100-bitan | bitof-elhin | elhir-ferni | ferto-hason | hast-kanal | kancs-kovet | kozbi-megas | megat-nevet | nevev-quond | quot-szorn | szoho-ugass | ugato-zvanz
Par.
3503 334| megzöldült, - mondja az orvos, megátkozván az apát, ki még csak meg
3504 75 | megnehezithesse.~És most jöjjön egy megbántó szó.~Tehát épen a legalkalmatlanabb
3505 314| bankrótot csinált, és majd megbecsülteti a jószágot, és a mit ér,
3506 334| is, ki egyszer sulyosan megbetegedett, de a vén szappanos a világért
3507 256| ezen az eseten, s a kántort megbizták, hogy a halottak sirjára
3508 259| pénzen fogadott ügyvédét megbizza, hogy neki a legközelebbi
3509 21 | Jelentem alássan, a hetedik megboldogult - felelt a huszár káplár.~ ~
3510 73 | hiszed azt, hogy ez az ember megbolondult.~Az öreg némi sértődéssel,
3511 9 | elkorhelykedvén tán, nem ért rá megborotválkozni. Tüstént jöjjön kend rapportra
3512 9 | addig a huszár menetközben megborotválkozott.~ ~
3513 151| borbély - én megnyirtam megborotváltam, megköpölyöztem, fogát kihuztam,
3514 266| falusi.~E durva feleleten megbosszankodott a biró, tüstint őrökért
3515 17 | agyon akará verni. A huszár megbosszankodva azon, hogy az ő fáradságának
3516 275| vissza, mire a tulajdonos megbosszankodván, egy nagy követ tett bele,
3517 194| tapasztalt ur végre nagyon megboszankodván, hogy jó módjával hazugságon
3518 145| hidegvérrel igy szóla a megbukott czigány:~- Se baj! ... megszünt
3519 21 | francziát addig nyaggatott, mig megcsipte; egyet közülök levágván. -
3520 132| Megcsipték a czigányt a lóvásárban,
3521 39 | szeme láttára a derék hölgy megcsókolá a huszárt... A nézők nevettek,
3522 1 | második kondignáczióig, megcsókolom mind a két orczáját, neki
3523 20 | mondja Timának, mire az megcsóválgatta fejét.~Negyed nap mulva
3524 10 | Itáliában!~- Itáliában-e? volt a megcsudálás - tehát olyan nevü falu
3525 259| gyalázat, hogy minduntalan megdicsérik; például, hogy ez vagy az
3526 145| igy szólitja meg valaki:~- Megdöglött a süldő, koma!~- Annak deglik -
3527 118| arányban más élelem-czikk is megdrágult ugy, hogy vendéglőkben alig
3528 209| Pénzt szedegettek egy megégett falu számára, - s ez alkalommal
3529 131| móringlevélen sehogysem tudtak megegyezni, mert a leány apja ötszáz
3530 50 | Megehűlt a huszár, azonban nem igen
3531 314| visszakapja, de néha kevesebbel is megelégszik.~Másnap a fiu összeszedi
3532 173| alá került, hogy a zsidót megelőzze, ami ugy is lett; mert a
3533 50 | igy aztán mind a ketten megélünk!"~ ~
3534 124| számában szárnyra kelt.~Megemlitendő, hogy azon időben az ujdonságoknak
3535 167| mint ő kelme kedélyesen megemliteni méltóztatott.~Én csak azt
3536 124| fogva - én hazudtam; és megenged spectábilis, ha a magam
3537 36 | óvakodó tisztjök nem akará ezt megengedni. - Mit gondoltok 4-en 80
3538 146| szolgabiró urral. A hajduk megengedték neki.~Rimánkodott a czigány
3539 191| tanitó ur - mit tennél?~- Megenném! felele a gyerek.~ ~
3540 173| bundám addig is zálogba; ez megér öt annyit legalább, s ezzel
3541 248| mondja az apa - mert ha megérik az esze, akkor csakugyan
3542 190| egy ur, s a mint délben megérkezett, beül a vendéglőbe, hol
3543 343| melyből elmaradt, még ma megérkezik.~Nem jött zavarba a gazda,
3544 269| férjnek, ki azonban mégis megérte házasságának 25-ik esztendejét.~-
3545 78 | vallott, mit akkor nagyon megérzett.~- Mit csinálunk? kérdi
3546 56 | azt egyik magyar önkéntes, megesett rajtuk a szive, s a hozzá
3547 196| édes apám, hogy a sajtot megeszi-e, vagy hogy azt is nekem
3548 14 | ettünk.~- Egeret? aztán megették?~- Meg ám, csak lett volna
3549 239| elvettem, szerelemben majd megettem; s most nagyon bánom, hogy
3550 14 | huszár uram azt a jó lovat?~- Megettük! mond egykedvüen amaz.~-
3551 48 | mondja az öreg, mikor annyira megfaragta az ellenséget, hogy már
3552 70 | dij mellett kitüzettek, megfejtést hozni. Az örmény hiven járt
3553 88 | megmondom, hogy apáddal megférj, mert megint szamárrá változtat.~
3554 87 | kétezer forintot nem akarja megfizetni.~A kitett rendszabályokat
3555 131| kellene nekem azt az etsázsat megfizsetni?~- Majd ha meghalsz, - mondja
3556 132| lovat czigány, kiáltja rá, megfogván a lovat.~- Micsoda? ...
