Chapter
1 2 | Földváry Gábor, Fáy András, gróf Keglevich Miklós lesznek
2 3 | nagy hitetlenség! Mondja a gróf, csudálván a szörnyű különcködést.~-
3 3 | cselekvésre ösztönözte, a gróf szavaiban új tápot nyert,
4 3 | Kulcsár István uramnál.~A gróf bement a Keglevics-házba,
5 3 | alkalommal megmondhatjuk, hogy gróf Keglevich Miklóssal találkozánk,
6 3 | grófhoz.~- Gábor! mondja a gróf szelíd hangjának egész nyugalmával, -
7 4 | tudta elpalástolni mérgét a gróf előtt, újra fölemlítvén
8 4 | győzze!~- Megállj, mondja a gróf, a szerződést kezébe véve,
9 4 | békességet maga is hirdetné: a gróf és Földváry mellé állt,
10 4 | lehetne valami bolondot tenni. Gróf Keglevich észrevette a mozdulatot,
11 4 | észrevett, kivált mikor a gróf könyökével is érinté, s
12 4 | kereste föl a maga körét, a gróf Földváry- és Fáy Andrással
13 4 | Látod Gábor, mondja a gróf, - a bolond embernek is
14 5 | megtörtént az elutazásra, még a gróf is az "Aranysas"-ban kívánt
15 5 | tudunk elválni, - mondja a gróf, a két jó barátnak kezet
16 5 | Alig hiszem, - véli a gróf.~- Magad fogsz utazni? Kérdi
17 5 | Megyünk-e? Gyurka! Kiált rá a gróf a lépcsőkön fölérve.~- Ebéd
18 5 | értem! Mondja magában a gróf, visszagondolva az előbbi
19 5 | Lesz ma kátyú! Véli a gróf.~- Annál jobb, aki földűl,
20 5 | Elmegyünk, gazduram! - Mondja a gróf, nyájas leereszkedéssel
21 5 | mentéjét oly erősen, hogy a gróf inkább a rándításnak engedelmeskedett,
22 5 | minden ember fönnült, csak a gróf nem és Szentpáli: mert ez
23 5 | kocsibeliek megúszták a sarat.~A gróf csak akkor ment az utcára,
24 12| néhány még elmaradt, míg a gróf utánuk küldi a pénzt, hogy
25 13| messze vagyunk Szilvástól, gróf Keglevich Miklósnak van
26 13| fölvett vendégek végett, gróf Keglevich Miklós mindjárt
27 13| jámbor ember? Kérdi a gróf, - a nap lenyugszik már,
28 14| magasabban kilátván, kiment a gróf elé, megállítván addig a
29 14| ellop valamit, az nemcsak gróf Keglevich Miklósét lopja:
30 14| hanem a szegényekét is.~A gróf hiába könyörgött, s még
31 14| tekintetes urak, véli a gróf, - minek az ilyen dolgot
32 14| közepére.~Elhatározta a gróf az Egerben hasra esett ügyet
33 14| agyonrítta magát, azt mondja a gróf:~- Mit bőgtök, adok én szegény
34 14| leszek mindjárt, - mondja a gróf, kihozván egy papírosdarabot,
35 14| nézi az egész előadást.~A gróf megvárta a délutánt, esti
36 14| hogy láb alatt ne legyen. A gróf először a függöny mellől
37 14| mondasz hozzá, fiam? Kérdi a gróf a fejét csóváló embert.~-
38 14| Fölhúzták a függönyt. A gróf érezte, hogy ez az egyszerű
39 14| mondjak valamit, bemutatván gróf Keglevich Miklóst, azt mondom
40 15| esze.~- Bizonyos benne, gróf úr? ~- Szavamat adom. Bizonyítja
41 15| Szavamat adom. Bizonyítja a gróf, - és még azt is mondhatom,
42 15| elgondolkodott, hogy végre a gróf verte ki az andalgásból.~-
43 15| tervben.~- Gyurka!... mondja a gróf, - ezen az úron fogj ki,
44 15| Gyurka!.. szólítja most a gróf Józsa Gyurit, eszerint te
