bold = Main text
     Chapter                                                 grey = Comment text

4501 21   |                         tervet, melyet Széchenyi a nemzet méltóságához kicsinynek
4502 21   |                     hitték, minél későbbre halad a dolog, annál bizonyosabban
4503 22   |                                 Megint kísértet.~A remény a sírig elkíséri
4504 22   |                        Megint kísértet.~A remény a sírig elkíséri a halandót.
4505 22   |                          remény a sírig elkíséri a halandót. Mikor a kórágyon
4506 22   |                       elkíséri a halandót. Mikor a kórágyon nem ígérhet semmit
4507 22   |                      kórágyon nem ígérhet semmit a földi boldogságból, a rokonok
4508 22   |                     semmit a földi boldogságból, a rokonok és jó barátok keserves
4509 22   |                          jajgatásai közben látja a haldokló, hogy a világi
4510 22   |                    közben látja a haldokló, hogy a világi kötelékek elszakadnak;
4511 22   |                   elszakadnak; mit adjon hát még a remény ez utolsó percében?
4512 22   |                        Mit adhatna egyebet, mint a mulandó örömek helyett megígéri
4513 22   |                   csárdájába, de mégis eljöttek. A szív, a zaklatott tanya,
4514 22   |                          mégis eljöttek. A szív, a zaklatott tanya, majdnem
4515 22   |                       szeretetnek, de kicsi volt a gondoknak is, melyek az
4516 22   |                     örömmel együtt tolakodtak be a mogorva emberbe.~Megdöbbent
4517 22   |                      mogorva emberbe.~Megdöbbent a szegénységtől, eszébe jutott
4518 22   |                          gyermeknek.~Mit használ a rimánkodás, még azt sem
4519 22   |                         hasztalan reménykedik le a rónaföldre, ki van tiltva
4520 22   |                          tiltva onnét, mint Ádám a paradicsomból. S ha már
4521 22   |                       szerencsétlenséget mért rá a sors, kínosan bár, de mégis
4522 22   |                       mindennek! Mondja hangosan a tűnődő szerencsétlen, baját
4523 22   |                     néhány percig letetette vele a reménykedés, és egy pillanatra
4524 22   |                         lenni!~Kendőbe göngyölte a negyedévi csárdabért, fölült
4525 22   |                     negyedévi csárdabért, fölült a kocsira. Idejében Szilvásra
4526 22   |                     tűnődni, mihez kezdjen, hogy a kis gyermeknek sorsa véletlen
4527 22   |                      véletlen órában ne maradjon a koldustarisznyában?~Szilváson
4528 22   |                        Józsa György úr, elmondta a csárdában történt találkozást,
4529 22   |                 Keglevich Miklóst meg nem ütötte a guta.~A gróf mindjárt gyanította,
4530 22   |                   Miklóst meg nem ütötte a guta.~A gróf mindjárt gyanította,
4531 22   |                         hogy Józsa az emberséget a csárda udvarán feledte;
4532 22   |                   feledte; megígérte mégis, hogy a csárdással számot vet, de
4533 22   |                          nagyon okosat, - igenli a gróf, - azt akarnám, hogy
4534 22   |                             Miért hinném? - véli a gróf, - vagy te nyered meg
4535 22   |                       gróf, - vagy te nyered meg a fogadást, vagy ő? Itt nem
4536 22   |                       tudja, és kíváncsian várja a befejezést, a végén várván
4537 22   |                   kíváncsian várja a befejezést, a végén várván valami érdekes
4538 22   |                         várják, - olyan bolondot a korhelykompánia még virágzó
4539 22   |                    korában sem hallott, legalább a vége olyan lesz, mint mikor
4540 22   |                      vége olyan lesz, mint mikor a komédiás legutolján az égő
4541 22   |                     értem; hanem azt értem, hogy a fiú embersorba nőtt, és
4542 22   |                      eresztened, örökséggel vagy a nélkül; tehát hiszed, hogy
4543 22   |                       tehát hiszed, hogy kiállja a próbát?~- Remekelni fog,
4544 22   |                         olyan fickó nincsen több a mai fiatalság közt, a jövő
4545 22   |                       több a mai fiatalság közt, a jövő évben leteszi a cenzurát
4546 22   |                       közt, a jövő évben leteszi a cenzurát Pesten, onnét egyenesen
4547 22   |                      dicsősége. Aztán mondja meg a kompánia, volt-e köztünk
4548 22   |                       mint Endre.~- S ha kiállja a fiú a próbát szerencsésen?~-
4549 22   |                      Endre.~- S ha kiállja a fiú a próbát szerencsésen?~- Megkapja
4550 22   |                         szerencsésen?~- Megkapja a díjt minden akadály nélkül, -
4551 22   |                      bele.~El nem tudta gondolni a gróf, mi lehet az a megnevetni
4552 22   |                     gondolni a gróf, mi lehet az a megnevetni való, de már
4553 22   |                         mindegy, Szentpáli dolga a kudarcot elszenvedni, de
4554 22   |                         kudarcot elszenvedni, de a fiúnak nem szabad áldozatul
4555 22   |                       nem szabad áldozatul esni. A gróf nemrégiben beszélt
4556 22   |                         örömmel vallák meg, hogy a korhelykompániának csak
4557 22   |                          korhelykompániának csak a neve van meg, tehát a fiúnak
4558 22   |                       csak a neve van meg, tehát a fiúnak legtöbbet ártanának
4559 22   |                       Józsa Gyuri mindennek csak a bolondabb részét lássa.
