1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7090
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
2001 11 | volna, hogy meg fog élni, a mostani múzeum terén állt
2002 11 | leszünk már, lássák: mi volt a markunkban. Egy koporsófödél
2003 11 | emléket. - Ez volt mindene a magyar nemzetnek.~Színház,
2004 11 | olvasótársulatok mind bennfeküdtek még a gondolat országában. Az
2005 11 | nemzeti szegénység volt, a lelkesülésnek annyi nyughelye
2006 11 | útjában megnyugodhassék, mint a vándormadár, mely a tengeren
2007 11 | mint a vándormadár, mely a tengeren át röptében is
2008 11 | talál. Pusztaság minden, a hívőnek nem mutathatunk
2009 11 | elhitethetnénk vele, merre van a mi Mekkánk! Mennyit kellett
2010 11 | lelkeseknek, kik prófétái voltak a jövendőnek, és apostolai
2011 11 | jövendőnek, és apostolai a már hirdetett igének hitetlen
2012 11 | hazánkat igazán szeretnők; a korhelycsapatok tivornyájának
2013 11 | hajts! Bíztatja megint a kocsist, anélkül, hogy e
2014 11 | önmagát is fölriasztaná a mély gondolatokból. Szemei
2015 11 | gondolatokból. Szemei előtt volt a nagy ország, melyben a tespedők
2016 11 | volt a nagy ország, melyben a tespedők és tivornyázók
2017 11 | tivornyázók egyformán megérdemlik a pellengért, - s első pillanatban
2018 11 | meghatározni, melyik bűnösebb: a tespedő, kiben ösztön sincs
2019 11 | annyi mozgásra, hogy unalmát a tivornyák zajába ölje; vagy
2020 11 | tivornyák zajába ölje; vagy a korhely, ki szomját annyira
2021 11 | őrültek háza, - gyógyítsuk meg a bolondokat, tán a többi
2022 11 | gyógyítsuk meg a bolondokat, tán a többi is elszégyenli magát.~
2023 11 | elszégyenli magát.~Eszébe jutott a korhelykompánia, a vad tréfáknak
2024 11 | jutott a korhelykompánia, a vad tréfáknak ezer meg ezer
2025 11 | szétfutottak az országban. A ki ez agyafúrt népet kijózanítja,
2026 11 | derekas szolgálatot tesz a hazának; hanem szánja el
2027 11 | hanem szánja el magát, hogy a lassú eredmény nem fárasztja
2028 11 | is kéri az istent, hogy a legfurfangosabb példányt
2029 11 | már tisztán látja, s tán a rémület mégis meggyúrta
2030 11 | meggyúrta e szívós lelket, hogy a jó mag üdvösséges veteményképpen
2031 11 | veteményképpen ki is keljen benne.~A jég zajlása messziről meghallatszott, -
2032 11 | kevés gyönyörűséget talált a meglepő látványban a fogoly, -
2033 11 | talált a meglepő látványban a fogoly, - sem a konyhában,
2034 11 | látványban a fogoly, - sem a konyhában, sem a szobában
2035 11 | sem a konyhában, sem a szobában nem maradván száraz
2036 11 | hely, így kénytelen volt a szobából a padlásra húzódni.~
2037 11 | kénytelen volt a szobából a padlásra húzódni.~Midőn
2038 11 | padlásra húzódni.~Midőn a gazda a csónakból az ablakon
2039 11 | padlásra húzódni.~Midőn a gazda a csónakból az ablakon át
2040 11 | csónakból az ablakon át a szobába léptette, nem is
2041 11 | vetni. Gyanítá ugyan, hogy a tilos munkáért megfizettetik,
2042 11 | munkáért megfizettetik, de hogy a lakolás ilyenképpen végződjék:
2043 11 | fog meghalni, - kiáltja be a csárdás, - a kályhán van
2044 11 | kiáltja be a csárdás, - a kályhán van sonka, rétes,
2045 11 | asztalfiókban kenyér, - a víz meg az ablakon foly
2046 11 | koldussá tett.~Ekkor ellökte a csónakot, és kiabálhatott
2047 11 | kiabálhatott Szentpáli, a mogorva ember szegényebbé
2048 11 | egyébiránt is szándokában lévén a dolgot rögtön megjelenteni
2049 11 | még annyi sem! - gondolja a csárdás, nejét kiabálva,
2050 11 | elkezdeni azt, amit nem szokott, a szolgaság jármát.~Hajnal
2051 11 | ügyelve, elment följelenteni a dolgot, ekkor jutván még
2052 11 | jutván még csak eszébe, hogy a sárfal összedőlhet, és a
2053 11 | a sárfal összedőlhet, és a gyilkosságot lelkén feledik
2054 11 | fickó volt, minthogy ez a "kis ráijesztés" megrémítette
2055 11 | vehette, fölhurcolkodott a padlásra, még a hidegtől
2056 11 | fölhurcolkodott a padlásra, még a hidegtől sem sanyargatván
2057 11 | sanyargatván magát, mert a padláson egy kis tüzet is
2058 11 | rakott, úgy virrasztotta át a kényelmetlen éjet.~- Bolond
2059 11 | egyedüliség végtére is fölrúgja a hetvenkedést, és néhányszor
2060 11 | és néhányszor kinézvén a holdvilágos éjbe, nagyobbnak
2061 11 | holdvilágos éjbe, nagyobbnak látta a jeges tengert, minthogy
2062 11 | kivált reggel felé, midőn a könnyű lábú félszert egy
2063 11 | eddigi bölcseség fölmondta a szolgálatot Szentpáli úrnak.~
2064 11 | Szentpáli úrnak.~Sokat hallott ő a "Vendégríkató"-ról, de aligha
2065 11 | volt olyan vendég, kinek a szállás oly elfeledhetetlen
