100-bitan | bitof-elhin | elhir-ferni | ferto-hason | hast-kanal | kancs-kovet | kozbi-megas | megat-nevet | nevev-quond | quot-szorn | szoho-ugass | ugato-zvanz
Par.
3003 79 | egykor valami Vida nevezetű közbirtokos volt, ki még József idejében
3004 75 | örvendett olyannak, mi a közeledést megnehezithesse.~És most
3005 140| czigány, s a mint a főbiróhoz közelednék, megkinál egy fiatal legényt
3006 339| sóhajt a haldokló - végem közelget, de hiszen a meghaláshoz
3007 25 | ki azonban igy kiálta a közelgőkhöz: - Ide ne jőjjön, a kinek
3008 60 | azért az ágyuzást ők is jó közelről hallották. Másnap a nagy
3009 284| szamarával elakadt a város közepében, - mi okból a szamarat két
3010 94 | mert már a diák az utcza közepéig ment, - hanem ekkor a két
3011 69 | világon.~Egy ilyen vigalom közepett jön a hir, hogy az ellenség
3012 93 | keservesen fölszólamlik a középső:~- Én nem adtam hozzá semmit,
3013 28 | huszárkapitány Európa térképét a közhuszár előtt.~- Jancsi - mondja
3014 9 | borotválkozott; - riadt a káplár a közhuszárra, ki az éjet elkorhelykedvén
3015 63 | arczvonal előtt ment; egy közkatona igy szólt hozzá:~"Generális
3016 93 | Három diák utazni ment. Közköltségen voltak ugyan, hanem azon
3017 124| lével eresztének föl; - igy közlé a Pressburger Pannonia a
3018 349| mintha én valami szekerész közlegény volnék; ki azt kérdené kendtől,
3019 38 | bajtársam ma neveztetett közlegényből tisztté, ugy sincs szegénynek
3020 332| szokott lenni, s a mi több, köznapi szójárás szerint "zsebében
3021 247| fejéhez s az öreg ur parókáját köznevetségre leveszi.~Azonban az öregur
3022 347| egy köpcös kiválik a többi közöl és várja a kérdést.~- Tehát
3023 188| obsitos - ahhoz nekem semmi közöm, az már az ő dolga.~ ~
3024 73 | Széchenyi megőrült, s a közönség nagy része leverten hallá
3025 118| nagy drágaság volt, hogy a közönséges kenyérnek darabja 3 frt
3026 174| hallotta.~Valamely vállalatban közösek lévén, a fizetéssel némileg
3027 130| hanem melyik a leglustább közőletek? annak egy huszast adok.~
3028 29 | körülfogták, elvették kardját, közre vevén, fogolyul vitték, -
3029 63 | kardja siincs, aztán ha közülünk ezeret lelőnek, jő helyettünk
3030 124| a tréfának.~A vita után közvetlen Füredre mentem, s a mint
3031 39 | megállitott egy vágtató huszár közvitézt, és igen finom kendőben
3032 255| elejtette.~Utánakiált egy almás kofa:~- Teins asszony! elesett
3033 323| mivelsz? - rivalt reá ura.~- Kőház-magot vetek, - viszonzá a bolond.~-
3034 250| méltóságos urfi, mije a a szegény koldusnak is van, de mi haszna venné
3035 70 | a jutalmat s elküldetett Kolozsvárra bizonyos kérdésekre, mik
3036 71 | Bem megszállotta hadával Kolozsvárt. A katonai kormányhoz szokott
3037 145| valaki:~- Megdöglött a süldő, koma!~- Annak deglik - kinek
3038 345| hast be!~- Jól van, jól, komámuram - mondja amaz, - csak menne!~ ~
3039 64 | még meg nem ismerkedett komé, minek az a sok czeremonia?
3040 5 | ez az, aki a prófuntokat komendirozza.~ ~
3041 354| leesvén nagyot koppant, mire a komikus azt mondja:~- Az alma még
3042 3 | mindjárt szétmállik.~- Bizony komisz az ilyenadtának a feje,
3043 254| órát varrok, hogy mégis kommóczióm legyen; műhelyemet teremnek
3044 174| körülményeket; mit az öreg szokott komoly arccal hallgatott, Bernáth
3045 149| az ur az ajánláson, ki is komponált hamarjában egy levelet,
3046 149| helyett oda irá: ~"Tettes Konczi István urnak."~ ~
3047 1 | mennénk, látom, hogy az első kondignáczióból egy rut vénasszony néz ki,
3048 1 | hogy a szomszédház második kondignácziójából egy gyönyörü szép angyal
3049 44 | az?~- Nézd csak, micsoda konfidens egy paraszt ez a káplár.~-
3050 34 | fenekére. Huszáraink nem konfundálván magokat, felhuzák a leányt,
3051 176| vasmacskát; mert épen a konyhaajtó előtt esett le, s minthogy
3052 170| körülnéz, két szemközt levő konyhában a vacsoratüzön kivül semmi
3053 44 | tiszt urakra, azok nem is konyitanak reá, s még egyszer akkora
3054 74 | Lásd barátom, - mondja a konzervativ gróf - ha választottabb
3055 95 | tudja, pedig amaz most is kópéságon töri az eszét.~- Nonne,
3056 338| ösmerte, és leste a vén kópét, s a mint szökni akart,
3057 14 | Meghiszem, mondja rá a huszár.~- Koplaltak is?~- Azt is meghiszem.~-
3058 289| haldokló csizmadiának, hogy koporsó helyett egy nagy csizmát
3059 354| egyik alma leesvén nagyot koppant, mire a komikus azt mondja:~-
3060 137| telepen a megyei mérnök kora márcziusban, mikor még a
3061 254| szíjgyártó sógoromtól egy cifra korbácsot venni!~Oh, arany álom!~ ~
3062 49 | kétfelől kitüzte.~Bekiált a korcsmaajtón: - Korcsmáros! - mire az
