bold = Main text
     Chapter                                                 grey = Comment text

2501 13   |                      ember, sétálgató urak: - de a porlepte posztóruha nagyon
2502 13   |                   posztóruha nagyon mondja, hogy a sétálásnak rég el kellett
2503 13   |                     köszönt az egyik posztóruhás a kocsin bámuló alföldire,
2504 13   |                         alföldire, megadván neki a becsületet, mi a gyalogjárótól
2505 13   |                   megadván neki a becsületet, mi a gyalogjárótól járandó pénze
2506 13   |                      gyalogjárótól járandó pénze a kocsin utazónak; de a csárdás
2507 13   |                      pénze a kocsin utazónak; de a csárdás egyszerre kitalálta,
2508 13   |                            Fogadj isten! lőn reá a válasz.~- Meddig megyen,
2509 13   |                        nem fáradnak odáig. Felel a csárdás, el akarván csavarodni
2510 13   |                   pénzünkért.~- Pénzért! ismétlé a csárdás elkomorodva, mintha
2511 13   |                 elkomorodva, mintha eszébe jutna a csárda, hova minden ember
2512 13   |                          egy pár rossz fillérért a csárdást meghajszolja. Hiába,
2513 13   |                        lehet!"~- Nem bírna el az a három ló, attól fél gazduram?
2514 13   |                      egyik.~- Tündér! - szólítja a rudast a gazda, megkapva
2515 13   |                      Tündér! - szólítja a rudast a gazda, megkapva a gyeplőt,
2516 13   |                         rudast a gazda, megkapva a gyeplőt, hogy a fölébresztett
2517 13   |                         megkapva a gyeplőt, hogy a fölébresztett ló a kocsit
2518 13   |                          hogy a fölébresztett ló a kocsit el ne kapja, s mikor
2519 13   |                     kapja, s mikor egyik ló után a másik kettő is majdnem ágaskodni
2520 13   |                          könnyebben elvihetne ez a három táltos; alkudjunk
2521 13   |                         de megkapaszkodott földi a kocsioldalban, - pedig azt
2522 13   |                      hamar, ki ide, ki oda, mert a lovak megriadtak, aztán
2523 13   |                         se pénzért meg nem állok a harmadik határig.~Nem kellett
2524 13   |                    határig.~Nem kellett bíztatás a jó fiúknak, fölkaptak a
2525 13   |                          a jó fiúknak, fölkaptak a kocsi oldalába, és várták
2526 13   |                        várták mikor csendesül le a három csikó, akkor tán megint
2527 13   |                     csikó, akkor tán megint ráér a gazda beszélgetni, ámbár
2528 13   |                        is nagyon kurtán esett ki a válasz.~Éppen a legkényelmesebben
2529 13   |                         esett ki a válasz.~Éppen a legkényelmesebben elhelyezkedének
2530 13   |                       elhelyezkedének már, midőn a gazda oldalt fordult az
2531 13   |                     oldalt fordult az ülésben, s a két fiatalembert némi tartózkodással
2532 13   |                 időnyerés végett visszakérdezvén a megszólítást, nem mintha
2533 13   |                         foglalkozásuk van, hanem a sajátszerű gazdának valami
2534 13   |                           még meg is bánja, hogy a kocsira eresztette őket.
2535 13   |                   kocsira eresztette őket. Azért a kérdett fiú azt mondja:
2536 13   |                    eltalálnák az én állapotomat.~A fiúk inkább saját állapotukra
2537 13   |                        gondoltak, másfelé vitték a beszédet, a magyar színész
2538 13   |                       másfelé vitték a beszédet, a magyar színész komédiás
2539 13   |                          komédiás volt még ekkor a magyar ember szemében, ritka
2540 13   |                      ritka helyen sietett eléjük a megelőző nyájasság. Tűrt,
2541 13   |                     fáradt, nélkülözött szegény, a lelkesebb úgy is tudta,
2542 13   |                        mártír, nem kelle mutatni a léleknek sebeit, a foltok
2543 13   |                       mutatni a léleknek sebeit, a foltok alatt is meglátták,
2544 13   |                          ezerszerte irigylendőbb a vértanúknak az a sorsa,
2545 13   |                    irigylendőbb a vértanúknak az a sorsa, midőn a bárd előtt
2546 13   |                    vértanúknak az a sorsa, midőn a bárd előtt vallhatták meg
2547 13   |                        bárd előtt vallhatták meg a hitet, mint élni saját honában
2548 13   |                         gyakran szégyen vala.~Az a vad magyar, ki a gyeplőt
2549 13   |                        vala.~Az a vad magyar, ki a gyeplőt tartja, észrevette,
2550 13   |                         tartja, észrevette, hogy a kérdezkedés fájdalmat talál
2551 13   |                      talál okozni, elcsavarodott a beszédtől, hisz könnyen
2552 13   |                          könnyen megfordíthatnák a kérdést, s akkor mit valljon
2553 13   |                     valljon meg ő is? Megereszté a gyeplőt, lovait megszalasztá,
2554 13   |                       velük, míg untig elég volt a hézag elfeledtetni az előbbeni
2555 13   |                          járunk, ifjúurak? kérdi a kocsis, - mert én sohasem
2556 13   |                       mert én sohasem jártam ezt a görbe országot.~- Nem messze
2557 13   |                  Miklósnak van ott egy kastélya, a mi utunk odáig húzódik.~-
2558 13   |                          maga nem bánja meg, sem a három ló.~- Elhiszem! -
2559 13   |                         ló.~- Elhiszem! - mondja a kocsis, hanem magában hozzágondolta,
2560 13   |                          hogy ha majd lemaradnak a kocsiról, az ő dolga lesz,
2561 13   |                         suhintás pedig elég lesz a három lovat megkergetni,
2562 13   |                      tesz, mint aki nagyon húzná a gyeplőt, mégis odább ereszti
2563 13   |                     gyeplőt, mégis odább ereszti a lovat.~Elvesztette a vagyont,