2066 11 | ablakban, - az árát sem kérte a gazda, itt hagyta neki az
2067 11 | várta. Elhozta az asztalról a naptárt, egy pár ostoba
2068 11 | betűzött, megint ellökte és a padlásnak egyik sarkán nyílást
2069 11 | keresztül láthatta, hogy a jégdarabok mily szorgalmasan
2070 11 | szorgalmasan fűrészelik a házfalat, nagyon hihetővé
2071 11 | hogy éjfélig készen lesz a munka.~De most már elhagyta
2072 11 | munka.~De most már elhagyta a jó kedv.~A láthatáron egyetlenegy
2073 11 | már elhagyta a jó kedv.~A láthatáron egyetlenegy élőlény
2074 11 | egy fűzfa mellé volt kötve a csónak, de alább az úton
2075 11 | alább az úton átsikálódván a jég, hinni sem lehetett,
2076 11 | perceiben már csak annyi tartja a világhoz, hogy vajon lesz-e
2077 11 | lesz-e egyetlenegy ember, ki a vett jóért hálából kegyelettel
2078 11 | emlékezzék meg róla?~Ó, - még a legrosszabb ember is vágyat
2079 11 | egyetlen jótétemény lesz a madzag, melyben a végórában
2080 11 | jótétemény lesz a madzag, melyben a végórában megkapaszkodhatik,
2081 11 | Szentpáli elvégezte ezt a szörnyű gyónást, országos
2082 11 | kezében rajzón volt, s a naptár közé ragasztott papírra
2083 11 | Addig gondolkozott, hogy a kéz elunta a várást, és
2084 11 | gondolkozott, hogy a kéz elunta a várást, és a gazda önítéleteképpen
2085 11 | kéz elunta a várást, és a gazda önítéleteképpen odaordítá:~-
2086 11 | voltam!~- Ptrüsz! volt rá a felelet, - ezt is önmaga
2087 11 | is önmaga adván magának, a szellős padláson egy kis
2088 11 | abban állapodott meg, hogy a legrosszabb esetet a ház
2089 11 | hogy a legrosszabb esetet a ház összerogyása után a
2090 11 | a ház összerogyása után a háztetőn várja be, és ha
2091 11 | háztetőn várja be, és ha már a fagy megveszi a tetőn, legalább
2092 11 | és ha már a fagy megveszi a tetőn, legalább hágy valami
2093 11 | valami írásbeli emléket: a naptárt valami karóban erősíti
2094 11 | valami karóban erősíti meg a háztetőnek sarkán, azért
2095 11 | lehessen valaki, magam tartom a halottas prédikációt, melynél
2096 11 | prédikációt, melynél nem az lesz a nyereség, hogy tisztelendő
2097 11 | forintját meggazdálkodom, hanem a pap nem lesz kénytelen azon
2098 11 | ráfoghasson annyi jót, amennyiért a hallgatók meg nem hazudtolják.~
2099 11 | mennyire röstellené, mikor a pap vagy sokat, vagy semmit
2100 11 | sem mondana rólam, s mikor a búcsúztató árát ki kellene
2101 11 | árát ki kellene fizetni, a nem jóért pedig egy garas
2102 11 | Korhely cimboráim körülállnák a koporsót, a kipróbált pajtást,
2103 11 | körülállnák a koporsót, a kipróbált pajtást, hiszem,
2104 11 | volna fizetve az árjegyzék, a mivel egyik korhely a másiknak
2105 11 | árjegyzék, a mivel egyik korhely a másiknak tartozik; de minthogy
2106 11 | enyémet ki nem fizethetik, a magukét legalább az én kedvemért,
2107 11 | fizessék ki.~1-ör. Megcsaltam a szent természetet. Elvégződöm,
2108 11 | Elvégződöm, mint egy szó, mit a pusztába ordít ki valaki
2109 11 | égtől. Utánam pusztább lesz a föld, én hitvány féreg,
2110 11 | felfalhatok mindent, és a mindenhatót úgy kipusztíthatom,
2111 11 | ezért megérdemlem, hogy a hullámok élettelen testemet
2112 11 | mondhattam volna el azt a kötelességet, hogy ő meg
2113 11 | idejében folytassa, vagy a folytatást híven tovább
2114 11 | lángot raboltam el, mely a múltnak emlékét a sötétségtől
2115 11 | mely a múltnak emlékét a sötétségtől megóvni most
2116 11 | Egy kincsrabló valék, ki a szép fának gyümölcsét póznával
2117 11 | Egy eszeveszett valék, ki a fának árnyékában önmagamnak
2118 11 | hogy még üresebb legyen a tér, hahogy isten csudát
2119 11 | kopárságon meg ne ösmerje a vérrel szerzett szép hont.~
2120 11 | elátkozott példa voltam, ki a természet rendében kevesellettem
2121 11 | éjszakát, hogy megtoldjam vele a napot, az éjben nem a nyugalmat
2122 11 | vele a napot, az éjben nem a nyugalmat kerestem, hanem
2123 11 | hanem ott fáradtam el. - A természetnek érett gyümölcse
2124 11 | nem kellett, megcsaltam a fát, és megloptam mesterséggel
2125 11 | és megloptam mesterséggel a benne lévő erőt, hogy gyümölcseit
2126 11 | kimentve, ha magam kimondom a kemény ítéletet, hogy:~Én
2127 11 | keresett, melyhez megerősítvén, a háztetőn biztosítsa. Egész
2128 11 | háztetőn biztosítsa. Egész a nyílásig ment, honnét kitekintvén,
2129 11 | honnét kitekintvén, látja a négy lovas fogatot teljes
2130 11 | fogatot teljes futamatban a töltésen, s a reménység
2131 11 | futamatban a töltésen, s a reménység megcsiklandozta,
2132 11 | lehetőséget nyújtván, ámbár a negyedórányi távolságra
