bold = Main text
     Chapter                                          grey = Comment text

2001 28   |                     okoskodik az építész, az alispánt a színház belsejébe
2002 28   |                    Egy órával sem, hallja az úr, vagy akkor nem én vagyok
2003 28   |             vagyok Földváry, azt elhiheti az úr. ~- Tud a tekintetes
2004 28   |               csodát csinálni?~- Azt majd az úr mondja meg, ha augusztus
2005 28   |              Földváry egész hangerővel, s az építész előtt fölemelé a
2006 28   |                  a nádpálcát, - nézze meg az úr ezt a nádpálcát, ez nem
2007 28   |                ember ezt ne vegye magára.~Az építőmester hallgatta a
2008 28   |                  hogy Földváry nem mozdul az ülőhelyről, sem első sem
2009 28   |                sebességgel ment a munka s az építész a második hétben
2010 28   |              készen lesz augusztus 22-én.~Az előbbeni hírek megfutották
2011 28   |                későbben, mint mondám, már az építőmester sem kételkedik,
2012 28   |              vérszemet kaptak, fölmondták az engedelmességet, mert valami
2013 28   |               elkövették, hogy fölizenték az alispánnak, hogy elunták
2014 28   |                várást.~A börtönőr szaladt az alispánhoz, alig tudta elhebegni
2015 28   |               Eközben jött Balla is, vele az elégületlen, vagy jobban
2016 28   |                   Balla a türelmetleneket az előszobában hagyta, sietett
2017 28   |            előszobában hagyta, sietett be az alispánhoz, még az ajtót
2018 28   |             sietett be az alispánhoz, még az ajtót is nyitva hagyva.
2019 28   |            megissza még, hadd jöjjenek be az elégületlenek, még könyörögni
2020 28   |                   uram, egyetlenegy sincs az előszobában, holott velem
2021 28   |                    Elmentek a színházhoz, az előbb kérlelhetlen kézmívesek
2022 28   |              fejtetett ki, mi lehet ennek az oka?~- Mi bajuk van az uraknak?
2023 28   |              ennek az oka?~- Mi bajuk van az uraknak? Kérdi őket az alispán
2024 28   |                van az uraknak? Kérdi őket az alispán egyenkint.~- Semmi
2025 28   |                  rabok türelmetlenkednek, az én elégületleneim már az
2026 28   |                  az én elégületleneim már az előteremben voltak, a nyitvamaradt
2027 28   |                 dolgot, és mind elszaladt az előteremből.~- Ne bántsuk
2028 28   |                mindenhova bevilágítottak, az önfenntartásnak élénk ösztöne
2029 28   |               föld nem nyelhetné mohóbban az esőcseppet, mint a magyar
2030 28   |                  Bodnak kelle védelmeznie az ügyet, maga otthonmaradt
2031 28   |               lopatni! Lőn a határozat, s az indítványozó magára vállalta
2032 28   |                 negyedmagával rendelte ki az emberlopásra, nem kételkedvén
2033 28   |            cimborái előtt.~Pestről várták az advocatus diabolit, most
2034 28   |                  diabolit, most hajtat be az udvarra, hirtelen leugrik
2035 28   |            félkörben ül a teremben, Endre az ablakmélyedésben ült le,
2036 28   |                   kurucabb tréfa, hallják az urak aztán legyenek bírák.~-
2037 28   |                      Nagy érdem, - mondja az egyik, - még Józsa Gyuri
2038 28   |                   Egyet sem, - szólal meg az advocatus diaboli a mellékteremből,
2039 28   |                  a szerepét, - hallhatták az urak, hogy védencem fehér
2040 28   |                Hadd hallom, mit mond erre az ellenfél?~- Érzékenykedés
2041 28   |            ellenfél?~- Érzékenykedés volt az egész, - jegyzi meg a mellékszobának
2042 28   |               összerogyott egy koldus, és az elkorcsosult fiú nem tudta
2043 28   |          reszketett, akár gyöngének, akár az ellenkezőnek higgyék, a
2044 28   |               hangversenyből kiszorította az egész várost, kettő híján
2045 28   |                   csak harmadmagával volt az egész hallgatóság, így nem
2046 28   |                koszorút is nyújtson.~- De az csak igaz, hogy a vaknak
2047 28   |           kilottyantá?~- Egy szó sem igaz az egészből, íme, itt a bizonyítvány, -
2048 28   |              gyermekkorában hajlandó volt az ellágyulásra, és hogy nyolc
2049 28   |                    Megnyugszik a védő, ha az a látatlan ember előlép,
2050 28   |                  szent lesz.~- Lépjen elő az ismeretlen szóló. Kéri a
2051 28   |             hegedűsért, fölkiáltván:~- Ez az én vakom!~- Ez az ön áldója!
