Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
austerlitzi 1
avatkozni 1
avatkozott 1
az 2397
azalatt 5
azaz 11
azé 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
7090 a
2397 az
1815 hogy
1670 nem
1484 is
Vas Gereben
Egy alispán

IntraText - Concordances

az

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2397

                                                      bold = Main text
     Chapter                                          grey = Comment text
1501 22 | tanya, majdnem kicsi lőn az apai szeretetnek, de kicsi 1502 22 | volt a gondoknak is, melyek az örömmel együtt tolakodtak 1503 22 | szegénységtől, eszébe jutott az egykori mód, föltekintett 1504 22 | egykori mód, föltekintett az égre, mintha mondani akarná: 1505 22 | mindjárt gyanította, hogy Józsa az emberséget a csárda udvarán 1506 22 | mikor a komédiás legutolján az égő pálinkát issza, - mindenki 1507 22 | Szilvásra jön, te leszel az elnök, te választasz három 1508 22 | gondolni a gróf, mi lehet az a megnevetni való, de már 1509 22 | rászánni, inkább elveszti az örökséget. Mondja bár a 1510 22 | korában a harcmezőkön kapott.~Az igaz, nem szaporodott a 1511 22 | a dicséretet, hogy ezek az emberek, ha kell, korhelyek 1512 22 | dicséret még odább lökte volna az igazi útról, ha a többi 1513 22 | hidat egymaga megvédelmezi az ellenség ellen; e sivár 1514 22 | határba.~Reggel korán elment az egyik vendég, délre megjött 1515 22 | vendégnek, ámbár ő is szükséges az egészhez. Oda tartozik ő 1516 22 | valamint oda tartozott az elejére: a csárdás, éppen 1517 22 | gróf, a csárdásra hagyván az elbeszélést, talán ő majd 1518 22 | Kérdi csodálkozva a gróf.~- Az van, méltóságos uram, - 1519 22 | inkább a hetes eső álljon meg az udvaromon, mint ő kigyelme. 1520 22 | is tudja? - kérdi bámulva az elbeszélő.~- Igen, azt tudom, 1521 22 | Józsa György uram tanulna az öccsétől valamit, ha ugyan 1522 22 | kendre kerül a sor megint.~Az érkező vendéget leölelte 1523 22 | amúgy méginkább megölné.~Az első szóváltás közben karon 1524 22 | közben karon fogva maradtak az udvaron, néhány apró kérdés 1525 22 | hang mondott valamit és az arc, tanúi a rémes éjszakának, 1526 22 | valamint nem feledheti az alföldi rónát, hova mindennap 1527 22 | Szentpáli észrevette a bámulót, az érdekes magyar arcot ő is 1528 22 | régi benyomást elsikálta az idő, most a véletlen találkozás 1529 22 | Közelebb mentek a csárdáshoz, az erős idegzetű ember reszketni 1530 22 | megszólamlani mégsem mert, hátha nem az, hátha csalódik? És ha ő 1531 22 | vádtól, hogy valakit elűzött az életből, - és e gondolat 1532 22 | lelkiismeret vádját, mint az ördögnek bosszúra ingerlő 1533 22 | nem ösmerni Szentpálit, az előbbeni küzdelem gyökerestől 1534 22 | nyugalomra, s ha megadta az isten azt a kettőt, mit 1535 22 | részvétet keltett, és még az udvaron kikérdezé a grófot 1536 22 | udvaron kikérdezé a grófot az eredeti alakról.~Szentpáliban 1537 22 | gondolat a másikát adta, az elmondottak lassankint kikerekíték 1538 22 | elmondottak lassankint kikerekíték az igazi gondolatot, melyet 1539 22 | legemberibb érzelemnek, s az arcot is újra megtekintvén 1540 23 | többi dolgot a kőmíveseknek, az alispán hazament, hanem 1541 23 | eltűrni, hogy a magyar nyelv az ország fővárosában kiüljön 1542 23 | fényes csarnok, fölemelkedve az égnek, és a hullámokban 1543 23 | a kőmívesek rakják már az alapot.~- Nem hisz ön az 1544 23 | az alapot.~- Nem hisz ön az én buzgalmamban?~- Gróf 1545 23 | a pusztában azért, hogy az ígéret földjét csak messziről 1546 23 | nyújtóznék ki oly egyenesre, s az alispán parancsát figyelemmel 1547 23 | figyelemmel várta.~- Elmegy kend az úri- és váci-utcákba, onnét 1548 23 | betöltve a közöket, miket az alispán, folytonos tűnődésben, 1549 23 | teszi hozzá a katona, az üresen maradt közt megint 1550 23 | egyébkor gyakran következett az izenet után, csak ma nem 1551 23 | ez lesz a különben, nem az aranymívesnek, hanem kendnek. 1552 23 | megveregette a vállát; hanem most az aranymívesek után kellett 1553 23 | aranymívest talált, elmondta az izenetet, katonás kényességgel 1554 23 | kis rezzegetés is legyen az izenetben:~- Hallja az úr, - 1555 23 | legyen az izenetben:~- Hallja az úr, - szavalja a katona, - 1556 23 | tette hozzá) nekem, hogy az urat okvetlenül színe elé 1557 23 | rendeljem, - mert tudja meg az úr, hogy különben... (megint 1558 23 | Aztán tudta ő jól, hogy az emberek nagyon félnek a 1559 23 | póznáról lefityegő káposztafej az új bornak.