Par.

 1 9  |          kapitánynak - hogy ez az ember nem borotválkozott.~Odanéz
 2 9  |       szemét jobban, - hisz ez az ember olyan tisztára meg van borotválva,
 3 10 |    lámpása pedig akkora, hogy két ember ladikon evez az olajban,
 4 14 |         kifogytunk, hogy tizenkét ember kapott egy egeret.~ ~
 5 15 |          adtak neki?~- Hát minden ember azért jön ide, kapitány
 6 39 |       lehajlott, és száz meg száz ember szeme láttára a derék hölgy
 7 43 |     hallok, minőt a deresen fekvő ember szokott maga jóvoltáért
 8 44 |     ruhában?~- Nojszen a ruha nem ember. Nézzék az urak ezt az irást, -
 9 73 |            hiszed azt, hogy ez az ember megbolondult.~Az öreg némi
10 74 |           gróf - ha választottabb ember nem vállal hivatalt, gyengébbeket
11 82 |    egyszersmind igen tiszta lelkü ember volt.~Egyszer fölső Nyékre
12 84 | kardinális szintén a legeredetibb ember vala, főleg pedig nagy hazafi,
13 84 |       Szamár - szól vissza a nagy ember - ki bizta rád az ország
14 85 |        következő vasárnapon annyi ember tódult a templomba, hogy
15 88 |         hanem az apám, ki bűbájos ember lévén, megharagudván rám,
16 103|         maga, hogy én kvalifikált ember vagyok? - Ugy nézzen rám,
17 106|          édes-örömest elereszt az ember a keze alól.~ ~
18 116|         kérdé a lány - böcsületes ember ingyen kapja.~ ~
19 118|         vendéglőkben alig mert az ember jóllakni.~- Uramöcsém -
20 123|           nagyon becsületes és hű ember volt.~Husvéti ünnepekre
21 123|           hozza; mert ő nagyon jó ember.~- Én is azt hiszem - mondja
22 123|           az igaz, hogy kálomista ember, hanem azért böcsületes
23 123|            hanem azért böcsületes ember.~ ~
24 124|        azon tárgy, melyhez minden ember hozzá köszörülte kését.~
25 124|        hónapokig nem láthatott az ember munkást, s a napisajtó is
26 125|       jutott.~Az öreg ur is olyan ember volt, hogy ha tromfja volt, -
27 126|         közé tartozott, ki gatyás ember létére mindig hordatott
28 127|           lánczhordta, hát különb ember akarsz te lenni, mint én,
29 133|         világon kerestíl mehet az ember.~ ~
30 147|                 Elakadt a szegény ember az utközépen, - csökönyös
31 147|          neki:~Bátyám! - de rossz ember ez a kend lova.~ ~
32 148|                         Egy tudós ember mézet falatozott, - ezt
33 148|         ezt látván egy gyengefejű ember, tréfálni akarván, mondja:~-
34 152|                         A somogyi ember egy nagy vadászat alkalmával
35 153|                          Az atádi ember hasonlóul, mikor legelőször
36 160|    sárczipő megvan.~Igy is jár az ember.~ ~
37 161|    fölségesen végeztük, mondja az ember, mire a müvész bosszusan
38 168|          volt, hogy a mely szürös ember bement a vármegye házára,
39 174|         apja igen jó módú jobbágy ember, és a környéken általánosan
40 176|    vasmacskát, feljön egy tengeri ember, kéri alázatosan a kapitányt,
41 177|          látjuk, hogy egy paraszt ember végig kocogatja a bódékat,
42 180|              szólongatá a göcseji ember gebéjét, amely a teher alatt
43 183|      magas. Egykor egy csallóközi ember sokáig bámulta; végre odafordul
44 188|            szólt egy katonaviselt ember csapszéki hallgatóihoz -
45 193|         mikor olyan tűzben van az ember, nem is tölt, hanem csak
46 197|           Nem hallgatsz förtelmes ember! - nem elég, hogy magad
47 200|                               Egy ember szüntelenül civakodott nejével,
48 202|                    Valami hitvány ember őseivel dicsekedett, mire
49 203|     valaki:~- Igy van az, - ha az ember aranyát, ezüstjét elpazarolta,
50 216|          dolgot.~Történetesen egy ember szamarát kergette, hogy
51 216|          hogy az ketté törvén, az ember is leesett, és kezét is
52 222|         gyötörte. Nagyon örült az ember, hanem külsőleg meg akarván
53 222|         Magához vette? - kérdi az ember.~- Igen! - válaszolá a pap.~-
54 226|        van? hol van? kérdi minden ember.~- Magam is azt szeretném
55 227|         hust.~- Alig ösmer meg az ember - folytatja amaz - minden
56 227|          evést is máskép teszi az ember.~ ~
57 235|     nyugodalma, mint valami német ember kalapjának Bécsben.~ ~
58 246|           nem? kérdi alázattal az ember.~- Nem látja kend, - mondja
59 252|           valami Klimits nevezetű ember annyira elhiresedett ostobaságáról,
60 266|         Sebesen menvén egy falusi ember az utczán, a szembe jövő
61 279|              Valamikor egy idegen ember vetődött az országba, és
62 286|         veszi észre a boldogtalan ember, hogy saját kalapja is dob
63 288|                        Egy ravasz ember valakitől kölcsön kért száz
64 290|         ujjait nyálazza, az olyan ember kocsisok közé való.~3-or.
65 290|         nem mer hivni, - az olyan ember rendesen fél a haláltól.~ ~
66 291|                    Fát lopott két ember a harmadik határban, de
67 293|                               Egy ember a bolondok házát akarta
68 300|   nyugodalom kevés, alig birja az ember, tisztelendő uram - mondja
69 306|                      Valami dévaj ember észrevette, hogy a csapláros
70 307|                   Halat evett egy ember a korcsmában, s egymás után
71 317|      legtöbbnyire ott van, hol az ember nem is álmodja. Próbálja
72 317|          megleli a lovát.~A káros ember egyet nagyot sóhajtott,
73 317|        bizonyult, hogy jó az okos ember a háznál.~ ~
74 318|   gonoszságairól különösen ösmert ember valamelyik előszobában visszamenet,
75 327|           tányért.~Le is ment egy ember, és kotorászása közt felkiáltott:~-
76 329|              Egy furfangos udvari ember dicsekvék, hogy még éltében
77 331|        kapott is minden jóra való ember, de annál kevésbé a szappanos.~
78 338|       azon fölül pedig épen olyan ember kocsijára kéredzett, aki
79 340|       mindig jó kenyeret eszik az ember.~- Tréfálsz, barátom - mondja
80 343|          feledtek.~Sokáig várt az ember, végre huszonnégy óra mulva
81 355|       darabot kifütyöltek, minden ember fütyölt és csak egyetlen