Chapter

  1 1 |    szigorúságból, ha a művészi célt föl nem áldozva, vagy legalább
  2 1 |          Megint azon tényeket hozom föl, melyek maradandó emlékei
  3 1 |    lelkesülésünket.~Tényeket hoztam föl, elvitathatlan tényeket,
  4 2 |   mellékjövedelem mennyi pénzzel ér föl?~~
  5 3 |       kövérebb esztendőkből raktunk föl a történet szekerére: hogy
  6 3 |              fehér falaira nem írta föl senki, hogy hány ember adományából
  7 3 |             ember adományából épült föl? azt sem írták oda, ki állt
  8 3 |         szerencse, hogy a kerítésre föl nem írták nagy bötűkkel,
  9 3 |            s elment; Földváry pedig föl alá járt a szobában, megállt,
 10 3 |          gyanítja, mire szabadítana föl.~- Sőt kikérem, hogy annak
 11 3 |           legelőször engem keressen föl, - mondja a herceg őszinte
 12 4 |          cselédség asztalt terített föl, s éppen akkor léptek be,
 13 4 |           száz bankóforint, s innét föl mehet harmadfél ezerig.~
 14 4 |           vonzalmak szerént kereste föl a maga körét, a gróf Földváry-
 15 4 |           vitatkozó Földváryt hívta föl bírónak, annál is inkább,
 16 4 |         bejövetelünkkor egyenesedik föl az asztalnak végéről.~-
 17 4 |     tiszafüredi kovács azért sütött föl a kétéves tinónak tomporára,
 18 5 |          hat kocsinak népét szedeti föl az újvilág- és hatvani-utcai
 19 5 |           reggel latyakká öblögette föl az eső a városi sarat, -
 20 6 |    bizonyosan neki szánta - bárcsak föl is ébredne már!~Még nagyobbakat
 21 6 |         garasosnak. Gondolatban már föl is váltotta, ette egy krajcárért
 22 6 |      hortyantott; de még sem ébredt föl.~Visszamenni nem mert. Féltette...
 23 6 |            még a száját sem táltaná föl ötvenezer forintért és élvezné
 24 6 |               Ments meg isten! Ijed föl a gyerek, fejtakaróját a
 25 6 |            én oskolámat, úgy küldöm föl ide Pestre, s a korhelykompániának
 26 7 |      mellettük, egyiket sem pofozza föl, egyiket sem szidja le, -
 27 7 |            tartózkodás nélkül kapta föl a földön fekvő söprőt és
 28 7 |            hogy helyettük ő söpörje föl a helyet.~Nagy csöndesség
 29 9 |             a kend háza előtt. Írja föl, esküdt úr, - kendtek pedig
 30 9 |           munkát tizenöt esztendőre föl merte vállalni.~Ilyen bolond
 31 10|             tud kend szólni? Pattan föl a főbíró abbahagyván a posványtisztogatást,
 32 10|         Képzelem, Szentpáli lovalta föl ezt a vén szamarat.~- Mindenesetre
 33 10|         akasztófáravalót?... durran föl a cseléd,... de kedves teins
 34 10|         bele. E könyűk nem szántják föl az arcot, és a két férfi
 35 10|        szintén kiegyenesedve ugrott föl.~- Ma még megjő? Lőn az
 36 11|    tekintetes úr még ma akasztasson föl engem a legelső fűzfára.~-
 37 11|             minek élek, akasztasson föl!~Földváryt megkapta az őrült
 38 11|             jármát.~Hajnal után ért föl Tassra, de Földváryt nem
 39 11|           nyugasztalá kezét, mintha föl akarna jelölni, hogy ha
 40 11|          szeretné.~- Megállj! Kiált föl e rajongásban, eszébe jutott
 41 12|            egy batkáját sem váltják föl.~A készület meglőn, de a
 42 13|             gödöllői hegyekre vezet föl. Mellébe alig fért a hegyi
 43 13|             kétszer, hanem kapjanak föl hamar, ki ide, ki oda, mert
 44 14|   megosztani tudja. Önmagát áldozta föl, megszokta a nagy szeretetet,
 45 14|           erdőből.~- Akkor eresszék föl a boldogtalant.~- Nem lehet,
 46 14|         csak Keglevich Miklós fogta föl a dolgot. Nagyon okos emberek
 47 14|          csizmát.~- Ád ám, - pattan föl a másik, - ha te is adsz.~-
 48 14|           megkészítteti, sőt ingyen föl is szállíttatja.2~- Húzd
 49 15|         társaságot, mindenik tartsa föl a jobb kezét. Megtörtént;
 50 16| közbámulatra mázsányi terheket emel föl: - Szentpáli kívánatosnak
 51 16|           Azoknak több leckét adnak föl?~- Jobban megtanulják, mert
 52 16|   tekintetes úr vagy ezer forinttal föl nem sétál ide. Itt aztán