~Az aranymívesek 1560 23 | káposztafej az új bornak.~Az aranymívesek összeszaladtak, 1561 23 | gondolni, mit akarhat velük az alispán, kinek hatósága 1562 23 | egyik sem bizonyos, csak az, hogy az a keményre kikent 1563 23 | bizonyos, csak az, hogy az a keményre kikent bajuszú 1564 23 | pénzért akarta tőle megvenni az igazságot, de az utolsó 1565 23 | megvenni az igazságot, de az utolsó szót már a torkába 1566 23 | már a torkába szorította az alispán, s a boldogtalan 1567 23 | boldogtalan ember háttal ment ki az ajtón, s ebben a kényelmetlen 1568 23 | utazásban úgy elfáradt, hogy az ajtón kívül mindjárt hanyatt 1569 23 | feküdt. Így mérte Földváry az igazságot, itt nem volt 1570 23 | hanem jaj volt annak, ki az igazságot másképp akarta 1571 23 | könyvből.~Földváry ritkán ment az utcára, nem igen dörgölőzhetett 1572 23 | utcai léhűtő, s ha kiment: az elmenők még utána is bámultak. 1573 23 | szánta magát, hogy kinevessék az utcán.~Az igazságot az emberek 1574 23 | hogy kinevessék az utcán.~Az igazságot az emberek minden 1575 23 | kinevessék az utcán.~Az igazságot az emberek minden időben inkább 1576 23 | igazságában is tartózkodva lépett az alispán elé. Sem hunyászkodást, 1577 23 | gyakran megmondá, hogy az igazságot ő nem árulja, 1578 23 | elrimánkodni.~Ki róná meg tehát az aranymíveseket, hogy csiklandós 1579 23 | valami hasonló félelmük, mint az inasgyereknek, mikor az 1580 23 | az inasgyereknek, mikor az iccés üveget eltörte, - 1581 23 | házától.~- Eljárta kend az utcákat?~- Úri-utca, váci-utca, 1582 23 | Lesz aranymíves?~- Akár az egész boltot parancsolja 1583 23 | ám, tekintetes uram, hogy az ilyen nagy bajusztól könnyen 1584 23 | könnyen megijed, kivált az olyan, kinek magának tán 1585 23 | való. A színháznak csak az alapját ássák még, kőmíves, 1586 23 | neki egy nyűg, látja, hogy az egyik ügy megindult, már 1587 23 | várakoznia a feleletre, az aranymívesek már a megyeház 1588 23 | megyeház felé tartanak, az utcai bámészok szeretnék 1589 23 | sütni vagy főzni fogják-e az aranymíveseket? Rablás, 1590 23 | három utcából összeszedték az aranymíveseket, és némely 1591 23 | kettőt-hármat nyárson vinnének végig az utcán, ez lenne az újdonság; 1592 23 | végig az utcán, ez lenne az újdonság; három ebéd, három 1593 23 | elhazudná pénzért.~Fölértek az aranymívesek az első emeletre, 1594 23 | Fölértek az aranymívesek az első emeletre, mindenik 1595 23 | legjobban hátrált, mégis az került legelőször az ajtóra; 1596 23 | mégis az került legelőször az ajtóra; de már ott nem mert 1597 23 | ajtóra; de már ott nem mert az ajtón kopogatni, hanem a 1598 23 | legelsőt.~- Isten hozta az urakat! - Mondja Földváry 1599 23 | Tessék leülni! Kínálja őket az alispán, a székre tolván 1600 23 | olyan jelenethez, mint mikor az elveszett ezüstkanalakat 1601 23 | ezüstkanalakat keresik.~- Hogy megy az üzlet? Kérdi az alispán.~- 1602 23 | Hogy megy az üzlet? Kérdi az alispán.~- Rosszul, tekintetes 1603 23 | akkor még híre sem volt ám az előfizetésnek, hogy az embereknek 1604 23 | ám az előfizetésnek, hogy az embereknek okuk lett volna 1605 23 | mellett is azt sírja-ríja az ember, hogy nem lehet megélni, 1606 23 | tekintetes alispán úr, - az emberek vesznek csizmát, 1607 23 | rongyosan járni mégsem akarnak; az aranymívesboltot pedig csak 1608 23 | Földváry a panaszt, - pedig az urak sem mehetnek lopni! 1609 23 | lökhetik ki a drágaságot az utcára.~- Bölcsen beszél 1610 23 | annyira megesett a szíve az aranymíveseken, hogy a rabokat 1611 23 | Talán nagyon drágásak az urak? - Kérdi az alispán.~- 1612 23 | drágásak az urak? - Kérdi az alispán.~- Az olcsót sem 1613 23 | urak? - Kérdi az alispán.~- Az olcsót sem veszik, tekintetes 1614 23 | Még hitelbe is adnának az urak?~- Becsületes embernek 1615 23 | sem én búsulok. ~- Tudják az urak, mit? Én igen üzletet 1616 23 | Én igen üzletet tudnék az uraknak, ha nem kívánnak 1617 23 | nyereséget sem irigyleném az uraktól.~Valamennyi fölugrott 1618 23 | Semmi parancsolat, hallják az urak, - ha önök elfogadják, 1619 23 | mégpedig nagyot, nézzék az urak, - mondja Földváry, 1620 23 | gondolták, hogy ezt a nagy házat az aranymíves céhnek kell megépíteni.