Chapter
1 3 | gondold el csak, Józsa Gyuri azért csatlakozott hozzánk,
2 3 | lesz a másik, amivel Józsa Gyuri a kölcsönt visszafizeti.~-
3 4 | akkor léptek be, mikor Józsa Gyuri azt mondja vagy tizenöt
4 4 | fickó, kik között Józsa Gyuri úgy járkál, mintha kis királynak
5 4 | milyen lesz az, mit Józsa Gyuri fog visszaadni, s itt azon
6 4 | rá Szentpálit, hogy Józsa Gyuri előtt ma titkolják el a
7 4 | jelenlétében sógorát Józsa Gyuri nevetségessé tehetné.~-
8 4 | foglaltak helyet, Józsa Gyuri pedig a macskaasztal legelejére
9 4 | fizettethetnének vele.~Míg Józsa Gyuri gyönyörködött önmagában
10 4 | aláírásához rohant, s ekkor Józsa Gyuri majdnem elkiáltotta magát
11 4 | aláírták, s ekkor Józsa Gyuri ünnepélyes hangon kérdi:~-
12 4 | Ámen! Mondja rá Józsa Gyuri, - majd meglássuk ki lesz
13 4 | cselekedte?~- Haragszol Gyuri?~- Még azt kérdezed? de
14 4 | lehetett apellálni, Józsa Gyuri kivette a pénzt, Kulcsár
15 5 | Éppen jókor, - mondja Józsa Gyuri, - küldjön valakit tekintetes
16 5 | puhába pottyan! Mondja Józsa Gyuri vigyorogva, mert éppen most
17 5 | Milyen ölelés volt ez! Józsa Gyuri nevettében nem tudott szólni,
18 5 | lementek a terembe, Józsa Gyuri kitekintett, látta, hogy
19 5 | megilletődés nélkül, és Józsa Gyuri látta, mily elégedett a
20 5 | legutolsónak! Súgja neki Józsa Gyuri, megrántván mentéjét oly
21 5 | megijedni, látva, hogy Józsa Gyuri nagyot röhög, és kocsisától
22 5 | föláztatta; s midőn Józsa Gyuri hatalmast durrantva akarta
23 5 | agyából jött, s minthogy Józsa Gyuri legjobban ordított a cafatban,
24 5 | akasztófáravaló! Mondja Józsa Gyuri, mindig a háziszolgára gondolva,
25 5 | feleli amaz vissza, és Józsa Gyuri nagy mérgében tagadni sem
26 5 | Törődött is azzal Józsi Gyuri, hogy megint fizetnie kell;
27 5 | bolond?... mondja Józsa Gyuri, - neked csak kétszáz forintodba
28 5 | Istvánnak kézbesítették.~Józsa Gyuri nem mert dörmögni, vigasztalódást
29 5 | különösen a gazda, ki Józsa Gyuri előtt hálásan emelinté meg
30 6 | asztal közepére, de Józsa Gyuri arra sem találta méltónak
31 6 | a bácsi keze felé.~Józsa Gyuri hirtelen elkapta a kezét,
32 6 | te ki vagy? - Kérdi Józsa Gyuri, kezéről a csókot bekecséhez
33 6 | vetve a két garasosra, Józsa Gyuri pedig Szentpálira nézett.~-
34 6 | Úgy-e? - mondja Józsa Gyuri, - talán azt gondolod, hogy
35 6 | ki?~- Igen! mondja Józsa Gyuri, nem tudva mit akar a másik.~-
36 6 | hiszed-e?~- Mindent elhiszek, Gyuri, csak azt nem, hogy Bandi
37 6 | kölcsönösen kicserélték, Józsa Gyuri az iratot magához ölelte,
38 10| Újra elmondják, hogy Józsa Gyuri bundáját megborotválták,
39 10| készülve: tudod, hogy Józsa Gyuri bolond ember.~- Szerencsére
40 10| titok, azt mondja Józsa Gyuri; hanem ő majd megmutatja,
41 10| most jöjjön ide Józsa Gyuri, - tegyen csörgősapkát Szentpáli