4560 22   |                      mutatni, mégpedig úgy, hogy a világ előtt be legyen bizonyítva
4561 22   |                       előtt be legyen bizonyítva a nemes indok, melyért a fiú
4562 22   |                bizonyítva a nemes indok, melyért a fiú egy vagy más dologhoz
4563 22   |                        kölcsönözte.~Legfőbb volt a kecskeméti eset, a fiú önvallomásra
4564 22   |                          volt a kecskeméti eset, a fiú önvallomásra nem fogja
4565 22   |                         az örökséget. Mondja bár a világ, hogy egykor garázda
4566 22   |                   segítik akarata ellenére. Neki a régi pajtások voltak szemei
4567 22   |                          emlékeznek vissza, mint a vén katona azon sebekre,
4568 22   |                   melyeket egykor fiatal korában a harcmezőkön kapott.~Az igaz,
4569 22   |                         Az igaz, nem szaporodott a korhelykrónika, de emlegették
4570 22   |                        emlegették mások, s mióta a nép ott is volt, hova minden
4571 22   |                    gyakran hallgatta Józsa Gyuri a dicséretet, hogy ezek az
4572 22   |                         volna az igazi útról, ha a többi együtt ment volna
4573 22   |                        vele, de már elmaradozott a zajgó nép. Józsa Gyuri hinni
4574 22   |                         hinni kezdé, hogy ő lesz a társaságban Horatius Cocles,
4575 22   |                  társaságban Horatius Cocles, ki a hidat egymaga megvédelmezi
4576 22   |                    dicsőségben boldog volt, mint a tormaféreg a keserű tormában.~
4577 22   |                          volt, mint a tormaféreg a keserű tormában.~Készült
4578 22   |                         keserű tormában.~Készült a győzelemre, Bod Pál leveleit
4579 22   |                      félelem, hadd üljenek össze a bírák, ítéljenek ebből.~
4580 22   |                         Egy pillanatra megdöbben a szelídülő néptől, - hátha
4581 22   |                     papírok ellenségeivé lesznek a győzelemnek? Saját papírjai,
4582 22   |                   fegyverei veszíttetnék el vele a várt győzelmet; ah, ez kínos
4583 22   |                          e gondolatok megbúsíták a könnyelmű embert.~Józsa
4584 22   |                        előle. Minél közelebb ért a válság órája, annál tűrhetetlenebb
4585 22   |                         annál tűrhetetlenebb lőn a találkozás; befogatott és
4586 22   |                 találkozás; befogatott és elment a tiszafüredi határba.~Reggel
4587 22   |                      egyik vendég, délre megjött a másik, de jött egy harmadik
4588 22   |                        oda tartozott az elejére: a csárdás, éppen most szállt
4589 22   |                    csárdás, éppen most szállt le a tiszttartó úr előtt.~- István!
4590 22   |                        előtt.~- István! kiált rá a gróf, eszébe jutván Józsa
4591 22   |                       legalább ettől is megtudja a dolgot.~- Tessék parancsolni,
4592 22   |                         uram.~- Jár-e sok vendég a csárdában?~- Jött most egy
4593 22   |                        Ez Józsa Gyuri lesz, véli a gróf, a csárdásra hagyván
4594 22   |                         Gyuri lesz, véli a gróf, a csárdásra hagyván az elbeszélést,
4595 22   |                       majd érdekesebben adja elő a dolgot.~- Hogy hívják azt
4596 22   |                        dolgot.~- Hogy hívják azt a vendéget?~- Miklósnak hívják,
4597 22   |                             arra kereszteltettem a pappal a fiút.~- Fia van
4598 22   |                         kereszteltettem a pappal a fiút.~- Fia van kendnek?
4599 22   |                       kendnek? Kérdi csodálkozva a gróf.~- Az van, méltóságos
4600 22   |                       méltóságos uram, - beszéli a csárdás, - bizony, magamat
4601 22   |                megijesztett ilyen későn, hát még a tisztelendő urat, mikor
4602 22   |                  tizenkét keresztapát állítottam a gyerek mellé, aztán valamennyi
4603 22   |                          valamennyi fogni akarta a fiút.~- Hát a keresztanyák
4604 22   |                       fogni akarta a fiút.~- Hát a keresztanyák mit szóltak?~-
4605 22   |                       volt ott, méltóságos uram, a bábán kívül, - mert a színészasszonyságok
4606 22   |                      uram, a bábán kívül, - mert a színészasszonyságok nem
4607 22   |                       tudtak erről semmit.~- Hát a paszita mikor volt?~- Keresztelés
4608 22   |                         Keresztelés előtt, mikor a vacsoráért fizetni akartak,
4609 22   |                         álljon be keresztapának.~A gróf megindulva hallá a
4610 22   |                          A gróf megindulva hallá a részleteket, és majdnem
4611 22   |                    szólott.~- Más nem volt azóta a csárdában?~- Dehogy nem
4612 22   |                          György úr; hanem inkább a hetes eső álljon meg az
4613 22   |                           Nem fért ki egy jó szó a száján, pedig amint a színész
4614 22   |                        szó a száján, pedig amint a színész urak beszélték,
4615 22   |                        hasonlítanak egymáshoz.~- A színészek beszéltek valamit?~-
4616 22   |                     beszéltek valamit?~- Bárcsak a méltóságos úr hallotta volna,
4617 22   |                         kecskeméti történetet.~- A cigányfiúról?~- A méltóságos
4618 22   |                  történetet.~- A cigányfiúról?~- A méltóságos úr is tudja? -