~- 1621 23 | meglehessen, - folytatja az alispán, derültebb arcot 1622 23 | emberekre van szükségem, mint az urak, kiktől én egy fillérnyit 1623 23 | busásan megfizetem. Értenek az urak?~Egyik sem mondta, 1624 23 | egyik sem értette. Bajos az ilyen hatalmas urat megérteni, 1625 23 | is kiokoskodják, mit akar az alispán úr tőlük.~Látta 1626 23 | tőlük.~Látta Földváry, hogy az atyafiak szeretnék még jobban 1627 23 | selyemszálat.~- Hallják az urak, - ha én azt mondanám: 1628 23 | mondanám: adjanak nekem az urak ennyi meg ennyi ezüst- 1629 23 | sorsjegyekkel, meglehet, hogy az urak kénytelenek lesznek 1630 23 | haszonért elvárnának-e az urak?~- A tekintetes úr 1631 23 | tekintetes úrnak.~- Nem tréfálnak az urak?~- Valamennyien szolgálatára 1632 23 | bírom, uraim, készen van az alku.~Foglalóul megint kezet 1633 23 | munkáskézzel, és reményét helyezé az egyszerű polgár emberségében, 1634 23 | természetesnek találják, hogy az alispán úr szavában ne kételkedjenek.~ 1635 23 | egy szó volt, mely csak az emlékezetnek volt átadva; 1636 23 | mégis bíztak benne, - mert az a kemény ember mondta, Földváry 1637 23 | mondta, Földváry Gábor, az alispán.~Kezében tartá a 1638 23 | könnyebben, mint a színház, hisz az emberi irgalmasság cselekedetét 1639 23 | bírja siettetni, holott az ügyhöz országos jelentőségén 1640 23 | Hasztalan minden okoskodás, az illetők a legelkeseredettebb 1641 23 | hatalom ejtheti el; most már az a kérdés, hogy az ellenfélnek 1642 23 | most már az a kérdés, hogy az ellenfélnek leszen-e egykor 1643 23 | akadékoskodásnak, ha majd az engedély megjő?~Ez ügyben 1644 23 | magához N... mérnököt, s az aranymívesek után megjelent 1645 23 | aranymívesek után megjelent az alispán szállásán.~- Barátom! 1646 23 | a kiterjesztett térképen az "imsósi" csatornatervet, 1647 23 | lenne-e két esztendő.~Ez volt az első eset, hogy Földváry 1648 23 | Földváry valaha megijedt, s az akadályok nehézsége alatt 1649 23 | leszünk; de nem merek jótállni az eredményért, mert én ha 1650 23 | mindenre figyelnem, míg az egyik sarokra megyek, addig 1651 23 | mérnök, észre sem véve, hogy az alispán e megjegyzésre szerette 1652 23 | hamarább készen lennénk az átvágással; de minek is 1653 23 | tekintetes uram, csak meglegyen az engedelem, valamikor csak 1654 23 | ki ügyelne rájuk? Hol van az a sok fölügyelő és hajdú, 1655 23 | megfelelő hajdúsereg állna: az átvágást elvégezhetnék két 1656 23 | tervelés; hanem ez már belevág az ezeregy éjszakába, tudja 1657 23 | ezeregy éjszakába, tudja az ember, hogy hazugságnak 1658 23 | beszéljen nekem tovább, menjünk az ezeregy éjszakába, ha már 1659 23 | is lenne, - megkészülne az átvágás egy hónap alatt. 1660 23 | munkaidőt. Ilyen azonban az ezeregy éjszakában is sok 1661 23 | éjszakában is sok lenne, hol az ország népessége mind napszámosember, 1662 23 | két hét alatt készen lenne az átvágás, tekintetes uram; 1663 23 | azt hiszi is, hogy ez már az ezeregy éjszakában is hihetetlen 1664 23 | föl másnap, vele járnak és az ő vérén táplálkoznak; tehát 1665 23 | isten kezében van, s ott az alispán is apró ember, tehát 1666 23 | kegyes óhajtását fölküldi az égbe, szemei jótékony álomra 1667 24 | oktalan küzdelemnek megvolt az a büszke oldala, hogy meggyógyulván, 1668 24 | meggyógyulván, maga kergette el az ellenséget. Ilyenkor aztán 1669 24 | nélkül is kiállta, s ha az asszony mégis komoly maradt, 1670 24 | sok embert eltemethetnek.~Az agglegények átka ötven év 1671 24 | későn érő gyümölcse, mely az évnek legutolján el, 1672 24 | úgy köszönt be hozzájuk az elhagyatottság. A kedv 1673 24 | rösteli a kórágyat lesni, az örömök, az életnek e tarka 1674 24 | kórágyat lesni, az örömök, az életnek e tarka lepkéi, 1675 24 | szűk tanyájában ott feledik az agg cimborát: búsuljon a 1676 24 | négy fal, összejárkálta az egész várost, buzdította 1677 24 | várost, buzdította magában az erős természetet, tisztán 1678 24 | elhentergett volna, de elfeledte az ötven esztendőt, mikor a 1679 24 | kevesebb legyen a teher az élet szekerén, aztán nem 1680 24 | szikrányit sem látott.~Megrémült az özvegyasszony, máskor kínálgatta 1681 24 | máskor kínálgatta neki az orvost, most meg Mihály 1682 24 | mert már gyanítá, hogy az ablakok mégis nagyon veszedelmes 1683 24 | lett, mint máskor.~Ebben az időben kezdett hírre kapni 1684 24 | hogy én be nem tudom venni az orvosságot!~- Nem ritkaság 1685 24 | orvosságot!