Chapter
1 1 | a munkát.~Érzem, hogy a magyar irodalom terhes felelősséget
2 1 | őket.~Mennyivel nehezebb a magyar írónak sorsa, midőn nemcsak
3 1 | gyengeségekkel, melyek a magyar ember összegét alkotják:
4 1 | kevés az a harmat, mi a magyar írónak szorgalmát termékenyíti,
5 3 | tellett volna meg, mikor a magyar diátristák eljátszották
6 3 | ríkatódarab volt, s a szegény magyar színész házról házra járt
7 3 | érdemesebbeket "beinvitálni," mert a magyar ember ebben az időben is
8 3 | főbíró úr - köszönte be egy magyar színész Földváry Gábor úrhoz
9 3 | ha a tekintetes úr egy magyar mentét, dolmányt, nadrágot,
10 3 | rakosgató hajdúra,... az aranyos magyar ruhát elviszi kend a színházhoz
11 3 | lehet ám úgy kiugratni a magyar zászlóval, mintha borbélylegény
12 3 | harminc török, meg fele annyi magyar, - a törökök csak kitelnének
13 3 | kérdezni; hanem mikor Pesten magyar színház lesz, mi ketten
14 3 | vagyont, mint a legzajosabb magyar barátság, mely rá várakozott
15 3 | támaszkodik, bedűl: aztán a magyar nyelv még ide is csak zsellérképpen
16 3 | még mennyi két forintos magyar ember találkozik Pesten.
17 3 | Pesten. Ilyen ez a bolond magyar, ha a maga vérét látja!~
18 3 | elkezdődött, s a legnagyobb magyar művészek szent megadással
19 3 | közönséghez, hogy minden magyar szabó és csizmadia az első
20 3 | hideget, már pedig akkor a magyar ember bundában jár, két
21 4 | szégyenlenek sírni, s ez a magyar ember nem hiába mondja,
22 4 | könyörögne, hogy ennyi derék magyar ember közé eresszék be,
23 4 | úgy kezdődik: Szomorú a magyar nóta. Ez volt Kulcsár Istvánnak
24 4 | elmondja. S a ki jártas a magyar krónikákban, aki minden
25 4 | vendégek, s a legbüszkébb magyar is kezet nyújt a vén Biharinak,
26 4 | Földváry - míg a mostani magyar törvények érvénnyel bírnak;
27 4 | bővebb értelmezésül mondok; a magyar törvényeket magyarokért
28 4 | hogy ezek a törvények a magyar embert akkor is védelmezik,
29 5 | megszokás, hogy az alföldi magyar ember Pesten rendesen az "
30 8 | valamennyi széles, lapos magyar helység, csak a hosszú nyakú
31 9 | minden jogkérdés, mely a magyar törvényekkel ellenkezésbe
32 9 | egyetlen törvény, mely a magyar ember szabadságát védi még
33 10| Az utolsó tállal elér a magyar ember azon fájdalomhoz,
34 10| kikergeti a derültséget, s a magyar ember elvállalja azt a nagy
35 10| ellenségének is.~Ilyen a magyar ebéd, ilyen volt Földváryé
36 10| tette azon tudat, hogy egy magyar nemes mindezt könnyen teheti
37 11| emléket. - Ez volt mindene a magyar nemzetnek.~Színház, takarékpénztár,
38 12| jeléül, hogy a szegény magyar komédiás azt a szerepet
39 13| utánuk fogjam.~- Két ilyen magyar embert még könnyebben elvihetne
40 13| szárazan mondván, hogy ők magyar "komédiások" legyenek: még
41 13| másfelé vitték a beszédet, a magyar színész komédiás volt még
42 13| komédiás volt még ekkor a magyar ember szemében, ritka helyen
43 13| gyakran szégyen vala.~Az a vad magyar, ki a gyeplőt tartja, észrevette,
44 13| koldusnak. Megmarad benne a magyar ember egészen büszkén, mint
45 13| rá? Előveszi azt a régi magyar orvosságot: "alugyunk rá
46 13| Komédiások ezek is, - magyar komédiások! Véli a négy
47 14| tudja mit csinál! Ilyen a magyar ember, ha elmegy az esze!
48 14| belőlük? Kérdi egy hevesi bús magyar, kinek az a furcsa szokása
49 14| hogy ezek prédikálják a magyar nyelvet Magyarországban,
50 14| hogy az építendő pesti magyar színházhoz megkívántató
51 14| Húzd rá cigány! Ordít a bús magyar, előparancsolva a bandát.
