Chapter
1 1 | követeli. Azonkívül kéri azt, mi őt bizonyossá teszi, hogy
2 1 | ha ezt nem tenné, vagy a mi több, elvesztvén visszaadó
3 1 | Meglehet, hogy ilyen nyomon a mi írói dicsőségünk kérdésessé
4 1 | szerint aligha! De, mert mi sem vagyunk gépek, mint
5 1 | elhitetni szeretné, ki szerént mi öntudatlanul írunk; kénytelenek
6 1 | néktek, kevés az a harmat, mi a magyar írónak szorgalmát
7 1 | jeleseink voltak. És mert a mi jeleseink: önmagunkat is
8 2 | mely úgy kezdődik, hogy mi táblabírók voltunk?~Igenis,
9 2 | végezhettük, Istenemre, az sem mi rajtunk múlt.~4-szer. A
10 2 | elmondhatjuk, hogy igenis mi táblabírók voltunk! S minthogy
11 2 | közelebb leszünk, mondjuk el, mi volt az alispán? - hátha
12 3 | nemzeti színházra, hova mi most esténkint időt ölni
13 3 | valamiért még esedezem.~- A mi tőlem kikerül, mindent kap,
14 3 | barátom, hát mondja meg, mi kell még?~- Tekintetes uram,
15 3 | Pesten magyar színház lesz, mi ketten majd csak a magas
16 3 | olyanféle csavarodást csinált, mi a kardvágáshoz nagyon kevéssé,
17 3 | másik; hanem mit gondolsz, mi lenne tanácsosabb, saját
18 3 | gondolat, nem mondott ellent, mi kétségtelenül azt jelenti,
19 3 | az is mindig üres.~- A mi Gödöllőre esik, Gödöllő
20 3 | után őt illetvén a válasz, mi nem jött ugyan csattanó
21 4 | olyan szerepre szólítsák, mi a dajkaság után nem messze
22 4 | különös tárgyat hoztak elő, mi csak egyedül prókátoroknak
23 4 | mondja az egyik vitázó, - mi a herceg Grassalkovich-féle
24 4 | sajátságos mosolyt láttatott, mi Földváryt ingerelheté, azért
25 5 | barátnak kezet nyújtva, - mi újság?~- Hogy ma este még
26 5 | haza viszem, legalább a mi bolondot otthon tesz, magunk
27 5 | gyönyörködvén a mulatságon, mi mindössze hat tallérjába
28 5 | kelle hasalni a híg levet, mi a béketűrést nagyon föláztatta;
29 5 | nyakig sárral bemázolva.~- Mi baj? Kérdi Szentpáli, tele
30 5 | tele torokkal nevetve, mi a többit még inkább dühbe
31 5 | meg hímzett fejtakaróját, mi annak rendkívül hízelgett,
32 5 | fogadós két süldőjét megeszik, mi történik elmondani való?~~
33 6 | akárki tanított rá; hanem mi kell? Fokhagymás kalbász?~-
34 6 | talpig.~- Hát aztán?~- No hát mi kell még aztán! nem elég
35 7 | Folytathatnám e képet, hisz mi közünk hozzá? más ember
36 7 | látható volt a félbeli zsák, mi árulója volt az asszony
37 7 | az öreg szemét között.~- Mi lelte ez asszonyt? - vélik
38 7 | egy verset:~De sovány a mi ökrünk!~A béres azt mondja:~
39 8 | odább nyomta. Persze, csak mi tudhatjuk azt, hogy a gazda
40 8 | az elevent is megeszem: mi van ennivaló?~- Mit hozott
41 8 | mozdult az ajtóból. Tehát mi lelte ezt az embert?~Az
42 8 | mondja:~- Száz forintért sem! Mi annyit jelenthetett, hogy
43 9 | állt legelőször szóba.~- Mi újság, hadnagy uram?~- Semmi
44 9 | siránkozás, ez az asszonyfegyver, mi néha a legerősebb embert
45 9 | is egyszerre megszegi.~- Mi baj, nénémasszony?~- Baj
46 9 | vet a következendőkre.~- Mi újság Gödöllőn? Kérdi Földváry