2564 13   |                     ereszti a lovat.~Elvesztette a vagyont, de nem hitte magát
2565 13   |                        koldusnak. Megmarad benne a magyar ember egészen büszkén,
2566 13   |                       őket, még volt egy kincse, a barátság, ebből adott akkora
2567 13   |                      tűrhetlen lett volna előtte a gondolat, hogy visszafizessék
2568 13   |                       mintegy adósságot, melyről a hitetlen emberek írást is
2569 13   |                         már ismerős lenne előtte a vidék. Oh mennyivel jobb
2570 13   |                         ütközik hegyoldalba, még a betyár is érzi, hogy betyársága
2571 13   |                         oly beszámítás alá, mint a hegyi tolvajoké, kik a sűrűben
2572 13   |                      mint a hegyi tolvajoké, kik a sűrűben bujkálnak, még a
2573 13   |                         a sűrűben bujkálnak, még a betyár is el mer menni az
2574 13   |                        egyenesre: lássák meg azt a csikót, melyet elcsap a
2575 13   |                          a csikót, melyet elcsap a ménestől, és mérföldekre
2576 13   |                        Fogja meg, kinek gyorsabb a nyerges lova, mint tán a
2577 13   |                         a nyerges lova, mint tán a betyáré.~Hiába gondolta
2578 13   |                       betyáré.~Hiába gondolta ki a tervet az egyenes földhöz
2579 13   |                         mikor Szilváson fölértek a hegyoldalba, s a kastélyudvarban
2580 13   |                        fölértek a hegyoldalba, s a kastélyudvarban megállt
2581 13   |                          kastélyudvarban megállt a fölvett vendégek végett,
2582 13   |                         utat, két hajdú kapta ki a parancsolatot, hogy ennek
2583 13   |                      mert majd utána kérdezkedik a méltóságos úr maga is.~-
2584 13   |                    mennél, - jámbor ember? Kérdi a gróf, - a nap lenyugszik
2585 13   |                    jámbor ember? Kérdi a gróf, - a nap lenyugszik már, mondd
2586 13   |                           Erre aztán bajos lenne a felelet. Még ha tudna is
2587 13   |                 Egyetlenegy helységnek sem tudja a nevét, hátha azt is megkérdik,
2588 13   |                    honnét jő, mit mondjon akkor? A lélek e kérdésekre szűknek
2589 13   |                          kérdésekre szűknek érzé a tanyát, most érzi az üldözöttnek
2590 13   |                    menjen? Talán jó is volna már a megállapodás? Szívében a
2591 13   |                         a megállapodás? Szívében a vér kínosabban lüktet, mint
2592 13   |                          tegyen rá? Előveszi azt a régi magyar orvosságot: "
2593 13   |                          magyar komédiások! Véli a négy lovas kocsis.~- Úgy?...
2594 13   |                        kocsis.~- Úgy?... ismétli a hajdú, - tehát - földönfutók.~
2595 13   |                           földönfutók.~Hallgatta a csárdás a beszédet, eszébe
2596 13   |                 földönfutók.~Hallgatta a csárdás a beszédet, eszébe jutott,
2597 13   |                   beszédet, eszébe jutott, midőn a kocsin ő is kérdezkedett,
2598 13   |                 Elgondolkodott, kezei szedték le a lovakról a szerszámot, néhány
2599 13   |                      kezei szedték le a lovakról a szerszámot, néhány szót
2600 13   |                          letorkolja magát, midőn a cselédek által legúnyolt
2601 13   |                        kezdé: Hát te mi vagy? Az a kettő meg te: éppen három
2602 14   |                                                  A szilvási uraság.~Keglevich
2603 14   |                          ment egy hosszú csapat, a legvénebb ember is azt vallá,
2604 14   |                erőtlennek hitte magát arra, hogy a kötelességeket megosztani
2605 14   |                   Önmagát áldozta föl, megszokta a nagy szeretetet, lelkének
2606 14   |                           Hátunk mögött marad el a történetírás, leszen a beírt
2607 14   |                        el a történetírás, leszen a beírt lapoknak számos véres
2608 14   |                       futva fogunk átlapozni; de a mint a jobbágyság az utóbbi
2609 14   |                      fogunk átlapozni; de a mint a jobbágyság az utóbbi századból
2610 14   |                   jobbágyság az utóbbi századból a mostaniba lépett, nem lesz
2611 14   |                        lesz egyetlen lap, melyet a szégyenfoltok miatt takarnunk
2612 14   |                         miatt takarnunk kellene.~A prókátor bizonyítványait
2613 14   |                          pöre mellé rakja, nekem a szilvási jobbágyokat elevenen
2614 14   |                    önöket, engedjék meg kitérnem a vágásból, hadd mondjak el
2615 14   |                       egy kurta történetet. Nagy a szilvási erdő, a jártas
2616 14   |                történetet. Nagy a szilvási erdő, a jártas ember is vajmi könnyen
2617 14   |                         fával több vagy kevesebb a nagy erdőben, egy ember
2618 14   |                   Keglevich jobbágya lett volna, a lelkiismeret összeveszett
2619 14   |                        úgy is kialkudhatná tőle. A lelkiismeret bátran alhatott,
2620 14   |                  szomszédból való az ember: ebé, a mi a másé, s a jó éles fejsze
2621 14   |                         való az ember: ebé, a mi a másé, s a jó éles fejsze
2622 14   |                       ember: ebé, a mi a másé, s a jó éles fejsze ledöntötte,
2623 14   |                     fejsze ledöntötte, leaprózta a fát, aztán amerre közelebb,
2624 14   |                         vitte haza felé.~Tetszik a felséges úristennek sokféleképen
2625 14   |                     vigyázni, s ez esetben éppen a falu bírája jött szemközt
2626 14   |                        falu bírája jött szemközt a fatolvajjal, ki igen korán
2627 14   |                       kend, András! szólítja meg a bíró a falopót.~- Jókor
2628 14   |                      András! szólítja meg a bíró a falopót.~- Jókor megjöttem.
