentelen,
79 337| hogy egy levelet vigyen el a szappanosnak.~Azonban
80 340| nagyon szivesen szabadult el a háztól, hogy jól lakhassék;
81 352| mondja az urfinak:~- Jőjön el holnap, fölmentési bizonyítványát
82 352| fölmentési bizonyítványát vigye el.~Eljött másnap az urfi,
|