47 9 | herceg is tudja, hogy arra mi szüksége volt, a következés
48 9 | tudná ma már megmondani, mi volt egykor a - szolgabírói
49 10| Még senki sem tudja, hogy mi lesz belőle? kivévén, hogy
50 10| én második pecsenyémnek mi hasznát veszed, ha meg nem
51 10| s így nem szükség, hogy mi építtessünk neki egyet.~-
52 10| fegyverem az utánlátásnál. A mi magamnál hiányzott, egy
53 10| majdnem hanyatt esett.~- Mi baj? Kérdi Fáy, a megrémült
54 11| negyven hold föld maradt, mi most négy ölnyire fekszik
55 11| nem leszünk már, lássák: mi volt a markunkban. Egy koporsófödél
56 11| elhitethetnénk vele, merre van a mi Mekkánk! Mennyit kellett
57 11| hitetlen nép közt, mint aminők mi magyarok vagyunk.~Az üdvözítőnek
58 11| kosárnyi morzsája. Hej, ha mi asztalunk hulladékát összehordtuk
59 11| elmondani azon körülményt, mi a Grassalkovich-féle kötelezvényekre
60 11| birtoka rászállván, tudod mi marad az asszonynak?~- Ne
61 11| megmutathatná száraz földnek, mi most a víz alá merült? Olyan
62 12| kerestetik.~Hát Endréből mi lett? Kérdik olvasóim, kiknek
63 12| is oda vinné el itatni?~- Mi lenne főbb feladatom, mint
64 12| mikor azt kellene kitalálni, mi van abban a fejben, ha már
65 12| prudentia is, amice, tudja, mi az a prudentia?~- Hogy ne
66 12| éleszti benne azt is, a mi elaludt.~Alig várta, hogy
67 12| még szigorúbb nem volna!~- Mi a ménkű, hát hova eresztik
68 12| lehet.~- Na, komédiás, vagy mi vagy, megfogtalak benneteket,
69 12| hirtelen betálaltatni, mert mi még ebéd előtt volnánk.~-
70 12| megmondom én, mit tudsz? Mi voltál a komédiában?~- Voltam
71 12| cserélte ki a széket.~- Mi baj? kérdi a himlőhelyes,
72 12| kénytelen ültetésnek helyét, mi annál inkább fájt, minthogy
73 12| fizették ki, - olyan kész pénz, mi néha megszerezhetlen. -
74 13| megadván neki a becsületet, mi a gyalogjárótól járandó
75 13| erdőt találok.~- Mutatunk mi olyant, hogy vissza sem
76 13| voltaképpen?~- Már mint mi? szól az egyik, időnyerés
77 13| megszólítást, nem mintha nem tudná, mi foglalkozásuk van, hanem
78 13| van ott egy kastélya, a mi utunk odáig húzódik.~- Értem!...
79 13| színészeket sajnálni kezdé: Hát te mi vagy? Az a kettő meg te:
80 14| szomszédból való az ember: ebé, a mi a másé, s a jó éles fejsze
81 14| Szilváson lesznek.~- Hát aztán mi lesz belőlük? Kérdi egy
82 14| Aztán az lesz belőlük, mi a varjúból, keres magának,
83 14| venni jó bánásmóddal, és mi furcsa, mi magyarok e gyöngeségünket
84 14| bánásmóddal, és mi furcsa, mi magyarok e gyöngeségünket
85 14| pálya.~Beszélgetés közben a mi két ösmerősünkre került
86 14| mondják el.~- Ilyenek voltak a mi apáink hajdan.~- Méltóságáé
87 14| kínálni kegyelmével?~- Hát mi kifogásom legyen ellened?~-
88 14| Azt sem tudja méltósága, mi ágról szakadtam, honnét,
89 15| tagjai közé fölvenné, - a mi érdemeit illeti, majd akkor
90 15| adoma is lesz.~- Tudja ön, mi különbség van az angol és
91 15| akarja jó móddal rászedni, - mi volna tehát kívánatosabb,
92 15| paraszt, ki sokáig hallgatta, mi a manó pufog a háta mögött?