3063 94 | diák üres erszénnyel ment a korcsmába, s a mi beléjük fért, még
3064 94 | Nagy kedvük kerekedett még korcsmároséknak is, kivált mikor látták,
3065 238| Valamely faluban igen csinos korcsmárosné volt a "szép ludhoz" czimzett
3066 88 | alvó parasztot szamaras kordéja mellett aludni. Az egyik
3067 275| guta, midőn a böröndben a kőre ragasztva egy papirdarabot,
3068 41 | ellenség fölszedte, s a kórházba vitte.~Észrevette a huszár,
3069 307| akar!~Ezt hallván egy másik korhely, ki az asztal végén marhahust
3070 48 | lépten-nyomon piszkolja, szidja, korholja, mint valami kelletlen szerszámot;
3071 75 | kemény szavakban akar a kormány ellen kitörni.~Az idők olyanok
3072 71 | hadával Kolozsvárt. A katonai kormányhoz szokott postahivatalnok
3073 75 | voltak, hogy az ellenzék a kormánynyal inkább békülni, mint ellene
3074 76 | könnyü megitélni, hogy a kormányzat egységének mennyit árt a
3075 76 | egységének mennyit árt a kormányzók véleményének megoszlása.~
3076 321| ősz volt, szakála pedig koromfekete. A másik épen megforditva,
3077 167| magát:~- Jetz samer vider: Korschamadiener, - hajtja meg magát a jámbor,
3078 27 | öreg asszony után, ki egy korsó pálinkát vitt valahová eladóba.~-
3079 27 | huszár szájhoz kapván a korsót, talán fenékig issza, ha
3080 126| Enyingen, az öreg Bocsornak kortársa és jó barátja, azon ritka
3081 75 | tudjuk, mindig fölért ötven kortesnek hangjával, - ezen készülettel
3082 46 | az előőrsön egy tévelygő kost a nyeregkápába kapott s
3083 88 | csintalan diák az országuton kószáltában lát egy alvó parasztot szamaras
3084 270| könnyebb föllelés végett "a koszorúhoz" czimzett kereskedését ekkép
3085 118| én szivesen adnék rendes kosztot, s azt a fizetésbe számolnám,
3086 109| engem ingyen bolonditani, - kóterba veled.~Szegény Pénteknek
3087 327| Le is ment egy ember, és kotorászása közt felkiáltott:~- A másik
3088 295| kitünő megtiszteltetés, hogy kotyvadék ételére valakit meghiv, -
3089 150| mindjárt kirántotta, pedig a mi kovácsunk otthon hajnaltól délig huzkodott
3090 279| Történt, hogy egyszer lóháton kóválygott valahol, és a ló ledobta,
3091 259| ilyen nagy hazafi, mert a krajczáros nagylelküséget elég gyalázat,
3092 229| Baloghnénak hivják, hanem Krónajglinak: nem is az öt pacsirta utczában
3093 119| mindenesetre magyar szó: krum a gyökér, pli a ragaszték.~
3094 119| magyarul irják ki; mert "krumpli" mindenesetre magyar szó:
3095 119| és pedig:~"Itten kaphatni krumpli-kenyeret."~A legközelebbi ujdonságban
3096 119| a magyarságban, ime már krumplikenyeret is magyarul irják ki; mert "
3097 108| hogy a boldogtalan diák kudarczot vall, azon kivül pedig meglehetősen
3098 275| nagy követ tett bele, s igy küldé a hálátlanak szinte póstán
3099 67 | zászlóaljával X* faluba küldék.~Az őrnagy megjelent parancsait
3100 326| előlem, azonnal pokolba küldelek.~- Jól van tekintetes uram -
3101 38 | Amott, a gazdáját most küldém el róla. - Nem adnád-e el?
3102 275| gondolni, hogy mi lehet a nehéz küldemény, siet kiváltatni, de majd
3103 44 | küldözgettek az urak, itt meg hátra küldenek, miért van az?~- Nézd csak,
3104 72 | ütlegeket levélben el lehetne küldeni, ugy ezen levelet most a
3105 335| pénzt leteszi, - hanem ugy küldje neki, mintha ajándékban
3106 44 | a harczban mindig előre küldözgettek az urak, itt meg hátra küldenek,
3107 93 | ugyan, hanem azon lényeges különbséggel, hogy kettőnek volt pénze,
3108 85 | kihirdette, hogy az ördögnek különféle praktikáiról fog legközelebb
3109 36 | egyik, ki e dologban semmi különöst és rendkivülit nem látott -
3110 167| bemegyek, - okoskodék a külső.~- Steckens mir unter Thor
3111 222| Nagyon örült az ember, hanem külsőleg meg akarván tartani a szokást
3112 259| könyvet megvett; ezt már kürtölik, hanem a drága kutyákat,
3113 26 | a maga tábora felé, s a kukoriczaszélből leselkedve nézte a lovát.~
3114 26 | vetvén magát, szörnyü széles kukoriczatáblák mellett elmegy végre egy
3115 301| Megtetszett a kuktának a sok hal a herczegi konyhán,
3116 301| Hej, urfi! kiált le a kuktára, ha máskor halat akarsz
3117 244| veled. Ezzel előbb haza kullogott, s kilenczvenkilencz forintot
3118 115| Pénzért kunyorált apjánál a diák, szörnyen
3119 301| lopni, vagy a hal legyen kurtább, vagy a köpönyeg hosszabb.~ ~
3120 14 | kérdezkedést, mig a huszár csak ugy kurtán felelgetett neki, pedig
3121 317| álmodja. Próbálja meg kend, kúszszon fel a csókafészekhez, talán
3122 330| tanácsosai ajánlák, vetne adót a kutakra; ez megtöltené kincses kamaráját.~-