~- Nem ritkaság az ilyen, - állítja az orvos 1686 24 | ritkaság az ilyen, - állítja az orvos is, - ösmerek akárhány 1687 24 | edzett ember volt, de hiában, az idő eljár, a legerősebb 1688 24 | túlfeszítést. Íme, innen származik az a gyöngeség, hogy még a 1689 24 | mondja Szentpáli, adjon hát az orvos úr akármi letykót, 1690 24 | hogy még ezt is megbírom.~- Az már más, - véli Lippay, 1691 24 | hölgyekhez, azok aggódva várták az orvost, és véleményét szerették 1692 24 | daganat, és el tudja olvasni az írást maga.~- Még ma lesz 1693 24 | írást maga.~- Még ma lesz az?~- Bele kerül három-négy 1694 24 | nem vág a mennykő! Nyelte az orvosságot példás szorgalommal, 1695 24 | oly rég látta. Becsöngette az inast, ki meglátván a kinyílt 1696 24 | hölgyek szobájába, megmondani az örvendetes tudósítást, hogy 1697 24 | méltóztatott hivatni, ha az isteni gondviselés még egyszer 1698 24 | gondviselés még egyszer megadja az ön szemeinek világát, ne 1699 24 | hanem a vasakaratnak, mely az én rendeleteimnek annyira 1700 24 | megmenekült látta, hogy most meg az rémült meg, hirtelen fölült, 1701 24 | beteg kezdé vigasztalni az egészséges asszonyt.~- Kedves 1702 24 | Szentpálinál végezte. Megörült az eredménynek és a beteg csodálkozására 1703 24 | dolgom, nem félek. A baj csak az ablaktól ment el, de a házban 1704 24 | Nekem nem szabad megállnom az első lépésnél, ki kell űznöm 1705 24 | végképpen, különben újra az ablakra ül. Méltóztatik 1706 24 | engedelmeskedni, mert most az egyszer kinyitottam az ablakot, 1707 24 | most az egyszer kinyitottam az ablakot, de másodszor azután 1708 24 | ember csak fél adagot kapna az orvosságból, én pedig két 1709 24 | Szentpálit meggyógyítani, ki az orvosságot nem az egészségért 1710 24 | meggyógyítani, ki az orvosságot nem az egészségért itta, hanem 1711 24 | egészségért itta, hanem hogy az orvosnak megmutassa, hogy 1712 24 | béketűrés napról napra fogyott, az orvosság megmarkolta benne 1713 24 | orvosság megmarkolta benne az egykedvűséget. Nem embernek, 1714 24 | hogy inkább kimenne legelni az alföldi rónára, mint az 1715 24 | az alföldi rónára, mint az ágyban nyögni.~Nyögni? Tehát 1716 24 | fekvésben úgy megpuhult, mint az elérett gyümölcs, mely nem 1717 24 | vetemedni, hogy a baj által az orvos hiteléből üthessenek 1718 24 | Ó mennyit szenvedhetett az az ember, kinek legelőször 1719 24 | mennyit szenvedhetett az az ember, kinek legelőször 1720 24 | segedelmét, kést fogott az érzéketlen kemény kinövésnek.~ 1721 24 | gyöngéd kéz végig húzódott az arcon. Nem tudnánk meghatározni: 1722 24 | beteghez alkalmazkodva. Az orvosnak ő mondott el minden 1723 24 | e hosszú életen át. - Ő az emberek vonzalmát sohasem 1724 24 | gyöngéd fuvallatot, mit az önzéstelen rokonérzet önkénytelenül 1725 24 | szerezni, gondolkodott is, de az ötven éves kéreg alatt a 1726 24 | volna mellőle.~Elkövetkezett az utolsó roham, mire az orvos 1727 24 | Elkövetkezett az utolsó roham, mire az orvos számolt, Szentpálit 1728 24 | dolmányban feküdt volna az ágyban. Tökéletesen megbukott 1729 24 | Tökéletesen megbukott benne az orvosi bizalom, a legutolsó 1730 24 | Sógorasszony, ne ijedjen meg, - az én egészségem nagyon megrongyosodott, 1731 24 | többé; rég megundorodtak az éji tivornyáktól. Eszeden 1732 24 | gondolat nehezen ért még föl az égbe.~- S én bűnösebb vagyok, 1733 24 | vigasztalj meg engem, te fizesd az én adósságomat is; talán 1734 24 | lehetetlen lefizetni ezt az ősi adósságot.~- Lefizetem, 1735 24 | öld boldogságodat, hogy az én lelkemet mentsd meg.~- 1736 24 | leányom! Hagyja helybe az anya is, - aztán Endréhez 1737 24 | s én nem merek szót adni az ő gondolatának.~- Majd adok 1738 24 | Szentpáli fölerőlködvén az elhatározást: leány, én 1739 24 | megengedtetik! Válaszolja az anya.~- A kisasszony is 1740 24 | adóssága.~Endre kezet csókolt az anyának, a közben mondván:~- 1741 24 | tartó nyugalom visszaadta az erőt, mit a roham kimerített, 1742 24 | múlva elhagyá Szentpáli az ágyat, már megengedé az 1743 24 | az ágyat, már megengedé az orvos, hogy a szobában fönn 1744 24 | rég kétségbeestek.~- Nincs az illető egyén más orvosnak 1745 24 | Rég fölhagytak azzal az orvosok, hisz a fiú a vakok 1746 24 | de azt is tudom, hogy az egyik orvos néha lemond 1747 24 | Magamhoz veszem.~- Menjünk hát az intézetbe, kedves barátom; 1748 24 | Elég lesz útravalóul az ön tudománya.