52 14| langyos szellő: így mulat a magyar ember, ha egymaga van is,
53 14| mit beszélnek?~- Értem a magyar szót, - kérem szeretettel, -
54 14| véleményt:~- Régen láttam ilyen magyar embert. ~Hogy pedig én is
55 15| hogy valamelyik odahagyja a magyar színészetet.~Nehéz volt
56 15| tábornok előtt megjelenvén egy magyar fogoly, a tolmács által
57 15| hogy a kolozsvári káposzta magyar embernek hideglelésben orvosság,
58 15| Gyurit, eszerint te nem vagy magyar ember, hanem szebeni szász.~-
59 15| Magamért jót állok, hogy magyar vagyok; de a gyomromért
60 17| koldulgatunk az építendő magyar színházra; de bíz ide szörnyű
61 17| tele van az egész színház magyar urakkal, maguk is látják,
62 17| a számítást, és ha csak magyar ember jár bele nagyobb részt:
63 17| lassankint úgy elfogy a magyar ember, mint Pesten! Nohát:
64 17| jó éjszakát tizenkilenc magyar, a huszadik aludni megy.~
65 17| jövendőt nem látod. Boldog magyar, szegény magyar, mire jutál?
66 17| Boldog magyar, szegény magyar, mire jutál? Azért irigyeljem-e
67 18| bukfenchányás, és hogy ha van magyar imádság, ugyanazon nyelven
68 18| valljátok meg akkor: hogy a magyar színész nem bukfenchányó,
69 19| födék, testén csinos fekete magyar ruha volt, mi tökéletes
70 21| művészektől, kik hirdetik a magyar nyelvet, valahára nem a
71 21| is kielégít, hogy egy kis magyar beszédet hall! Véli a milliomos
72 21| a világ kincsét, csak a magyar nemzetét. - Ó, édes hazám,
73 21| Fáynak, - ilyen bolond ám a magyar ember; ha bajban van, magát
74 21| Földváry, - itt van megint a magyar ember. Előbb a rudalókötél
75 21| hajlandó lesz parciálisait magyar köztörvényi, három, legföljebb
76 21| törvényeinknek.~- Melyek a magyar embert akkor is védik, édes
77 22| észrevette a bámulót, az érdekes magyar arcot ő is figyelmesen megnézte
78 22| hanem a büszke és nagylelkű magyar, kit a legkisebb boldogság
79 23| melyben a remény megígérte a magyar művészet jövendőjét; tehát
80 23| nem akarja eltűrni, hogy a magyar nyelv az ország fővárosában
81 23| hivatalnoka, a legbüszkébb magyar nemesek egyike kezet szorított
82 25| egyetlenegy büszkesége, hogy magyar ember. Egykor Józsa Gyuri
83 26| közvetítés, Széchenyi a magyar nemzetnek akart palotát
84 26| beszélje szégyenünkre, hogy a magyar színész földönfutó, a magyar
85 26| magyar színész földönfutó, a magyar nyelvnek korcsmapad és félszer
86 26| Kulcsár uram jövendölése a magyar színházon teljesedik be
87 26| maga mellé fektetheti a magyar színészetet is, mely akkor
88 26| me... melyik színház?~- A magyar színház, igyál.~- De...
89 26| Lendvaynét, a legjelesebb magyar színészeket aligha látta
90 27| akar napszámban dolgozni a magyar színháznál, aztán meg Budán
91 27| aztán meg Budán játszanak a magyar színészek, meg akarná látni
92 27| mint Földvárynak; mindkettő magyar ember volt, mindenik híven
93 27| közül. ~Budára menekült a magyar művészet, a pesti magyarok
94 28| mohóbban az esőcseppet, mint a magyar ember a nagy hazafi erős
95 30| Pestről éjjel jártak Budára magyar komédiát nézni, s otthon
96 30| mutatja be, egy páholyjegyet a magyar színházba.~- Ezt önöknek
97 30| ünnepi harangszó volt a magyar színészetnek. Imára inté
98 30| Ringatja az a kedves hang, a magyar szó, melyre most már nem
99 30| végig. Ezen naptól fogva a magyar ember a színházat közös
100 32| Szép magyarnak lenni,~Szebb magyar királynak, ~Kit királynak
101 32| nélkül.~Fáy fölhúzta magára a magyar ruhát, takarékpénztári adatait
102 32| gyalog megy, mint egyszerű magyar emberhez illik. Az utcán
103 32| tudós, kinek tételeit egyik magyar tanítványa sehogy sem tudván
104 32| kívánnám, amit az a másik magyar ember, hogy ezt a gróf becsületszavára
105 32| mit csinálok, midőn egy magyar vállalatnak élére állok?
106 32| csongrádvármegyei fiatal magyar. Hát ki is lehetne más,
107 32| ki is lehetne más, mint magyar, annyi disznótor és paszita
108 32| a legelső név sem lenne magyar ember.~A célnál ne hagyd
109 32| azt mondá Fáynak, hogy a magyar embernek nem kell takarékpénztár.~-
110 32| nyitott magának a nagy bajuszú magyar, a pénzeszacskót oda nyújtá
111 33| mégis búsultak. Hiába, a magyar embernek fele kenyere ez,
112 33| keresi, bámulva áll meg a magyar színház, a vakok intézete
|