4619 22   |                  hallotta, méltóságos uram, mert a színész urak közt kettő
4620 22   |                       beszélték, István gazda, - a színész urak gyakran füllentenek.~-
4621 22   |                       uram, - azt is tudom, hogy a mit beszélnek súgó után
4622 22   |                       aztán akkor elhiszem, hogy a többi közé hazudság is keveredik,
4623 22   |                         ezek azt vallották, hogy a cigányfiú miattuk lett világtalan,
4624 22   |                       Józsa György uramnak öccse a többi diák helyett magára
4625 22   |                          helyett magára vállalta a dolgot, illenék, hogy Józsa
4626 22   |                    Azonban ha másképp nem hiszi, a két színész azt mondá, meg
4627 22   |                      kend e két embert? - mondja a gróf élénken, neki fordulván
4628 22   |                          élénken, neki fordulván a beszélgetőnek, ki bizonyosan
4629 22   |                          fölvilágosítást.~- Mind a tizenkettőt, méltóságos
4630 22   |                           hogy is ne, mikor mind a tizenkettő komám.~- Pestre
4631 22   |                         is eljönne kend velem?~- A világ végére is, méltóságos
4632 22   |                       kivált ha megláthatnám azt a derék úrfit.~- Meglátja
4633 22   |                   Meglátja kend István! - mondja a gróf a csárdásnak is szólva,
4634 22   |                          István! - mondja a gróf a csárdásnak is szólva, meg
4635 22   |                        csárdásnak is szólva, meg a kapu felé is nézve, mert
4636 22   |                         mert Szentpáli lovai már a kapufánál voltak.~- Elmehetek,
4637 22   |                      kend, mindjárt kendre kerül a sor megint.~Az érkező vendéget
4638 22   |                         érkező vendéget leölelte a kocsiról, annál forróbban
4639 22   |                        bizonyosabban tudta, hogy a rákövetkező gúnyt legkevésbé
4640 22   |                    legkevésbé érdemli meg, hanem a gondviselés úgy akarván,
4641 22   |                    gondviselés úgy akarván, hogy a régi bűnök lakoljanak: férfihez
4642 22   |                      férfihez illő dolog bevárni a végnek végét, s egyetlen
4643 22   |                    egyetlen szóval nem árulja el a titkot, nehogy barátai közbenjárásuk
4644 22   |                          iparkodjanak elhárítani a csapást, mely őt amúgy méginkább
4645 22   |                       felelet legédesebb fűszere a viszontlátásnak, ezt élvezék
4646 22   |                        élvezék mindketten, addig a csárdás nyugodtan szemlélhette
4647 22   |                   csárdás nyugodtan szemlélhette a vendéget.~A hangos beszélgetésben
4648 22   |                         szemlélhette a vendéget.~A hangos beszélgetésben minden
4649 22   |                        Éhen, szomjan elhallgatná a beszédet, pedig semmit sem
4650 22   |                        semmit sem akar megérteni a szavak összefüggéséből,
4651 22   |                     szavak összefüggéséből, neki a hang mondott valamit és
4652 22   |                         valamit és az arc, tanúi a rémes éjszakának, melyet
4653 22   |            visszakívánkozik.~Világos nappal van, a rémek órájához nagyon világos
4654 22   |                       világos van, hogy ez arcot a megholt lelkének nézhetné.
4655 22   |                          nézhetné. Vagy káprázik a szem, és a hasonlat téveszti
4656 22   |                         Vagy káprázik a szem, és a hasonlat téveszti meg, meghazudtolván
4657 22   |                          meghazudtolván lelkében a reményt a visszatérhetésre?~
4658 22   |                meghazudtolván lelkében a reményt a visszatérhetésre?~Nem kérdezhet
4659 22   |                        akár másik, nem vezeti ki a tömkelegből: sem reményleni,
4660 22   |                      kétségbeesni nem mer, pedig a hang- és arcmozdulatok mindinkább
4661 22   |                 reményleni.~Szentpáli észrevette a bámulót, az érdekes magyar
4662 22   |                    emlékezetében? Ő megmenekült, a régi benyomást elsikálta
4663 22   |                 benyomást elsikálta az idő, most a véletlen találkozás sem
4664 22   |                         találkozás sem idézi föl a régi emlékezetet.~Közelebb
4665 22   |                     emlékezetet.~Közelebb mentek a csárdáshoz, az erős idegzetű
4666 22   |                        küzdelem ez! Megmenekülni a lelkiismeret vádja alól,
4667 22   |                      előbb imádkozva kért vissza a teremtőtől; s midőn megszabadul
4668 22   |                      gyötrelemtől, eljő kínzónak a másik emberi gyarlóság,
4669 22   |                          másik emberi gyarlóság, a bosszú, hogy szenvedése-
4670 22   |                    maradjak földönfutó! gondolja a csárdás, megirtózván önmagától,
4671 22   |                     megirtózván önmagától, mikor a bosszú is eszébe jutott.
4672 22   |                     jutott. Félretekintett, hogy a hasonlatosság ne zavarja
4673 22   |                         többé; el akarta feledni a vágyat utána tudakozódni,
4674 22   |                         nem bánja, inkább viseli a lelkiismeret vádját, mint
4675 22   |                       Mikor voltál Tasson? Kérdi a gróf Szentpálit.~- Tegnapelőtt
4676 22   |                        rögtön elindultam hozzád.~A csárdás hirtelen visszafordult.