3557 321| koromfekete. A másik épen megforditva, t.i. feje egészen fekete
3558 44 | nem szokás papirosra irni; megfordult, félretörülte a bajszát,
3559 40 | később.~Utoljára csakugyan megfordultak amazok az ágyutüz elől s
3560 104| hogyan értél ide?~- Aztán megfordultam, tanitó ur, - mintha haza
3561 233| mondja neki:~- Jancsi! - megfőtt ám ennek a leve is.~- De
3562 256| gőztől reggelig mindannyian megfultak.~A helység elöljárói nagyon
3563 75 | demonstráció, melyben néhány meggondolatlan szó tán tapsokkal találkozván,
3564 78 | grófnak, ki midőn haza ment, meggondolva, hogy Ruszeknek több oka
3565 83 | gondolatban, hogy egy embert meggyilkoltak, fölkiáltának: ~- Requiescat
3566 240| veszekedő feleségétől nagyon meggyötört férj szülőföldére utazott,
3567 101| Meggyónt egy kis leány, s mint nagy
3568 73 | nem hiszitek.~Nagyon is meggyőző volt az igazság, - többé
3569 141| nemes vármegye, hogy ezután meghagyatik, hogy a kóborló czigányok
3570 127| unokáját Pestre czenzurára, meghagyván, hogy becsületet hozzon
3571 167| reverencziával kinyitja a kapus, meghajtván magát:~- Jetz samer vider:
3572 334| orvost.~- Most mindjárt meghal ez a gyerek, - mondja az
3573 339| végem közelget, de hiszen a meghaláshoz nem kell világosság. E szavaknál
3574 346| juttatja eszébe, hogy ön meghalhat?~- Azt nem, - hanem gondolok
3575 275| Midőn szerencsés utazásodat meghallám, ekkora kő esett le szivemről.~ ~
3576 108| hogy valamennyien menjük el meghallgatni a tegnapi legátust, mit
3577 131| etsázsat megfizsetni?~- Majd ha meghalsz, - mondja az apa.~- Sohase
3578 278| balhacsipéseknek nézte, s midőn betege meghalt, azzal védelmezte magát,
3579 256| a felesége;~De most már meghaltak, mind a négynek vége.~ ~
3580 208| hoz czimzett fogadóban meghalván a háziszolga, a halottjegyzékben
3581 88 | ki bűbájos ember lévén, megharagudván rám, szamárrá változtatott;
3582 235| nagyon ellenkezik.~Később megharagvék valakire, s annak a következő
3583 76 | akarunk.~A minisztériumban meghasonlának a vélemények, s nagyon könnyü
3584 343| hogy az ezred után menne, megházasodott.~Néhány év mulva ijedten
3585 295| kotyvadék ételére valakit meghiv, - tehát azt mondja neki:~-
3586 340| legszivesebben engedett a meghivásnak.~Másnap, midőn már tálaltak,
3587 331| az ünnepélyes lakomához meghivást kaphasson; valamint kapott
3588 35 | Tima, a szabadság alatt meghizott hasára mutatva, - mert nem
3589 10 | tenger!~- Nagy-e? monda meghökkenve amaz.~- De mekkora! - lőn
3590 206| vigalom van, - hova jutnak a megholtak.~- Bizonyosan a mennyországba,
3591 111| te?~- Én nem! - mondja a megijedt gyerek.~- Még ezt mered
3592 108| még ránk is mutat.~Végre megindul a szószékre, sőt már ott
3593 9 | kapitány urhoz. - Ezzel megindult a káplár, utána a közvitéz
3594 119| legközelebbi ujdonságban megirám, hogy mennyire halad fővárosunk
3595 121| szerdán kelle az ujdonságot megirni.~Meg is irta Oroszhegyi,
3596 299| megunván kedvesét, odahagyta, megirván neki, hogy lovait tartsa
3597 232| vagyok én urfi; én tisztán is megiszom.~ ~
3598 76 | vélemények, s nagyon könnyü megitélni, hogy a kormányzat egységének
3599 51 | történt az igaz, de azért megjárja.~Valaha elfogott az ellenség
3600 217| mondja az asszony - mert megjártad volna.~ ~
3601 203| végre katonává lett; erre megjegyzé valaki:~- Igy van az, -
3602 126| dologban megkereste; mert megjegyzendő, hogy nagy tekintélyénél
3603 29 | Laczi köztük, figyelmesen megjegyzett magának minden szót, mit
3604 89 | s vagy negyed óra mulva megjő: bemondván, hogy nincsen
3605 172| lehetetlen volt egy tojást is megkapni; mert az asszonyok fölkerekedtek,
3606 114| postára adtál, szerdán reggel megkaptam. Ma csütörtökön felelek
3607 321| szakállatok között, akkor megkegyelmezek a városnak.~- Kegyelmes
3608 321| vezérnek a felelet, azért megkegyelmezett a városnak.~ ~
3609 89 | elmégysz a postára, s megkérdezed, hogy Lauka urnak van-e
3610 350| volt megadni magát.~Utóbb megkérdeztette a huszárt, hogy miért nem
3611 126| elöljáróság valami dologban megkereste; mert megjegyzendő, hogy
3612 213| pajtásom nem jöhetett el, hát megkért, hogy helyette is tegyem
3613 337| Azonban a fuvaros nagyon megkésvén dolgával, sáros is volt,
3614 259| czifra beszédet csináljon. Megkészült a beszéd, csakhogy az nem
3615 29 | lovaikról, segéltek a terv megkezdésében azzal, hogy a nagyon kifáradt,
3616 140| a főbiróhoz közelednék, megkinál egy fiatal legényt a csutora
3617 179| csak parasztgusztusképen megkivánt, mindent kapott, s utóbb
3618 151| megnyirtam megborotváltam, megköpölyöztem, fogát kihuztam, eret vágtam
3619 335| azonnal rohant a boltba. Talán megköszönni, gondolják önök? - dehogy,
3620 347| föltartóztatja azt, aki megközeliti, és jelentést tesz róla.~-
3621 26 | ellenséges előörsöket is könnyen megláthatá. Leszáll a lóról, a füzfák
3622 189| száll.~Nem sok idő mulva meglátogatja barátját a kiváncsi, ki