42 12| először is, hogy a fiút Józsa Gyuri bácsi hazavitte, a másodikat
43 12| barlang felé, hol Józsa Gyuri maga volt a sárkánykígyó,
44 12| valaki eltalálná, hogy Józsa Gyuri milyen nevelőt akar, mert
45 12| anyagiságnak.~- Úgy, mondja Józsa Gyuri, gyanakodván, hogy az amice
46 12| De amice, - mondja Józsa Gyuri, még olyan fazekas nem született,
47 12| mint a bálvány, midőn Józsa Gyuri sorra kérdezte:~- Tanult-e
48 12| Mondja magában Józsa Gyuri aztán hangosabban megjegyzi: -
49 12| Ekkor vette észre Józsa Gyuri, hogy mily nehéz dolog a
50 12| hogy tudom, - véli Józsa Gyuri egészen Kecskemétre szánva
51 12| debreceni adósságból.~Józsa Gyuri valamit gondolt, a legátust
52 12| akarna - ebédet enni, Józsa Gyuri pedig lesette az elmaradt
53 12| lesz-e bukfenc? kérdi Józsa Gyuri.~- Akármennyi, tekintetes
54 12| széket.~- Bandi! kiált Józsa Gyuri a negyedik szobából, s a
55 12| hézagot, mit a pályatárs Józsa Gyuri kedvén ütött, legalább vacsora
56 12| Bejelentették a levest, és Józsa Gyuri tolta maga előtt a megfogott
57 12| ülök, fráter! mondja Józsa Gyuri a székbe kapaszkodót elhúzva,
58 12| mindenki székéhez nyúlt. Józsa Gyuri már előre retteneteset kacagott,
59 12| hirtelen utána nem kap: Józsa Gyuri másodszor volna megkeresztelve,
60 12| Kutyabaj sincs! Mondja Józsa Gyuri föltápászkodván a padlóról;
61 12| más széket adván Józsa Gyuri alá.~- Elcsapom a gazembert!
62 12| kutyabaj sincs! állítja Józsa Gyuri, keservesen tapogatva a
63 12| gyertyát. Ekkor lép be Józsa Gyuri, s a félig nyitott ajtón
64 12| tartózkodást fogjunk rá. - Józsa Gyuri ösmert bolond ember, ki
65 12| Nem is maradhatnak: Józsa Gyuri komédiásoknak tartá őket
66 12| Mentek már? kérdi Józsa Gyuri a neszre fölébredve.~- Igenis
67 12| számítniok kellett.~Józsa Gyuri nem értette a különös beszédet,
68 12| láb.~- Utánuk! kiált Józsa Gyuri föllármázva a cselédséget,
69 12| ember! azt mondja Józsa Gyuri, nem is kételkedvén, hogy
70 14| Debrecennél, folytatván Józsa Gyuri vendégfogásánál, végezvén
71 15| Néhány adoma.~Józsa Gyuri érkezett meg, legelső kérdése
72 15| eddig nem mutattam be. Józsa Gyuri nem kívánt ilyen szertartást;
73 15| közbeelegyedni.~- Meddig maradsz itt Gyuri?~- Ha ki nem dobatsz, Miklós,
74 15| Miklós, - mondja Józsa Gyuri, a maga malmára szánván
75 15| hatalmas! - Mondja Józsa Gyuri, kipróbált korhelyeket szoktunk
76 15| az az angol! véli Józsa Gyuri, a beszédet most már nem
77 15| az ángliusnak? Véli Józsa Gyuri, odább akarván tolni a beszédet.~-
78 15| hogy ki az, a kit Józsa Gyuri néven hínak.~- Akkor a tekintetes
79 15| s mégis viszket.~Józsa Gyuri majdnem lefeküdt a földre
80 15| széket félti - mondja Józsa Gyuri, engem sohase tessék sajnálni,
81 15| terembe ment, s ekként Józsa Gyuri Keglevich-csel együtt maradt.~-
82 15| Kedves barátom, - eseng Józsa Gyuri a grófnak, - ha te igaz