2052 28   |                      Ez az én vakom!~- Ez az ön áldója! Mondja dr. Lippay,
2053 28   |                maga gondolja el a többit, az én elmondandóm az, hogy
2054 28   |                 többit, az én elmondandóm az, hogy a bíróság Endrét az
2055 28   |                 az, hogy a bíróság Endrét az örökségre méltónak ítélte.~
2056 28   |                  kor, megváltozának benne az emberek, a bírák elítélték
2057 28   |                 hogy igazságosak legyenek az érdem iránt, és példát adjanak
2058 28(3)|                két latin szónak értelme: "Az ördög ügyvéde". Mikor Rómában
2059 28(3)|            szentek sorába akarnak emelni, az advocatus diaboli törekszik
2060 28(3)|               advocatus diaboli törekszik az árnyékoldalt bemutatni.~
2061 29   |                                           Az ellopott vendég.~A csomónak
2062 29   |         megoldását óhajtják a jó barátok, az indítványozó három kocsival
2063 29   |                 jőjön a jó pajtások közé.~Az öt mázsás kulcsot nem dobatta
2064 29   |                 száz kudarcot vallott; ha az utolsó is ő ellene fordulna,
2065 29   |                   tekint, a helyett látja az öt mázsás kulcsot, Szentpálinak
2066 29   |             szemközt.~Mindjárt megösmerte az első kocsin a pajtások egyikét,
2067 29   |          fölüléssel, de ő nem kívánkozott az úri kényelemre, gyalog akart
2068 29   |            kínálta ismét a fölüléssel, de az semmi kedvet sem mutatott
2069 29   |            kocsiban.~- Parancsolj hintót, az első állomáson elér bennünket,
2070 29   |             György urat, visszafordultak, az első állomásig sebesen hajtatván,
2071 29   |                  volna tudni, mi történt? Az első állomáson a hintóba
2072 29   |                   hasztalan tűnődött, még az ajtónál is feküdt valaki,
2073 29   |           tűrhetetlen neki.~Másnap, midőn az ismeretes csárda mellé értek,
2074 29   |               udvarába.~Józsának útközben az jutott eszébe, hogy nagyon
2075 29   |                 akarják bolonddá tenni, s az iratot kierőszakolni tőle?~
2076 29   |               csárdás, dolmánya alá kapva az irományt,... ezt rám bízta
2077 29   |                  venni a tekintetes úr?~- Az szándékom, ha el nem tagadnák.~-
2078 29   |                jobb, nem kell lótni-futni az országban, - ha egyféleképen
2079 29   |            gondolva, mondá, tegye el kend az írást, most már jöhet a
2080 29   |                kis abrakolás után készült az útra.~A csárdás ezalatt
2081 29   |                 csárdás ezalatt használta az időt, éles bicsakjával a
2082 29   |                  saroknál nyílást vágott, az irományt a posztó alá csúsztatta,
2083 29   |                Gyurit megnyugtassa, akkor az is sürgette az indulást
2084 29   |        megnyugtassa, akkor az is sürgette az indulást aggodalom nélkül.