2133 11 | hangja.~Földváry útközben a kocsira ültetett egy dologtalan
2134 11 | egy dologtalan embert, s a fűzfa melletti csónakban
2135 11 | melletti csónakban másodmagával a csárda felé evezett. Földváry
2136 11 | remegett az izgalomtól, mint a fogoly, ámbár azt is gondolhatta
2137 11 | nem igen esnek kétségbe a magas mennyországban, midőn
2138 11 | ily megpudvásodott lélek a Duna levében lészen megszapulva;
2139 11 | eltévedt századik juh, mint a meglevő kilencvenkilenc, -
2140 11 | Ő magát éppen nem tartá a nemzet prófétájának, de
2141 11 | prófétájának, de Földváry a hazafiúi szeretetet olyan
2142 11 | becsületes ember megfizet a maga idejében, s ha nem
2143 11 | Ezért, hogy csakugyan arról a Földváryról szóljak, kit
2144 11 | bizonyos körülmények között a hanyag fizetőket még meg
2145 11 | pálcáztatná. (Én is ezen a véleményen vagyok.)~Földváry
2146 11 | Földváry sokkal inkább gyűlölte a korhelykompániát, melynek
2147 11 | melynek ismét több fiókja volt a vidékekben, mintsem annak
2148 11 | csinálni nem lehet, hanem a példák után egyet megragadott,
2149 11 | tudniillik, mely szerént a kínaiak a patkányokat úgy
2150 11 | mely szerént a kínaiak a patkányokat úgy irtják ki,
2151 11 | megmentésére jönnek, s midőn a csónak közel jött, egy póznának
2152 11 | segítségével leereszkedett a csónakba.~Csak saját vérünkhöz
2153 11 | áron meg akart menteni, kit a pokolból is visszakérne,
2154 11 | kölcsönösen elengedjük a részleteket, és a megmentett
2155 11 | elengedjük a részleteket, és a megmentett embert hazaszállítjuk.~
2156 11 | elmondani azon körülményt, mi a Grassalkovich-féle kötelezvényekre
2157 11 | Te - mondja Földváry, ha a gyermek meghalna, testvéred
2158 11 | egyetlen falatot megennék a te kegyelemkenyeredből.~-
2159 11 | Van annyi pénzed, hogy a papírosokat átváltsd?~-
2160 11 | Szentpáli, előkotorászván a naptárt, melyet Földvárynak
2161 11 | elolvasás végett, megemlítvén a körülményeket, melyek között
2162 11 | körülményeket, melyek között a csárda padlásán írta, -
2163 11 | akarsz.~Földváry eltette a naptárt, de nem várta a
2164 11 | a naptárt, de nem várta a lefekvést, még előbb kiszökött
2165 11 | lefekvést, még előbb kiszökött a társalgási teremből, és
2166 11 | társalgási teremből, és a rajzónnal tett jegyzeteket
2167 11 | figyelemmel olvasta.~Tehát a mit megmentés fejében akart
2168 11 | nem kíván lelki erőszakot, a léleknek küzdelme többet
2169 11 | Szentpáli méltán elmondhatná: A kalandor Don Caesar nincs
2170 11 | lenni, nehogy elzavarják a megtért önbecset. Hadd menjen
2171 11 | megtért önbecset. Hadd menjen a társak közé; hatalma még
2172 11 | egyenkint hordassuk ki vele a többit a dicsőségtelen életből.~
2173 11 | hordassuk ki vele a többit a dicsőségtelen életből.~Ilyenkor
2174 11 | gondol az ember, Földváry a sikert nem féltette többé.
2175 11 | vérében keresztül szaladt a kellemes benyomás, megéhezett
2176 11 | kellemes benyomás, megéhezett a bekövetkezendő eredményre
2177 11 | bekövetkezendő eredményre s a tettek embere oly elevenre
2178 11 | oly elevenre kigondolta a jövendőt, hogy a leendő
2179 11 | kigondolta a jövendőt, hogy a leendő gyümölcsöt szinte
2180 11 | rajongásban, eszébe jutott a szerencsétlen földönfutó,
2181 11 | szerencsétlen földönfutó, ki tán a világ végén van már, csupa
2182 11 | egy szerencsétlen embernek a lelki nyugalmat kelle visszaadni,
2183 11 | nyugalmat kelle visszaadni, s a mit addig is szenvedni fog,
2184 11 | utána Földváry.~Ha egykor a volt tanyára visszavezethetné
2185 11 | tanyára visszavezethetné a szerencsétlent, - megmutathatná
2186 11 | száraz földnek, mi most a víz alá merült? Olyan nagy
2187 11 | jókora darab.~Utána jöttek, s a férfiak visszavitték a terembe.~
2188 11 | s a férfiak visszavitték a terembe.~Szentpáli észrevette
2189 11 | hogy Földváry már elolvasta a jegyzetet, némi tartózkodással
2190 11 | megnyugodhassál, sohasem lát engem a korhelykompánia!~- Na csak
2191 11 | nem kíván tejfölt, midőn a tejes fazekakat nem látja! -
2192 11 | tejes fazekakat nem látja! - A cimborák közt mutasd meg,
2193 11 | engedd meg nekem, hogy azt a szerencsétlent egykori fészkébe
2194 12 | megmondván először is, hogy a fiút Józsa Gyuri bácsi hazavitte,
2195 12 | Józsa Gyuri bácsi hazavitte, a másodikat még inkább megértik,
2196 12 | volt ő tölteléke, ki mellől a jó bútort és egyéb értékes
2197 12 | és egyéb értékes holmit a cselédek fizetés és gorombaságok
2198 12 | mert szaladhatott előle a rajtavalóval, különben meg
2199 12 | ne kívánják önök, hogy én a szerecsent fehérre mosdassam.