3123 219| K. városban egy artézi kutat akartak csinálni, de 8000
3124 327| Erre a bolondos fiu, ki a kutatásnál jelen volt, lekiált:~- Tudod
3125 257| a mester s azon szónál a kutban volt. Kiáltott a gyerek,
3126 124| hazugságának még a biztos kutforrás tekintélyét is adja.~Megmondák
3127 124| öreg - én ezt a legjobb kutforrásból tudom, hogy ez az angol
3128 124| hogy ő a legbizonyosabb kutforrások után tudja.~Erre aztán megszólamlott
3129 257| is ázott, hazament a falu kutja körül járván, azt hitte,
3130 204| méltóságos asszony.~- Egy kutyáért hónaponkint harmincz aranyat.~-
3131 140| főbiróhoz, mert ő a főbiró kutyáitól nagyon fél.~A legény átveszi
3132 245| adjanak; a mi megis történt.~A kutyák az érzékeny ütés után egymásra
3133 259| kürtölik, hanem a drága kutyákat, és más gyönyörü dolgokra
3134 245| gondolatra jöttek, hogy a kutyáknak villanyütéseket adjanak;
3135 204| asszony rögtön hivatta a kutyatanárt, hogy saját ölebét kezére
3136 204| Kutyatanitó jelenté magát egy nagy városban,
3137 103| nem látja maga, hogy én kvalifikált ember vagyok? - Ugy nézzen
3138 5 | Kvártélyozkodtak a huszárok, az utczán egy
3139 34 | Az l-i táborban, három fiatal huszár
3140 160| kihuzza, végkép átnedvesült a láb.~Persze, hogy a sárczipő
3141 341| ajánlottam az istennek, de lábaim sohasem jutottak eszembe.~ ~
3142 160| Haza menvén, kimosatja lábait a sárból, s majd a guta
3143 318| kabátját felölteni. Topogott lábaival, végre mérgesen kiáltott:~-
3144 52 | aztán a semmibe lelógattam a lábam.~ ~
3145 23 | nincs hova tennem az egyik lábamat!~ ~
3146 8 | helyett, hogy a két hátulsó lábán járna, a két elsőn jár.~ ~
3147 233| s kénytelenek voltak egy lábasból enni a gulyáshust.~A kocsis
3148 170| természetesebb, hogy K... a lábasokat összecserélgette.~ ~
3149 170| nem volt.~Kiváncsiságból a lábasokba néz, s az egyik konyhán
3150 23 | még örülnöd kellene, hogy lábodat nem hordta el a golyó. -
3151 254| mert hogy cifra viganódat lábszíjammal be ne szurkoljam, kénytelen
3152 120| állásokról egy darab kis tégla a lábujjára esett.~Nagyot kiált az öreg,
3153 95 | mures et vespertiliones, lacus Balaton et Fertő.~- Auferat
3154 29 | nyergeikbe; kezet fogtak Laczival s elvágtattak.~Laczi munkához
3155 10 | pedig akkora, hogy két ember ladikon evez az olajban, s ugy gyujtja
3156 224| mert Pénzes Ferit és Garas Lajost vágatta meg a tanár.~ ~
3157 20 | kapitány jószágára, minthogy a lakás nem a legtágasabb, könnyen
3158 137| szertekóborló czigányokat rendes lakáshoz kivánván szoktatni, az ajánlkozó
3159 340| szabadult el a háztól, hogy jól lakhassék; H... tehát a grófot másnapra
3160 13 | tudnivalóképen horvátok laknak, s a kirendelt forspontos
3161 87 | beépitett két emeletes házban laknék, megparancsolja, hogy huszonnégy
3162 324| Lakodalom volt, s a paraszt gyerek
3163 121| ágyudurranás ébreszté föl a főváros lakóit."~- János, - mondja Helmeczy
3164 251| nagyon megharagudott egyik lakójára, ki a házbért nem fizette,
3165 109| Kedd, Szerda, Csütörtökért lakolni, azonban az ifju urak jól
3166 331| törekedett, hogy az ünnepélyes lakomához meghivást kaphasson; valamint
3167 57 | szigoruan megtiltá a falu lakosaitól vizet, kenyeret s hust elvenni,
3168 94 | beléjük fért, még is nyakig laktak vele.~Mielőtt fizetésre
3169 81 | nevetett a zsidó, - hogy mi nem lakunk Angolországban.~ ~
3170 317| szemébe tünt a messze legelőn.~Lám itt bizonyult, hogy jó az
3171 339| Este volt, ágya mellett lámpa égett egy kis asztalon,
3172 10 | gyujtja meg a harmadik a lámpának belét.~Ennél kisebb hazudságba
3173 10 | etkumspiritutuot. A templom lámpása pedig akkora, hogy két ember
3174 339| világosság. E szavaknál eloltá a lámpát, s ez volt utolsó lélekzete.~ ~
3175 124| miféle kövek azok?~- Na, a lánczhid-oszlopok! - kiálta föl a beszélő.~-
3176 124| megállapodván, néztük a lánczhidat, mely körül egy árva napszámos
3177 127| haragvék az öreg odább - lánczhordta, hát különb ember akarsz
3178 237| midőn észrevette, hogy a lángok már a ház födelébe kaptak.~
3179 39 | hölgy pedig édes pirtól lángoló arcczal távozott. Honny
3180 294| meglátta, azt mondja később a lánynak:~- Örzse, aztán ilyen nyomorékot
3181 197| hogy a könyvekbe néznél, a lányok szemébe kacsintgatsz.~Hallgatott
3182 221| szobaleánynak:~- Elmehetsz édes lányom, majd elvégzem én helyetted
3183 121| lévén naplóiró, minthogy a lap kétszer jelent meg hetenkint,
3184 124| szüke volt, s az akkori lapok némi eredetiség után kapkodva,
3185 121| hajnal óta kinn voltam a lapokat kihordani.~Esett tudniillik
3186 124| eredetiség után kapkodva, más lapokból lopott minden ujdonságot