2085 29   |                    vizsga szemmel kereste az iromány helyét, s a finom
2086 29   |                 helyét, s a finom posztón az iromány kirajzolta helyét,
2087 29   |                 ragadhatják el tőle, hisz az okmány a hintó bélése között
2088 29   |                  szemérem nélkül hazudott az elszámlált pontoknál, hisz
2089 29   |               mind tudta. A legnagyobbat, az utolsót el sem hagyá mondani,
2090 29   |               játszott volna köztük, hogy az utolsó órában vesse el a
2091 29   |                   csárdás mondta meg neki az utolsó kérdésnek megfejtését;
2092 29   |              alkalom kellene neki, megint az a vad bolond lenne, aki
2093 29   |                nagy újdonságra.~A gróf is az indítványozókhoz jött, azok
2094 29   |              megharagítani, hadd fizessen az is.~- Nem haragítod meg
2095 29   |                    hogy legkedvesebb neki az a kazal elő-széna, mi amott
2096 29   |           vigasztalásul marad, hogy nem ő az utolsó, hanem más.~A gróf
2097 29   |                Gazdag?~- Mondhatom már is az, és ha nagybátyja meghal,
2098 29   |                  és ha nagybátyja meghal, az után is nagy vagyon marad
2099 29   |                 volna valamit mondani; de az megfagyott. Egy név ijeszthette
2100 29   |                   Egy név ijeszthette meg az életben, Keglevich, ezt
2101 29   |          nagyterembe, tartott a társalgás az esteli csöngetésig. Józsa
2102 29   |        csöngetésig. Józsa Gyuri használta az időt, kiszökött a házból,
2103 29   |            vacsorához leülnek, lobbot vet az egész szénakazal.~Mikor
2104 29   |        visszafordult, csöngettek. Sietett az étterembe, már mindenki
2105 29   |             valamennyinek hallatára, hogy az örökbékesség szerződésnél
2106 29   |               megharagítja, hadd fizessen az is.~- Azzal akarsz megharagítani,
2107 29   |                akarsz megharagítani, amit az előbb beszéltél?~- Nem is
2108 29   |                  barátom,... nézz ki csak az ablak felé; de mindig oda
2109 29   |              engedi a gazda, hogy oltsák?~Az egész kazalt körülfutá a
2110 29   |                tolatta be a tiszttartó.~- Az én hintómat? Ordítá Józsa
2111 29   |                Gyurit, a hintóval elégett az okirat is, nem szabad elárulnia
2112 29   |                 nem haragszom.~A vendégek az ablakhoz mentek, Józsa Gyuri
2113 29   |                   gondold csak, Miklós, - az okirat a hintóba volt rejtve.~
2114 29   |                  rejtve.~A gróf elfeledte az égő kazalt, jobban nem végződhetett
2115 29   |                  nyilvánossá kell tenned, az okirat elégett: játszd a
2116 30   |              mássza a hegyoldalt, és csak az tudja, milyen messze van
2117 30   |             elpirulni, egyedül olvashatja az engedelmes bírálatot. Nem
2118 30   |           hordatott össze, hajlékot emelt az anyai nyelvnek; Fáy az engedelmes
2119 30   |              emelt az anyai nyelvnek; Fáy az engedelmes jó emberekről
2120 30   |             hegyet, ide-oda mozgott, mint az órának ingája; de ugyanő
2121 30   |             órának ingája; de ugyanő volt az óra is, mely a színészet
2122 30   |           gépezetet nem látta a közönség; az apró rugót, a finom, apró
2123 30   |                tevé ki.~Valóban, itt volt az ideje, hogy papirosra tegyük
2124 30   |           közölgették velem.~Képzeljük el az aggódó szeretetet, midőn
2125 30   |                  megnyitása vezet be.~Már az utolsó hétben vannak.~Az
2126 30   |                  az utolsó hétben vannak.~Az anya összecsókolja gyermekét,
2127 30   |          megmondani való.~Imádkozva kérte az égtől ezt a boldog pillanatot;
2128 30   |                  letépni, önmaga tűzi föl az ifjúnak mellére, mégis sír.
2129 30   |                   féltékeny ragaszkodást, az életnek utolsó dobbanásáig
2130 30   |                     Ezt önöknek hoztam.~- Az árát szabad tudnom? - kérdi
2131 30   |                      kérdi Szentpáliné.~- Az árát?... Nagy ára van, asszonyom,
2132 30   |                annyi kinccsel? - mosolyog az asszony - ön legjobban tudja,
2133 30   |                mennyivel bír Szentpáliné, az özvegy.~- Gazdag asszony,
2134 30   |                akarván kelni.~- Hagyja ön az erszényt, - e jegynek árában
2135 30   |                feleletük könnyek valának. Az anyát szíven kapta a szó,
2136 30   |               leány nem tudja vigasztalni az anyát szóval, vállaira fonja
2137 30   |               kezeit, könyűi összefolynak az anyáéval. Nem mond semmit,
2138 30   |         engedelmeskedik a természetnek, s az anya maga leli meg a vigasztaló
2139 30   |                 én szavamat tartám: azért az önökét is követelem. ~-