4677 22   |                       gyökerestől kivágta belőle a bosszút, nem a földönfutó
4678 22   |                    kivágta belőle a bosszút, nem a földönfutó szerencsétlen
4679 22   |                    szerencsétlen volt többé, nem a megkárosított és kipusztított
4680 22   |                      kipusztított szegény, hanem a büszke és nagylelkű magyar,
4681 22   |                         és nagylelkű magyar, kit a legkisebb boldogság úgy
4682 22   |                        apa, mekkora szüksége van a lelki nyugalomra, s ha megadta
4683 22   |                          ha megadta az isten azt a kettőt, mit oly régóta félve
4684 22   |                        félve remélt, egy fiút és a lelki nyugodalmat, nem zúgolódik,
4685 22   |                         is követel semmit, tudja a fejünk fölött levő, mikor
4686 22   |                          fölött levő, mikor adja a harmatot a szomjas rétnek
4687 22   |                      levő, mikor adja a harmatot a szomjas rétnek és mezőnek.~-
4688 22   |                           Méltóságos gróf, nekem a tiszttartónál is van dolgom,
4689 22   |                     tiszttartónál is van dolgom, a bért hoztam be.~- Mától
4690 22   |                     fogva nem fizet kend semmit, a mostanit is visszaviheti
4691 22   |                           Szentpáli félrevezette a grófot, a csárdásnak megnyerő
4692 22   |                 Szentpáli félrevezette a grófot, a csárdásnak megnyerő képe
4693 22   |                         még az udvaron kikérdezé a grófot az eredeti alakról.~
4694 22   |                    eredeti alakról.~Szentpáliban a visszaemlékezés képei újra
4695 22   |                      föltolódtak, egyik gondolat a másikát adta, az elmondottak
4696 22   |                         igazi gondolatot, melyet a gróf előtt elárulni nem
4697 22   |                     szívének dobbanása megfelelt a legemberibb érzelemnek,
4698 22   |                    kísértetek járnak.~Elbocsátja a gróf a csárdást, ki még
4699 22   |                        járnak.~Elbocsátja a gróf a csárdást, ki még egyszer
4700 23   |                                         Hát még?~A legelső szekér téglát bevitték
4701 23   |                   legelső szekér téglát bevitték a Grassalkovich-telekre.~Rohant
4702 23   |                    Grassalkovich-telekre.~Rohant a lelkesült nép, a tégladarabokat
4703 23   |                          Rohant a lelkesült nép, a tégladarabokat megcsókolák:
4704 23   |                     kézre, lelketlen kődarabokra a legszebb szemek könyei hullának.
4705 23   |                        könyei hullának. Elnémult a gúny, nem merte kimondani
4706 23   |                       kimondani e szót: komédia! A lelkesültek nem vetnek ugyan
4707 23   |                     vetnek ugyan keresztet, mint a szentegyház küszöbén, de
4708 23   |                       küszöbén, de e pillanatban a kötelességérzet meggyónta
4709 23   |                        kötelességérzet meggyónta a halogatás vétkét, áldozott
4710 23   |                       halogatás vétkét, áldozott a lelkesülésnek, és megüdvözült
4711 23   |                    lelkesülésnek, és megüdvözült a hitben, melyben a remény
4712 23   |                    megüdvözült a hitben, melyben a remény megígérte a magyar
4713 23   |                       melyben a remény megígérte a magyar művészet jövendőjét;
4714 23   |                         akadt ember, ki meglátta a tömeg közt Földváryt, térdrerogyott
4715 23   |                        lábát megcsókolá.~Hagyjuk a többi dolgot a kőmíveseknek,
4716 23   |                           Hagyjuk a többi dolgot a kőmíveseknek, az alispán
4717 23   |                       egyszer meg akarja vitatni a kérdést, magasan repülő
4718 23   |                     magasan repülő lelkének szűk a Kerepesi telek, nem akarja
4719 23   |                         nem akarja eltűrni, hogy a magyar nyelv az ország fővárosában
4720 23   |                       ország fővárosában kiüljön a józsefvárosi porba. Nem
4721 23   |                         porba. Nem tűrheti, hogy a külváros széléről alázatosan
4722 23   |                    széléről alázatosan tekintsen a belvárosra, mint valami
4723 23   |                      alamizsnakérő koldus, mikor a Dunapartnak legbüszkébb
4724 23   |                  legbüszkébb helyén várja egykor a fényes csarnok, fölemelkedve
4725 23   |                        fölemelkedve az égnek, és a hullámokban is lerajzolva
4726 23   |                          öt vagy tíz évet? Kérdi a gróf.~- Tíz percet sem,
4727 23   |                         Tíz percet sem, gróf úr, a kőmívesek rakják már az
4728 23   |                         Kulcsár István - jót áll a gróf, hogy mindketten élünk
4729 23   |                        öt esztendeig?~- Élni fog a nemzet.~- Méltóságos uram,
4730 23   |                         volna negyven esztendeig a pusztában azért, hogy az
4731 23   |                           Másodszor is?... kérdi a gróf, látva, hogy Földváry
4732 23   |                         fájdalommal, tudva, hogy a legnagyobb magyarnak szívét
4733 23   |                        túzok, mikor érezte, hogy a verebet markában szorítja.~
4734 23   |                    szorítja.~Fáradtan hanyatlott a megszokott karszékbe, sohasem
4735 23   |                     sohasem esett kényelmesebben a nyugalom, mint ma, fejét
4736 23   |                         nyugalom, mint ma, fejét a széknek támlájában akarja
4737 23   |                      akarja megvetni, de mielőtt a pihenővágy erőt vehetett
4738 23   |                          rajta, jelentette magát a másik szerep. Hogy tudna
4739 23   |                         tudna megnyugodni, mikor a vakoknak sincs állandó tanyájuk,
4740 23   |                        akarna?~Újra talpon volt, a csöngettyűhúzót megrántván,
4741 23   |             csöngettyűhúzót megrántván, belépett a vármegyekatona, keményen