2629 14   |                          Jókor megjöttem. Felelt a paraszt.~- Magamnak is kellene
2630 14   |                      után látnom, hol vette kend a fát?~- Szilvásról hoztam.
2631 14   |                       most ott nagyon, - állítja a tolvaj, hogy másfelé tévessze
2632 14   |                    tolvaj, hogy másfelé tévessze a bírót.~- De csak megmondták
2633 14   |                        alkusznak már! Gyanakodik a bíró, és addig firtatja
2634 14   |                          bíró, és addig firtatja a tolvajt, hogy végre is szépen
2635 14   |                         szépen kivallotta. Akkor a bírópálca nemcsak arra való
2636 14   |                        volt, hogy rátámaszkodjék a bíró, hanem, a mint mindjárt
2637 14   |                    rátámaszkodjék a bíró, hanem, a mint mindjárt meglátjuk,
2638 14   |                         mint mindjárt meglátjuk, a pálca is rátámaszkodott
2639 14   |                         bele jóravaló három óra, a bíró udvarán megszólították
2640 14   |                      udvarán megszólították vele a tolvajt éppen tizenkétszer.~
2641 14   |              tizenkétszer.~Hatodszor szólalt meg a falopó, a kapu be lévén
2642 14   |                  Hatodszor szólalt meg a falopó, a kapu be lévén téve, csak
2643 14   |                         kapu be lévén téve, csak a nesz hallatszott ki az utcára,
2644 14   |                     hallatszott ki az utcára, és a falun történetesen keresztül
2645 14   |                        Miklós megállítá kocsiját a neszre.~A bíró a tornácból
2646 14   |                     megállítá kocsiját a neszre.~A bíró a tornácból magasabban
2647 14   |                        kocsiját a neszre.~A bíró a tornácból magasabban kilátván,
2648 14   |                      magasabban kilátván, kiment a gróf elé, megállítván addig
2649 14   |                      gróf elé, megállítván addig a munkát.~- Bíró uram, nem
2650 14   |                         munkát.~- Bíró uram, nem a legjobb munkában vannak. ~-
2651 14   |                    méltóságos uram.~- Mit vétett a boldogtalan?~- Fát lopott
2652 14   |                        boldogtalan?~- Fát lopott a szilvási erdőből.~- Akkor
2653 14   |                    erdőből.~- Akkor eresszék föl a boldogtalant.~- Nem lehet,
2654 14   |                       uram.~- De ha én könyörgök a szerencsétlen emberért:
2655 14   |                    méltóságos uram, - válaszolja a bíró, - azt is tudom, hogy
2656 14   |                        lenni, az leszek én; mert a ki méltóságodtól ellop valamit,
2657 14   |                  Keglevich Miklósét lopja: hanem a szegényekét is.~A gróf hiába
2658 14   |                          hanem a szegényekét is.~A gróf hiába könyörgött, s
2659 14   |                        könyörgött, s még nem ért a faluvégre, mikor a tolvaj
2660 14   |                       nem ért a faluvégre, mikor a tolvaj a másik hat ütést
2661 14   |                        faluvégre, mikor a tolvaj a másik hat ütést megszámlálhatta
2662 14   |                    bajában jótevőjük vala, talán a szívét is megfelezte volna,
2663 14   |                       Pestmegyének fölszólítása, a színházra adakozást sürgetvén
2664 14   |                    színházra adakozást sürgetvén a megyékben. Keglevich megelégedett
2665 14   |                           Keglevich megelégedett a megyegyűlésen, hogy a dolgot
2666 14   |               megelégedett a megyegyűlésen, hogy a dolgot tudomásul vegye;
2667 14   |                     dolgot tudomásul vegye; hisz a tisztelt közönség sem igen
2668 14   |                         hogy szóhoz jusson, mert a ki szólni akart, mindjárt
2669 14   |                         mindjárt orra elé tolták a nagy ív papírt, hogy írja
2670 14   |                          hogy írja oda nevét. Ó, a tekintetes karok igen bölcs
2671 14   |                         miattuk megvehette volna a fagy, csak Keglevich Miklós
2672 14   |                       Keglevich Miklós fogta föl a dolgot. Nagyon okos emberek
2673 14   |                         Nagyon okos emberek ezek a tekintetes urak, véli a
2674 14   |                          a tekintetes urak, véli a gróf, - minek az ilyen dolgot
2675 14   |                     asztal közepére.~Elhatározta a gróf az Egerben hasra esett
2676 14   |                     ilyenkor azt is tudják, hogy a kétszerkettő - négy; vagy
2677 14   |                   kétszerkettő - négy; vagy hogy a rókának nem lehet két bőrét
2678 14   |                       tokaji után összezavarodik a világ; az ellenség megbocsát
2679 14   |                          megbocsát ellenségének, a víg nótára ríva fakad a
2680 14   |                          a víg nótára ríva fakad a legvénebb ember is, kérj
2681 14   |                          tudja mit csinál! Ilyen a magyar ember, ha elmegy
2682 14   |                        mennénk. Be volna kerítve a múzeum, lenne minden helységben
2683 14   |                         neki több esze van, mint a másiknak, szent, hogy összevesztek.