2200 12 | volt, bolondságánál csak a gazdagsága volt nagyobb,
2201 12 | tudott tönkre verni, de a ki hozzávetődött kenyérkereset
2202 12 | Gyöngyösön és Tisza-Füreden a korcsmárosok mindig Józsa
2203 12 | Sokféle vándorlólegény van a világon, nevelő is akad
2204 12 | nevelő is akad elég, és a tisza-füredi úton minden
2205 12 | harmadik nap ballagott egy a híres barlang felé, hol
2206 12 | hol Józsa Gyuri maga volt a sárkánykígyó, a "kárbunkulus"
2207 12 | maga volt a sárkánykígyó, a "kárbunkulus" pedig az lett
2208 12 | bizonyosat sem tudtak mondani a tisztelt korcsmáros urak.~
2209 12 | tisztelt korcsmáros urak.~A legelső bemutatván magát,
2210 12 | nyelven eszik?~- Uram, én, ki a múzsákkal foglalkozom egész
2211 12 | szokott inni?~- Azt, ami a múzsák papját leginkább
2212 12 | vizet. Így illik elmenni a Helicon kútjához.~- Öcsémet
2213 12 | feladatom, mint bevezetni a tudományok titkába, hogy
2214 12 | amice, elég egyenes föld a Hortobágy, itt el nem téved.~-
2215 12 | Már arra volt gondom, hogy a fiú megélhessen, - azon
2216 12 | remélnem, hogy az ifjú plántát a tudományok kertjébe ültethessem?~-
2217 12 | Kérem alássan - mondja a másik megrémülve, - talán
2218 12 | aztán azt mondom: hogy a költségét megfizetem, amiért
2219 12 | hallanak füleim? - Bámul a nevelő.~- Ha így nem érti,
2220 12 | metaforában mondom meg: A múzsák fia hiába fáradt
2221 12 | kutunk ugyan van, de ott a béresek itatnak, aztán az
2222 12 | pedig nem kívánhatom, hogy a múzsák fia neki hasaljon
2223 12 | múzsák fia neki hasaljon a pocsolyának, mert hátha
2224 12 | Ez aztán vihetett hírt a nagy világba, honnét minduntalan
2225 12 | mert még az is jó varga, ki a lábra vett mérték után jó
2226 12 | kitalálni, mi van abban a fejben, ha már úgy nem okoskodik
2227 12 | hogy ő sohasem volt nevelő, a kirurgiából csapták ki Pestről:
2228 12 | ki Pestről: mert megitta a borszeszt, melyben természeti
2229 12 | szóval sem mondta, mint a többi, hogy ezt meg ezt
2230 12 | kikérdezik? És állt, mint a bálvány, midőn Józsa Gyuri
2231 12 | is, amice, tudja, mi az a prudentia?~- Hogy ne tudnám! -
2232 12 | Hogy ne tudnám! - mondja a fiú megörülve, hogy ő is
2233 12 | nem is gyanítván, hogy a tekintetes urat éppen ezzel
2234 12 | kérdezgetve mindent, mire a fiú folyvást nem tudommal
2235 12 | tudommal felelt, kivált a nyelvekből rettenetesen
2236 12 | nyelvekből rettenetesen árva volt a jámbor, azért nem is akart
2237 12 | már többet kérdezni, hanem a fiú nagy mentegetve mondja:~-
2238 12 | majdnem befejezettnek vélve a próbatétet és már a fizetésről
2239 12 | vélve a próbatétet és már a fizetésről gondolkozott,
2240 12 | fizetésről gondolkozott, midőn a boldogtalan azt mondja:~-
2241 12 | úrfit valamire, - vigyorog a boldog ember, - tudok én
2242 12 | Szaladj! aki irgalmad van, még a házat is fölgyújtom utánad,
2243 12 | férjen ki rajtad. - Ezzel a boldogtalant leverte az
2244 12 | szerencséje, hogy az ebek a csősztanyára mentek ki csont
2245 12 | Gyuri, hogy mily nehéz dolog a nevelés, mely egyedül az
2246 12 | agyafúrt szamár legyen. Hisz a korhelykompániában elég
2247 12 | az éleszti benne azt is, a mi elaludt.~Alig várta,
2248 12 | elaludt.~Alig várta, hogy a debreceni legátus diák megforduljon
2249 12 | legátus diák megforduljon a vidéken, ámbár hozzá nem
2250 12 | csősznek, gulyásnak kiadta a parancsolatot, hogy elfogják
2251 12 | hanem meg is csömörlött a debreceni kollégiumtól.~-
2252 12 | miért?~- Pipaszóval jöttek a kollégiumba.~- Büdös dohányuk
2253 12 | Büdös dohányuk volt úgy-e?~- A legjava füzes-gyarmati,
2254 12 | tekintetes uram, most mind a három otthon szívogathatja,
2255 12 | otthon szívogathatja, mert a kollégiumból kiszorították
2256 12 | az ilyenért is kicsapják a diákot?~- Még olcsóbbért
2257 12 | tekintetes uram, - állítja a legátus, - nagy rend van
2258 12 | szigorúbb nem volna!~- Mi a ménkű, hát hova eresztik
2259 12 | mert oda már csak az megy, a ki a homokban reked, vagy