93 15| akár ostobaság legyen, mi az embereket ilyen helyzetbe
94 15| lábát, s a másikat kérdi:~- Mi a patvar jutott önnek eszébe,
95 15| ellen kért orvosságot, tehát mi természetesebb, mint hogy
96 16| értelmesen kérdezte az anyától, mi az oka, hogy a bácsi azon
97 16| e sajátszerű kérdéstől, mi néhány heti találgatására
98 16| valamelyik.~- Ha én meginnám, mi maradna a sok tintanyalónak.
99 16| rántott egyet a keverőfán, mi alatt a lébe csapkodván,
100 16| hogy Endre hiányzik s a mi több, azt is mondja valaki
101 17| Szentpáli leszabadult a láncról. Mi tagadás benne, jól esett
102 17| mégis későn este jött meg, a mi több, másodmagával, ez pedig
103 17| magának, befolyása untig elég, mi természetesebb, hogy valaki
104 17| barátok közt nincsen titok, mi olvassuk el előbb.~- Ha
105 17| páholy csak van, mind a mi uraink vették ki. Ezért
106 17| lopott portéka volna. Aztán, mi tagadás benne, ha egy előadást
107 17| volt és háládatlan marad.~- Mi haragította meg a korhelykompániát?
108 17| éléskamarából, cigány is van, mi kell egyéb a boldogsághoz
109 17| meggyőzi a terhet, kinek mi köze a zajosabb órákhoz?
110 17| minden levedlett már rólad, mi egy ezrednyi kötelékre emlékeztetnek,
111 17| jutott eszedbe egy áldó szó, mi a szegénynek irgalom, a
112 17| másik majdnem meghökkenve, - mi tagadás benne, amit nekem
113 18| igazságkeresők és tányérnyalók; a mi közben megmaradna üres időnek,
114 18| azt az örömet adja meg, mi az ötvenezer forintot és
115 18| is gyönyörködik abban, a mi szépen van kigondolva, legalább
116 18| az ég felé tekintve.~Ah, mi szép az ének! Ezer dal,
117 18| házi úr tudja megmutatni, mi a boldog ember baj nélkül
118 18| találunk menedékhelyet.~- S mi baj van megint? - Kérdi
119 18| színházra sincs elegendő pénz, mi juthatott eszébe Földvárynak,
120 18| még egyszer kérdi valaki, mi éleszti ez embert? Csodatevő
121 18| mondja Szentpáli, tudod, mi újság?~- Ha azt hinnéd,
122 18| herceg békén alhatik. Hát még mi újság van?~- Sógorasszonyom
123 18| remélem, még többet is hallunk mi ilyent.~- Sógorasszonyom
124 18| felügyelő a vakok intézetéből.~- Mi baj?~- Tekintetes uram,
125 19| de legelőször azt, melyet mi már többször hallánk, tudniillik
126 19| aztán mennyi bogara van! A mi aztán meg hallatlanabb,
127 19| Szentpáliné.~- Persze, sok olyant, mi önt megdöbbenti, asszonyom?~-
128 19| részt nem vehetett, azonban mi elmehetünk nála nélkül is,
129 19| tőszomszédságunkban lakik.~- Ha mi nem jövünk, egymaga lehetne
130 19| fekete magyar ruha volt, mi tökéletes gyászt mutatott
131 19| mondanák: tehát megint csak mi hárman!~Ma senki sem kérdezősködik,
132 19| kicsikar egy kis vallomást, mi a kedvenc fiúnak előnyére
133 19| védencemet keresem.~- Ön a mi szomszédunk? Mondja Szentpáliné
134 20| különösen megértve, - hát mi a kőnek dugtam ki a cégért
135 20| Kecskeméten...~- Hát én mi voltam ott? kérdi a szomszédja,...
136 20| hogy olyan szép fehér, mi aztán be akartuk meszelni
137 20| intézetében fizet érte, mi pedig a fiúnak hátán szépen
138 21| Fáy András harmadszor is, mi Bujanovicsot majdnem ingerültségbe
139 21| mondja Bujanovics, - de mi is tudjuk, hogy a nemzetnek
140 21| balról rábámulnak az emberek, mi lelhette, hogy így neki
141 21| kapván Fáyt, - nem látod: mi ketten vagyunk, éppen hozzád
142 21| beszéden, és derülten várta, mi lesz az a nagyon savanyú
143 21| már e kicsinylő kérdésben, mi Bujanovicsot is megijesztette
144 21| ilyen birtokú ember, mint mi, nem lesz kénytelen egyik
145 21| kopogatott be hozzá Fáy.~- Mi történik Grassalkovich ügyével?