2140 30   |                 magamat.~Elment Földváry, az utcán sietve ment, futnia
2141 30   |               sietve ment, futnia kellett az ösmerősök elől, jegyért
2142 30   |               csak adjon egy jegyet, mert az újdonsült kalácsból valamennyi
2143 30   |               enni.~Annál fösvényebb volt az alispán. Hosszú papirosra
2144 30   |                  neve, fölütötte Földváry az adakozók könyvét, s a jegyeket
2145 30   |          foglaltak el, utánuk következtek az aranymívesek, kikre a vakok
2146 30   |                beférhessenek a színházba.~Az utolsó hétnek ez volt egyedüli
2147 30   |             mellére tűzni, úgy járni vele az utcán. A városnak legmegkülönböztetettebb
2148 30   |              feledtetni Kántorné hiányát.~Az illetők e szereppel hiányosnak
2149 30   |             mégsem választhatták másképp. Az estének fényét a fiatal
2150 30   |                 élvezete azon pontig, hol az ihletett elvetheti vándorbotját,
2151 30   |                   beszélnek. Zene volt ez az ő füleinek, a legédesebb
2152 30   |            álltában is nyugszik. Ringatja az a kedves hang, a magyar
2153 30   |               hibája volna a buzgóság, ha az hiba volna.~Nem merik a
2154 30   |               tartalmát nem vigyázta meg, az egyes szavak töredékében
2155 30   |         találjátok ki, mi rajzolta arcára az öröm és boldogságnak finom
2156 30   |             hálálkodók hízelgéseire, hisz az fájna neki, - nem gondolt
2157 30   |            dobbanásai súgnak meg valamit: az öntudat szólamlott meg benne.~
2158 30   |                csárdást, komáinak kiáltja az éljent.~Ő is itt van! Gondolja
2159 30   |             tizenkét órakor együtt látjuk az ösmerősöket, gróf Keglevich
2160 30   |               fogata vitte a menyasszonyt az esküvőre. A menet hosszú
2161 30   |                 Józsa Gyuri és Szentpáli.~Az esküvő után Endre karjára
2162 30   |              karjára vette menyasszonyát, az áhítattal eltelve, nem látta
2163 30   |         sugaraktól; mégis megösmeri Endre az elébe lépő fiút.~- Te is
2164 30   |                 jöttem el, most már szebb az imádság, hisz látom már
2165 30   |                   imádság, hisz látom már az eget, mikor hozzá imádkozom.~-
2166 31   |                                           Az elkésett levél.~Az előbbeni
2167 31   |                        Az elkésett levél.~Az előbbeni fejezet után sem
2168 31   |                   végezhetem be munkámat, az olvasó közönségnek fiatalabb
2169 31   |                   hogy korrajzot írok. Ha az utóbbi fejezeteket elhagynám,
2170 31   |             következett a vakok intézete. Az aranymívesek legszebb ékszereit
2171 31   |            legszebb ékszereit kiválogatta az alispán, megalkudott velük
2172 31   |                alispán, megalkudott velük az árra, föltette papírra a
2173 31   |                tömegesen árasztott el; de az engedelem folyvást a helytartótanács
2174 31   |                  csinált, mégsem jött meg az engedély.~Az sem baj, -
2175 31   |              mégsem jött meg az engedély.~Az sem baj, - nyugtatja meg
2176 31   |            melynek telke a Király utcában az építést várta már. ~A vakokat
2177 31   |                    Köszönt be a felügyelő az alispánhoz.~- Ki akarnak
2178 31   |               ingerelni Földváryt, holott az neki szavát adta, hogy nem
2179 31   |                    Lángra lobbanóban volt az alispán a fölügyelőt végig
2180 31   |          vágásából kizavarni. Szerencsére az alispán jókor számba vette,
2181 31   |                   elszenvedni, ekképp nem az oktalanság, hanem az elkeseredés
2182 31   |                  nem az oktalanság, hanem az elkeseredés szól belőle.~-
2183 31   |                    Nyolc hét múlva jöjjön az úr, akkor megtudhatja, hazudtam-e
2184 31   |                    Isten hírével, elmehet az úr.~Az utolsó szavak áhítatos
2185 31   |                   hírével, elmehet az úr.~Az utolsó szavak áhítatos jelentősége
2186 31   |            erélyében kételkedni merjenek. Az utolsó szavakat a legtürelmetlenebb
2187 31   |               ember a hangsúlyozáskor már az ajtót is kinyitja, sőt az
2188 31   |                 az ajtót is kinyitja, sőt az illetőt okvetetlenül ki
2189 31   |      késedelmezésnek okát kifürkéssze, és az engedélyt minél előbb kiteremtse,
2190 31   |           megbukni nem engedheti.~Megírta az újabb tudósítványt, a beküldött
2191 31   |                  maga viszi át a levelet, az átadásról személyesen fog
2192 31   |           barátjához, véleményét kérte ki az ügyben.~- Annyit mondhatok,
2193 31   |                  mondhatok, barátom, hogy az ügyről még tudósítva nem