 53 16|            gyermeket Pestre vitette föl, hogy ott Józsa Gyuri pénzén
 54 17|       olvasást.~"Ugyan, kérlek, jer föl te is, hadd ott azt a medvebarlangot,
 55 17|            azt pénzért csiklandozta föl a cigány; hisz ahol minden
 56 17|           kiégett már, mit gyújtson föl kebledben a remény?~Engedd
 57 17|      korhelyerkölcs bölcsészete ezt föl sem vette. Most azt mondják
 58 18|          szobájában gondolkodva jár föl s alá, asztalán halomban
 59 18|            csomókat óvatosan oldozá föl, mindinkább vágyván az utolsó
 60 18|             ujját esküvésre tartaná föl, - mire ez a fiú a próbára
 61 19|         fiút?~- Gondjaim alatt nőtt föl, és okom van rá, hogy e
 62 19|              mindig a hátulsón ment föl, nehogy kandinak vagy tolakodónak
 63 19|      elvesztém.~- Endre!... szólalt föl Szentpáliné ígérete dacára
 64 20|         Hátha egy korsó bort tennék föl az asztalra, ránéznének-e
 65 20|            napsugárnak melege verte föl a földre vetett ágyról.~-
 66 21|             egy világrészt fedezett föl, akkora darab földnek méltán
 67 21|             Miskával.~Álmából riadt föl Fáy, nem talált alkalmas
 68 21|             elterjedt hír zajgatott föl, Miska?~- Engem nem, hanem
 69 22|       véletlen találkozás sem idézi föl a régi emlékezetet.~Közelebb
 70 23|   nyugszanak le este, vele ébrednek föl másnap, vele járnak és az
 71 24|            gondolat nehezen ért még föl az égbe.~- S én bűnösebb
 72 24|        remélhetném, hogy én vihetem föl a magasba.~- Vannak dolgok,
 73 25|            a nagy méltóság nem fért föl arra a kocsira, melyen táblabíró
 74 25|          méltó embert.~- Hozza kend föl szaporán a ládát.~- De nem
 75 26|             Kemény dolgot vállaltál föl, azt mondhatom.~- Nagyon
 76 26|           Széchenyi fejére tehettek föl méltán.~Forró vére majdnem
 77 27|             legelőször kapaszkodott föl azon a három táltoson, melyek
 78 27|          maga is összeszedte, aztán föl alá járt az állványokon,
 79 27|             alispáni hatalom támadt föl a szent ügynek védelmére,
 80 27|           lenni.~- Asszony, - kiált föl örömmel a férj, - holnap
 81 27|           én uram, ide is ő küldött föl engem. Beszéli Lator István
 82 27|       István? Tudják, miért kereste föl kend őket?~- Emberséges
 83 28|         jött valamennyi!~- Keressük föl őket a színháznál, legyünk
 84 28|         huszonnégy óráig nem ébredt föl, azalatt megtörtént a pesti
 85 29|            azzá; azért barátom, ülj föl és viszünk.~- Nem megyek
 86 29|         elszalasztanálak, azért ülj föl szaporán, egy embert beküldök
 87 29|             rejtse kend, vágja kend föl a posztót, aztán gombostűvel
 88 29|         apróbb csoportokra oszolván föl, beszédtárgyuk a különös
 89 29|              kétségbeesetten ugorva föl, mi a többit hallatlan kacagásra
 90 30|          merné letépni, önmaga tűzi föl az ifjúnak mellére, mégis
 91 30|    fösvénynek telhetetlensége kelté föl benne a féltékeny ragaszkodást,
 92 30|         hozom ki. Tréfálódzik a nő, föl akarván kelni.~- Hagyja
 93 31|            lelketlen nép!... sóhajt föl Földváry, - mit csináljak
 94 31|       bátran fölbonthatod.~- Bontsd föl magad, - ingerült vagyok,
 95 31|             át, de egyet se bontson föl, míg Földváry vissza nem
 96 31|         Miklósnál tölté, azzal ment föl Pestre a sorshúzás napjára.~
 97 31|     Maradjon a gyűlésig, ott bontsa föl főjegyző barátom, ráérünk
 98 31|            jegyzőkönyve olvastatott föl hitelesítés végett. Következtek
 99 31|       helytartótanács levelét bontá föl a főjegyző, a fiatalabb
100 31|             is; - a jótékony célnak föl fogják áldozni a formaságot.
101 32|     Széchenyi is csak úgy rázhatott föl álmából, hogy egy Földváry,
102 32|       szerént.~Hány emberben lobban föl a lelkesülés, megindul a
103 32|        nemzet szorgalmában oszlának föl, a sor előtt, vagy az első
104 33|             helytartótanácsét bontá föl. Tudósítása nem csalt, az "
105 33|   föllelkesíted magadat?~- Jer, ülj föl a kocsira, lakásod előtt