3187 22 | Ne kerülj! ne kerülj! lármáz a verbungos, - hadd ugrom
3188 348| nagyot hall; s ez okból lármázhattak neki bár mennyit, a fiu
3189 111| benyitotta az ajtót a rektor, s a lármázó gyerekek nyakrafőre rohantak
3190 53 | mondja az öreg.~- Na, de lássa, bátyám, mondja az egyik
3191 300| hogy vagyunk?~- Nagyon lassan, tisztelendő uram.~- De
3192 93 | ahol hálhattak; de minthogy lassankint hidegült az idő, a kettő
3193 176| vasmacskától nem tud kijönni.~- Lássátok, gyermekeim - mondja az
3194 38 | mire a huszár, bár a pénz látására sóhajta, igy szólt: - Nem
3195 228| csillagász megmutatá nekik a látcsőt, melylyel a váczi tornyon
3196 124| óta, majdnem hónapokig nem láthatott az ember munkást, s a napisajtó
3197 100| dühödék az öreg - ille neque latine scit.~ ~
3198 169| előbb körülnézvén, hogy nem látja-e meg valaki: egy, kettő,
3199 177| csukva tartottak. Hazamenet látjuk, hogy egy paraszt ember
3200 34 | menvén, beletekintenek, s látnak annak mélységében egy gyönyörü
3201 228| kérdi az egyik.~- Hogyne látnám? mondja amaz - s épen akkor
3202 192| mond sirva az ártatlan - ha látnék.~ ~
3203 294| ajándékozott neki. Az asszony látni kivánta a vőlegényt, s midőn
3204 16 | gunyolódva mondák egymás közt: - Látod pajtás: ennek sincs magva.~ ~
3205 228| órát is megnézhették.~- No látod-e? kérdi az egyik.~- Hogyne
3206 77 | Vörösmartyval Wesselényinek látogatására menvén, hosszu utjokban
3207 123| mindketten elmentünk szülőinket látogatni, csakhogy Jókai előbb elment,
3208 260| Valakit épen könyvtárában látogatott meg barátja, ki a könyvek
3209 317| jövő lovastól kérdé - nem látott-e egy szürkét?~- Nem biz atyafi, -
3210 29 | ellenséges lovasság pedig 20-30 látszott.~Laczi kérte pajtásait,
3211 94 | korcsmároséknak is, kivált mikor látták, hogy az alvó csakugyan
3212 176| mit láttál édes, fiam? ... láttál-e tengeri embert?~- Hogy ne
3213 39 | száz meg száz ember szeme láttára a derék hölgy megcsókolá
3214 352| megy az ajtó felé, azonban látva a sodronyt, alatta elbujt.~-
3215 34 | megsebesült tagjaival. E látvány huszárainkat ellágyitotta,
3216 277| oda szól:~- Uraim! csak a lázt távolitsátok el, a szomjuságot
3217 56 | magukat védeni nem tudó lealázott hadifoglyok irányában; mig
3218 131| pedig öt forint hiját akart lealkudni. Utóbb azt kérdi a leány
3219 280| Kérdeztek valakit, hogy leányát tanittatja-e több nyelvre
3220 280| a kérdett, egy nyelv egy leánynak untig elég.~ ~
3221 101| Na, ugy nyugodt lehetsz leányom, akkor ez a baj nem igen
3222 289| mindenképen törekedett őt lebeszélni, de a boldogtalan annyira
3223 283| kilencznél többet nem tudott lebirkózni, azért nagy mérgesen nézvén
3224 233| akarta értetni, hogy egyék a léből is, - azért mondja neki:~-
3225 50 | lováról, éles kardjával lecsap a hizóból egy darabot, s
3226 168| mi vagy? hanem hamarjában lecsipette tiz körméről és legalább
3227 242| ösmerősét, távozáskor azonban lecsuszott a lépcsőkön.~- Jaj be rettentőn
3228 91 | mert a mint a délutáni leczkén egy vásott ficzkótól kérdené,
3229 191| Leczkéztette a tanitó ur a gyerekeket,
3230 237| megmentse, még a tojásokat is ledobálta.~ ~
3231 279| kóválygott valahol, és a ló ledobta, mire az ut melletti munkások
3232 29 | eléhezett sánta lovat a földre ledöntötték, a lószerszámot, mentét,
3233 48 | ellenséget, hogy már magától is ledűl; de jól gondolja az öreg,
3234 348| fejét tapogatná, hátulról leejt egy ezüst huszast, melynek
3235 327| a dolgot, és egy embert leeresztettek a kutba, hogy hozza fel
3236 43 | Ekkor a jajgató oláh fölkel, lefekszik a másik, s ismét amaz kezdi
3237 87 | nem állhatván ki a zajt, lefizette a sarczot.~ ~
3238 75 | megbántó szó.~Tehát épen a legalkalmatlanabb időben érkezett volna egy
3239 108| el. Velünk mulatott egy legátus diák is, ki ünnepi szónoklatokra
3240 108| helyezkedénk el.~Látom a legátusnak mámortól csillogó szemeit,
3241 195| jött meg a férj, s neje a legbarátságtalanabb szemrehányásokat tette neki.~
3242 124| hozzá toldván, hogy ő a legbizonyosabb kutforrások után tudja.~
3243 56 | irányában; mig más vad népek a legdühösebb kegyetlenségeket viszik
3244 212| burnóttal kinálja meg; mert ez a legdühösebbet is jó érzésben tartja, mire
3245 290| tartani a kártyákat, hogy a legélesebb szem se kacsinthasson bele.~
3246 144| legkönnyebben huson keresztül legelni. Elment tehát a plébánoshoz,
3247 317| is szemébe tünt a messze legelőn.~Lám itt bizonyult, hogy
3248 5 | utczán egy tiszt várakozék legényére, ki bement a házba, hogy
3249 16 | hidegvérüséget, melylyel legénysége az ellenség tüzelését fogadá.