~Szentpáli 1749 24 | volna gyalázatosabb, mint az, ha egy vadcsemete maradt 1750 24 | valamennyi ötven év után is.~Az úr hatalmasabb volt, e fiút 1751 24 | Szentpáli, - legyen meg az ő akarata.~A nők örvendezve 1752 25 | Öt mázsás kulcs.~Az elalvó mécs mielőtt kialudnék, 1753 25 | végződjék el, s alig várták az alkalmat, hogy valaki áldozatul 1754 25 | rajta kívánták elvégezni az utolsó tromfot. A többit 1755 25 | kijátszták már, ez volt az utolsó ütés, még pedig olyan 1756 25 | egy ember kezében marad.~Az idők nagyon megváltoztak, 1757 25 | ízecskéjét előtérbe vitte, az egyes ember néha több megyében 1758 25 | megyegyülésekről, látta, hogy az okos embert kegyelettel 1759 25 | kegyelettel hallgatják, az ügyetlent kinevetik, ha 1760 25 | Rendesen megéljenezték, még az ellenpárt is, mint a közönség 1761 25 | kinek minden szabad. - Az elkényeztetett ember a mindinkább 1762 25 | pukkadna meg Szentpáli, az ő megölő betűje.~Néhány 1763 25 | kérdi a gróf, - mit tesz az, a mit Szentpáli megtiltott?~- 1764 25 | Még a múlt gyűlésen az lett. ~- Bliktri!... mondja 1765 25 | táblabíróságát, majd én is kiadom az enyémet, és ha ötvenkét 1766 25 | onnét aztán pártoljátok az ügyet, s annál hamarább 1767 25 | magát, titokban élvezte az előgyönyöröket, s mikor 1768 25 | Ennyi önmegtagadásra még az örökbékesség szerződés ellenére 1769 25 | régi állapotban.~Közölte az újdonságot valamennyivel. 1770 25 | magasabbra kívánkozott. Ekképpen az lőn a megállapodás, hogy 1771 25 | de kénytelen elfogadni az egész társaság bizalmát 1772 25 | tudósítani fogja.~György úr az ablakon szerette volna kilógatni 1773 25 | volt, hogy ki nem ugrott az ablakon, mert aligha nagyon 1774 25 | egy hámor sem készített, az öt mázsás kulcsot.~- Mi 1775 25 | láttál nálam.~- Megvan; az lesz a legjobb ember, - 1776 25 | Garázdaságának összege volt az érdem, mely szerént a legelső 1777 25 | magát.~Megjött a tudósítás, az óhajtás teljesült. Szűk 1778 25 | belőle. Hadd repedjenek meg az irigyek! Olyan lakodalmat 1779 25 | ülök, hogy nem látta mását az Alföld; de előbb a régi 1780 25 | rábízott üggyel készen van, s az igazságszolgáltatás egy 1781 25 | Tisza-Füreden, Debrecenben, Egerben az új hintót, - persze, a nagy 1782 25 | vendégek mindenen csodálkoztak, az új bútorokon, az új hintón, 1783 25 | csodálkoztak, az új bútorokon, az új hintón, a rezes szerszámokon. - 1784 25 | meglátta magát, ilyen kocsit az Alföldön senki sem látott 1785 25 | régi kéjt, mikor ő volt az úr, ő volt a hatalmas kalifa, 1786 25 | is, valamelyik fölemlíté az örökbékesség-szerződését, 1787 25 | udvarlója van, s ő majd az új tekintély alatt apródonkint 1788 25 | kölcsönt. Annyit nevettek az ő rovására, hogy a fizetőnapról 1789 25 | helyett Györgynek szólítván az örömtől részeg házigazdát, 1790 25 | házigazdát, kinél mai napra már az a kitűnő is megvolt, hogy 1791 25 | gulyakolomppal adtak jelt az ebédhez.~- Nem halljátok, 1792 25 | hitben ült le Józsa Gyuri az asztalhoz. Nem tudott enni 1793 25 | még a gróf is, csakhogy az nagyon szerény ember, egyetlenegy 1794 25 | e mellett mégis szép ám az a kamarás kulcs. Jaj be 1795 25 | nem jött-e valaki? Persze, az nem tudta, minek kellene 1796 25 | mikor már ennyire zaklatta az úr, amint a csárdás megérkezett 1797 25 | meg kell mondani ott fönn az úrnak, hogy egy kulcs van 1798 25 | Józsa Gyuri szeretett volna az asztal közepére ülni, hogy 1799 25 | tetőtől talpig láthassák az irigylésre méltó embert.~- 1800 25 | nélkül, derült mosoly ült ki az ábrázatra, nem tudta már 1801 25 | Alig várja, hogy nyíljék az ajtó, íme, a vén hajdú kitárja 1802 25 | burok fedi s előttük fekszik az öt mázsás kulcs a szilvási 1803 25 | Gyurka? kérdi Szentpáli az elképedő embert.~- Nem haragszom, - 1804 25 | győzedelmet.~Ebéd után lement az udvarra, majd ott lenn kicivakodja 1805 25 | akadna lába alá. A csárdás az udvaron kocsiját igazgatá 1806 25 | azt a kulcsot?~- Én voltam az az ember. Válaszol a másik 1807 25 | kulcsot?~- Én voltam az az ember. Válaszol a másik 1808 25 | mert én sem kínálgattam az urat, mikor nálam volt.~- 1809 25 | legalább megmondhatom, hogy az ifjú urat másként emlegetik 1810 25 | meg is ríkathasson kend.~- Az sem lenne sok ilyen fiúért, 1811 25 | fiúért, mert tessék elhinni, az anyjukom telesírta a kötényét, 1812 25 | tudok én még mást is.~- Hogy az öcsém volt az oka a fiú 1813 25 | is.