3623 242| Valaki meglátogatta ösmerősét, távozáskor azonban
3624 245| jó barát egy harmadikat meglátogatván, vizsláikat is magukkal
3625 317| a csókafészekhez, talán megleli a lovát.~A káros ember egyet
3626 229| örömmel mondja az inas, hogy meglelte, de nem Baloghnénak hivják,
3627 327| felkiáltott:~- A másik tányért is megleltem, és a kanalat is; azokat
3628 259| Hála isten - mondja a meglepett ügyvéd - én igen jól vagyok.~ ~
3629 46 | s az őrnagytól hirtelen meglepetvén, huzta vonta rá a rövid
3630 178| valami hasznát.~- Majd az is meglesz, - mondja az ur - csak tegyen
3631 174| szólván, a zsidó harmadszor is meglöki:~- Szólj the, Bocsor!~Ekkor
3632 76 | nem kap a gyeplőbe, tán megmenekszünk; de ha bele kapkod, okvetlenül
3633 348| mindenféleképen iparkodtak a suhancok megmenekülni.~Az egyik, egy veszprémi
3634 257| apámat.~Az asszonyfai mester~Megmenekült az egyszer."~ ~
3635 29 | igyekezzék legalább magát megmenteni a távolban már mutatkozó
3636 44 | személyes vitézsége által megmentett, továbbá S...nál egymaga
3637 237| utoljára, hogy a tüztől megmentse, még a tojásokat is ledobálta.~ ~
3638 257| mester nem hitte,~Beleugrott, megmérte.~De a fia őtött, kátott,~
3639 124| kutforrás tekintélyét is adja.~Megmondák aztán az okot is, hogy miért
3640 138| van Tanti?~- Azsokat is megmondjam, nagyságus vármigye, a kik
3641 40 | elől s elszaladtak.~- Nem megmondtam, aki lelke van, hogy elmegy, -
3642 76 | tisztázását, igen világosan megmondván, hogy az ő véleménye kisebbségben
3643 34 | felhuzák a leányt, s szépen megmosván, a nyert zsákmányból csinosan
3644 334| lehet, midőn ez a pénzzsák megmozdul.~Hazaérnek, az orvos a betegnek
3645 228| két urfi, s a csillagász megmutatá nekik a látcsőt, melylyel
3646 240| Feleségének a szép tájat megmutatandó férj egy jó barátjának kiséretében
3647 167| Vu ist main Zvanziger?~- Megmutatom, csak eressz be, ... törjék
3648 75 | olyannak, mi a közeledést megnehezithesse.~És most jöjjön egy megbántó
3649 86 | várja be, mig annak idejében megnevezze; hanem szánván bánván tettét,
3650 228| váczi tornyon az órát is megnézhették.~- No látod-e? kérdi az
3651 244| súlya figyelmet gerjeszt, megnézi mi az? S ime, pénz! még
3652 212| Holdpataky ur a bolondok házát is megnézte; - a vezető előleges figyelmeztetésül
3653 261| nek minden nevezetességét megnézvén, most kénytelen elutazni
3654 118| hogy Helmeczy bizalmát megnyerjem.~Magához hivatott.~Meg kell
3655 261| a báróné, s a komornyik megnyerte a fogadást.~ ~
3656 151| válaszolt a borbély - én megnyirtam megborotváltam, megköpölyöztem,
3657 123| hiszem - mondja György egész megnyugvással - az igaz, hogy kálomista
3658 221| hogy a férje a szobalányt megölelte.~Hogy ezen tréfának vége
3659 216| szegény ördög, szerencséjének megörülvén, egy aranyon szükséges ruhadarabokat
3660 77 | valót mondanak, magam is megösmerem. Kelt, sat. Vörösmarty Mihály
3661 332| emelne a szappanosok mellett, megösmerésül egy papircsomót hagyván
3662 76 | kormányzók véleményének megoszlása.~Deák erélyesen sürgölé
3663 321| hogy nem csoda, ha fejem megőszült, mig szakálam barna maradt,
3664 87 | emeletes házban laknék, megparancsolja, hogy huszonnégy dobos az
3665 229| Megparancsolta az ur együgyü szolgájának,
3666 51 | akarok, - mondja a huszár - mégpedig azt, hogy a táborunkban
3667 66 | nagy Dunát és Budavárát megpillantá, igy kiáltott fel: Én csak
3668 315| egyet, ki szótlan maradt, megpillantván, magához inté a nagy ur.~-
3669 151| a mit én tudtam, mindent megpróbáltam, ha nem használt, nem tehetek
3670 167| egyik fülére aludt, s ime megrándul a csengetyű, mire nagy örömmel
3671 199| akkor veszi észre, hogy a megrendelőnek neve olyan firka, melyet
3672 91 | amaz.~- Nem ám, mert akkor megrepetálom az oskolát.~- Micsoda, -
3673 87 | parancs teljesitve lőn.~A megriadt kanonok nem tudá mire vélni
3674 315| többi becsületes rabokat megrontsa jelenlétével.~Igy maradtak
3675 120| mert elhitte.~Károlyit megróttam az ujdonságban, csakhogy
3676 249| Megrugta a kocsist a ló, - bosszusan
3677 29 | huszárt, hogy botlásában megsántult lovát elhagyva, igyekezzék
3678 1 | gyönyörü virágbokréta van. Megsarkantyuzom a fakót, ezt, a melyet most
3679 34 | borzasztó sorsát, elmarjult s megsebesült tagjaival. E látvány huszárainkat
3680 17 | könnyü szerével akarják megsemmisiteni, e szavakkal riasztá vissza
3681 29 | miáltal lovát és magát megszabaditani reméli.~A huszárok leugráltak
3682 34 | leszállottak lovaikról, hogy a nőt megszabadithassák s kihuzzák a kutból. Nem
3683 222| Megszabaditott a halál egy embert a feleségétől,
3684 48 | kivált mikor az ellensorok megszakadoznak, s a vén huszár kikap egyet
3685 71 | Bem megszállotta hadával Kolozsvárt. A katonai
3686 244| S ime, pénz! még pedig a megszámlálás után kilenczvenkilencz forint,
3687 232| meg a pohár, vizzel akarta megszaporitani.~- Sohase bántsa nagyságos
3688 85 | mennyien tódultok ide.~Megszégyenelte magát a nép, és fogott rajtuk