2684 14   |                   tokajit, béküljetek, meg mikor a zene szól, ne örüljetek:
2685 14   |                         hazudik, megmondja, hogy a kötelesség mire kéri azt
2686 14   |                         kötelesség mire kéri azt a néhány batkát. ~Okos ember
2687 14   |                    batkát. ~Okos ember volt, aki a vásárt kitalálta; elmegy
2688 14   |                       rongyos nadrágot húzni ott a posztós a harmadik sátorban,
2689 14   |                     nadrágot húzni ott a posztós a harmadik sátorban, leszabat
2690 14   |                        valót, ha egyik darab új, a többi is legyen az. Ilyen
2691 14   |                        többi is legyen az. Ilyen a gyarló ember, megcsalja
2692 14   |                          gyarló ember, megcsalja a szeme. Keglevich elhozatta
2693 14   |                       szeme. Keglevich elhozatta a váradi színészeket, összeüttetett
2694 14   |                         egy hétig játszottak ott a komédiások, három vármegyének
2695 14   |                         fordult meg Szilváson, s a szónok helyett hangosabban
2696 14   |                    helyett hangosabban prédikált a színész, hisz mikor a közönség
2697 14   |                  prédikált a színész, hisz mikor a közönség Zrínyi Miklósban
2698 14   |                     agyonrítta magát, azt mondja a gróf:~- Mit bőgtök, adok
2699 14   |                      hevesi bús magyar, kinek az a furcsa szokása volt, hogy
2700 14   |                        Aztán az lesz belőlük, mi a varjúból, keres magának,
2701 14   |                   beszélsz így?... érzékenykedik a másik, - aztán nem jut eszedbe,
2702 14   |                   eszedbe, hogy ezek prédikálják a magyar nyelvet Magyarországban,
2703 14   |                          mezítláb?~- Adjon nekik a nemzet csizmát.~- Ád ám, -
2704 14   |                   csizmát.~- Ád ám, - pattan föl a másik, - ha te is adsz.~-
2705 14   |                             De hova adjam?~- Add a pesti színházra, éppen két
2706 14   |                      hogy megküldte Pestvármegye a fölszólítást, nem mondhatod,
2707 14   |                          tudni, adsz-e te?~- Itt a szattyán erszény! - mondja
2708 14   |                       szattyán erszény! - mondja a vitázó, dühösen rázva ki
2709 14   |                         vitázó, dühösen rázva ki a bankót.~- Te már itt vagy,
2710 14   |                             Te már itt vagy, hát a többi hol van?~- A többi
2711 14   |                           hát a többi hol van?~- A többi is itt van! Mondja
2712 14   |                        leszek mindjárt, - mondja a gróf, kihozván egy papírosdarabot,
2713 14   |                papírosdarabot, melyre ráírta azt a levelet, melyben nemes Pestvármegyét
2714 14   |                       megkívántató minden vasat, a gépszerkezettől az utolsó
2715 14   |                            Húzd rá cigány! Ordít a bús magyar, előparancsolva
2716 14   |                       bús magyar, előparancsolva a bandát. Szegény pára sohasem
2717 14   |                        hogy az ő indítványa volt a győztes. Persze, Keglevich
2718 14   |                       győztes. Persze, Keglevich a világért sem mondaná, mennyi
2719 14   |                       igaz, hogy nem is kímélte, a cselédség buzgón töltögette,
2720 14   |                     töltögette, s mikor rákerült a sor, íme oly szépen égett
2721 14   |                          íme oly szépen égett az a szent láng, hogy még mártírrá
2722 14   |                        nehezére esik, hogy abban a titkos fájdalomban, amit
2723 14   |                           úgy beleszeretett most a hazába. Persze, délután
2724 14   |                         este is itt volna.~Húzza a cigány a nótát, előáll a
2725 14   |                        itt volna.~Húzza a cigány a nótát, előáll a bús hevesi,
2726 14   |                         a cigány a nótát, előáll a bús hevesi, megsúgja a nótát:~"
2727 14   |                    előáll a bús hevesi, megsúgja a nótát:~"Már magyarnak nincs
2728 14   |                       kezével inti az erőst vagy a lassút, maga pedig lassan-lassan
2729 14   |                          lassan-lassan meglépvén a csöndes lépésű táncot, ép
2730 14   |                      lépésű táncot, ép hangjával a zenét is vezeti. Tizenkét
2731 14   |                      búsul egymaga, ahol mélyebb a fájdalom, meginti kezével,
2732 14   |                     fájdalom, meginti kezével, s a tizenkét ember erejéből
2733 14   |                        nem hinné, hogy imádságát a szörnyű magasságban másként
2734 14   |                 elkaphassák az angyalok, kik azt a nagy úristen elejbe viszik
2735 14   |                          mikor pedig megszelídül a dallam, észrevéteti a figyelő
2736 14   |                megszelídül a dallam, észrevéteti a figyelő cigánnyal, és a
2737 14   |                          a figyelő cigánnyal, és a zeneszerszám alig mer utána
2738 14   |                       éneklő siralmas hangjának.~A táncnak lépése hol lassúbb,
2739 14   |                    dajkálása az éneknek, melyben a versnek minden szavát úgy
2740 14   |                        szavát úgy hordozza, mint a dajka az aluvó kisdedet,
2741 14   |                        annak lehet fogalma arról a szép gondolatról, mikor
2742 14   |                          sőt nem is szabad, mint a mennyi a mindennapi nyűgöt
2743 14   |                         is szabad, mint a mennyi a mindennapi nyűgöt leáztatja.