~- Hogy az öcsém volt az oka a fiú vakságának? Persze, 1814 25 | látom, nagyon dicséri kend az öcsémet.~- Ha csak annyit 1815 25 | mindenki azt hiszi, hogy az úrfi csapta szemébe a meszet, 1816 25 | megmondhatom, miért vállalta magára az úrfi; nem akarta, hogy nyolc 1817 25 | pajtását kicsapják miatta az oskolából, inkább magára 1818 25 | ők voltak a tettesek, nem az úrfi.~Józsa Gyuri kirántotta 1819 25 | oldalon kisebb lesz benne az ember képe, a másikban nagyobb. 1820 25 | tudta egyszerre benyelni. Az udvaron járkált, sohasem 1821 25 | sohasem hitte volna, hogy az egész társaság ellenében 1822 25 | bácsi, szemük elé tartja az üvegnek másik lapját is. 1823 25 | tettével fog büszkélkedni. Az is a családba való, ha magának 1824 25 | ingerét most érzi legelőször. Az előbbeni órának kemény tréfája 1825 25 | belőle, sokkal közelebb ért ő az ellenkező útnak végéhez, 1826 25 | jobban esik neki, mintha az az öt mázsás kulcs színaranyból 1827 25 | jobban esik neki, mintha az az öt mázsás kulcs színaranyból 1828 26 | örömmel beszélte, hogy az alapfalazat már le van rakva. 1829 26 | most beszéltem vele, éppen az ügyvédi esküt tevé le, héttőn 1830 26 | és ne engedjék elejteni az ügyet, melyért Földváry 1831 26 | szabadságommal még élek, és kezemnek az elígérés után is árát szabom, 1832 26 | nézze e névjegyzéket, az ide följelölt urak Földváry 1833 26 | megyeteremben.~- Lebeszéled őket?~- Az lehetetlenség lenne, hanem 1834 26 | mindkettő oltárt akart emelni; az egyik nagyot és fényeset, 1835 26 | szégyennel állnánk meg, s az egyesnek egy országért kellene 1836 26 | kellene elpirulni, midőn az üres tágasságba annyi millióból 1837 26 | rongyokban lép, melyeket most is az irgalom foltja tart még 1838 26 | hogy a kerepesi úton már az alapot is lerakták, lerohant 1839 26 | Földváry észrevette a zivatart, az alapfalazaton végig járkált, 1840 26 | német színház lesz, s midőn az alapot letették, gúnyolódva 1841 26 | azon hírrel várta, hogy az ellenpárt még egyszer megtámadja 1842 26 | villámüteg, melyről nem tudja az ember, mekkorát üt vissza?~- 1843 26 | vissza?~- Balla! - mondja az elkeseredésig fölizgatott 1844 26 | ott nem lesz, hiába jön, az udvarra sem fér be.~- Hát 1845 26 | mely akkor ered meg, mikor az a somfa, mely a színésznek 1846 26 | szolgál. Ha pedig győz; az ügyetlen barátok megtépik 1847 26 | emberrel. Forró homlokát az ablak üvegéhez akará értetni, 1848 26 | akará értetni, ekkor lát meg az utcán néhány színészt, mindenki 1849 26 | valaki húzkodná őket; csak ez az egy ember nem szégyenel 1850 26 | derék embernek, - vajon ki az?~- Bod Pál! Kiáltja Földváry 1851 26 | Gyuri sem tudja megölni az ép lelket? Még a korhelykompániából 1852 26 | nem Földváry Gábor, hanem az alispán volt. Érzé, hogy 1853 26 | alispán volt. Érzé, hogy ő ül az első székhez legközelebb, 1854 26 | első székhez legközelebb, s az is legtöbbször üres volt 1855 26 | asztalnál; de megmutatja, hogy az ő előlülése alatt a színház 1856 26 | ügyét nem nyújtóztatják ki az asztalon, mint egy halva 1857 26 | Igen, Földváry pedig már az alapot is letetette a kerepesi 1858 26 | legnépszerűbb embert fogták meg az ellenvéleményesekből.~Endre 1859 26 | S te nem iszol? Kérdi az előbbeni.~- Még innom is 1860 26 | összesúgtak, s el lőn fogadva az indítvány, hogy Endrét le 1861 26 | vigyázott a súgdozásra, az első pohár bor után harsányan 1862 26 | betegápoló, karjain emelé őket az ágyba. Dalolt, vigadott, 1863 26 | lefektetheti őket.~- Igyál, pajtás, az én egészségemre! Koccant 1864 26 | én egészségemre! Koccant az utolsó három közől egyik.~- 1865 26 | színház egészségére igyál, az én kedvemért.~- Meg az enyémért! 1866 26 | az én kedvemért.~- Meg az enyémért! Dadog a harmadik.~- 1867 26 | melyik? Kérdi a többi az asztalra dőlve a mámortól. 1868 26 | szí... színház? Nyöszörög az elázott fiú, a mámorban 1869 26 | kétezer példányban osztá szét az ellenvéleményt a "Társalkodó" 1870 26 | emelni.~Balla betekintett az ajtón, körülnézett az ifjúságon, 1871 26 | betekintett az ajtón, körülnézett az ifjúságon, Bod Pált hallgatták 1872 26 | ifjúságon, Bod Pált hallgatták az egyik sarkon, Endrét a másik 1873 26 | Földváry egyetlenegy szót, az ifjúság föltartja a két 1874 26 | Minek ott beszélni, hol az eleven példa oly fájdalmasan 1875 26 | minden zugában megtelt, az ajtókat nyitva kelle hagyni, 1876 26 | hallhasson valamit. Még az alispán nem nyitá meg az 1877 26 | az alispán nem nyitá meg az ülést, az oldalajtónál zsibaj 1878 26 | nem nyitá meg az ülést, az oldalajtónál zsibaj volt, 1879 26 | lecsendesedést, ezalatt az ajtón kívül valaki meglehetős 1880 26 | mondja Balla Károly az ajtó mellett állva, - nevedet 1881 26 | tiszteletlen mondja ki, az az édes apját is megöli.