3689 44 | bajszát, s ott hagyta a megszégyenült leventéket.~ ~
3690 71 | fontosak, van pénzem, mivel azt megszerezzem, családi titkokba betolakodni
3691 75 | ajánlkozék, hogy a beszédet megszerzi, a mint megis szerezte;
3692 137| mert két hét mulva mind megszökött.~ ~
3693 297| minthogy a háznak nagyon megszokott embere volt, a házi ur azon
3694 241| viszonzá az asszony - te már megszoktad az én gorombaságaimat, de
3695 124| kutforrások után tudja.~Erre aztán megszólamlott a lánczhid, és a Budapesti
3696 225| A hitelező megszólitá adósát, hogy fizessen meg
3697 108| gondolám, midőn bevégzé a megszólitást: - Keresztény hallgatók! -
3698 315| érdemlettem - felelte őszintén a megszólitott.~Ekkor a nagy ur a felügyelőhöz
3699 61 | könnyek tolultak, kezemet megszoritá s büszkén mond: - én is
3700 321| A nagyon megszorongatott város két követet küldött
3701 330| fejedelem pénz dolgában megszorult: tanácsosai ajánlák, vetne
3702 145| megbukott czigány:~- Se baj! ... megszünt a deg.~ ~
3703 142| czigány a vasvillával jól megszurkálta az ebet.~- Hát te gazember -
3704 317| egyszer csak felkiált. - megtaláltam a lovat!~Természetesen,
3705 25 | megálltak s a gyalog huszár megtámadá az uhlánt: mindenek előtt
3706 36 | chevauxlegerst akart az előőrsön megtámadni. Azonban óvakodó tisztjök
3707 58 | őrnagy nagyobb erővel megtámadván, az onnan kivonulni kényszerittetett.
3708 342| káplár a rekrutának - most megtanitom kendet, hogy mi az a katonaregula.
3709 279| magyarul a világért sem akart megtanulni, azt gondolta: minek? ugysem
3710 75 | a beszédet szorul szóra megtanulta, s maga mellé vevén vagy
3711 333| épen - mondja a fösvény, megtapogatván a hajolt falat, - mely irtóztató
3712 274| két mérős zsákot tölt meg.~Megtartá szavát, mert két zsákot
3713 299| hogy lovait tartsa meg.~- Megtartom - irá vissza a nő - a kettő
3714 259| kell jegyeznem, hogy nálunk megterem az ilyen nagy hazafi, mert
3715 18 | kérdé a p...i ostromból megtért huszárt egy honnmaradt rekruta. -
3716 57 | érkezvén, az őrnagy szigoruan megtiltá a falu lakosaitól vizet,
3717 75 | őket fáklyás zenével kiváná megtisztelni, s külön mindeniket szónoklattal.~
3718 295| van, hogy már az kitünő megtiszteltetés, hogy kotyvadék ételére
3719 57 | csapatja egy ellenségtől megtisztitott faluba érkezvén, az őrnagy
3720 330| vetne adót a kutakra; ez megtöltené kincses kamaráját.~- Barátim -
3721 56 | pillantgatott a másodszor megtöltött üvegcsére; a szánakozó szivü
3722 127| magával vivén egy ruhával jól megtömött szekrényt és minden ágybelijét.~
3723 242| épen az én házamban kellett megtörténni.~- Se baj - mondja a kárvallott -
3724 167| azzal, meg azokkal, a kikkel megtörténtette e dolgot.~Véletlenül belekeveredett
3725 169| tréfáiról. Ő meg akit lehetett, megtréfált a maga módja szerint.~Egy
3726 75 | hogy a szónoklat tartalmát megtudhassák, és ha lehet, az ifju szónokot
3727 67 | őrnagy a tábornoktól.~- Megtudja ön, ha oda érkezik, lőn
3728 87 | a kanonok lakik? S midőn megtudná, hogy egy szük udvaru, mindenfelől
3729 71 | ha én titkokat akarok megtudni, melyek célomra fontosak,
3730 75 | mindeniket szónoklattal.~Megtudták azonban, hogy e szónokok
3731 343| őrt áll. Utóbb az ezredes megtudván a dolgot, könyörült a siránkozó
3732 31 | tántorgó test nagy nehezen megülepedett nyergében s futásnak eredt,
3733 269| ha még ötöt várunk, akkor megülhetjük a harmincz éves háborut.~ ~
3734 171| s a zsidót örömében majd megüti a guta, mikor saját számát
3735 284| is a szamarat, még őt is megütlegelteti.~Midőn az ur már eltávozott,
3736 332| bámulás, az előbbeni szónokok megütődnek, nem gyanitván, hogy pártjuk
3737 1 | szép angyal néz ki, ... megugratom a fakót, a melyet most látsz,
3738 68 | dragonyostisztet keményen megvagdalák, s már halálfia, ha Bem
3739 53 | eddig tisztté nem lett.~- Megvagyok én igy is! mondja az öreg.~-
3740 76 | különböző vélemények dacára sem megválni. Deák maradt a logikánál,
3741 238| egyezett, hogy a kocsma czimét megváltoztassa. - Hogy végre az asszonynak
3742 124| kamat nélkül hever; tehát megvárják a budai oszlop fölemelkedését,
3743 126| tekintélyénél fogva egyenesen megvárta, hogy az elöljáróság, ha
3744 10 | ujra vizet, hogy a jég ugy megvastagodott immár, hogy akármi nagy
3745 313| meg uram, hanem ma éjjel megverem.~- Aztán van már elégséges
3746 146| választhassa meg, a hol megverik.~Engede a szolgabiró a czigány
3747 107| Megverte gazdáját a diák, miért az
3748 168| mikor oly irgalmatlanul megvertek.~- Szja! igy jár az, a ki
3749 259| nagyságos ur egy rongyos könyvet megvett; ezt már kürtölik, hanem
3750 328| Barátom - felelé a vár megvevője - én e várba védelmezőt
3751 19 | huszárnak a táborozás alatt megviselkedett ruháját:~- Bizony, huszár
3752 168| jajgatást vitt végbe, hogy a megyebeli urak egyike rákiált:~- Miért
3753 259| hogy neki a legközelebbi megyegyülésre egy czifra beszédet csináljon.