3250 84 | Széchenyi kardinális szintén a legeredetibb ember vala, főleg pedig
3251 290| whistben nincsen értelme, legfölebb üres hang.~A whistben, ugymond,
3252 241| kifakadt:~- Te csakugyan a leggorombább vagy minden asszonyok közt, -
3253 83 | Rájuk nézve e dolog nem a leggyengédebb lévén, annyit mennyit segitendők
3254 76 | szakadatlanul ellenkező vélemények leghamarabb előidézik azt a bajt, melytől
3255 136| egy négylovas hintó, s a legharsányabb hangon kiabál feléjük a
3256 70 | örmény hiven járt el, s egyik leghasználhatóbb kéme lőn a tábornoknak.~ ~
3257 55 | egy akó bort azonban a leghitványabbik is elbir.~ ~
3258 124| fölfujjanak, mint a hólyagot, s legkivált a lánczhid volt azon tárgy,
3259 144| napi böjtöt miként lehetne legkönnyebben huson keresztül legelni.
3260 130| dolgoztok, hanem melyik a leglustább közőletek? annak egy huszast
3261 261| elutazni anélkül, hogy a legszebbet látná, pedig ez nagyon kár.~-
3262 340| vendégül kérte.~A gróf a lehető legszivesebben engedett a meghivásnak.~
3263 20 | minthogy a lakás nem a legtágasabb, könnyen elgondolható, hogy
3264 317| hogy az elveszett jószág legtöbbnyire ott van, hol az ember nem
3265 119| különben elaludt volna. Legtöbbször fölkiáltott, ha kanál helyett
3266 214| földesurnak orrára szállt a légy, s bár mennyiszer elkergette,
3267 47 | becsületes huszár foglya legyek, s ő kisérjen T...ig. Ez
3268 40 | kapitányához.~- Kapitány uram, legyék embersége, ne hagyja lőni
3269 256| unalmában csizmaszárán legyeket csapkodott.~Egykor uj rakott
3270 292| szemére vetette az urnak.~- Legyél nyugodt - Lizi, - mondja
3271 124| Elhiszem, ha csak ugy legyezgetjük őket; hanem fogjunk rájuk
3272 39 | a huszár közvitéz pedig lehajlott, és száz meg száz ember
3273 101| atyám.~- Na, ugy nyugodt lehetsz leányom, akkor ez a baj
3274 190| Azok is udvariatlan emberek lehettek, kikkel ön utazott! - mondja
3275 29 | lépésnyire lovától a földre leheveredett.~Pihegve nyult el a fáradt
3276 160| másik sárczipőt is, - azt is lehuzza, s az ut mellé kiveti.~Haza
3277 211| A nyilatkozat pontosan leiraték a nő nevével és szállásával,
3278 244| forintot, anélkül is jó ez.~Lejött ezen szóra a gazda, s a
3279 127| Az öreg K... Vasmegyéből leküldé jurátus unokáját Pestre
3280 257| Csöngén Vasmegyében lélekbuzát szedett az asszonyfai mester.
3281 339| lámpát, s ez volt utolsó lélekzete.~ ~
3282 317| biz én uram, és sehol sem lelem, pedig már mindenütt kerestem.~-
3283 167| volt, hogy a kaput nyitva lelje, vagy hogy épen nem is jött
3284 235| következő átkot mondta:~Lelkednek ne legyen több nyugodalma,
3285 341| mondá:~- Isten tudja, hogy lelkemet, testemet sokszor ajánlottam
3286 91 | kötekedtek vele.~Nagyon a lelkére köti tanitványainak, el
3287 161| jel adatik, - s a müvész lelkesülten nyul a billentyükhöz, csakhogy
3288 300| uton, szemközt jő vele a lelkész: ~- Na, Örzse néni, hogy
3289 82 | Hátra néz a püspök, s erős lelki nyugalommal mondja:~- A
3290 82 | nyugalommal mondja:~- A jó lelkiismeret sehol sem fél.~ ~
3291 83 | mennyit segitendők saját lelkiismeretükön, a puska elsütésekor mindig
3292 82 | egyszersmind igen tiszta lelkü ember volt.~Egyszer fölső
3293 63 | maga csak egy vaan, s ha lelövik, nem tudom ki a f...e ád
3294 64 | czeremoniázik, én tizet es lelövöök."~ ~
3295 52 | szélére, aztán a semmibe lelógattam a lábam.~ ~
3296 63 | aztán ha közülünk ezeret lelőnek, jő helyettünk két ezerees,
3297 172| bennük; de biz egyet sem leltek.~Meg is igérték ám Bermüllernek,
3298 173| ki gyapjus kocsijairól lemaradván egy hosszan tartott alku
3299 342| kend?~- Az egyik oldalon lemennék, a másik oldalon pedig föl.~ ~
3300 121| hogy majdnem a várfalat lemosta, és Helmeczynek kimondhatatlan
3301 49 | honnét a két százas bankót lengette a szellő, mintegy a százasokhoz
3302 93 | voltak ugyan, hanem azon lényeges különbséggel, hogy kettőnek
3303 297| Bevégezvén a munkát azt mondja, - lenyelvén a zsemlyét is:~- Eb aki
3304 26 | hosszu leskelődés után leoldja a lovat, fölül rá, de akkor
3305 242| távozáskor azonban lecsuszott a lépcsőkön.~- Jaj be rettentőn sajnálom, -
3306 31 | a lovasokat alig kétszáz lépésre a csárdától, fel akar állni,
3307 257| kut kávája mellett állt.~- Lépjünk egy nagyot, fiam! - mondja
3308 139| rugott; azért át akarta lépni, hanem a mint félig átlépné,