2744 14   |                     mindennapi nyűgöt leáztatja. A legkomolyabb embert meglódítja
2745 14   |                    valami belülről, és kiállítja a szoba közepére. A nyalka
2746 14   |                      kiállítja a szoba közepére. A nyalka gyerek ilyenkor megnézeti
2747 14   |                      magát, karcsú derekát, mint a szellő a nádszálat, jobbra-balra
2748 14   |                    karcsú derekát, mint a szellő a nádszálat, jobbra-balra
2749 14   |                          megreped örömében, hogy a büszke táncot éppen benne
2750 14   |                         akár lassú, akár frisebb a tánc: tetszetősen hordoztatja
2751 14   |                        egészséges mell kiadja ma a vékonyat is, vastagot is;
2752 14   |                          vastagot is; előtte jár a bandának, mint tavasznak
2753 14   |                         bandának, mint tavasznak a langyos szellő: így mulat
2754 14   |                        langyos szellő: így mulat a magyar ember, ha egymaga
2755 14   |                      legyen meg egy kis bíztató. A ki nem hiszi el, menjen
2756 14   |                    boldogsággal, eszébe jutottak a jelen nem levő jó barátok,
2757 14   |                         hajtana, úgy kormányozza a kedvet, hogy a barátság
2758 14   |                       kormányozza a kedvet, hogy a barátság is megférjen a
2759 14   |                          a barátság is megférjen a kocsin, a hazafiúság pedig
2760 14   |                  barátság is megférjen a kocsin, a hazafiúság pedig illő időben
2761 14   |                        pedig illő időben beszedi a vámot.~Nem tudom, nem verték-e
2762 14   |                          tudom, nem verték-e meg a bölcset, mikor azt merte
2763 14   |                            Kevés bölcsesség kell a világ járásához;" annál
2764 14   |                     vette Keglevich az adományt, a reggeli gyalogposta már
2765 14   |                 gyalogposta már Egerbe indult el a hírrel.~Színészeit tejbe-vajba
2766 14   |                        részben nekik tulajdonítá a sikert, egyenkint mindeniknek
2767 14   |                          hagyá, addig fölkereste a "nemzet napszámos"-ait,
2768 14   |                      napszámos"-ait, elhallgatta a csüggedni nem tudó vidám
2769 14   |                       örök derült kedélyükben, s a lelkesült ember szívének
2770 14   |                   apostolok, mártírok ültek, kik a nélkülözés kínjaiban éppen,
2771 14   |                 nélkülözés kínjaiban éppen, mint a mártírok, nevették a szenvedést.
2772 14   |                        mint a mártírok, nevették a szenvedést. Oh, pedig nem
2773 14   |                        szenvedést. Oh, pedig nem a végén voltak e szenvedésnek,
2774 14   |                        pálya.~Beszélgetés közben a mi két ösmerősünkre került
2775 14   |                          két ösmerősünkre került a sor, elbeszéltette velük
2776 14   |                         sor, elbeszéltette velük a kalandos utat, elkezdvén
2777 14   |                        vendégfogásánál, végezvén a mogorva kocsisnál. Ez az
2778 14   |                  figyelmére, alig tudott eltelni a beszéddel, fölkelt, ki akart
2779 14   |                      beszéljen vele. Észrevették a színészek, megkérték a grófot,
2780 14   |               Észrevették a színészek, megkérték a grófot, várja meg a délutáni
2781 14   |                    megkérték a grófot, várja meg a délutáni előadást, és lesse
2782 14   |                    előadást, és lesse meg, mikor a kemény képű ember feleségét
2783 14   |                          nézi az egész előadást.~A gróf megvárta a délutánt,
2784 14   |                        előadást.~A gróf megvárta a délutánt, esti öt órakor
2785 14   |                     órakor kezdődött az előadás, a legelső vendég a csárdás
2786 14   |                        előadás, a legelső vendég a csárdás volt feleségével.
2787 14   |                         feleségével. Az asszonyt a legutolsó sarokba vezette,
2788 14   |                  legutolsó sarokba vezette, maga a gyaloghelyen is megvolt,
2789 14   |                        hogy láb alatt ne legyen. A gróf először a függöny mellől
2790 14   |                        ne legyen. A gróf először a függöny mellől leste, utóbb
2791 14   |                  közvetlen szomszédságába került a bámuló csárdásnak.~Egy hír
2792 14   |                         volt, "Bánk bánt" adták, a bírálók Erdélyben nem tarták
2793 14   |                       tarták jutalomra méltónak. A kritikusoknak akkor is megvolt
2794 14   |                kritikusoknak akkor is megvolt az a szerencsétlenségük, hogy
2795 14   |                   halódik, s mikor kiment belőle a lélek, fölturkálják irományait,
2796 14   |                          irományait, megtalálják a kincset, s az üstökös farkába
2797 14   |                          égi dicsőségbe.~Persze, a szegény csárdásnak már a
2798 14   |                         a szegény csárdásnak már a sárga csizma is nagy újdonság
2799 14   |                        újdonság vala, ilyent sem a szent-mártoni, sem a kun-szent-miklósi
2800 14   |                         sem a szent-mártoni, sem a kun-szent-miklósi vásáron
2801 14   |                   jóravaló mesterember lehet, ki a szép sárga bőrt úgy kiformálja
2802 14   |                     szurkos markának ujja helyét a sárgáján nem hagyja; hát
2803 14   |                       ruhájú urak? Úgy tündöklik a sok arany, aztán mégis gyalog
2804 14   |                        aztán mégis gyalog jár ez a nép, földönfutóknak mondják
2805 14   |                    könnyen megbolondulna ezen, ő a fényest mind aranynak nézi,
2806 14   |                          kerül, valami titok van a dologban, de ő nem kutatja,
2807 14   |                          nem kutatja, hanem mint a szent háromság titkát, elhiszi,
2808 14   |                      beszédét. Ilyen prédikációt a kun-szent-miklósi pap sem
2809 14   |                           Milyen példa volt néki a darab: még a nagy uraknál