2260 12 | oda már csak az megy, a ki a homokban reked, vagy Debrecenből,
2261 12 | Patakról megszalasztják. A kollégium is nagyon szegény,
2262 12 | néhány még elmaradt, míg a gróf utánuk küldi a pénzt,
2263 12 | míg a gróf utánuk küldi a pénzt, hogy magukat kiváltsák
2264 12 | hogy magukat kiváltsák a debreceni adósságból.~Józsa
2265 12 | Józsa Gyuri valamit gondolt, a legátust megkínálta ebéddel,
2266 12 | legyen, azt gondolván, hogy a legátus majd szerénykedik
2267 12 | szerénykedik és elmegy, azonban a legátusdiák éppen szerénységből
2268 12 | nem ment el, és megette, a mit szorultságból összekotyvasztottak,
2269 12 | összekotyvasztottak, megtoldván a gazdának ebédjét három emberre.~
2270 12 | emberre.~Ebéd után elment a legátus, és a mily szaporán
2271 12 | után elment a legátus, és a mily szaporán lépdelt, azt
2272 12 | kutyaságon törte fejét, hogy a két embert szépen kipróbálja.~
2273 12 | kipróbálja.~Megparancsolta a vacsorát négy emberre, és
2274 12 | hogy amint ráültek, mind a négy lába hirtelen szétment,
2275 12 | lába hirtelen szétment, és a vendéget a földre ültette
2276 12 | szétment, és a vendéget a földre ültette le. Ezt tetette
2277 12 | kerüljön, hasonló lévén a többihez.~A vendégeket bekísérte
2278 12 | hasonló lévén a többihez.~A vendégeket bekísérte az
2279 12 | bevezetésnél észrevehették a fiúk, hogy a híres Józsa
2280 12 | észrevehették a fiúk, hogy a híres Józsa Gyurinál vannak,
2281 12 | Megijedtetek úgy-e, mikor a csősz megfogott?~- Nagyon
2282 12 | kötve hoz be, úgy-e? Vág a szóba Józsa.~- Attól nem -
2283 12 | Józsa.~- Attól nem - véli a himlőhelyes, - hanem hogy
2284 12 | hanem hogy elereszt; mert a Hortobágyon eltévesztettük
2285 12 | tekintetes uram, - válaszol a kérdett, - de előbb be kell
2286 12 | fizetni, aztán kezdődik a komédia.~Józsa Gyurinak
2287 12 | pocakja szinte remegett a nevetésben, tetszett neki
2288 12 | nevetésben, tetszett neki a bolond kedvű fiú, ki Józsa
2289 12 | befelelgetett, - most már a másikra volt kíváncsi, hát
2290 12 | tudsz?~- Semmit! Volt rá a nagyon komor válasz.~- Azért
2291 12 | komor válasz.~- Azért fizet a gazdád?~- Nem hinném, hogy
2292 12 | gazdád?~- Nem hinném, hogy a fizetés meglátszanék rajtam.~-
2293 12 | nagyon nehéz mesterség az a komédia.~- No hát bomolj
2294 12 | én, mit tudsz? Mi voltál a komédiában?~- Voltam király,
2295 12 | elfeledem, mihelyt lelépek a deszkáról.~- Még a királyságot
2296 12 | lelépek a deszkáról.~- Még a királyságot is?~- Száraz
2297 12 | mert nem jut eszembe, hogy a komédiában király valék.~-
2298 12 | Szegény koldus! mondja nevetve a másik.~- Nem emlékszem rá,
2299 12 | koldultam volna, - s mikor a komédiában kérem az alamizsnát,
2300 12 | sikerül: nem én sírok, hanem a közönség.~- Úgy látszik
2301 12 | játszatták veled?~- Elfeledtem a szerepet, uram, - mert midőn
2302 12 | jó uram, szerepeim csak a deszkán jutnak eszembe,
2303 12 | hányni pedig nem tudok.~A színész nem maradt adósa
2304 12 | adósa saját mesterségének, a hang engedelmeskedék a lélek
2305 12 | a hang engedelmeskedék a lélek fölindulásának, Józsa
2306 12 | Csak arra volt esze, hogy a komoly fiút még ma bolonddá
2307 12 | Egyik sem vette észre, hogy a kis fiú az ablakban hallgatta
2308 12 | fiú az ablakban hallgatta a beszédet, és néhány könyű
2309 12 | két orcáján, jeléül, hogy a szegény magyar komédiás
2310 12 | szegény magyar komédiás azt a szerepet is érti, mit nem
2311 12 | szerepet is érti, mit nem a súgó mond néki.~A bácsinak
2312 12 | mit nem a súgó mond néki.~A bácsinak valami jutott eszébe,
2313 12 | hirtelen kiment, ez alatt a kis fiú nem tudott ellenállani,
2314 12 | tudott ellenállani, hogy a színészhez ne lépjen, míg
2315 12 | színészhez ne lépjen, míg a másik, a himlőhelyes, néhány
2316 12 | ne lépjen, míg a másik, a himlőhelyes, néhány füstös
2317 12 | családi képet nézegetett a falon.~Oly bizalmas volt
2318 12 | volt e megközelítés, hogy a fiútól tartózkodni sem lehetett.