2194 31   |       megvizsgálás és véleményezés végett az illető osztályoknak, s ez
2195 31   |                   ügyben határozni fog?~- Az már más kérdés, - a megtörtént
2196 31   |                  el fogja tűrni, most már az lesz a szerencse, ha a második
2197 31   |                   tárgyalás alá, különben az engedély elengedhetlenül
2198 31   |              biztosabban kivihetted volna az ügyet.~- Van nekem már elég
2199 31   |          határidőt kihíresztelteté, minek az aranymívesek örültek legjobban,
2200 31   |                időre is letehették volna. Az élet mutogatá meg a takarékpénztár
2201 31   |                   megkívántatóságok közől az, hogy rövidebb idő alatt,
2202 31   |              többé, lelket kellett ihleni az anyagba, elkezdődött a részvénygyűjtésnek
2203 31   |           csatolványok tömegétől megijedt az alispán, azt hitte, hogy
2204 31   |                   vakok intézetének terve az. Két napig nem merte fölbontani
2205 31   |                   megtapintván, bátorítja az alispánt, - ne félj, ez
2206 31   |                   alispánt, - ne félj, ez az én tervem, bátran fölbonthatod.~-
2207 31   |               magasabb engedély, kezeiben az ifjú város fölvirágzásának
2208 31   |                  elképzelé Fáynak örömét. Az egyik árkot átugratta, a
2209 31   |             gyámolítani, nem irigyli tőle az örömet. Ő nem tud vele örvendezni,
2210 31   |                   volt megtartandó, tehát az alispán bement a főjegyzőhöz,
2211 31   |                bement a főjegyzőhöz, hogy az addig érkező leveleket a
2212 31   |                hollétét meg ne tudhassák. Az utolsó hetet gróf Keglevich
2213 31   |              lépcsőkön, első jelentése is az volt, hogy a helytartótanácstól
2214 31   |                   nem volt szüksége tudni az alispán szándékát, további
2215 31   |           sorshúzásra.~Ez is elvégződött, az aranymíveseket Földváryhoz
2216 31   |             tekintetes alispán úr hivatja az urat. Jelenti a katona,
2217 31   |                különbent megtiltotta neki az alispán.~Örvendezve mentek
2218 31   |                vármegye házánál. Bementek az alispán úrhoz, megköszönték
2219 31   |           méltóztassék parancsolni velük, az egész céh és minden ékszerük
2220 31   |                 beszédet tartott hozzájuk az alispán, kiemelte a polgári
2221 31   |                lehet ilyen honfiakra, kik az első fölhívásra fölajánlják
2222 31   |                  nem tudja hálálni nekik.~Az ünnepélyes arcon polgári
2223 31   |                 hozzá nem tenném is, hogy az érdemet az képes megbecsülni,
2224 31   |                tenném is, hogy az érdemet az képes megbecsülni, kinek
2225 31   |               utáni napon Budára sietett, az ösmerős jó baráttal akarta
2226 31   |                  áldozni a formaságot. Ez az én feleletem.~- De a nádor
2227 31   |                  mondani?~- Elmondod neki az aranymívesekkel való furcsa
2228 31   |                 jó barát, - nézd, itt van az iratcsomó, most jöttem meg
2229 31   |            fönségétől, én voltam megbízva az előterjesztéssel.~- Tudja
2230 31   |                 tizenegy órakor részesült az elfogadásban.~Előadván Földváry
2231 31   |              dolgot, a tisztes öreg nádor az apró részletekig tudomást
2232 31   |                 vévén a vakok sorsáról és az aranymívesek tettéről, a
2233 31   |                   megyéknek főispánja? ~- Az alispán ne tudná azt, fönséges
2234 31   |                  helyettem is gondoskodik az emberiség legszerencsétlenebbjeiről?~-
2235 31   |                 nem adhatott más jutalmat az érdemesnek: táblabíróvá
2236 32   |                  mert vagy a költőt, vagy az olvasót bántanám meg. Hanem
2237 32   |               olvasót bántanám meg. Hanem az idézet nyomán én is azt
2238 32   |                 többé. Szép a ragyogó nap az égen, de mily rideg volna
2239 32   |                 égen, de mily rideg volna az ég holdja és csillagai nélkül.~
2240 32   |           egyszerű magyar emberhez illik. Az utcán senki sem veszi észre,
2241 32   |                 nemcsak gúnnyá tették, de az idő is visszavette tőle.~
2242 32   |                szállására, legalább abban az időben mindenki tudta, hogy
2243 32   |             Miklóst, s a hercegnek? Ebben az időben a hercegek nem voltak
2244 32   |                 nyájassággal fogadá Fáyt, az előadást végighallgatta,
2245 32   |                 egy árva szót sem hisznek az egészből.~Nem lehet kínosabb
2246 32   |              lehet kínosabb érzelem, mint az ilyen csalódás. Lelkesülésért
2247 32   |               jött, és majdnem megfagyott az is, mit magával hozott.