3309 105| Itt van föladatnak: Lepus, leporis: nyul. - S ezzel kiment
3310 105| ekkép vitte ki a dolgot:~Leporito tu, vel nyulábis, nyulabit
3311 104| tudtam jönni; mert ha egyet léptem előre, kettőt hátracsúsztam.~-
3312 48 | huszár a rekrutát minden lépten-nyomon piszkolja, szidja, korholja,
3313 105| tudtok. Itt van föladatnak: Lepus, leporis: nyul. - S ezzel
3314 105| sehogysem tudá, hogy a lepus-sal mit csináljon?~Végre azt
3315 227| inas az asztal alá dobván a lerágott csibelábat, - itt még az
3316 134| czigányt, hogy hagyja magát lerajzoltatni.~- Tanti! mondja neki az
3317 180| amely a teher alatt majd lerogyott, mert hátán gazdáját is,
3318 134| levetetlek én téged.~- Semmi sem les ábbul, nagyságos ur, - védelmezé
3319 26 | felé, s a kukoriczaszélből leselkedve nézte a lovát.~A másikak
3320 137| No akkor, czigányból sem lesen ám párást. ~A minthogy igaz
3321 26 | óvatosan odakullogván, hosszu leskelődés után leoldja a lovat, fölül
3322 26 | előörsöket is könnyen megláthatá. Leszáll a lóról, a füzfák egyikéhez
3323 43 | maga jóvoltáért elmondani.~Leszállok, - a tömegbe vegyülve látom
3324 34 | nem űzvén tovább amazokat, leszállottak lovaikról, hogy a nőt megszabadithassák
3325 225| Néhány hét mulva itt leszen az ujév, akkor ugyis elmegyek
3326 50 | lóra, - toldalékul pedig leszól a hizóhoz: "Na, siska! igy
3327 237| padlásra, s midőn egyetmást leszórt, utoljára, hogy a tüztől
3328 25 | mert ha édesapám volna is, leszurnám; - majd végzek én magam
3329 244| sokára hazajött, - ruháját letépvén róla a jó barátok, - azonban
3330 126| tartozott, ki gatyás ember létére mindig hordatott két lapot
3331 335| posztót, melyért a pénzt leteszi, - hanem ugy küldje neki,
3332 216| háznál ki lévén támasztva egy létra, azon fölkapaszkodott; de
3333 216| vádló pedig menjen föl a létrára, s a vádlott rázza mindaddig,
3334 227| Hej Jancsi, - de csak urrá lettél te, mondja egy falusi kocsis,
3335 118| szerkesztését, s helyette én lettem a szerencsés, hogy Helmeczy
3336 10 | Ott lettetek volna - mondja az obsitos
3337 52 | Ugyan mit csinált ott? - Leültem a világ szélére, aztán a
3338 118| álmából ébresztették volna.~Leülünk, - hirből tudtam, hogy az
3339 347| felel a fiu.~- S aztán?~- Leütném.~ ~
3340 29 | megszabaditani reméli.~A huszárok leugráltak lovaikról, segéltek a terv
3341 50 | sem amugy el nem vihette, leugrik lováról, éles kardjával
3342 338| alávaló ilyenkor hátul mindig leugrott, s mire a fuvaros észrevette,
3343 25 | dolog, ellenét csakhamar levágta lováról.~ ~
3344 21 | megcsipte; egyet közülök levágván. - Jelentem alássan hadnagy
3345 302| istentelen kölykek minduntalan levakarták, tehát most föltettem az
3346 124| lopott minden ujdonságot uj lével eresztének föl; - igy közlé
3347 352| asztalomon fekszik elbocsátó levele.~A fiu örömmel megy az ajtó
3348 115| szörnyen panaszolkodván levelében, hogy nincsen pénze; mire
3349 114| válaszolt:~Mult hétfőn irt leveledet, melyet kedden postára adtál,
3350 337| Pénzbeli viszonyai miatt sok levelezése volt, - történt, hogy valami
3351 134| Hát láttál már valakit levenni?~- Az akastufárú? - mondja
3352 44 | ott hagyta a megszégyenült leventéket.~ ~
3353 73 | s a közönség nagy része leverten hallá a hirt. Azonban mint
3354 297| mondja a házi ur:~- Eb aki a levesét meg nem eszi.~A jó barát
3355 297| tréfát tette vele, hogy leveshez kanalat nem adatott neki.
3356 297| bökte, s ugy ette meg a levest. Bevégezvén a munkát azt
3357 247| parókáját köznevetségre leveszi.~Azonban az öregur sem feledkezett
3358 45 | valahányszor k...át lát, mindig levet.~ ~
3359 134| Tanti! mondja neki az ur - levetetlek én téged.~- Semmi sem les
3360 56 | grácziában részesüljön, s félve, levett kalappal nyelé le a neki
3361 29 | lovát silánynak, döglőfélben levőnek találván, ott hagyták. ~
3362 57 | Hát khérem, asz eleven libák is meg vannak mérghezve?"~ ~
3363 260| között észrevevén egy egész limburgi sajtot, mondja:~- Barátom,
3364 176| lévén, felesége szeretne litániára menni, de a vasmacskától
3365 292| urnak.~- Legyél nyugodt - Lizi, - mondja az ur - nekem
3366 174| Bernáth ur pedig mindig lökdöste.~- Szólj the, ... Bocsor!~-
3367 265| tapogatta, s utóbb bosszusan löké el magától saját kezét mondván:~-
3368 266| szembe jövő városbirót hasba lökte.~- Te gazember, - ki vagy?