3754 332| G... megyének gyülése volt, s előhir szerint
3755 58 | Egy Megyesen állomásozott kis magyar
3756 58 | jőjjön nagyobb erővel, mert a megyesieknek nincs kedvök mindennap 2000
3757 266| gazember, - ki vagy? hová mégysz?~- Tudom is én, mondja a
3758 277| az orvosok, s különösen megzavarta őket, hogy a beteg nagyon
3759 334| kérdi a szappanos.~- Már megzöldült, - mondja az orvos, megátkozván
3760 133| az egész világon kerestíl mehet az ember.~ ~
3761 188| milyen nagy lehet ott egy-egy méhkas?~- Csak épen akkora, mint
3762 1 | huszárt.~- No még pedig mekkorát - szörnyűködék a huszár -
3763 268| idegen földön, - igazán melankolikus lett.~- Ugy van az - mondja
3764 110| igazgató ur - ki akartam melegedni.~- És ön? riadt föl tovább
3765 10 | meg lehet pörkölni a nap melegénél; mikép lehet, hogy ott mégis
3766 170| káposztát, a másikban sárgarépát melegitettek.~Mi természetesebb, hogy
3767 161| első szakaszt bevégezné, melléje áll az orgonanyomó, önérzettel
3768 118| Helmeczy elhült; mert a mellékételnél a kilenczedik szeletet ettem
3769 352| fogadá, nyitva hagyván a mellékszoba ajtaját, melyen keresztül
3770 292| szóról szóra hallotta a mellékteremben, s midőn az ur később neki
3771 122| a kiszállónál elválnánk, mellém szegődik egy pesti ügyvéd.~-
3772 173| a pásztor pedig kivette mellényéből ugyanazt az öt forintot,
3773 49 | parancsolni?~A huszár saját mellére nézvén, honnét a két százas
3774 279| a ló ledobta, mire az ut melletti munkások elősiettek, s a
3775 110| föl tovább az igazgató.~- Mellszorulást éreztem, igazgató ur.~-
3776 124| dolgot, melyről beszélni méltóztatik, igen szükséges oknál fogva -
3777 315| Elkövetett rablásaim, melyekért bitófát érdemlettem - felelte
3778 177| zsemlyés boltok voltak, melyeket ünnepeken kilencz óra után
3779 53 | hallgatták a kedélyes tréfákat, melyekkel őket mulattatá. Utóbb más
3780 352| hagyván a mellékszoba ajtaját, melyen keresztül finom sodrony
3781 347| körülnézvén a fiukon, kik mélyen hallgatának, mig végre egy
3782 335| kabátra való finom posztót, melyért a pénzt leteszi, - hanem
3783 124| lánczhid volt azon tárgy, melyhez minden ember hozzá köszörülte
3784 177| tudnák megmondani, hogy melyikben lakik a Str...g fiskárius
3785 30 | kend ide a csizmámat!~- Melyiket? - kérdi Tima.~- Az ujat! -
3786 135| Olyant - mondja az ur - a melyiktől magad is katonának állj
3787 124| öreg.~- S ezt a dolgot, melyről beszélni méltóztatik, igen
3788 342| ölnyire, közben pedig a mélység száz ölnyi, s azt parancsolnák,
3789 34 | kitörtek, s ő ismét a kut mélységébe hanyatlott fővel. Szerencsére
3790 34 | beletekintenek, s látnak annak mélységében egy gyönyörü leányt félig
3791 76 | leghamarabb előidézik azt a bajt, melytől voltaképen szabadulni kellene.~
3792 216| kirántotta.~Hogy ezen bajból is menekülni tudjon, az első faluban
3793 37 | ellenséges főtiszt neje hintón menekült ki a csatatüzből; s midőn
3794 9 | végig jöttek, addig a huszár menetközben megborotválkozott.~ ~
3795 42 | mondja a körülállóknak:~- Menjenek innét félre, - mert ha engem
3796 310| riadt a tanitó:~- Párosan menjetek gazemberek.~Egyiknek nem
3797 108| reánk, hogy valamennyien menjük el meghallgatni a tegnapi
3798 244| főbiróhoz, mondja a gazda.~- Mennék ám - szól Miska, - ha le
3799 103| tehén alatt szopott, mégis mennél többet szopott, annál nagyobb
3800 169| mint a nagy templom felé mennének, észreveszi K..., hogy a
3801 1 | tündérországból, a mint a végső utczán mennénk, látom, hogy az első kondignáczióból
3802 20 | berukkolok a regementhez.~- A mennydörgős mennykőbe rukkol kend, hát
3803 222| boldogságát feleségének, kit a mennyeknek ura magához vett.~- Magához
3804 85 | cselekedeteiről akarok beszélni, mennyien tódultok ide.~Megszégyenelte
3805 214| orrára szállt a légy, s bár mennyiszer elkergette, megint odaült.
3806 20 | regementhez.~- A mennydörgős mennykőbe rukkol kend, hát sétálni
3807 206| megholtak.~- Bizonyosan a mennyországba, mert azt mondja az irás:
3808 45 | sárba pottyant. Egy arra menő menyecske nagyot nevetett
3809 195| Mindössze is illendőségből, mentegeté magát a férj.~- Illendőségből?