4742 23   |                      úri- és váci-utcákba, onnét a nagy-híd-utcába.~- Igenis
4743 23   |                         tekintetes uram. Ismétli a vármegyekatona betöltve
4744 23   |                          vármegyekatona betöltve a közöket, miket az alispán,
4745 23   |                          Különben... teszi hozzá a katona, az üresen maradt
4746 23   |                aranymíves boltot, kend issza meg a levét, - ez lesz a különben,
4747 23   |                     issza meg a levét, - ez lesz a különben, nem az aranymívesnek,
4748 23   |                         Mozduljon kend.~Röstelte a katona, hogy el nem találta
4749 23   |                      katona, hogy el nem találta a szót, pedig máskor is bátorkodott
4750 23   |                          máskor is bátorkodott ő a tűnődő alispánnak egy-egy
4751 23   |                          alispánnak egy-egy szót a szájába adni, s olyankor
4752 23   |                         szájába adni, s olyankor a tekintetes alispán úr megveregette
4753 23   |                          alispán úr megveregette a vállát; hanem most az aranymívesek
4754 23   |                  ráijeszthetne: különben!~Elment a katona, boltról boltra járt,
4755 23   |                    kényességgel hangoztatván meg a szót, hogy mégis valami
4756 23   |                         Hallja az úr, - szavalja a katona, - tekintetes Földváry
4757 23   |                          bajom.~Könnyebben esett a lelkének, hogy a békés polgárokat
4758 23   |                Könnyebben esett a lelkének, hogy a békés polgárokat valamelyest
4759 23   |                      megriaszthatta, mert hiába, a vármegyekatona is ember,
4760 23   |                          ember, neki is tetszett a hatalom és tekintély. Aztán
4761 23   |                         az emberek nagyon félnek a tekintetes alispán úrtól,
4762 23   |                          tenne oda valamit, mert a hatalomnak ő a legvilágosabb
4763 23   |                     valamit, mert a hatalomnak ő a legvilágosabb jele. A vármegyekatona
4764 23   |                          ő a legvilágosabb jele. A vármegyekatona cégére a
4765 23   |                          A vármegyekatona cégére a megyei tekintélynek, mint
4766 23   |                        megyei tekintélynek, mint a póznáról lefityegő káposztafej
4767 23   |                       bizonyos, csak az, hogy az a keményre kikent bajuszú
4768 23   |               rettenetesen megijesztette őket, s a békés polgárok szerettek
4769 23   |                 igazságot, de az utolsó szót már a torkába szorította az alispán,
4770 23   |                         szorította az alispán, s a boldogtalan ember háttal
4771 23   |                        ment ki az ajtón, s ebben a kényelmetlen utazásban úgy
4772 23   |                       ráadás, itt nem csíptek el a fontból, hanem jaj volt
4773 23   |                   másképp akarta megnyerni, mint a hármas könyvből.~Földváry
4774 23   |                     bámultak. Volt valami varázs a kemény emberen, és valóban
4775 23   |                        és valóban szokatlan volt a régi világban, hogy valakit
4776 23   |                        miatt remegett? Mikor már a megyeház elé értek, volt
4777 23   |                        már visszafelé jöhetnének a vármegye házától.~- Eljárta
4778 23   |                       éppen három utca. Válaszol a szolga mereven álltában.~-
4779 23   |                         egész boltot parancsolja a tekintetes úr, mindjárt
4780 23   |                     elhozzák ízibe, úgy megijedt a sok aranymíves.~- Csak nem
4781 23   |                        aggodalommal, tudva, hogy a pesti polgár különben is
4782 23   |                        tekintetes uram, - mondja a katona bajuszán végig húzva
4783 23   |                       akarta, s alig várta, hogy a megriasztott polgárokat
4784 23   |                     jutna elég meggondolni való. A színháznak csak az alapját
4785 23   |                         kelle hosszan várakoznia a feleletre, az aranymívesek
4786 23   |                   feleletre, az aranymívesek már a megyeház felé tartanak,
4787 23   |                        az ajtón kopogatni, hanem a háta mögül nyúlt át a leghosszabbik,
4788 23   |                      hanem a háta mögül nyúlt át a leghosszabbik, áldozatul
4789 23   |                 leghosszabbik, áldozatul szánván a legelsőt.~- Isten hozta
4790 23   |                         Földváry dörgő hangon, s a félénk nép ijedtében még
4791 23   |                         Kínálja őket az alispán, a székre tolván mindjárt a
4792 23   |                         a székre tolván mindjárt a legelsőt, szivart nyújtván
4793 23   |                          nekik egyenkint, s mire a legutolsóhoz ért, valamennyi
4794 23   |                 valamennyi kizihálta magát, mert a kezdet semmit sem hasonlított
4795 23   |                          okuk lett volna kibújni a fizetés alól; hanem már
4796 23   |                      alól; hanem már ez így volt a világon mindig, így is marad
4797 23   |                     mindig, így is marad mindig: a kolbász mellett is azt sírja-ríja
4798 23   |                           hisz milyen drága most a kolbász.~- Van-e sok eladó
4799 23   |                         élünk, igazolja Földváry a panaszt, - pedig az urak
4800 23   |                          szintén nem lökhetik ki a drágaságot az utcára.~-
4801 23   |                         utcára.~- Bölcsen beszél a tekintetes úr. Mondja a
4802 23   |                          a tekintetes úr. Mondja a legmagyarabb, látva, Földváry
4803 23   |                           talán annyira megesett a szíve az aranymíveseken,
4804 23   |                          az aranymíveseken, hogy a rabokat is ezután aranyláncra
4805 23   |                     tekintetes uram, ha már kész a portéka, mi hasznát vesszük,
4806 23   |                         mi hasznát vesszük, hogy a kirakatban lógjon, inkább