3369 77 | esett ki, hogy a tizedik lövésre lőtt le egy szarkát.~Vadászat
3370 40 | Kapitány uram, nézze hogyan lövik a szegényeket, bizony szégyent
3371 44 | mellett, hosszu két bajusza lóg kétfelől, mintha varjut
3372 331| magához illőleg - gyalog, lógatván kezében egy font mártott
3373 76 | megválni. Deák maradt a logikánál, s utóbb kedélyesen elbeszélé
3374 346| kötelére, milyenen ön egyszer lógni fog.~ ~
3375 14 | Azt is meghiszem.~- Aztán lóhust ettek.~- A mig benn tartott.~-
3376 139| mentegette magát a czigány a lólopásból, elbeszélte tudniillik,
3377 40 | legyék embersége, ne hagyja lőni azt a szegény népet. Ereszszen
3378 4 | az alkalmat, hogy mégis lophasson, midőn utóbb az egyik elunván
3379 4 | másikat biztatni kezdé.~- Lopjál már, a ki irgalma van.~-
3380 243| hogy csak ezen szakaszból lopjon.~ ~
3381 4 | már, a ki irgalma van.~- Lopnék ám - szól a másik - de hogy
3382 301| ha máskor halat akarsz lopni, vagy a hal legyen kurtább,
3383 349| kérdené kendtől, mennyi lőpor kivántatik egy ágyutöltésre,
3384 172| legnagyobb ügyességgel a tojásba lopta.~Hasznát is vette ennek
3385 132| ló hátán nyargalászott~- Loptad azt a lovat czigány, kiáltja
3386 26 | könnyen megláthatá. Leszáll a lóról, a füzfák egyikéhez köti
3387 29 | a földre ledöntötték, a lószerszámot, mentét, tarsolyt, karabint
3388 310| nem akadt.~- Hát te, mit lótsz-futsz, te gazember?~- Nincs párom.~-
3389 328| Alig lőttek egyet-kettőt, már feladta
3390 40 | Az a...i táborozásban lőtték az ellenséget jóféle kartáccsal,
3391 171| tréfájával.~Ő egyszersmind lotteriás is lévén, megtudta, hogy
3392 47 | tiszt is elérkezik, s egész lovagias humanitással fejezi ki sajnálatát
3393 311| Néhány ellenséges katona lovagolván az országut mellett, ugyanott
3394 356| akkora utat már nem tehetek, lovaim igen elfáradtak.~ ~
3395 299| odahagyta, megirván neki, hogy lovait tartsa meg.~- Megtartom -
3396 29 | az érette jött pajtások lovaival.~Megörült Laczi, s néhány
3397 309| csak ugy megyen, mint a lovak huzzák.~ ~
3398 8 | Mit csinál atyafi azzal a lóval? kérdi egy bámuló.~- Járni
3399 136| Sáros uton mászkált rossz lován a czigány, - szemközt jő
3400 38 | s az őrnagyot utolérvén, lovának farára egy mély vágást ejtett,
3401 29 | csatán át egyedül száguldó jó lovára volt bizva élete szerencséje.~
3402 132| Megcsipték a czigányt a lóvásárban, épen midőn a lopott ló
3403 29 | tántorogva ment neki egy lovasnak.~- Isten hozott Gyu-gyu-gyurka!
3404 29 | termettek az ellenséges lovasok; vizsgálgatták a lovat és
3405 31 | kinéz az ablakon ... látja a lovasokat alig kétszáz lépésre a csárdától,
3406 29 | a mutatkozó ellenséges lovasság pedig 20-30 látszott.~Laczi
3407 44 | nál egymaga 13 könnyü lovast s 12 nehéz vasast szétvert,
3408 317| járt volna, a szemközt jövő lovastól kérdé - nem látott-e egy
3409 29 | csendes lett, s a tivornyázó lovászok is távol voltak, Laczi az
3410 29 | s maga 10-12 lépésnyire lovától a földre leheveredett.~Pihegve
3411 34 | összedőlt kávája közül tompa lubiczkolás s nyöszörgő női hang hallatszott.
3412 288| biró azt itélte:~Minthogy Lucián külön nincs benn a naptárban,
3413 124| öffentliche journalistische Lüge, als hundert versteckte
3414 63 | tudom ki a f...e ád nekünk máást." A hős vezér elmosolyodott
3415 176| egy hintót kapott föl a macska.~- Hogyan jöhetett a tengerbe
3416 137| Nagyságos uram! micsoda madárák azsok?~- Varjuk, felelt
3417 254| teremnek hivatom, Pista inas Madó lesz, mindennap háromszor
3418 321| másikat - hogyan magyarázod ki magadat?~- Csak ugy uram - felelé
3419 17 | jószágomat bántani; fogj magadnak horvátot, ha agyon akarod
3420 88 | után indulván, meglátja a magáét.~- Hát megint összevesztél
3421 71 | felbontani s beküldeni az érkező magánleveleket is?~- Pfuj Teufel - válaszolá
3422 302| Hát csakugyan ilyen magasan volt az árviz? - kérdi a
3423 23 | lábát kengyeléből kivette, s magasra fölemelve nyujtóztatá. Különös
3424 317| csókák között, hanem mivel magasról belátta a határt, hát a
3425 3 | ilyenadtának a feje, mintha csak a magazinból faszolta volna ki.~ ~
3426 10 | egyetlen egy kályhát, még ha magnak keresnéd is; mert olyan
3427 100| kérdi Latkóczy.~- Ille est magnus a ... us, ... dühödék az
3428 245| meglátogatván, vizsláikat is magukkal vivék.~A harmadiknál épen
3429 116| csárdánál, s bort adattak maguknak.~Egy igen csinos paraszt
3430 44 | sem vagyok rosszabb tiszt maguknál.~- Káplár ruhában?~- Nojszen
3431 124| fogjunk rájuk olyat, a mit magunk sem hiszünk, - ekkor majd
3432 16 | Látod pajtás: ennek sincs magva.~ ~
3433 10 | ott egy csöppig; - volt a magyarázat, hanem a kellőközepén olyan
3434 321| hadvezér - ha talpra esett magyarázatát adjátok annak, miért van
3435 321| vezér helyeselte az elmés magyarázatot.~- Hát te? - kérdé mosolyogva