2248 32   |                   kifejezésteljes arcában az izmokat olyan furcsán összerángatta,
2249 32   |                 azért húzódtak szét, mert az összeadás nem állta ki a
2250 32   |                   kivonást bolonddá tette az összeadás, végre az egész
2251 32   |                 tette az összeadás, végre az egész számadást száz darabra
2252 32   |                kérdi a gróf némi éllel.~- Az egészet elmondtam. Mondja
2253 32   |              izmában fázott, jobban, mint az a kereskedő, most a takarékpénztárból
2254 32   |                  porzót: észreveszi, hogy az a tintatartó után nyúl,
2255 32   |          tollvonással mondjon ítéletet, ő az egész tintatartót ki akarja
2256 32   |              azért inkább kinn volna most az utcán.~- És mit tapasztalt
2257 32   |                 hogy nem igen értenek meg az emberek, pedig mennyit beszélek
2258 32   |         katonapajtásom, a negyedik komám, az ötödik jó barátom, a tizedik
2259 32   |             tagadom, igen goromba vagyok. Az egész tábort valami titkos
2260 32   |              tökéletesen úgy jártam, mint az a német tudós, kinek tételeit
2261 32   |                   én ugyan nem értem amit az úr velem megfogatni akar,
2262 32   |                 megfogatni akar, hanem ha az úr becsületszavára állítja,
2263 32   |                 nem tudván gondolni, hogy az ő takarékpénztári eszméjének
2264 32   |     Magyarországon a táblabíróság helyett az egész ország meghívna komának,
2265 32   |                   vízzé, hanem beszélnénk az embereknek, hogy igen szép
2266 32   |                   hogy igen szép gondolat az ősi szokásoknak buzgó megtartása,
2267 32   |                  megtartása, a paszita is az, de nagyon gyanús, hogy
2268 32   |                   elegendő zsír jut, csak az erszénybe nem kerül pénz,
2269 32   |                  senki sem hiszi el, hogy az irlandi ember húsvét napján
2270 32   |                 egyszer pénzt kell kérnie az emberektől, azok egyszerre
2271 32   |                hogy azt is kívánnám, amit az a másik magyar ember, hogy
2272 32   |                   vinni, nem elégszem meg az irka-firkával; hanem telhető
2273 32   |                nem vitt tiltott portékát; az is kisült, hogy csongrádvármegyei
2274 32   |                 aztán hogyan értsenek meg az emberek? Képzelem, ön is
2275 32   |          bármennyire szeretem a héringet, az alföldön sohasem merek enni.~-
2276 32   |            lemondok kedvenc ételemről, és az alföldön nem eszem héringet.~-
2277 32   |               hering nem hasonlít valamit az én takarékpénztári eszmémhez.~-
2278 32   |               senkit úgy nem, mint engem, az eszme dicső, mindenütt kivihető,
2279 32   |                 jobb.~Itt dőlt rá a tinta az egész indítványra, és Fáy
2280 32   |                   alig találta meg kifelé az ajtót.~Bolond ember volna
2281 32   |                 ajtót.~Bolond ember volna az, ki a grófot ezért vádolni
2282 32   |                  Fölrezzent a merengésből az elszomorodott lelkes ember,
2283 32   |             lelkes ember, hóna alatt volt az iratcsomó, az aláírási ívnek
2284 32   |                  alatt volt az iratcsomó, az aláírási ívnek legújabb
2285 32   |               több? Megmutatta a nevet, s az egyik jó barát után akadt
2286 32   |                  gondolatot újra ismételt az emlékezet.~A nagy ember
2287 32   |              ember lehetetlenségnek tartá az indítványt, hatalmas gúnyjával
2288 32   |                 tervét, nem rettentve meg az ünnepelt név ellenkező véleményétől.~
2289 32   |                   vinni, nem elégszem meg az irka-firkával; hanem telhető
2290 32   |                   Pesten.~Itt következnék az utánjárás kínja, a sok siket
2291 32   |               akartak e hitért adni, mert az emberek pénzükért ökröt,
2292 32   |                iránti barátságból. Mondja az egyik.~- Már látom, ez az
2293 32   |                 az egyik.~- Már látom, ez az ösmeretség is pénzbe kerül!