3810 139| Nagyon mentegette magát a czigány a lólopásból,
3811 319| A bünös azzal mentekezett, hogy akaratlanul vétkezék.~-
3812 24 | egykor a tábori orvos: mikép mentette meg vezérét a haláltól? -
3813 29 | veszélynek; s midőn őt meg nem menthetik, ne áldozzák fel magokat
3814 237| Tüz van! - ments meg a mit menthetsz, kiált egy ur cselédjének,
3815 68 | sokat szeretnék!" meg nem menti.~ ~
3816 194| ezt a mondatot teszi: tu mentiris (te hazudol.)~ ~
3817 237| Tüz van! - ments meg a mit menthetsz, kiált
3818 269| kellene ülnünk az ezüst menyegzőt.~- De bizony jobb lesz -
3819 17 | i-e van a parasztjának, ne merd az én jószágomat bántani;
3820 111| megijedt gyerek.~- Még ezt mered mondani? - pattogott a rektor
3821 137| varjuk seregesen járnak, méregette a földet a czigányoknak.
3822 261| komornyik.~- Én fogadni merek, hogy kicsinálom a bemenetelt.~
3823 10 | keresztül-átal tizenkét mérföldnyi!~- Talán valami sziklás
3824 91 | a diák.~- Nem törődik? - mérgelődék amaz.~- Nem ám, mert akkor
3825 75 | hogy mikor következik a mérgesebb mondat ... egy intésre oly
3826 57 | mint hallá, azok meg vannak mérgezve; igérte azonban, hogy rögtön
3827 57 | eleven libák is meg vannak mérghezve?"~ ~
3828 284| parasztot, hahogy bántani meri tovább is a szamarat, még
3829 100| Schvartnerius fuerant bene meriti circa scientiam statisticae?~-
3830 274| Fogadott a paraszt, hogy egy mérő burgonyával egyszerre két
3831 274| burgonyával egyszerre két mérős zsákot tölt meg.~Megtartá
3832 56 | igyál! - A fogoly alig merte hinni, hogy az ellenség
3833 107| hanem azt kérdem: hogy merted ezt tenni!~- Mert tenek
3834 27 | m én a kelmed garasos mértékébe.~ ~
3835 27 | vérem; de nincsen garasos mértékem.~- Sohase busuljon azon
3836 231| az apa elkeseredetten, - mertem volna én igy tenni apámnak,
3837 34 | ugrott a kutba, de le nem merülhetvén, élve várta be borzasztó
3838 10 | nyargal az egyik, s fölint a mesternek, hogy no most mondja az
3839 172| Hasznát is vette ennek a mesterségnek; mert egyszer a Pápára járó
3840 10 | a templom, hogy a pap a mestert, mester a papot nem látja,
3841 24 | válaszolt ő. - De mi az a mestervágás? - Az uram furcsa dolog,
3842 24 | vezérét a haláltól? - Hát a mestervágással; - válaszolt ő. - De mi
3843 255| asszonyság borjúlábat vett a mészárszékben, s utközben a köpeny alól
3844 97 | discipulus, - ille scivit meum studium; ille attendit,
3845 267| valaki egy özvegyasszonynak mezei birtokát.~- Mit ér ez? -
3846 343| ijedten szalad a menyecske a mezőre, s urának mondja, hogy épen
3847 141| a kóborló czigányok nem meztelenül, hanem tisztességes posztóruhában
3848 29 | előadta pajtásainak a tervet, miáltal lovát és magát megszabaditani
3849 94 | még is nyakig laktak vele.~Mielőtt fizetésre került a dolog,
3850 67 | Mégis szeretném tudni, mihez tartsam magamat? mondá a
3851 250| dicsekszik a méltóságos urfi, mije a a szegény koldusnak is
3852 70 | Kolozsvárra bizonyos kérdésekre, mik neki nagy dij mellett kitüzettek,
3853 332| mi szappanosunk tünődött, miképen segitsen magán? mig végre
3854 346| gondolok a harang kötelére, milyenen ön egyszer lógni fog.~ ~
3855 256| a fojtó gőztől reggelig mindannyian megfultak.~A helység elöljárói
3856 244| jó barátok, - azonban az mindegy! Miskának jó kedve volt,
3857 290| kérés, az ilyen emberek mindenbe hanyatt homlok rohannak.~
3858 119| irják ki; mert "krumpli" mindenesetre magyar szó: krum a gyökér,
3859 118| nagyon gazdálkodott, és mindenfélekép forgatta a dolgot, hogy
3860 87 | megtudná, hogy egy szük udvaru, mindenfelől beépitett két emeletes házban
3861 75 | kiváná megtisztelni, s külön mindeniket szónoklattal.~Megtudták
3862 172| következik a többi asszony, s mindeniktől többet, kevesebbet vett
3863 300| mondja még odább - ha az a mindennapi kis templomi alvásom nem
3864 288| Mindenszentekhez tartozik, s igy Mindenszentek napja után egy hétre a tőkét
3865 288| benn a naptárban, tehát Mindenszentekhez tartozik, s igy Mindenszentek
3866 317| már mindenütt kerestem.~- Mindenütt-e? oda fenn a csókafészekben
3867 207| magad, hogy mit érdemlesz te mindezekért?~- Ha már szólnom kell -
3868 213| meg, hanem az eskütételnél mindkét kezét föl tartotta.~- Mit
3869 199| tudakolta; kérvén, hogy azt minél előbb teljesitse.~A könyvárus
3870 197| egyetlenegynek tettem a szépet, Minerva asszonynak, s annál töltöttem
3871 95 | Europa, incipiendo a primo ministro, usque ad ultimum hajdonem.~
3872 76 | itt elmondani akarunk.~A minisztériumban meghasonlának a vélemények,
3873 40 | szegény népet. Ereszszen minket rá.~- Nem szabad.~Megint
3874 43 | erős jajgatást hallok, minőt a deresen fekvő ember szokott
3875 40 | szebben és sokkal cifrábban, mintsem azt tollal le lehetne pingálni,