2810 14   |                     példa volt néki a darab: még a nagy uraknál is van nagyobb
2811 14   |                   uraknál is van nagyobb úr; még a nagy uraknak is van bajuk;
2812 14   |                        búsulnak, hogy keseregnek a drága aranyzsinóros mentében,
2813 14   |                    mentében, pedig ha leterítené a földre, az árán egy egész
2814 14   |                     határt megvehetne vele. Íme, a szegény csárdás milyen tanulságot
2815 14   |                          emberé. Leszáll fejükre a bánat, még Bánk bán is,
2816 14   |                          bánat, még Bánk bán is, a legnagyobb úr, csak úgy
2817 14   |                      báné; hisz az anyjuk ott ül a sarokban, senki sem bántja;
2818 14   |                         ütné szemközt. Nem búsul a csárdás, - a látott példa
2819 14   |                           Nem búsul a csárdás, - a látott példa nagyon megfenyítette
2820 14   |                          oktalan bánkódást, hisz a legnagyobb kincs megvan,
2821 14   |                  legnagyobb kincs megvan, ott ül a sarokban, parasztasszony,
2822 14   |                        gyémánt, mint Bánk bánnak a maga felesége.~- Mit mondasz
2823 14   |                       mondasz hozzá, fiam? Kérdi a gróf a fejét csóváló embert.~-
2824 14   |                        hozzá, fiam? Kérdi a gróf a fejét csóváló embert.~-
2825 14   |                           mit beszélnek?~- Értem a magyar szót, - kérem szeretettel, -
2826 14   |                          való mondás, és látszik a beszéden, hogy ünneplő ruhában
2827 14   |                     mondják el.~- Ilyenek voltak a mi apáink hajdan.~- Méltóságáé
2828 14   |                          melyik lehetne az?~- Az a szűrdolmányos szolga; az
2829 14   |                      példa.~- Aztán mit tanultál a példájából?~- Nagyot, méltóságos
2830 14   |                        méltóságos uram, - mondja a csárdás fölemelvén szabályos
2831 14   |                     szabályos szép fejét, - hogy a szegény ember is csak úgy
2832 14   |                     ember is csak úgy szeretheti a hazát, mint a legnagyobb
2833 14   |                         szeretheti a hazát, mint a legnagyobb úr.~Fölhúzták
2834 14   |                         legnagyobb úr.~Fölhúzták a függönyt. A gróf érezte,
2835 14   |                        úr.~Fölhúzták a függönyt. A gróf érezte, hogy ez az
2836 14   |                         az egyszerű ember nagyon a lelkébe fogódzott, a színpadot
2837 14   |                      nagyon a lelkébe fogódzott, a színpadot is akarta látni,
2838 14   |                   színpadot is akarta látni, meg a beszélgetést is örömest
2839 14   |                      megfelel egy gondolat, hisz a beszélgetést megint folytathatja,
2840 14   |                       megint folytathatja, tehát a színpad felé fordul.~Előadás
2841 14   |                   Előadás után szobájába rendelé a csárdást.~- Fiam, jártál
2842 14   |                        Minél jobban eltévedhetek a hegyek között, annál jobb
2843 14   |                          jobbat nem találsz, nem a legrosszabb hely.~- Méltóságos
2844 14   |                     gazdádnak?~- Méltóságod lesz a második ember a világon,
2845 14   |                  Méltóságod lesz a második ember a világon, kinek adósa leszek, -
2846 14   |                         tessék megmutattatni azt a csárdát.~- Most már emberem
2847 14   |                       vendégek miatt elvégződött a beszéd, - a csárdás elment,
2848 14   |                          elvégződött a beszéd, - a csárdás elment, nem hálálkodott;
2849 14   |                     elmondja, nem is vélte, hogy a másik is éppenséggel így
2850 14   |                      járt; egyszerre elmondhatom a kölcsönös véleményt:~- Régen
2851 14   |                          olvasóimnak: Ilyen volt a szilvási uraság!~~
2852 15   |                         még útjában lenne, midőn a két komédiás közöl az egyiket
2853 15   |                      egyiket megfogná. ~Bemenvén a házigazdához, mindjárt a
2854 15   |                         a házigazdához, mindjárt a két szökevényt kérdezte,
2855 15   |                       két szökevényt kérdezte, s a gazda a mondottak nyomán
2856 15   |                   szökevényt kérdezte, s a gazda a mondottak nyomán megnevezte
2857 15   |                   megfogadni Bandi öccse mellé. ~A szobában egy harmadik is
2858 15   |                 szertartást; tehát hadd maradjon a sarokban, miattunk meghallgathatja,
2859 15   |                  meghallgathatja, mit akar Józsa a két színészből faragni;
2860 15   |                        hogy valamelyik odahagyja a magyar színészetet.~Nehéz
2861 15   |                           hogy mért bolondul úgy a komédiások után? Csak midőn
2862 15   |                      komédiások után? Csak midőn a sok ruhában sülni kezdő
2863 15   |                         sülni kezdő Gyurka bácsi a szomszéd szobába ment el,
2864 15   |                           kérdezte az ismeretlen a grófot a különös szándéknak
2865 15   |                  kérdezte az ismeretlen a grófot a különös szándéknak megmagyarázása
2866 15   |                     neveljen, s amint látom, ezt a komédiánál keresi.~- Nevelőt?
2867 15   |                   minthogy eddig azt látta, hogy a tinót mindig vénebb ökör
2868 15   |                       ökör mellé fogják, hogy az a tanulatlant is a rúd mellé
2869 15   |                         hogy az a tanulatlant is a rúd mellé szoktassa, - most
2870 15   |                    félbolondot keres, ki mellett a fiúnak egészen elmenjen
2871 15   |                        Szavamat adom. Bizonyítja a gróf, - és még azt is mondhatom,
2872 15   |                        bolondjának.~Józsa bejött a másik szobából, Katona nem
2873 15   |                  szobából, Katona nem akadályozá a beszélgetést, de figyelt
2874 15   |                       azután indulok Kecskemétre a fiúval.~- Hát mért Kecskemétre?