2294 32   |                  már hatszáz forintot ér.~Az első évi forgalom alig volt
2295 32   |                volt háromszázezer forint, az idei húszmillió pengő forint!5~
2296 32   |                 kivitel.~Ha nem csalódom, az 1840-ik évi lófuttatás alkalmával
2297 32   |                   megindul a pályán, küzd az akadállyal, némelyiket a
2298 32   |         harmadikat a célpontnál hagyja el az erő, összerogy az akadályok
2299 32   |               hagyja el az erő, összerogy az akadályok előtt; s a világ
2300 32   |               győztest megilleti a babér, az eredményből ítélik meg az
2301 32   |                 az eredményből ítélik meg az érdemet, és csak az eredményért
2302 32   |                   meg az érdemet, és csak az eredményért bámulják az
2303 32   |                   az eredményért bámulják az erőt, mely küzdeni tudott
2304 32   |             gondolatért és a nyereségért; az igehirdető tanítványai között
2305 32   |              pedig bebizonyítani, hogy ő, az igehirdető, nem hamis próféta,
2306 32   |              idáig elhoztad, vezesd be őt az ígéret földére. ~A korhelykompániának
2307 32   |      korhelykompániának tagjai éltek még, az ébredő nemzet szorgalmában
2308 32   |           oszlának föl, a sor előtt, vagy az első sorban, vagy a tömeg
2309 32   |             tovább e rajzot, kövessük azt az egyet kit a véletlen elénk
2310 32   |                vele, azzal a kézzel, mely az örökbékesség szerződést
2311 32   |                    csodálkozik a másik.~- Az leszek, Miska barátom, -
2312 32   |                  e tettnél elbúcsúzhatunk az örökbékesség szerződéstől,
2313 32   |                többé senki sem fogja már.~Az első évi forgalom alig volt
2314 32   |                  háromszázezer forintnyi, az utána következő évek hirtelen
2315 32   |             forgalom terjedelme kiszorítá az intézetet a megye házából,
2316 32   |              házából, saját házába vonult az egyetem utcába, hol minden
2317 32   |           szorgalomnak intő példája, hogy az egy szobás intézet ma már
2318 32   |                  elválaszthatatlan legyen az igazgatói cím, s ez indítványa
2319 32   |             grófnak e nyilatkozatát. Fáy, az író, kedvence volt a megyei
2320 32   |              tudta, mi méltánylást várhat az, ki munkálkodni szokott.~
2321 32   |         ernyedetlen kitartásáért, kereste az alkalmat, hogy az okozott
2322 32   |                 kereste az alkalmat, hogy az okozott keserűséget megédesíthesse. ~
2323 32   |                 vigyázott Fáyra, s egykor az ablakba húzva, mondja neki:~-
2324 32   |               Éppen önnek, - és éppen én; az a hitetlen Tamás, ki azt
2325 32   |                 is tudja. E vallomás volt az én adósságom, a többiért
2326 33   |                                           Az imsósi átvágás.~Türelem,
2327 33   |               fölé diadalkapunak készíték az óriási lánchidat.~Haladtunk,
2328 33   |         választottai bátran hirdették már az igét, nyomaik után maradandó
2329 33   |                  van vele mindenütt, mint az asztalon a só és paprika;
2330 33   |        emlékezetesek maradnak e vitákról, az ország visszhangozá a pesti
2331 33   |                  szónoklatokat, melyekben az értelmesség ragyogtatá magát.
2332 33   |             értelmesség ragyogtatá magát. Az ügy még nem döntetett el,
2333 33   |                 Nevezzetek egy embert, ha az nem teszi, menjünk sorba!~-
2334 33   |               Éljen Földváry Gábor! Kiált az egész társaság, s én elhagyván
2335 33   |                  mondhatom, hogy Földváry az ügynek is hatalmasan megfelelt,
2336 33   |          meggyőződött, mennyire szükséges az ügyetlen kanyarodásnak átvágása,
2337 33   |           szavának eleget kelle tennie, s az örök igazság törvényétől
2338 33   |                   meg a fehér cipót, mert az "Imsós"-ban az is megterem
2339 33   |                cipót, mert az "Imsós"-ban az is megterem majd.~- Hány
2340 33   |                 megértett, hogy a paksiak az időszámításhoz értenek valamit,
2341 33   |               hónap alatt megakaszthatják az ügyet, és elhúzódik ítéletnapig.
2342 33   |                  ásóval, kapával kiállnak az alispán szavára.~Nem volt
2343 33   |                   szavára.~Nem volt újonc az emberek között, sok emberre
2344 33   |                 intézetével nem bajlódik, az imsós-i posványos kétségbeejti.~
2345 33   |               napszámról beszélt; tervét, az írott gondolatot titkon
2346 33   |                   a tábornok önmaga volt. Az alispáni tekintély igen
2347 33   |                   inog, érdeke nincs, mit az irigység, rosszakarat vagy
2348 33   |                 valaki? Nyughatatlankodik az asszony.~- Akkor nem én
2349 33   |                föl. Tudósítása nem csalt, az "imsósi" átvágást megengedték.