3436 321| mosolyogva a másikat - hogyan magyarázod ki magadat?~- Csak ugy uram -
3437 191| azután pedig egyet-mást magyarázott, különösen az igazságot
3438 124| jegyeznem, ha valahol, ugy Magyarországon azt akarják, hogy mindent
3439 119| mennyire halad fővárosunk a magyarságban, ime már krumplikenyeret
3440 1 | szörnyűködék a huszár - mikor Mailandból kimasiroztunk, tudod öcsém,
3441 56 | fogollyal, kit a bájitalért majdhogy ki nem tört a hideg, meg
3442 270| nevezte el: "az amerikai majomhoz."~ ~
3443 61 | 184... május 28-án Pesten a nemzeti szinházban
3444 145| Egy czigánynak két malaca volt, melyek miatt igen
3445 180| hátán gazdáját is, meg a malomba szállitandó terhet is czipelé.~
3446 263| idétlen, mondja egyik.~- A mamlasz! - beszéli a másik.~- Az
3447 265| Elment az orvos, hanem mámorában a betegé helyett saját kezét
3448 108| helyezkedénk el.~Látom a legátusnak mámortól csillogó szemeit, s mint
3449 53 | mondja az öreg - ha én mamzel vagyok, generális lennék.~ ~
3450 62 | hangzik most a dobod; - mi a manót csináltál vele? - szólt
3451 100| scientiam statisticae?~- Ubi mansit Fényesius? - kérdi Latkóczy.~-
3452 178| annak akkor használt, hát a maradékot, hogy ne vesszen egészen
3453 60 | ur, a mi bandánk már nem maradhat; mi nekünk törik-szakad
3454 296| rághatjuk; mert különben éhesek maradnánk.~ ~
3455 315| megrontsa jelenlétével.~Igy maradtak hoppon a hazudók.~ ~
3456 245| villanyütés sürűbben jött, olyan marakodást tettek, hogy alig birták
3457 31 | akar állni, de a bor nagyon marasztja ...~- Hozzák el lovamat -
3458 250| Ugyan ugy-e? - mondja Marczi - hát apja hány lehetett
3459 137| telepen a megyei mérnök kora márcziusban, mikor még a varjuk seregesen
3460 307| korhely, ki az asztal végén marhahust evett, ő is utánakiált a
3461 90 | sugónak.~- Mikor állitá föl Mária Terézia a magyar gárdát?
3462 34 | ölnyire, kezei el lévén marjulva, a kantárt fogni nem birta
3463 6 | verbung, rí a hegedü a czigány markában, körülnéz a verbungos, meglát
3464 331| lógatván kezében egy font mártott gyertyát, melyet a herczegnek
3465 244| is kilel a hideg, hogyha másét látja; - folytatá odább -
3466 76 | Máshol is elmondatott már ugyan,
3467 170| konyhán töltött káposztát, a másikban sárgarépát melegitettek.~
3468 3 | szól az egyik huszár a másikhoz - alig vágok ennek e francziának
3469 291| István! - mondja vakmerően, a másikra nézvén:~- Hát kendet?~-
3470 342| mellett, ugy, hogy az egyik a másiktól alig volna egy ölnyire,
3471 332| azt tanácsolák neki, hogy másképen nem fog boldogulni, hacsak
3472 340| lakhassék; H... tehát a grófot másnapra magához vendégül kérte.~
3473 110| mondani? került a sor a másodikra.~- Én tolvaj hideget éreztem,
3474 126| kegyelmes ur ráadásul egyről másról is előhozakodott, ha pedig
3475 263| sincs, hanem - keritsetek mást!~ ~
3476 289| csizmába, hogy abban akart másvilágra menni. Végre ugy térithették
3477 337| restelt az utczákon végig mászkálni, körül néz s egy piszkos
3478 136| Sáros uton mászkált rossz lován a czigány, -
3479 240| az ösmerős - mily gyakran mászkáltunk itt?~- Hogyne emlékezném? -
3480 228| A budai csillagdába mászott föl két urfi, s a csillagász
3481 273| esett, azt mondja egy röhögő matróz:~- A hun ni! doktor urunk
3482 273| beszélte a hajós kapitány matrózainak, hogy a tengeri viz minden
3483 211| kérdik ujabban.~- Két mázsát bizonyosan, - felelt az
3484 29 | távol voltak, Laczi az égő mécses világánál kiszemeli a legszebb
3485 244| saját kedvenc szójárását.~Mécset gyujt, szűrét előkeresi,
3486 87 | vélni a dolgot, kérdé: - meddig fog ez a dobolás tartani?~
3487 156| A medvéről eszembe jut, hogy mikor
3488 338| még a multkori fuvart is megadatta vele.~ ~
3489 350| utoljára is kénytelen volt megadni magát.~Utóbb megkérdeztette
3490 173| tinaim a vásárban lesznek, megadom ott a pénzt mindjárt.~A
3491 309| Két perlekedő megajándékozá a birót. A ki először ment
3492 34 | csinosan felöltözteték, megajándékozák s elbocsáták. A leány könnyes
3493 109| azonban az ifju urak jól megajándékozták a kinszenvedett Pénteket.~ ~
3494 259| midőn a gyülésben a közepén megakadna, hirtelen odafordul az ügyvédhez
3495 124| hajóhidon. Beszélgetés közben megállapodván, néztük a lánczhidat, mely
3496 176| volna, öreg anyám... egyszer megállitá kapitányunk a hajót; s alig
3497 39 | egy bájos, előkelő hölgy megállitott egy vágtató huszár közvitézt,
3498 132| lopott ló ... ez? ... No megálljon kendtek, hadd sállok le!
3499 7 | első a huszár; itt aztán megállsz egy jó darabig, ... értetted?
3500 31 | Mikor a faluból kiért, megállt a sikon, bevárta üldözőit,
3501 84 | lelkét, hogy misézés közben megállva fölkiáltott, "Boldog isten!
3502 219| s kénytelenek voltak a megásott gödröt betemetni. Vigasztalásul
|