2319 12 | tartózkodni sem lehetett. A fiú néhány szóval megértette
2320 12 | szóval megértette magát, s a nyájas fogadásért a színészt
2321 12 | magát, s a nyájas fogadásért a színészt a mellékszobákba
2322 12 | nyájas fogadásért a színészt a mellékszobákba vezette az
2323 12 | vezette az ebédlőig, hol a fiú bizalmasan mondja:~-
2324 12 | ne üljön.~- Miért? kérdi a színész megnézve a széket.~-
2325 12 | kérdi a színész megnézve a széket.~- Bandi! kiált Józsa
2326 12 | Bandi! kiált Józsa Gyuri a negyedik szobából, s a fiú
2327 12 | Gyuri a negyedik szobából, s a fiú elrohant, a színész
2328 12 | szobából, s a fiú elrohant, a színész pedig az utolsó
2329 12 | cserélte, úgy ment vissza a többihez.~A gazda azalatt
2330 12 | ment vissza a többihez.~A gazda azalatt a himlőhelyessel
2331 12 | többihez.~A gazda azalatt a himlőhelyessel bolondozott,
2332 12 | tréfának nem volt híja, mert a himlőhelyes helyre akarta
2333 12 | himlőhelyes helyre akarta ütni a hézagot, mit a pályatárs
2334 12 | akarta ütni a hézagot, mit a pályatárs Józsa Gyuri kedvén
2335 12 | előtt ki ne dobassa őket a kastélyból.~Irtóztatókat
2336 12 | kastélyból.~Irtóztatókat nevetett a gazda, hanem ezen hahotába
2337 12 | keveredett, elgondolván, hogy az a komolyabbik mint fog a padlón
2338 12 | az a komolyabbik mint fog a padlón elnyújtózkodni, mikor
2339 12 | padlón elnyújtózkodni, mikor a vacsorához leülnek.~Bejelentették
2340 12 | vacsorához leülnek.~Bejelentették a levest, és Józsa Gyuri tolta
2341 12 | Józsa Gyuri tolta maga előtt a megfogott vendégeket, s
2342 12 | megfogott vendégeket, s éppen a komolyabbnak adott legnagyobb
2343 12 | utolsó helyhez állt, ámbár a gyanús szék éppen azon a
2344 12 | a gyanús szék éppen azon a helyen volt, amint maga
2345 12 | fráter! mondja Józsa Gyuri a székbe kapaszkodót elhúzva,
2346 12 | téged illet az első hely, a gazda mindig utolsó ember
2347 12 | gazda mindig utolsó ember a maga házánál.~Végre engedelmeskedének,
2348 12 | retteneteset kacagott, úgy ült le a székre: de a nevetés hirtelen
2349 12 | úgy ült le a székre: de a nevetés hirtelen elmaradt,
2350 12 | nevetés hirtelen elmaradt, s a vendégek el nem tudták gondolni,
2351 12 | tudták gondolni, hova lett a gazda, kivált mikor az abrosz
2352 12 | abrosz is megindult és vitte a levest a megszökött gazda
2353 12 | megindult és vitte a levest a megszökött gazda után, és
2354 12 | megszökött gazda után, és ha a himlőhelyes hirtelen utána
2355 12 | Józsa Gyuri föltápászkodván a padlóról; hanem azért mégis
2356 12 | azért mégis szerette volna a széket az inas fejéhez vágni,
2357 12 | gondolván, hogy az cserélte ki a széket.~- Mi baj? kérdi
2358 12 | széket.~- Mi baj? kérdi a himlőhelyes, más széket
2359 12 | Józsa Gyuri alá.~- Elcsapom a gazembert! Mondja György
2360 12 | várta.~- De itt én vagyok a bűnös, tekintetes uram, -
2361 12 | tekintetes uram, - mondja a székcserélő, - minthogy
2362 12 | előbb észrevettem, hogy a széknek egyik lába félre
2363 12 | tettem, hogy nekem maradjon; a tekintetes úr az oka, hogy
2364 12 | Gyuri, keservesen tapogatva a kénytelen ültetésnek helyét,
2365 12 | azt másnak szánta, s azt a másikat nem lehetett most
2366 12 | másikat nem lehetett most már a pad alá ültetni.~Kozmás
2367 12 | alá ültetni.~Kozmás lett a vacsora Józsa György uram
2368 12 | igen hosszan emlékezteté a jámbort a kudarcra, vacsora
2369 12 | hosszan emlékezteté a jámbort a kudarcra, vacsora után tehát
2370 12 | tehát sokkal vidámabb volt. A himlőhelyes színész hatalmas
2371 12 | kedvében volt, egyik adoma után a másikat mondogatta, legalább
2372 12 | legalább annyit nevethetett a gazda, hogy a vacsora ára
2373 12 | nevethetett a gazda, hogy a vacsora ára bőven meg volt
2374 12 | fekvőhelyet kérnünk? mondja a himlőhelyes, - a földön
2375 12 | mondja a himlőhelyes, - a földön is szívesen elfekszünk
2376 12 | akármi rossz szalmán.~- A legjobb ágyaimban alusztok,
2377 12 | Menjetek.~- Köszönjük alássan a szíves jó tartást, - köszöni
2378 12 | tartást, - köszöni mind a kettő, - minthogy hajnalban
2379 12 | egyúttal búcsút veszünk a tekintetes úrtól.~- Szerencsés