2350 33   |                 hétre van szükségük, hogy az egész dolog ismét dugába
2351 33   |              szerint, okoskodás nélkül.~- Az nem elég, - ti nem vagytok
2352 33   |             vakengedelmességet. Elfeledte az ember, hogy a megyében nem
2353 33   |             adatott osztatlan hatalom sem az egyes nemesnek, sem az alispánnak?
2354 33   |                sem az egyes nemesnek, sem az alispánnak? Zsarnok akar
2355 33   |                    apraja? Hiúságának még az a tömjén is kell, hogy legjobb
2356 33   |                 végre.~Kopogtatott valaki az ajtón.~- Szabad!~- Megjöttem,
2357 33   |        civilizáció gimnasztikájában, csak az a kár, hogy ott füllenteni
2358 33   |                 füllenteni is megtanulnak az ügyeskedés mellett. Amint
2359 33   |             Vendégríkatóban?~- Régen volt az, tekintetes uram; szeretném
2360 33   |                   pedig azt a kicsit, ami az enyém volt.~- Visszaadom
2361 33   |                  két esztendő sem elég.~- Az én eszemnek tíz esztendőt
2362 33   |                  kérdezem, hogyan? kemény az én fejem ilyenekhez; tekintetes
2363 33   |            ilyenekhez; tekintetes uram, - az isten is hat nap alatt teremtette
2364 33   |                 holnap délután egy órakor az ajtónál találjam kendet.~-
2365 33   |           figyelmeztette a rendeket, hogy az átvágást addig kellene megtenni,
2366 33   |               addig kellene megtenni, míg az ellenfél újabb akadályokat
2367 33   |                 tartotta ez ügyet, melyet az illetők kitartó éberséggel
2368 33   |                 termett a hármas megyének az "imsósi" posványból. A szomszéd
2369 33   |                   megérintette: Paksot és az "Imsóst" emlegette. A pesti
2370 33   |                 engedelme itt van: éljünk az alkalommal, hirtelen végezzük
2371 33   |                   kész lesz e munka, mint az ellenfél sikeres lépést
2372 33   |                    mondja hatalmas hangon az alispán, nem engedve a támadásnak.~-
2373 33   |                   alispán úr, - erőlködik az ellenfél, már ha nem tekinti
2374 33   |                   megyét éppen a megye és az én becsületem miatt: bízza
2375 33   |               becsületem miatt: bízza rám az ügyet.~- Csodát akar csinálni
2376 33   |                 körül, hogy így győzze le az alispánt, ki még egyszer
2377 33   |                 akar csinálni, legyen meg az ő akarata, barátai nem merik
2378 33   |                 Földváry Gábor alispán úr az imsósi posvány átvágásával
2379 33   |                    nál?~Nem tagadhatá meg az unszolást, Földváry mellé
2380 33   |         vágyakodtak személyes tanúi lenni az elgondolhatlan munkának.~
2381 33   |                 mérséklék tudvágyukat bár az még élénkebben ingerelte
2382 33   |               férfiak és nők csatlakoztak az utazó társasághoz, Szentpáliné
2383 33   |                  valamennyit megelőzte, s az első hét végén már meglátogatták
2384 33   |              együtt. S e szám megrövidíté az évekre tervezett munkát,
2385 33   |                 leszaladt a víz, Földváry az utolsó nap reggelén Szentpálinénak
2386 33   |                 most lássa meg kend, hogy az isten nem marad adósa senkinek;
2387 33   |                 fordul: igaz! hatalmas úr az isten, hanem én tudom azt,
2388 33   |                 nem sok, vékony egy kötet az egész; de néhány érdemes
2389 33   |                még a portugalli királynak az apja is táblabíró vala.~~
2390 34   |            csakugyan élő alakok voltak, s az is igaz, amit cselekedtek;
2391 34   |                természetesen; mert röstel az ember minden kicsinységért
2392 34   |                  uraim, a bíráló maradjon az irodalmi formák mellett,
2393 34   |               megérdemli, ha kimondjuk rá az ítéletet, hogy oly gyönge
2394 34   |               miben önkényesen jártam el, az hogy az időszakot a mesebeli
2395 34   |             önkényesen jártam el, az hogy az időszakot a mesebeli személyek
2396 34   |               megillet.~Ismételve mondom, az illedelmesen kérdezkedőnek
2397 34   |            felelek; hisz célom a buzdítás az elvitázhatlan tények nyomán.~