4807 23   |                        azt is megmondhatom, hogy a jó nyereséget sem irigyleném
4808 23   |                    uraktól.~Valamennyi fölugrott a székről, hogy közelebbről
4809 23   |                         közelebbről hallgathassa a jó üzletet.~- Mit parancsol
4810 23   |                         üzletet.~- Mit parancsol a tekintetes úr?~- Semmi parancsolat,
4811 23   |                          el is mondom, ebből áll a dolog: a vakok intézete
4812 23   |                       mondom, ebből áll a dolog: a vakok intézete majd minden
4813 23   |                      többé meg nem szenvedhetem. A szerencsétleneknek házat
4814 23   |                      mondja Földváry, előmutatva a szép épületnek rajzát, -
4815 23   |                       hangosan találta kimondani a szót, hogy a derék kézmívesek
4816 23   |                   találta kimondani a szót, hogy a derék kézmívesek majdnem
4817 23   |                          azt gondolták, hogy ezt a nagy házat az aranymíves
4818 23   |                       észre, hogy nem mondta meg a legtöbbet, magából is úgy
4819 23   |                        kell kigombolyítani, mint a selyemgubóról a finom selyemszálat.~-
4820 23   |             kigombolyítani, mint a selyemgubóról a finom selyemszálat.~- Hallják
4821 23   |                          aranydrágaságot, én ezt a vakok intézetének javára
4822 23   |                          elvárnának-e az urak?~- A tekintetes úr mondja ezt? -
4823 23   |                      alispánja.~- Elég, - mondja a legelső, - ha parancsolni
4824 23   |                      méltóztatik, rögtön bezárom a boltot, még pénzért sem
4825 23   |                       pénzért sem adok másnak, - a bolt kulcsát is odaadom
4826 23   |                          bolt kulcsát is odaadom a tekintetes úrnak.~- Nem
4827 23   |                          szorongatva kezeiket, s a boldog kézmívesek szerettek
4828 23   |                          szerettek volna kibújni a bőrükből, hogy a tekintetes
4829 23   |                         kibújni a bőrükből, hogy a tekintetes úr nem használhatná-e
4830 23   |                    megint kezet szorított velük, a boldog kézmívesek ragyogó
4831 23   |                        arccal mentek üzletükhöz, a megyének leghatalmasabb
4832 23   |                      leghatalmasabb hivatalnoka, a legbüszkébb magyar nemesek
4833 23   |                   nemesek egyike kezet szorított a munkáskézzel, és reményét
4834 23   |                     polgár emberségében, sőt még a fáradságnak is méltó jutalmát
4835 23   |                          bíztak benne, - mert az a kemény ember mondta, Földváry
4836 23   |                        az alispán.~Kezében tartá a tervet, tudta már, hogy
4837 23   |                         épülni, könnyebben, mint a színház, hisz az emberi
4838 23   |                       annyi, mintha készen volna a ház, hirtelen fölteszi a
4839 23   |                         a ház, hirtelen fölteszi a folyamodványt a helytartótanácshoz,
4840 23   |                         fölteszi a folyamodványt a helytartótanácshoz, hogy
4841 23   |                       hogy ott engedelmet kérjen a sorsolásra, s aztán leült
4842 23   |                        sorsolásra, s aztán leült a karszékbe: de megint nem
4843 23   |                         Erre is talál feleletet. A paksiak nagy erőlködést
4844 23   |                          erőlködést fejtenek ki, a legbefolyásosabb embereket
4845 23   |                    legtöbb gyötrelmet okoz, mert a végtelenségbe nyúlik el,
4846 23   |                      kapott újabb tudósításokat, a helytartótanács eddigi meggyőződését
4847 23   |                 megváltoztatni nem akarta, hanem a paksiakat is meg akarta
4848 23   |                      akarta győzni, hogy városuk a víztől nem félhet. Hasztalan
4849 23   |                     minden okoskodás, az illetők a legelkeseredettebb makacssággal
4850 23   |                          előre is értették, hogy a helytartótanácsnak véleménye
4851 23   |               helytartótanácsnak véleménye ellen a kancelláriára folyamodnak
4852 23   |                          Ettől természetesen nem a helytartótanács ijedt meg,
4853 23   |                 esztendővel löki odább, de éppen a lehetőség ingerlé Földváryt,
4854 23   |                 erőfeszítésre vállalkozzék, minő a vármegyék jegyzőkönyveiben
4855 23   |            jegyzőkönyveiben aligha lesz megírva.~A helytartótanács hasonló
4856 23   |                         s annak határozatát csak a legfelsőbb hatalom ejtheti
4857 23   |                          ejtheti el; most már az a kérdés, hogy az ellenfélnek
4858 23   |                        Barátom! mutatja Földváry a kiterjesztett térképen az "
4859 23   |                         mennyi idő kellene ennek a csatornának átvágására?
4860 23   |                        adatokat adjon.~- Itt van a kiszámítás, - mutatja a
4861 23   |                          a kiszámítás, - mutatja a mérnök, - a közmunkahasználat
4862 23   |                kiszámítás, - mutatja a mérnök, - a közmunkahasználat mellett,
4863 23   |                         alatt majdnem lerogyott. A mérnök észrevette a halaványságot,
4864 23   |                   lerogyott. A mérnök észrevette a halaványságot, de természetesen,
4865 23   |                         nem talált magyarázatára a nagy fölindulásnak.~- Rövidebb
4866 23   |                         mert én ha kiszámítom is a napszámot, a megyei közerő
4867 23   |                       kiszámítom is a napszámot, a megyei közerő nem a legbiztosabb
4868 23   |                   napszámot, a megyei közerő nem a legbiztosabb alap a kiszámításoknál,
4869 23   |                          nem a legbiztosabb alap a kiszámításoknál, kivált
4870 23   |                      egyik sarokra megyek, addig a másik sarkon pipára gyújtanak.