~ 1882 26 | tiszteletlen mondja ki, az az édes apját is megöli.~Mindenki 1883 26 | és tudva, hogy Balla volt az ellenvélemény írója, lehetetlen 1884 26 | lehetetlen volt tagadni, hogy az egyesek nem önmagukért, 1885 26 | egyesek nem önmagukért, hanem az ügyért szálltak síkra.~Megkezdődött 1886 26 | hatalmasabbnak rajzolák az eszmét s az annak megfelelő 1887 26 | hatalmasabbnak rajzolák az eszmét s az annak megfelelő csarnokot, 1888 26 | meggyőztek mindenkit, hogy az oly messzire van még, hogy 1889 26 | Földváry türelmesen várta az alkalmat, midőn minden kapzsiság 1890 26 | csavargott a pusztában, s az ígéret földét mégis csak 1891 26 | felkészülne, mégis azt mondhatnánk az idegennek, itt van, ez a 1892 26 | hogy nekem kell megkezdenem az engedelmességet, mutassák 1893 26 | én vörösre pirulok, midőn az idegenek szeme láttára szétverem 1894 26 | uramisten: de mindjárt.~Az eddig hallgatag fiatalság 1895 26 | színházat, melynek pompáját csak az ő fényük világíthatná meg 1896 26 | mondva a határozat, hogy az építést folytatni kell. - 1897 26 | hibáznék, ki azt mondaná, hogy az egyet nem értés átka volt 1898 26 | a másik nagyobbat akart; az egyik időt kívánt, hogy 1899 26 | magyarok, mikor lesz megint az a szép küzdelem, mikor két 1900 26 | nyomán? hadd kiáltsuk nekik az éljent.~Boldog idők, minden 1901 26 | szereti jobban a hazát? Ez az igazi neve a Széchenyi-Földváry-küzdelemnek, 1902 26 | előtt.~***~Folytatni kezdék az építést, Földváry tanácskozván 1903 26 | nyitják meg a színházat.~- Az lesz az én menyegzőm napja.~~ 1904 26 | meg a színházat.~- Az lesz az én menyegzőm napja.~~ 1905 27 | szombat egy-egy végítélet volt az alispánnak, ki a megígért, 1906 27 | szombaton; mert ha Földváry volt az egyik hajdú, Balla Károly 1907 27 | vagy ellopni nem szabad.~- Az inszurrekcionális pénztárból 1908 27 | kell kölcsön venni, itt az utalvány. Vigasztalja Földváry 1909 27 | összeszedte, aztán föl alá járt az állványokon, éppen úgy, 1910 27 | állványokon, éppen úgy, mint az a nádpálcás úr, ki mindig 1911 27 | nincs pénzünk!~- Ott van az N. csődtömeg pénze, két 1912 27 | visszafizetjük akkor, itt az utalvány, kedves Balla barátom, 1913 27 | pénzzel.~- Hej, csak ne menne az építés így fél-koldusmódon 1914 27 | sokat tréfáljanak velem.~Az utolsó szavakat már megnyomta, 1915 27 | kezdé a kényszerűséget, és az alispáni hatalom támadt 1916 27 | azt hihette Földváry, hogy az egész országot fölgyújtották 1917 27 | fölgyújtották a tatárok, elöntötte az árvíz, az emberek levegővel 1918 27 | tatárok, elöntötte az árvíz, az emberek levegővel táplálkoznak, 1919 27 | forint Endre pénzéből; ha az nem elég: magamnak is van, 1920 27 | semmirekellőségről, és több efféléről, mi az életben előfordul, leggyakrabban 1921 27 | mit csinálna a gróf, mikor az én költségemnél tízszerte 1922 27 | forintot. Néhány óra múlva az egyik Ráday gróftól hozott 1923 27 | Rettentő koldusság; de hát ki az oka?~- Magunk, kedves 1924 27 | készen van a terv, csak az a kérdés, Pest megye hajlandó 1925 27 | volna-e pártfogása alá venni az intézetet? ~- Hát ki az 1926 27 | az intézetet? ~- Hát ki az a vármegye? - kérdi Földváry, - 1927 27 | is vármegye vagyok, te is az vagy, barátaink is azok, 1928 27 | mit késni, összeállítom az egész tervezetet, benyújtom 1929 27 | rossz forintért nem elég az emberségünk, hanem könyörögnünk 1930 27 | barátom, hátad mögött áll az egész megye. Csak beszéld 1931 27 | roppant három emeletes házat az egyetem utcában, Fáy András 1932 27 | akkorára kigondolta, hogy az ő házát tízszer magába nyelné. 1933 27 | táblabíró atyánkfia abban az időben ezer forintot mondott 1934 27 | mai napnak jelesei, hogy az egykori szentek tudták előre, 1935 27 | ember valójában rászületett az ilyen gyönyörűségre, kiállni 1936 27 | a világ elé, összeveszni az ostobákkal, küzdeni a makacsokkal, 1937 27 | makacsokkal, harcot vívni az értelmesek szőrszálhasogató 1938 27 | megharagítá a vizet, ráncokat vert az előbbeni simaság, s mikor 1939 27 | a kezdet, és így lesznek az egyszerű emberek nagy emberekké, 1940 27 | nagy emberekké, így terem az anyag, melyet a kegyeletes 1941 27 | esztendő múlva megkerül az igazság az érdemnek, - sok 1942 27 | múlva megkerül az igazság az érdemnek, - sok idő a száz 1943 27 | valamikor mégis megösmertetik az érdem.