2380 12 | Szerencsés utat kívánok.~A színészek elmentek a kijelölt
2381 12 | kívánok.~A színészek elmentek a kijelölt szobába, s a két
2382 12 | elmentek a kijelölt szobába, s a két ágyban elhelyezkedének,
2383 12 | gondatlanságból hiányzik-e a vánkos, vagy ez már különös
2384 12 | és már el akarák oltani a gyertyát. Ekkor lép be Józsa
2385 12 | Ekkor lép be Józsa Gyuri, s a félig nyitott ajtón beszól:~-
2386 12 | valami hiányzik, húzzátok meg a csöngetyűt, mindjárt bejő
2387 12 | csöngetyűt, mindjárt bejő a cseléd. - Aztán megint betette
2388 12 | betette az ajtót.~Persze, a vánkos nagyon hiányzott,
2389 12 | szerették volna fejüket a legjobban elhelyezni, azért
2390 12 | elhelyezni, azért éltek a szabadsággal, és néhány
2391 12 | az egyik elszánta magát a csöngetésre és az ágy fölött
2392 12 | Puff!~Ez annyit tesz, hogy a madzagrántásra mind a két
2393 12 | hogy a madzagrántásra mind a két ágy elereszté lakóját,
2394 12 | az ágyfenékkel egyetemben a padlóra zuhantak.~Hamar
2395 12 | Hamar észrevették, hogy ez a gazda tréfája volt; ezért
2396 12 | tréfája volt; ezért most már a két színész sem akart adós
2397 12 | maradni, hanem minthogy a szobában körülnézvén, egy
2398 12 | hogy hajnalban fölébredvén, a két ágynak összesen nyolc
2399 12 | tessék ezen kételkedni, a társaság maga sem követeli,
2400 12 | csak azért nem volt terhére a világnak, mert a maga házában
2401 12 | terhére a világnak, mert a maga házában lakott; a két
2402 12 | mert a maga házában lakott; a két színész pedig elszántabb
2403 12 | tréfájáért meg ne fizessen. A vacsora árát humorral fizették
2404 12 | őket lenni, fizesse meg a komédia árát. Hisz nem kérnek
2405 12 | elég olcsó bemeneti díj a komédiáért, mert nem kell
2406 12 | mert nem kell kételkedni, a fiúk hajnal előtt lefűrészelték
2407 12 | hajnal előtt lefűrészelték a nyolc lábat, és egy lepedővel
2408 12 | akkor vették észre, hogy a folyosóra nyíló ajtó be
2409 12 | voltak az oldalajtón át a mellékszobába menni, s a
2410 12 | a mellékszobába menni, s a harmadikban nyílott meg
2411 12 | Mentek már? kérdi Józsa Gyuri a neszre fölébredve.~- Igenis
2412 12 | Igenis megyünk már! felel meg a székcserélő elég érthető
2413 12 | után megindultak, s mire a nap följött, régen elhagyták
2414 12 | Józsa Gyuri nem értette a különös beszédet, de oly
2415 12 | Mindjárt eszébe jutott a két diáknak elmenetele,
2416 12 | két diáknak elmenetele, s a magyarázatlan beszéd. Rohant
2417 12 | magyarázatlan beszéd. Rohant tehát a diákok hálószobájába.~Kinyitja
2418 12 | hálószobájába.~Kinyitja az ajtót, s a két ágyat megalázkodva a
2419 12 | a két ágyat megalázkodva a földön látja. De hát hova
2420 12 | nem húzódtak az ágyak alól a takaró melege közé? Ekkor
2421 12 | Ekkor jut eszébe, hogy a magyarázat az asztalon lesz,
2422 12 | asztal közepére tették: íme, a lepedőben ott volt mind
2423 12 | lepedőben ott volt mind a nyolc láb.~- Utánuk! kiált
2424 12 | Józsa Gyuri föllármázva a cselédséget, a hány befogható
2425 12 | föllármázva a cselédséget, a hány befogható ló volt,
2426 12 | befogható ló volt, elugratták a komédiások után, a lovaglónak
2427 12 | elugratták a komédiások után, a lovaglónak idáig hallatlan
2428 12 | eszébe egyéb, mint hogy a két gyalog-úr bolonddá tette
2429 12 | kedvük kerekedett megkergetni a szökött vendégeket, tökéletesen
2430 12 | érheti őket.~- Bandi! kiált a fiú után a bácsi, - szedd
2431 12 | Bandi! kiált a fiú után a bácsi, - szedd össze mindenedet,
2432 12 | konvencióért is ott hagyja a komédiát, ő pedig csak ilyen
2433 12 | pajtások mellett éri el azt a célt, hogy Szentpálival
2434 12 | de csakis akkor lesz ez a nagy bankó apróra fölváltva.~
2435 12 | olyan járomba hurcolni, mit a fiatal is gyakran nyögve
2436 12 | ablakhoz nézett, hozzák-e már a komédiásokat?~Bandi nem
2437 12 | komédiásokat?~Bandi nem búsult, a fiú annyi értelemre vergődött
2438 12 | értelemre vergődött már a nagy fővárosban, hogy a
2439 12 | a nagy fővárosban, hogy a két színész humorában megérté
2440 12 | egész örömével csüngött a gondolaton, hogy kiszabadul