3876 249| azóta mindig haragszik rám, mióta az urnak azt mondtam, hogy
3877 167| okoskodék a külső.~- Steckens mir unter Thor aini, sunst blaib'
3878 84 | bele a huszárja, ki neki a mise alatti szolgálatot tette.~-
3879 84 | annyira elfoglalá lelkét, hogy misézés közben megállva fölkiáltott, "
3880 244| kezdte a lármát a gazda; de Miskán ma is csak annyit fogott,
3881 244| elmondása után kérdi a biró Miskát, hogy igaz-e a vád?~- Nem
3882 244| pénzt visszakövetelte, de Miskától nem tudta visszabeszélni
3883 14 | szörnyűködék a debreczeni.~- Mit-e?... kapott a szóba a huszár -
3884 59 | kezéből, s kért pardont.~- Mitől se tartson ön, mondá a magyar,
3885 323| köveket szórt szét.~- Mit mivelsz? - rivalt reá ura.~- Kőház-magot
3886 105| conjugálni fogja, s a parancsoló módban ekkép vitte ki a dolgot:~
3887 169| lehetett, megtréfált a maga módja szerint.~Egy este sokáig
3888 194| megboszankodván, hogy jó módjával hazugságon csipje, - azt
3889 95 | Látkoczy, bene sibi notet, - modo dabo ipsi facillimam quaestionem
3890 261| jött, hol L. báróné semmi módon nem akarta elfogadni, valamiért
3891 58 | elébe ment és cirumspectus modorban igy szól hozzá: ha el akarja
3892 63 | figyelmeztető vállát, az arczvonal mögé vonult.~ ~
3893 77 | Hogy a föntebbi sorok valót mondanak, magam is megösmerem. Kelt,
3894 281| Midőn valakinek mondanák, hogy a háború a fagygyú
3895 52 | el se hinné kend, ha mondanám, hol jártam. - Talán a világ
3896 20 | kendnek?~- Már ha meg kell mondanom, vitéz kapitány uram, minthogy
3897 75 | mikor következik a mérgesebb mondat ... egy intésre oly irtóztató
3898 194| hogy e két név épen ezt a mondatot teszi: tu mentiris (te hazudol.)~ ~
3899 119| ha kanál helyett kalánt mondék.~Mindjárt előállt, hogy
3900 176| hogy mégis valami igazat is mondjon:~- Repülő halat is láttam,
3901 133| hogy tudunk, most is azt mondjuk.~- Na, pedig én azst hallottam -
3902 314| Pestre. Sokszor hallotta mondogatni, hogy ez vagy amaz bankrótot
3903 162| azonban az egyik elfeledte mondókáját és pedig ezen szót: Szomjuhozom!~
3904 89 | Gusztáv urnak ujsága?~- S mit mondtak rá?~- Azt mondták rá uram:
3905 241| sokszor még gorombábbakat mondtál!~- Ej! viszonzá az asszony -
3906 73 | embernek megvolt az esze, azt mondtátok róla, hogy ez bolond; s
3907 131| Házasodni akart a czigány, de a móringlevélen sehogysem tudtak megegyezni,
3908 206| irás: Beati, qui in domino moriuntur.~ ~
3909 38 | érte? - Nem adom el uram, mormoga a huszár. - Ej látom csak
3910 244| jó kedve volt, s akkor is mormogta saját kedvenc szójárását.~
3911 40 | Szemközt a magyar huszár morogva szól a kapitányához.~- Kapitány
3912 10 | talpalatnyi föld is, sem egy morzsányi kő, mégis ott áll a város
3913 22 | szeme, mig a szekeret odább mozdithatja.~Neki készül verbungos,
3914 227| folytatja amaz - minden mozdulatod más.~- De más ám, - felel
3915 180| üssön beléd a nyila, mégsem mozdulsz? pedig most már én viszem
3916 10 | az alatt hozták a bort:~- Mózes gazda! - kiált egyik hallgató -
3917 150| délig huzkodott végig a mühelyben a fogamnál fogva, mégsem
3918 295| Valamely müvészt ebédre hivott valami dölyfös
3919 254| mégis kommóczióm legyen; műhelyemet teremnek hivatom, Pista
3920 69 | őket, előre uraim! hadd mulassanak addig a hölgyek, mi is rögtön
3921 108| zajgásban töltöttük el. Velünk mulatott egy legátus diák is, ki
3922 43 | verést; s ez a filantropikus mulatság akkint változik, hogy az
3923 254| Mindenkinek megvan a maga mulatsága, igy az egyszeri csizmadia
3924 69 | rendeztek. ~Soha vigabb mulatságok nem voltak a világon.~Egy
3925 108| kevés kedvem volt erre a mulatságra, mert őszintén hittem, hogy
3926 53 | tréfákat, melyekkel őket mulattatá. Utóbb más tárgyra tért
3927 338| végével jól elvervén, még a multkori fuvart is megadatta vele.~ ~
3928 29 | Laczival s elvágtattak.~Laczi munkához fogott. A Betyáron néhány
3929 170| K..., munkája volt az is, hogy este bemenvén
3930 311| Mit vesződik atyafi, - munkájának gyümölcse előbb-utóbb az
3931 48 | öreg, hogy a fiu rákap a jó munkára azon hitben, hogy ő is tett
3932 279| ledobta, mire az ut melletti munkások elősiettek, s a jámbort
3933 124| hónapokig nem láthatott az ember munkást, s a napisajtó is bár mennyire
3934 257| gyerek, s kihuzták nagy munkával az öreget, azonban ezt a
3935 13 | akkori kapitányával kijött s Muraközbe értek, hol tudnivalóképen
3936 95 | Hungariae sunt: praeter glires, mures et vespertiliones, lacus
3937 128| legnagyobb ágyutüzben - mutassa meg nekem, melyik azs in
3938 124| körül egy árva napszámos sem mutatkozott.~Meg kell jegyeznem, ha
3939 178| Nyögött a paraszt, fakó szine mutatta, hogy beteg.~- Mi baj, atyafi?