~A papírhalmazok közül 1944 27 | papírhalmazok közül kihúzá az adatgyűjteményt, elkészíté 1945 27 | nyilvánosság elé, ráadta az utolsó apai áldást, így 1946 27 | rövid idő múlva vitatárgyul az ostobáknak, érett eszmeképen 1947 27 | ítéletét, megszülessék-e az eszme?~- Megint nincs pénzünk 1948 27 | jelenti Balla, három héttel az előbbeni jelentés után; 1949 27 | mert ami addig bejött, az eddigi kölcsönzésekre kellett 1950 27 | forint, bár észre ne venné az asszony, annak az erszényéből 1951 27 | venné az asszony, annak az erszényéből kikaparom a 1952 27 | Nagyon kell vigyáznom, az asszonyok mindjárt nagy 1953 27 | legnagyobb óvatossággal ment az asszony szobájába, éppen 1954 27 | kivadászta. Talált pénzt; de még az is kevés volt, már a konyhapénzhez 1955 27 | maradt a reggeli vásárra az alispáni háznál.~Ha milliók 1956 27 | volna meg jobban, mint mikor az asszonyságot bejőni látta. 1957 27 | de nem tudott, s ekkor az asszonyság remegve kérdi:~- 1958 27 | vár valaki.~Magára hagyta az asszonyságot, Ballának markába 1959 27 | napszámosokat kifizetni, mert az asszonypénzt mindjárt visszakérik.~ 1960 27 | bizonyosan oda tett valamit; de az üresség érthetően megmagyarázta, 1961 27 | Földváry először remegve, hogy az asszonyt megkeseríti.~- 1962 27 | holnap meg én leplek meg az ebéddel. Ezt oly derült 1963 27 | férjének karjába fűződve, hogy az alispán ismét sodrába jött.~ 1964 27 | diákgyerek meg nem állná, hogy az ablaküvegre ne firkálná 1965 27 | fáradhatatlan hajszolóját az ügynek, Balla Károlyt, a 1966 27 | munkakergetőt, csak néhányan tudjuk, az elmondottakból a lelkes 1967 27 | a legmagasabb állványra, az esteli harangszónál nem 1968 27 | nem lehetett elhallgatni az alispán úr előtt, megjelenti 1969 27 | alispánt keresse meg, még az utazási költsége is meg 1970 27 | költsége is meg lesz térítve.~Az udvarra érvén, Balla Károly 1971 27 | megrázott.~Földváry fölsietett az állványon, a lerakodásnál 1972 27 | lerakodásnál oldalt nézte, az egészséges arcon nem vásította 1973 27 | egészséges arcon nem vásította le az idő a régi vonásokat, nádpálcájával 1974 27 | hívnak, tekintetes uram.~- Az ég küldte kendet.~- Magam 1975 27 | uram egy névvel, csak azt az egyet mondja ki, tekintetes 1976 27 | el nem mertem volna jőni az egyenes földre.~- Napszámból 1977 27 | Keglevich Miklós úr ő méltósága az én uram, ide is ő küldött 1978 27 | Lator István félreállítva az útból, mert vendégek jöttek, 1979 27 | komáimnak szolgálom vissza az emberséget, tekintetes uram.~- 1980 27 | nagy köze lesz kendnek az ő szerencséjéhez, vasárnap 1981 27 | Tekintetes uram, meg van fizetve az én napszámom.~- Ne úgy mondja 1982 27 | mondom: meg lesz fizetve az imsósi csatorna mellett.~- 1983 27 | hold földje volt kendnek az "Imsós" mellett?~- Negyven 1984 27 | parancsolom kendnek.~Mereven állt az ingyen napszámos, négy-öt 1985 27 | mivel ennyivel közelebb esik az éghez, a hatalmas úristen 1986 27 | nem mondá, csak gondolta. Az isten a gondolatokba is 1987 27 | egy-pár óra múlva visszajött az égből az imádságra az áldás, 1988 27 | múlva visszajött az égből az imádságra az áldás, de sebes 1989 27 | visszajött az égből az imádságra az áldás, de sebes postája 1990 27 | van a buzgó imádságnak.~Az urak lefelé mentükben intettek 1991 27 | Méltán mondhatták áldozatnak az odamenetelt, szenvedniök 1992 27 | szenvedniök kellett, hogy ott az igéket hallhassák.~Künn 1993 27 | messziről kiböködte a két komát. Az urakra hagyá a végzést, 1994 27 | Földváryt, hogy Endre letévén az ügyvédi vizsgát, tartsa 1995 27 | bizonyítsa be, megérdemli-e az ötvenezer forintot és annak 1996 27 | szája íze szerént.~- Ki lesz az "advocatus diaboli," ki 1997 27 | valamint Lator Istvánnak is az ingyen napszámot.~~ 1998 28 | de senki sem hitte, még az építész sem, aki azonkívül 1999 28 | nádpálcájára támaszkodva. - Hallja az úr, én szavamat adtam, hogy 2000 28 | lehetetlenségről, - okoskodik az építész, az alispánt a színház


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2397

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License