2441 12 | az eddigi börtönből, és a tudományok után nyújthatja
2442 12 | nyújthatja ki kezét.~- Hát a pipa hol van? kérdi a bácsi
2443 12 | Hát a pipa hol van? kérdi a bácsi a megkínzott gyermeket,
2444 12 | pipa hol van? kérdi a bácsi a megkínzott gyermeket, ki
2445 12 | Azt is elviszem? kérdi a fiú.~- Azt is, meg fél mázsa
2446 12 | fél mázsa dohányt, - ha a professzoroknak nem tetszik,
2447 12 | batkáját sem váltják föl.~A készület meglőn, de a lovászok
2448 12 | föl.~A készület meglőn, de a lovászok ember nélkül tértek
2449 13 | csárdás búsan nézett végig a rónán, szemei keresték az
2450 13 | amerre legközelebb érhetné a világ végét, hol az egyszeri
2451 13 | az egyszeri huszár csak a lábát lógatta le, de ő mind
2452 13 | lábát lógatta le, de ő mind a három lovát a semmibe terelné.~
2453 13 | de ő mind a három lovát a semmibe terelné.~Éjszaknak
2454 13 | indult, s másnapra már elérte a legelső dombot, mely a gödöllői
2455 13 | elérte a legelső dombot, mely a gödöllői hegyekre vezet
2456 13 | vezet föl. Mellébe alig fért a hegyi lég, vagy tán szokatlan
2457 13 | midőn oly magasan állt már a róna fölött. Hisz egykor
2458 13 | korában fölkéredzkedvén a tassi toronyba, két kézzel
2459 13 | toronyba, két kézzel is fogta a kalapot, hogy le ne vigye
2460 13 | kalapot, hogy le ne vigye a szél, pedig a bíró éppen
2461 13 | le ne vigye a szél, pedig a bíró éppen fölnézett a toronyba,
2462 13 | pedig a bíró éppen fölnézett a toronyba, de oly kurtának
2463 13 | bizony szegény ember nézi, - a "Vendégríkató"-nak egykori
2464 13 | hatalmának ragyogó helyéről, a magas mennyországból tekint
2465 13 | még úgy kikapaszkodik is a földből?~A pusztai ember
2466 13 | kikapaszkodik is a földből?~A pusztai ember kimelegedett
2467 13 | pusztai ember kimelegedett a bámulásban, legalább azt
2468 13 | legalább azt hitte, mikor a báránybőr süveget levette;
2469 13 | dicsőíté, megízlelvén lelke azt a bölcsességet, hogy a földön
2470 13 | azt a bölcsességet, hogy a földön túl terjeszkedni
2471 13 | erőlködés. Megadta magát a végzetnek, nyugodt karjaiban
2472 13 | végzetnek, nyugodt karjaiban a vér sebesebben indult, az
2473 13 | önbizalom megígérte neki a jövendőt, - karja szinte
2474 13 | az asszony mentett meg, a víz előtt az ágyneműt és
2475 13 | ágyneműt és kevés fehér ruhát a faluba hordván: most pedig
2476 13 | hordván: most pedig mennek a világnak, amerre az út kanyarodik,
2477 13 | magát.~Sohasem járt hegyen a gazda, minél inkább emelkedett
2478 13 | minél inkább emelkedett a hegyláncolat, annál idegenebb
2479 13 | hegyláncolat, annál idegenebb lőn a földön. Eleget beszéltek
2480 13 | hegyekről, de valamennyit a tassi vagy a szent-miklósi
2481 13 | valamennyit a tassi vagy a szent-miklósi toronyhoz
2482 13 | asszony csendesen üldögélt a kocsi hátuljában, harmadnappal
2483 13 | kijajgatta magát, így vagy a sírást nyugossza ki, vagy
2484 13 | nyugossza ki, vagy elhitte a gazdának, hogy míg két karjának
2485 13 | búsulni valója. Békén tűrte a sorsot, azt sem kérdezte,
2486 13 | fognak megállni? Ezt ugyan a gazda sem tudná megmondani,
2487 13 | valahol csak elfáradnak a lovak, aztán meg is etetnek
2488 13 | Így mentek szó nélkül, a folyton egymásra következő
2489 13 | egymásra következő magaslatok a gazdát úgy megindították,
2490 13 | megindították, azaz: csak a fejét, hogy azt, ide-oda
2491 13 | az asszonyt is fölverte a csendességből, és azt mondja
2492 13 | csendességből, és azt mondja a férjének:~- Apjuk, járt
2493 13 | kend ilyen földön? Mire a gazda újra megkémlelvén
2494 13 | gazda újra megkémlelvén a vidéket, minthogy a görbe
2495 13 | megkémlelvén a vidéket, minthogy a görbe csavarodások közt
2496 13 | görbe csavarodások közt a napot is majd előttük, majd
2497 13 | egy darabig, - szent, hogy a levegőbe jutunk!~Harmadnapon
2498 13 | megint északnak fordulván a hegyesebb vidékre.~A legmagasabb
2499 13 | fordulván a hegyesebb vidékre.~A legmagasabb hegyen voltak,
2500 13 | batyujuk éppen semmi, s ha a posztónadrág térdig nem
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7090 |