2875 15   |                             Nagyon civilizálódik a kollégium, már pipázni sem
2876 15   |                           már pipázni sem szabad a diáknak, pedig a sertéshús
2877 15   |                          szabad a diáknak, pedig a sertéshús is tovább eltart,
2878 15   |                   sertéshús is tovább eltart, ha a füst megjárta.~- Úgy, tehát
2879 15   |                          szeretnéd nevelni, mint a sunkát, hogy a kéményben
2880 15   |                     nevelni, mint a sunkát, hogy a kéményben is lógjon.~- Debzon
2881 15   |                     hajlandósága, nagyon szereti a cukrot, fontszámra ette
2882 15   |                          nálam otthon. ~- Ha már a cukrot is szereti, persze,
2883 15   |                        Katona barátom? Kár volna a hajlandóságot zavarni. ~-
2884 15   |                        mondja Katona, bevonatván a beszédbe, a tekintetes úr,
2885 15   |                           bevonatván a beszédbe, a tekintetes úr, látom, a
2886 15   |                          a tekintetes úr, látom, a gyermeknek hajlandóságait
2887 15   |                         is elment tanácsot kérni a paphoz, vajon helyben hagyja-e
2888 15   |                           vajon helyben hagyja-e a pap az ő okoskodását fiaira
2889 15   |                      nézve: Az 1-ső - azt mondja a paraszt, azt gondolja, vagy
2890 15   |                        mert egész nap otthon ül. A 2-ik jó lesz tán orvosnak,
2891 15   |                        amilyen disznó gyomra van a kölyöknek, világosan mutatja,
2892 15   |                         meg; tehát legyen orvos. A 3-ik talán legjobb lesz
2893 15   |                       nap nem jő ki egy igaz szó a száján. Miért ne tehetne
2894 15   |                     száján. Miért ne tehetne így a tekintetes úr is?~- Látod,
2895 15   |                    Miklós, - mondja Józsa Gyuri, a maga malmára szánván ezt
2896 15   |                         maga malmára szánván ezt a kis vizet, - nekem is van
2897 15   |                         én azt soha, csakhogy az a természeted van, ha valami
2898 15   |                         beszélik, és félre vered a harangot. ~- Veszedelmes
2899 15   |                  Veszedelmes elv! Mondja Katona, a mesében beszélik, hogy egy
2900 15   |                        eltévedt egy két garasos, a vendégek röstelték a dolgot,
2901 15   |                    garasos, a vendégek röstelték a dolgot, és szerették volna
2902 15   |                        szerették volna megcsípni a tolvajt. Valakinek eszébe
2903 15   |                       eszébe jut egy tréfa, kéri a társaságot, mindenik tartsa
2904 15   |                  társaságot, mindenik tartsa föl a jobb kezét. Megtörtént;
2905 15   |                          jobb kezét. Megtörtént; a bűvész kérdi: Mindenki föltartotta
2906 15   |                          utána kérdi: Az is, aki a két garasost eldugta?...
2907 15   |                        garasost eldugta?... Mire a tolvaj ügyetlenül azt feleli:
2908 15   |                         csibetolvaj cselekedett: a bíró azzal akarja megcsípni
2909 15   |                      bíró azzal akarja megcsípni a tolvajt, hogy szembe állít
2910 15   |                        mikor csibét loptál! Mire a tolvaj azt mondja: én meg
2911 15   |                            Minek? Hátha kicsapna a korhely kompánia, hogy okosabb
2912 15   |                       okosabb akarok lenni, mint a többi.~- Hát ilyen kompánia
2913 15   |                   Londonban is van egy társaság, a gorombák társasága, s a
2914 15   |                          a gorombák társasága, s a ki tagul akar fölvétetni,
2915 15   |                    alkalommal valaki folyamodott a társasághoz, hogy tagjai
2916 15   |                          tagjai közé fölvenné, - a mi érdemeit illeti, majd
2917 15   |                     akkor mutatja be tettleg, ha a társaságba lép, mert ő akkor
2918 15   |                     társaságba lép, mert ő akkor a társaság engedelmével a
2919 15   |                          a társaság engedelmével a legelső szemközt jövő tagot
2920 15   |                        de az elnök fölvilágosítá a tagokat a tévedésről, mert
2921 15   |                          fölvilágosítá a tagokat a tévedésről, mert az illető
2922 15   |                       engedelmet kér még. Ekképp a folyamodót a gyűlés visszautasítá.~-
2923 15   |                         még. Ekképp a folyamodót a gyűlés visszautasítá.~-
2924 15   |                         angol! véli Józsa Gyuri, a beszédet most már nem Keglevichhez,
2925 15   |                        között?~- Nem tudom.~- Az a különbség van, hogy az angol
2926 15   |                          angol annyira megtartja a társadalmi szabályokat,
2927 15   |                szabályokat, hogy ha valaki éppen a vízbe fulladóban van már,
2928 15   |            illemszabályok miatt, mert azt mondja a segítségért ordítozónak:
2929 15   |                         egymásnak bemutatva. Míg a német annyira emberségtudó,
2930 15   |                       hogy ha egy hajó elsülyed, a német ember mielőtt víz
2931 15   |                      részre ajánlani. Így fullad a vízbe.~Józsa Gyurit nem
2932 15   |                       kellett csiklandozni, nála a vigyorgás szerencsésen kifejlődött,
2933 15   |                           elképzelhető hát, hogy a sok adomát milyen gyönyörrel
2934 15   |                       Gyuri, odább akarván tolni a beszédet.~- Az a kérdés,
2935 15   |                   akarván tolni a beszédet.~- Az a kérdés, mennyi?... jegyzi
2936 15   |                   megjelenvén egy magyar fogoly, a tolmács által azt kérdezteti
2937 15   |                     tolmács által azt kérdezteti a magyartól:~- Na, te szerencsétlen,
2938 15   |                           az választja, - mondja a kérdett, - hanem azt bizonyosan
2939 15   |                         egy adomával cifrázza ki a beszédet, és ezen úgy elgondolkodott,
2940 15   |                       elgondolkodott, hogy végre a gróf verte ki az andalgásból.~-
2941 15   |                       hogy kisebbre nyomta volna a fejedet; most is két akkora,
2942 15   |                    egyszeri nagy fejű pap, kivel a szomszédja, egy igen pici
2943 15   |                     mindig kötekedett, gúnyolván a papot, milyen nagy feje
2944 15   |                alkalommal megint üldözni akarván a papot, azt mondja:~- Na,
2945 15   |                       érkezett, mikor az úristen a fejeket osztogatta, elég
2946 15   |                    szomszéduram, - hagyja helybe a pap, - még én jókor jöttem,
2947 15   |                          Gyurka mindinkább nézte a különös embert, ki adomáiból
2948 15   |                       hogy ez ember nyakig úszik a sok adomában. Józsában érlelődött
2949 15   |                        hogy Keglevich észrevette a dolgot.~Katonának hasonló
2950 15   |                          tulajdonságáról magának a grófnak sem igen volt alkalma
2951 15   |                       meggyőződni; de észrevette a kettőjük közti beszélgetés
2952 15   |                         tehát kívánatosabb, mint a költőt segíteni a kitűzött
2953 15   |                           mint a költőt segíteni a kitűzött tervben.~- Gyurka!...