146 21| minden elmondott szó.~- S mi az oka e dühösségnek?~-
147 21| Teszi hozzá Fáy mosolyogva, mi aztán a herceget is szinte
148 22| nem tudta gondolni a gróf, mi lehet az a megnevetni való,
149 23| olyan megszokott szóval, mi egyébkor gyakran következett
150 23| ha már kész a portéka, mi hasznát vesszük, hogy a
151 23| dolgoznék, hanem négyszáz; mi történnék akkor?~- Egy év
152 23| uram; hanem hol vennénk mi naponkint négyszáz embert?
153 23| dolgozzék, hanem ezerhatszáz: mi történnék akkor?~- Tekintetes
154 24| persze nem gyaníthatá, mi végett kívánja látni a beteg.~-
155 24| némileg általa változtak meg mi volna gyalázatosabb, mint
156 25| valami magasabbra vágyott, a mi jóval több tekintély, mint
157 25| más módról gondolkodni, mi sikeresebben észre hozná,
158 25| annál hamarább meglesz.~- A mi tőlünk függ, azt megtesszük,
159 25| az öt mázsás kulcsot.~- Mi a manó lesz ebből, Miska?~-
160 25| fogsz szökni közülünk? Neked mi csekély emberek vagyunk,
161 25| így oltogatván a mérgét, mi a megcsalódott emberben
162 26| a szegény színész, ugyan mi büszkeségünk lesz, midőn
163 26| vagy velünk egy véleményen, mi azt akarjuk, hogy betemessék
164 27| semmirekellőségről, és több efféléről, mi az életben előfordul, leggyakrabban
165 27| kénytelen házalni, mint mi cselekedjük most.~- De miképen
166 27| ordíthat alamizsnáért, - mi nagyon cifra ruhában járunk,
167 28| szorgalom soha sem fejtetett ki, mi lehet ennek az oka?~- Mi
168 28| mi lehet ennek az oka?~- Mi bajuk van az uraknak? Kérdi
169 28| pedig nem fiatal pajkosság, mi a fiatalnak jól áll; hanem
170 28| látatlan ember előlép, és mi őt hitelt érdemlőnek tartjuk?~-
171 29| nagyon szerette volna tudni, mi történt? Az első állomáson
172 29| neki az a kazal elő-széna, mi amott látszik, azzal kellene
173 29| talán úgyis elég vén már, mi a neve, barátom?~- El fogsz
174 29| kétségbeesetten ugorva föl, mi a többit hallatlan kacagásra
175 29| hallatlan kacagásra indítá.~- Mi bajod? - kérdi a gróf a
176 29| nem végződhetett a dolog. Mi köze a többinek a kifejlés
177 30| akar előtörekedni, vajjon mi csiklandozhatja szívét?
178 30| megmosolyogni valót, találjátok ki, mi rajzolta arcára az öröm
179 31| Ha újra beadom a tervet, mi történik akkor?~- Kiadjuk
180 31| ráérünk akkor is megtudni, mi van benn?~Erőlködésébe került
181 32| takarékpénztári eszméjének mi köze lehet a komasághoz?~-
182 32| változtatta. Mit gondol ön, ha mi ketten elmehetnénk a paszitákba,
183 32| Képzelem, ön is szeretné tudni, mi a patvart akartam én a héringgel?
184 32| mindent maga tett volna, mi maradt volna tábornokainak?
185 32| Széchenyi István. Tehát mi kell több? Megmutatta a
186 32| utcai távolság." ~Tegyünk mi is úgy; tehát kezdjük el
187 32| járásáról, már becsavarodott, mi utána megyünk, nagy bajuszának
188 32| embere legjobban tudta, mi méltánylást várhat az, ki
189 32| Nekem? A gróf? Mikor jöttünk mi pénzviszonyba?~- Nem pénzzel
190 33| úton és a király utcán, mi állíthatá meg ez élénk ember
191 33| ha mégis kérdené valaki: mi volt? feleljetek: Táblabíró
192 34| takarékpénztárnál; sőt a mi több, a betétel most is
|