3940 302| előtt ácsorgó gazdát, - mutatván a házeresz alatt levő vizjegyet.~-
3941 230| Állatjait mutogatta az állatszeliditő; utoljára
3942 29 | felpattan rá s illaberek nád a kert Cs. város keritetlen
3943 290| hogy annak vagy apja, vagy nagyapja szállitó volt.~2-or. Aki
3944 254| pedig - szóla az asszony - nagyasszonynak hivatom magamat, reggel
3945 70 | Midőn Bem Nagybányára ért, behoznak hozzá egy
3946 259| hazafi, mert a krajczáros nagylelküséget elég gyalázat, hogy minduntalan
3947 322| egy kis embernek, mint a nagynak.~ ~
3948 124| kivált az Ungar, mely még nagyobban hazudott; hozzá toldván,
3949 187| mindig azt issza.~- Ó, - nagysád - legjobb lesz, ha a sörös
3950 352| ki magát, s akármely ököl nagyságú betüt ugy a szeméhez rántott,
3951 216| lelte meg a pénzt: rögtön nála termett.~A szegény ördög
3952 340| vártam, hogy hozzád jöhessek, nálad mindig jó kenyeret eszik
3953 332| mellett szólok, ezt hagyta nálam, - mondja a szónok, kihuzván
3954 34 | kihuzzák a kutból. Nem lévén nálok kötél, kantárszijjaikat
3955 255| Teins asszony! elesett a napernyője, vegye föl.~ ~
3956 10 | csak ugy éltem ott, hogy naphosszat aludtam, s mig azt meg nem
3957 144| czigány, hogy a negyven napi böjtöt miként lehetne legkönnyebben
3958 124| láthatott az ember munkást, s a napisajtó is bár mennyire szólongatta
3959 109| nevet vett föl a hétnek napjaiból.~- Hogy hivják önt? - kérdi
3960 121| valamiről előbb ne szóljanak a naplóirók, mint a dolog megtörténik;
3961 121| énekelt, hogy szinte a "Párisi naplopó"-t adták.~Azonban a minek
3962 121| a lapot. Olvasni kezdi a naplót:~"Százegy ágyudurranás ébreszté
3963 197| s annál töltöttem éjt és napot, te, hallottad?~Ekkor meg
3964 38 | följelentvén, huszárunk néhány napra tiszt lett, s egy hasonló
3965 32 | Timának:~- Ezek a kanalak napról-napra feketébbek lesznek, Tima!~-
3966 124| lánczhidat, mely körül egy árva napszámos sem mutatkozott.~Meg kell
3967 215| hárman? kérdi valaki.~- A negyedik mellett megyünk el, volt
3968 286| eldoboltatta, azt gondolván, hogy a negyediket valamelyikbe bedugták a
3969 56 | ne ossza pálinkáját.~Tölt negyedszer is, de a kobak már üres.
3970 286| négy ócska kalap állván, a négyet együtt 8 garasért eldoboltatta,
3971 136| szemközt jő vele egy négylovas hintó, s a legharsányabb
3972 256| most már meghaltak, mind a négynek vége.~ ~
3973 144| Okoskodott a czigány, hogy a negyven napi böjtöt miként lehetne
3974 95 | venni, ha Kmettiről még néhányat elmondok és pedig diákul,
3975 241| csudálkozék a férj - mily nehezedre esik neked ez egypár szó, -
3976 31 | történt, a tántorgó test nagy nehezen megülepedett nyergében s
3977 261| akarta elfogadni, valamiért neheztelvén rá. Midőn minden igyekezete
3978 292| világgal? mondja a férj nejének egész szenvedélyességgel.~
3979 240| mondja az üldözött férj, nejére nézve - mintha csak ma is
3980 261| elmondván neki, hogy S. gróf B.-nek minden nevezetességét megnézvén,
3981 218| és vitatták, hogy a teher nélküli szamárért csak ugy kell
3982 195| feleségem - mondja, igaz, hogy Nelli kisasszonynál voltam, de
3983 22 | átugorja; bámul a népség, némelyik szinte röstelli, hogy majd
3984 56 | iránt, épen oly jószivü és nemeslelkü a magukat védeni nem tudó
3985 235| nyugodalma, mint valami német ember kalapjának Bécsben.~ ~
3986 174| közösek lévén, a fizetéssel némileg elkéstek, s ez okból az
3987 61 | május 28-án Pesten a nemzeti szinházban egy magyar tiszt
3988 65 | Jön a k-i nemzetőrség! szóla egy önkéntes a táborban
3989 17 | Somogymegye egyik falujának népe észreveszi, vasvillára és
3990 56 | hadifoglyok irányában; mig más vad népek a legdühösebb kegyetlenségeket
3991 176| időből való, mikor Fáraó népével a vörös tengeren át akart
3992 43 | körülbelől az egész falunak népsége a templom előtt áll, s a
3993 100| dühödék az öreg - ille neque latine scit.~ ~
3994 95 | Nonne, domine Látkoczy, nescit.~- Scio domine spectabilis.~-
3995 291| uram, most elhazudjuk ám neveinket.~- Jó lesz biz az Takács
3996 95 | tartom, nem fogják önök rossz néven venni, ha Kmettiről még
3997 45 | huszár azt mondja:~- Sohase nevessen, hugomasszony; mert az már
3998 94 | másik diáknak.~Alig tudták a nevetést tartani; mert már a diák
3999 11 | tegnap este milyen sokat nevetgéltünk vele.~Elbusulta magát István
4000 176| hazudsz, rossz kölyök - nevette az öreg asszony - ezt már
4001 39 | megcsókolá a huszárt... A nézők nevettek, de szemeik telvék valának
4002 244| fösvény gazdáján kifogván, nevetve ment haza.~ ~
|