45 15| Az már más, - mondja a gróf, - menj tehát szobádba,
46 15| beszélgetek vele.~Elment Józsa, a gróf pedig a szomszéd terembe
47 15| várta, mit akar mondani a gróf.~- Katona barátom, - tudja-e,
48 17| előmutatva a meghívót, s a gróf ekkor vette észre, hogy
49 17| meg, különösen egy ösmerős gróf, ki fél év alatt roppant
50 17| vendégek között is megkereste gróf Keglevich Miklóst~- Ide
51 17| az olvasáshoz, s ekkor a gróf is közelebb húzódott az
52 17| állja ki a lezuhanást.~A gróf még az éj folytán megkeresé
53 17| adhatott volna, tudniillik a gróf és Szentpáli, mit sem árultak
54 20| Egerben színészek voltak, gróf Keglevich Miklós kocsikat
55 20| véleményét igazolva, - a gróf úrhoz visszük mind a tizenkettőt,
56 20| csak a fejével biccentene gróf ő méltósága.~- No, majd
57 22| nagyon csodálkozott, hogy gróf Keglevich Miklóst meg nem
58 22| meg nem ütötte a guta.~A gróf mindjárt gyanította, hogy
59 22| nagyon okosat, - igenli a gróf, - azt akarnám, hogy Szentpálival
60 22| Miért hinném? - véli a gróf, - vagy te nyered meg a
61 22| El nem tudta gondolni a gróf, mi lehet az a megnevetni
62 22| szabad áldozatul esni. A gróf nemrégiben beszélt Földváryval,
63 22| előtt.~- István! kiált rá a gróf, eszébe jutván Józsa Gyuri,
64 22| Józsa Gyuri lesz, véli a gróf, a csárdásra hagyván az
65 22| kendnek? Kérdi csodálkozva a gróf.~- Az van, méltóságos uram, -
66 22| álljon be keresztapának.~A gróf megindulva hallá a részleteket,
67 22| e két embert? - mondja a gróf élénken, neki fordulván
68 22| kend István! - mondja a gróf a csárdásnak is szólva,
69 22| Mikor voltál Tasson? Kérdi a gróf Szentpálit.~- Tegnapelőtt
70 22| és mezőnek.~- Méltóságos gróf, nekem a tiszttartónál is
71 22| igazi gondolatot, melyet a gróf előtt elárulni nem akart;
72 22| kísértetek járnak.~Elbocsátja a gróf a csárdást, ki még egyszer
73 23| öt vagy tíz évet? Kérdi a gróf.~- Tíz percet sem, gróf
74 23| gróf.~- Tíz percet sem, gróf úr, a kőmívesek rakják már
75 23| ön az én buzgalmamban?~- Gróf úr, egy buzgó ember már
76 23| Kulcsár István - jót áll a gróf, hogy mindketten élünk öt
77 23| meg; én be akarok menni, gróf úr, s ha senki sem jön:
78 23| Másodszor is?... kérdi a gróf, látva, hogy Földváry nem
79 25| tekintetben legalkalmasabb volt gróf Keglevich Miklós.~- Ugyan
80 25| Na, na, - mosolyog a gróf, - nem hinném, hogy meg
81 25| beszédet.~- Gyuri, - kérdi a gróf, - mit tesz az, a mit Szentpáli
82 25| elütheted, Gyuri! - Bizonyítja a gróf is, elszomorodván, hogy
83 25| Lesoványkodik mérgében, - igenli a gróf, - szinte látom, hogy ötven
84 25| melegen szorította meg a gróf kezét, ezzel ajánlván figyelmébe
85 25| ellenére sem volna képes.~A gróf azt gondolta, a főjegyzőt
86 25| csak öt mázsát nyomott.~A gróf nem tudta, miért megy Szentpáli
87 25| boldogságot, talán még a gróf is, csakhogy az nagyon szerény
88 26| megyegyűlésen, és hogy a gróf hatalmának nagyobb támasza
89 26| akkor nagyobbat építtet a gróf, akkor abba járunk.~- Endre!...