83 15| barátom, - tudja-e, hogy Józsa Gyuri szerelmes magába?~- Tudtam,
84 16| tevén hozzá, hogy Józsa Gyuri rendkívül boldog volt, -
85 16| vitette föl, hogy ott Józsa Gyuri pénzén a vakok intézetébe
86 17| kompánia Szilvásra, Józsa Gyuri volt a vendéghívó, ki senkit
87 17| vette észre, hogy Józsa Gyuri csődítette össze valamennyit,
88 17| állt, tetette, mintha Józsa Gyuri tréfájának ő is áldozatul
89 17| majd az éjszakától.~Józsa Gyuri egy lovászlegényt még éjnek
90 17| a levéllel! Ordít Józsa Gyuri, jó barátok közt nincsen
91 17| Ordítani fogok! Mondja Józsa Gyuri, neki esvén a levélborítéknak.~-
92 17| alig várván, hogy Józsa Gyuri feltörje a levélpecsétet,
93 17| színházba akarsz férni."~(Józsa Gyuri megállt, nagyot "ümm"-entett,
94 17| pedig azt vélte, hogy Józsa Gyuri nem tudja olvasni a betűt.
95 17| de lakat alá zárja.~Józsa Gyuri tíz esztendeje nem olvasott,
96 17| alá? Így okoskodik Józsa Gyuri.~- Aztán milyen hitvány
97 17| rívafakad. Okoskodik odább Józsa Gyuri.~- Hányan vagytok? Kérdi
98 17| Hányan vagytok? Kérdi Józsa Gyuri, - olyan csöndesen vagytok,
99 17| az arckép! mondja Józsa Gyuri.~- Igaz bizon, még az arcképeket
100 17| de gondolják, s még Józsa Gyuri sem ordít a cigányok után,
101 18| pajtásoknak.~Csak Józsa Gyuri tartja fönn köztük a tekintélyt,
102 20| csárdai vendégek.~Józsa Gyuri elolvasván a pesti hangversenyről
103 22| voltak úgy írva, hogy Józsa Gyuri mindennek csak a bolondabb
104 22| gyakran hallgatta Józsa Gyuri a dicséretet, hogy ezek
105 22| elmaradozott a zajgó nép. Józsa Gyuri hinni kezdé, hogy ő lesz
106 22| könnyelmű embert.~Józsa Gyuri megtudta, hogy Szentpáli
107 22| gróf, eszébe jutván Józsa Gyuri, legalább ettől is megtudja
108 22| csakugyan nem vártam.~Ez Józsa Gyuri lesz, véli a gróf, a csárdásra
109 22| magában Szentpáli, Józsa Gyuri azt mondhatná: Szilváson
110 25| példány mindenesetre Józsa Gyuri volt, rajta kívánták elvégezni
111 25| tűrhető jó szónok. Józsa Gyuri nem maradhatott el a megyegyülésekről,
112 25| folytathatta a beszédet.~- Gyuri, - kérdi a gróf, - mit tesz
113 25| nem állhat sokáig a világ, Gyuri, ha már te is bölcs tanácsokat
114 25| Bliktri!... mondja Józsa Gyuri kicsinylőleg, - majd meglássuk,
115 25| Azzal csakugyan elütheted, Gyuri! - Bizonyítja a gróf is,
116 25| meglesz kívánságod.~Józsa Gyuri szerette volna megölelni
117 25| sem ruházza, nehogy Józsa Gyuri árnyékoldalát is megláthassa,
118 25| napra kábultabb lőn Józsa Gyuri, régen neheztelte, hogy
119 25| igazságszolgáltatás egy napra esik Józsa Gyuri meghívásával.~A tiszafüredi
120 25| főzött a vendégségre, Józsa Gyuri hallatlan vendégséggel akarta
121 25| rezes szerszámokon. - Józsa Gyuri hízott a boldogságban, a
122 25| jött szájukon. Ekként Józsa Gyuri újra élvezte a régi kéjt,