2954 15   |                     tervben.~- Gyurka!... mondja a gróf, - ezen az úron fogj
2955 15   |                          idézeteket is hoz abból a szentírásból, mit egykor
2956 15   |                  csakugyan leírnál egyebet, mint a nevedet, vagy tán már azt
2957 15   |                      fordulok hátra, hogy ki az, a kit Józsa Gyuri néven hínak.~-
2958 15   |                       Gyuri néven hínak.~- Akkor a tekintetes úr is úgy jár, -
2959 15   |                          ki sokáig hallgatta, mi a manó pufog a háta mögött?
2960 15   |                       hallgatta, mi a manó pufog a háta mögött? s a mint visszatekint,
2961 15   |                      manó pufog a háta mögött? s a mint visszatekint, akkor
2962 15   |                        irodában, hol egyik ember a másik hátán ült, s két hivatalnok
2963 15   |                       lármával kapja be lábát, s a másikat kérdi:~- Mi a patvar
2964 15   |                          s a másikat kérdi:~- Mi a patvar jutott önnek eszébe,
2965 15   |                     bocsánatot kérek, - könyörög a másik, - de ez átkozott
2966 15   |            szórakozottság; s még csak most értem a dolgot, méltóztassék csak
2967 15   |                     Józsa Gyuri majdnem lefeküdt a földre a nagy nevetésben,
2968 15   |                        majdnem lefeküdt a földre a nagy nevetésben, ilyen fura
2969 15   |                 szerencsére ösmerős helyen volt, a nagy karszékben úgy rúgódozhatott,
2970 15   |                        cselekedte is, nyomkodván a széket mindenfelé, és az
2971 15   |                          szék hatalmasan kiállta a próbát, midőn e hánykódás
2972 15   |                 töredezett.~- Jaj, de elfáradtam a nevetésben.~- Tehát nem
2973 15   |                           Nem,... nem,... inkább a földön hentergem, ha ön
2974 15   |                          földön hentergem, ha ön a széket félti - mondja Józsa
2975 15   |                         árt meg semmi, talán még a mérget is megehetném, -
2976 15   |                     természetem meg nem szenved, a kolozsvári káposztát.~-
2977 15   |                          sem tudták elverni róla a nyavalyát, s ekkor a beteg
2978 15   |                        róla a nyavalyát, s ekkor a beteg nagyon megéhezett
2979 15   |                     evett. Elég furcsa ugyan, de a betegre nem jött többé a
2980 15   |                         a betegre nem jött többé a hideg. Ekkor az orvos jegyzőkönyvébe
2981 15   |                         írta, mily hatalmas szer a hideglelés ellen a káposzta.
2982 15   |                          szer a hideglelés ellen a káposzta. Alig várta az
2983 15   |                       káposztát rendelt neki. Ez a szebeni szász reggelre a
2984 15   |                         a szebeni szász reggelre a káposztától - meghalt! -
2985 15   |                         jegyzőkönyvbe írta, hogy a kolozsvári káposzta magyar
2986 15   |                          hideglelésben orvosság, a szebeni szásznak méreg.~-
2987 15   |                          Gyurka!.. szólítja most a gróf Józsa Gyurit, eszerint
2988 15   |                           hogy magyar vagyok; de a gyomromért nem leszek felelős.~-
2989 15   |                          hogy nem eszem.~- Talán a tekintetes úr is úgy tesz, -
2990 15   |                        tesz, - mondja Katona már a kalapot is kezében tartva
2991 15   |                         étvágya.~Ezen adoma után a szomszéd terembe ment, s
2992 15   |                  szeretném Bandi mellé, mint azt a másik két komédiást. - Hát
2993 15   |                       még több is, mert most már a maga fejéből is csinál komédiákat.~-
2994 15   |                          azért fél lábbal mindig a komédiában van.~- Kedves
2995 15   |                     barátom, - eseng Józsa Gyuri a grófnak, - ha te igaz barátom
2996 15   |                    barátod volnék, Gyurka?~- Ezt a pörvesztőt rábeszélnéd,
2997 15   |                             Az már más, - mondja a gróf, - menj tehát szobádba,
2998 15   |                  beszélgetek vele.~Elment Józsa, a gróf pedig a szomszéd terembe
2999 15   |                       Elment Józsa, a gróf pedig a szomszéd terembe nézett
3000 15   |                      nézett és Bánk bánnak apját a könyvtárban lelte. Hagyta