4871 23   |                      néhány hajdút.~- Nem ismeri a tekintetes úr a népet, mosolyog
4872 23   |                       Nem ismeri a tekintetes úr a népet, mosolyog a mérnök,
4873 23   |                  tekintetes úr a népet, mosolyog a mérnök, észre sem véve,
4874 23   |                      megjegyzésre szerette volna a mérnököt a falhoz nyomni;
4875 23   |                        szerette volna a mérnököt a falhoz nyomni; de mégis
4876 23   |                       mégis mérséklé magát, hogy a többit hallja: ha most hátat
4877 23   |                         néhány kapavágással, míg a pipámat megtöltöm.~- Na,
4878 23   |                        ügyelne rájuk? Hol van az a sok fölügyelő és hajdú,
4879 23   |                          mérnök barátom, - nekem a maga esztendeje rettenetes
4880 23   |                  emberrel kellene dolgoznunk, és a hajdúk számának is kétszer
4881 23   |                     lenni, mint előbb; ez pedig, a tekintetes úr legbölcsebben
4882 23   |                      Tekintetes uram, - válaszol a mérnök oly vígan, mintha
4883 23   |                    bolondozni, tehát mulattassuk a tekintetes alispán urat,
4884 23   |                    megint ilyen jó kedve: ha már a hihetetlenségekig értünk,
4885 23   |                      okáért? - bíztatja Földváry a mérnököt.~- Példának okáért,
4886 23   |                      dolgoznék ötezer, és utánuk a nagy számnak megfelelő hajdúsereg
4887 23   |               elvégezhetnék két hónap alatt. Ezt a számítást papíros nélkül
4888 23   |                          könnyű megcsinálnom, ez a legkönnyebb tervelés; hanem
4889 23   |                          azonban, ha nem untatom a tekintetes urat...?~- A
4890 23   |                          a tekintetes urat...?~- A világért sem, - felel Földváry, -
4891 23   |                      tízezer ember dolgoznék, és a tízezernek megfelelő hajdúszám
4892 23   |                     megint felével szállítaná le a munkaidőt. Ilyen azonban
4893 23   |                     szalonnán kipirosodott, mint a mienk.~- Hátha húszezer
4894 23   |                      Tass, Szalk Szent-Márton és a többi a szomszédból kiállna
4895 23   |                          Szent-Márton és a többi a szomszédból kiállna is;
4896 23   |                      szomszédból kiállna is; meg a hány tekintetes urunk van
4897 23   |                        hány tekintetes urunk van a vármegyében, mégsem lenne
4898 23   |                          fölügyelőnek, hanem még a tekintetes alispán úr is
4899 23   |                          Ekkor fölvette kalapját a mérnök, elbúcsúzott Földvárytól
4900 23   |                          elbúcsúzott Földvárytól a leghangosabb nevetkezés
4901 23   |                      Mondja Földváry önmagának s a fennforgó körülmények között
4902 23   |                         mit akar megtenni, habár a mérnök azt hiszi is, hogy
4903 23   |                          gond ez egy napra, hisz a gondok vele nyugszanak le
4904 23   |                   táplálkoznak; tehát hiába akar a karosszékben nyugodni, mielőtt
4905 23   |                       fejét, megint előtolakodik a régi kérdés.~- Hát még?~-
4906 23   |                         kérdés.~- Hát még?~- Azt a földönfutót kell megkeresni, -
4907 23   |                        magában, eleget bűnhődött a meggondolatlan tettért,
4908 23   |                        tettért, hadd következzék a megvigasztalás is. Mily
4909 23   |                   zaklatott embert visszakísérni a "Vendégríkató" helyére,
4910 23   |                Vendégríkató" helyére, hisz akkor a negyven hold is megnől száz
4911 23   |                          száz hold földnek, mert a kiszárítás után annyi járuléka
4912 23   |                         után annyi járuléka lesz a negyven holdnak.~Ez a gondolat
4913 23   |                       lesz a negyven holdnak.~Ez a gondolat is kész már, most
4914 23   |                   gondolat is kész már, most meg a gyámleány jut eszébe, valamint
4915 23   |                       itt már erőt fog Földváryn a küzdelem. E kényes kérdés
4916 23   |                        jótékony álomra csukódnak a küzdelmek után; de hiszem,
4917 24   |                                                  A Szentpáli-család.~Csalánba
4918 24   |               Szentpáli-család.~Csalánba nem vág a mennykő!~Ez volt Szentpáli
4919 24   |                        nem eresztett be magához, a betegséget ellenségnek nézte,
4920 24   |                   oktalan küzdelemnek megvolt az a büszke oldala, hogy meggyógyulván,
4921 24   |                ellenséget. Ilyenkor aztán elment a sógorasszony szobájába,
4922 24   |                         dicsekedett vele, hogy ő a bajt orvos nélkül is kiállta,
4923 24   |                   sógorasszony, csalánba nem vág a mennykő.~Ez a gyógymód nem
4924 24   |                   csalánba nem vág a mennykő.~Ez a gyógymód nem lett azért
4925 24   |                          is elhitte később, hogy a csalánnak a mennykővel való
4926 24   |                         később, hogy a csalánnak a mennykővel való különös
4927 24   |                          év körül következik be. A mily boldogok addig, megmenekedvén
4928 24   |                    boldogok addig, megmenekedvén a társadalomnak apróbb és
4929 24   |                   nagyobb terhű gondjaitól, mint a kökényfának későn érő gyümölcse,
4930 24   |                      hozzájuk az elhagyatottság. A jó kedv nem igen hajt ki
4931 24   |                        olyan dúsan, mint egykor, a test elnehezedik, a nyughatatlan
4932 24   |                      egykor, a test elnehezedik, a nyughatatlan gazdát rösteli
4933 24   |                          gazdát rösteli hordozni a léha örömök közt; a barátság
4934 24   |                     hordozni a léha örömök közt; a barátság rösteli a kórágyat
4935 24   |                         közt; a barátság rösteli a kórágyat lesni, az örömök,
4936 24   |                    állnak meg, ki utánuk szalad, a négy falnak szűk tanyájában
4937 24   |                        az agg cimborát: búsuljon a mulandó életről.~Valahol
4938 24   |                   Szentpáli Mihály úr, nem akart a tanácsadóra hallgatni, maradt
4939 24   |                    tanácsadóra hallgatni, maradt a régi csalángyógymód mellett.