123 25| sem! - tiltakozik Józsa Gyuri, éppen most gondolván, mily
124 25| világért sem!... ismétli Józsa Gyuri, - azért hogy én kamarás
125 25| barátom, - mondja Szentpáli, Gyuri helyett Györgynek szólítván
126 25| boldog hitben ült le Józsa Gyuri az asztalhoz. Nem tudott
127 25| magyar ember. Egykor Józsa Gyuri is mellét verve mondá el
128 25| hozományt... Ekkor Józsa Gyuri szeretett volna az asztal
129 25| a ládának tetejét, Józsa Gyuri epedve várta a drága ékszert,
130 25| hihihi, huhuhu! Röhög Józsa Gyuri, pedig végső erejéből csikarta
131 25| Szentpáli, karját Józsa Gyuri nyaka körül fonva, így oltogatván
132 25| mondja kend! - bámul Józsa Gyuri.~De bizony mondom, azt is
133 25| tettesek, nem az úrfi.~Józsa Gyuri kirántotta tárcáját, kihúzott
134 26| vendéglőbe.~Tehát még Józsa Gyuri sem tudja megölni az ép
135 28| a nyűgből? ~- Hát Józsa Gyuri? Kérdé valamennyi.~- Nem
136 28| jelenet méltó, hogy Józsa Gyuri emlékei mellé tétessék.
137 28| mondja az egyik, - még Józsa Gyuri sem dicsekedhetik ilyen
138 29| György urat körülállták.~- Gyuri, most velünk jössz Szilvásra.~-
139 29| sebesen hajtatván, hogy Józsa Gyuri birtokából minél előbb kimenekülhessenek.~
140 29| csárda mellé értek, Józsa Gyuri lármát ütött, hogy ő éhes,
141 29| Szentpáli nyert? - Kérdi Józsa Gyuri idegeiben reszketve.~- Látod,
142 29| erős is, mint három Józsa Gyuri, nem lehetett a megszökéstől
143 29| becsületes ember! Kezdi Józsa Gyuri a beszédet.~- Úgy tudom,
144 29| máskép. - Okoskodik Józsa Gyuri, aztán irományára gondolva,
145 29| tökéletesen elhitték, hogy Józsa Gyuri esze szerént ment így.~Összenéztek
146 29| többség hinni kezde hogy Józsa Gyuri mától fogva lelöki a régi
147 29| mentek, helyettük Józsa Gyuri jött ide.~- Gyuri - mondja
148 29| Józsa Gyuri jött ide.~- Gyuri - mondja valamelyik, - egyszer
149 29| jó lesz!... kiált Józsa Gyuri, - ne bántsátok, - meggyújtom
150 29| mégis kisüljön, hogy Józsa Gyuri most sem józanabb, mint
151 29| pajtás, - dicsekszik Józsa Gyuri fölfuvalkodva, - ezt a fiút
152 29| lesz.~- Bölcsen gondoltad Gyuri barátom, igen előrelátó
153 29| ezért nem tud szólni.~- Gyuri!... fordul hozzá hirtelen
154 29| meg, átlátta, hogy Józsa Gyuri Szentpáli ügyeskedésének
155 29| esteli csöngetésig. Józsa Gyuri használta az időt, kiszökött
156 29| mindenki helyet foglalt, Józsa Gyuri ült a háziúr mellett, és
157 29| négy... öt... hat... (Józsa Gyuri lassabban számlál, mert
158 29| gróf nyugodt volt, Józsa Gyuri pedig röhögött, ki is röhöghetne
159 29| Haragszol, Miklós? kérdi Józsa Gyuri, várva a feleletet, hogy
160 29| grófot.~- Nem haragszom, Gyuri, most már nem haragszom,
161 29| én hintómat? Ordítá Józsa Gyuri, kétségbeesetten ugorva
162 29| az ablakhoz mentek, Józsa Gyuri a grófot a sarokba húzta,
163 30| találkoztak össze Józsa Gyuri és Szentpáli.~Az esküvő
|