90 26| cikke ellen, mellyel a gróf saját eszméjét akarta érvényre
91 26| de tudva azt, hogy még gróf Széchenyi István sem teremthetett
92 26| leghatalmasabb főurak egyike, gróf Károlyi György, kardjára
93 27| vajjon mit csinálna a gróf, mikor az én költségemnél
94 27| vendégek jöttek, leghátul a gróf, ki a többit elbeszélte
95 27| komák? kérdi Földváry a gróf, beszéde után a másik fonal
96 27| megyünk István. Mondja a gróf .~- Méltóságos uram, meglátom-e
97 27| szolgált.~Visszamenet a gróf értesíté Földváryt, hogy
98 27| X. Y. Z. Nevezi őket a gróf, Bod Pál lesz Józsa Gyurinak
99 27| Váci utcában leszálltak, a gróf búcsút vett Földvárytól,
100 28| tart, oda megyen utána a gróf, midőn bejelentették a vendéget.~
101 28| maga sem tudván, miből?~A gróf előadá, miszerint e fiatalember
102 28| ismeretlen szóló. Kéri a gróf, elhagyva elnöki székét,
103 29| Mit parancsolt kendnek a gróf, mikor elindultak kendtek?~-
104 29| órában vesse el a színlést? A gróf és Szentpáli pillanatig
105 29| fogadtak a nagy újdonságra.~A gróf is az indítványozókhoz jött,
106 29| vele a vitatárgyat, s a gróf némileg röstelve kísérletet,
107 29| társaság, Szentpáli és a gróf másfelé mentek, helyettük
108 29| az utolsó, hanem más.~A gróf Szentpálival sétálni ment,
109 29| Szentpálival sétálni ment, a gróf tudni akarta a fogadásnak
110 29| nem mondá meg, nehogy a gróf azt hihesse, hogy őt gyöngeségének
111 29| azt méltán megérdemlem.~A gróf megszomorodott, Szentpálit
112 29| fordul hozzá hirtelen a gróf, - képes volnál e házasságot
113 29| Itt meg a gróf merevült meg, átlátta, hogy
114 29| Megálljatok,... mondja a gróf,... maradjatok ülve,...
115 29| tudták mire vélni a dolgot, a gróf nyugodt volt, Józsa Gyuri
116 29| indítá.~- Mi bajod? - kérdi a gróf a megrémültet, és csillapítani
117 29| a hintóba volt rejtve.~A gróf elfeledte az égő kazalt,
118 30| Grassalkovich, azután következett gróf Keglevich Miklós, - tehát
119 30| együtt látjuk az ösmerősöket, gróf Keglevich Miklós fogata
120 31| tudhassák. Az utolsó hetet gróf Keglevich Miklósnál tölté,
121 32| visszavette tőle.~Fölért a gróf szállására, legalább abban
122 32| időben mindenki tudta, hogy a gróf alatt Széchenyit kell érteni,
123 32| leolvasandja a buzgó gondolatot.~A gróf szokott nyájassággal fogadá
124 32| vállalja.~Fáy észrevette a gróf lehangoltságát, de már nem
125 32| is, mit magával hozott. A gróf kifejezésteljes arcában
126 32| Nincs több hozzá? kérdi a gróf némi éllel.~- Az egészet
127 32| ön már héringet? Kérdi a gróf, fölugorván üléséből, és
128 32| önnek sok atyafia? Kérdi a gróf egy kis újabb lélegzetvétel
129 32| vezérfonalat megtalálja a gróf eszméjéhez, egyszersmind
130 32| Fáy barátom, - mondja a gróf, nekem keveset kell megmagyarázni,
131 32| magyar ember, hogy ezt a gróf becsületszavára mondja.~-
132 32| alföldön nem eszem héringet.~- Gróf úr! - mondja Fáy, ez a hering
133 32| valamennyinél nagyobb volt a gróf, vagy ha nektek úgy tetszik:
134 32| vagy ha nektek úgy tetszik: gróf Széchenyi István.~- Széna-e
135 32| ívnek legújabb vendége, gróf Széchenyi István. Tehát
136 32| akadt egy koma is, ki a gróf példáján szinte beállt takarékpénztárnak.~
137 32| igazgatóságától. Ezen ülésben fölkelt gróf Széchenyi István, szónoka
138 32| igazságot szolgáltatott gróf Széchenyi István.~Ilyen
139 32| megyei gyűlésen, midőn a gróf pályájának kezdetére emlékeztetvén
140 32| éljenzaj bizonyította be.~A gróf megerősödni látván a takarékpénztárt,
141 32| ki munkálkodni szokott.~A gróf mélyen érzé, hogy Fáynak
142 32| Fáyt, ezt nem feledte el a gróf, s a takarékpénztári részvény-gyűjtésnél
143 32| Fáy nála írta magát alá. A gróf a kaszinóban rég vigyázott
144 32| vagyok önnek?~- Nekem? A gróf? Mikor jöttünk mi pénzviszonyba?~-
145 33| okoskodjatok, - vágja ketté a gróf a társalgást, egyetlenegy
146 33| Kérdi a megyei katonától.~- Gróf Keglevich Miklós úr háromszor
147 34| megijedni, - ez sem költemény.~Gróf Keglevich Miklós ajándéka
|