4940 24   |                          mellett. Szűk volt neki a négy fal, összejárkálta
4941 24   |                  természetet, tisztán emlékezett a harmincas évekre, mikor
4942 24   |                          harmincas évekre, mikor a jégen is elhentergett volna,
4943 24   |                        az ötven esztendőt, mikor a hanyatló életerő bemondja,
4944 24   |                         most már kevesebb legyen a teher az élet szekerén,
4945 24   |                          életében kifogott rajta a baj, képe megdagadt, a furcsa
4946 24   |                     rajta a baj, képe megdagadt, a furcsa kövérségben a szemek
4947 24   |                  megdagadt, a furcsa kövérségben a szemek úgy elbújtak, hogy
4948 24   |                       állapotban lehetnek, mikor a feje két akkora lett, mint
4949 24   |                    természetes, hogy őt hivatták a megrémült emberhez, ha tudna
4950 24   |                      emberhez, ha tudna segíteni a váratlan nyavalyán, mert
4951 24   |                        Szentpáli aligha veszi be a gyógyszert.~- Orvos úr, -
4952 24   |                          úr, - mondja Szentpáli, a legválságosabb órában is
4953 24   |                       meghalok.~- Ha parancsolja a tekintetes úr, azt is megmondom
4954 24   |                  tekintetes úr, azt is megmondom a maga idejében, de még most
4955 24   |                         korán lenne megijeszteni a...~- Mondtam, hogy nem ijeszt
4956 24   |                          Annál nagyobb kár lenne a hölgyekért, kiket a tekintetes
4957 24   |                        lenne a hölgyekért, kiket a tekintetes úr korai rendelkezésével
4958 24   |                       szerencsém hallani, egykor a tekintetes úr igen edzett
4959 24   |                         de hiában, az idő eljár, a legerősebb idegek is megérzik
4960 24   |                    legerősebb idegek is megérzik a túlfeszítést. Íme, innen
4961 24   |                          Íme, innen származik az a gyöngeség, hogy még a legártatlanabb
4962 24   |                         az a gyöngeség, hogy még a legártatlanabb hűsítőtől
4963 24   |                         ha akarom, nem eszem meg a legerősebb mérget?~- Na,
4964 24   |                  legerősebb mérget?~- Na, ez még a régi erőnek emlékezete,
4965 24   |                        lesz, úgy hiszem.~- Vigye a patvar, - mondja Szentpáli,
4966 24   |                          már más, - véli Lippay, a bajt megvizsgálván, a gyógyszert
4967 24   |                    Lippay, a bajt megvizsgálván, a gyógyszert is megírta, -
4968 24   |                         gyógyszert is megírta, - a tekintetes úr használni
4969 24   |                    tekintetes úr használni fogja a gyógyszert, békében itthon
4970 24   |                      Megmondanám, de nem ösmerem a tekintetes úr természetét,
4971 24   |                      mondhatok tájékozásul, hogy a nyughatatlan ember ebben
4972 24   |                         nyughatatlan ember ebben a bajban aránytalanul többet
4973 24   |                   embernek tart orvos úr?~- Majd a bajnak kifejlődése mutatja
4974 24   |                      kifejlődése mutatja meg, én a legkisebb jelből is megtudom,
4975 24   |                     megtudom, s akkor megfelelek a tekintetes úrnak.~Lippay
4976 24   |                  tekintetes úrnak.~Lippay átment a hölgyekhez, azok aggódva
4977 24   |                       tyúkszemfájóstól jönne ki. A hölgyek kérdésére mosollyal
4978 24   |                          adja át, ha majd leapad a daganat, és el tudja olvasni
4979 24   |                      hölgy sem vélte volna, hogy a bácsi mily rettenetes veszélyben
4980 24   |                         óra alatt sem mondta még a sógorasszonynak, hogy: csalánba
4981 24   |                           hogy: csalánba nem vág a mennykő! Nyelte az orvosságot
4982 24   |                       példás szorgalommal, pedig a daganat még csak negyed
4983 24   |                       múlva kezdett lelohadni, s a szempillák előbújtak a daganat
4984 24   |                         s a szempillák előbújtak a daganat közül.~Hatodnap
4985 24   |                       eszébe sem jutott mindjárt a baj. Szemei kinyíltak, és
4986 24   |                 kinyíltak, és csudálkozott, hogy a körülötte lévő tárgyakat
4987 24   |               Becsöngette az inast, ki meglátván a kinyílt szemeket, rohant
4988 24   |                      kinyílt szemeket, rohant ki a hölgyek szobájába, megmondani
4989 24   |                      örvendetes tudósítást, hogy a daganat elmúlt, és Szentpáli
4990 24   |                        Szentpáliné megemlékezett a levélről, besietett vele
4991 24   |                         levélről, besietett vele a sógorhoz, üdvözölvén őt
4992 24   |                          sógorhoz, üdvözölvén őt a fölüdülés első perceiben.~-
4993 24   |                          kezd.~Szentpáli feltöré a pecsétet, olvasni kezdé
4994 24   |                          pecsétet, olvasni kezdé a levelet.~"Tekintetes úr!~
4995 24   |                        nekem tulajdonítsa, hanem a vasakaratnak, mely az én
4996 24   |                       annyira alárendelte magát. A legkisebb engedetlenségnek
4997 24   |             kimaradhatlan következése lett volna a megvakulás. Most már érti
4998 24   |                         ön, miért nem akartam én a hölgyeket megijeszteni;
4999 24   |                        kínosabb lett volna, mint a halál.~Magamat ajánlom Dr.
5000 24   |                     visszahanyatlott vánkosaira, a levélnek hatása ellankasztá,