Chapter

   1 1 |                 mert találok, s azt hiszem, hogy a múltnak emlékezetéből
   2 1 |                  folytatom a munkát.~Érzem, hogy a magyar irodalom terhes
   3 1 |                     mi őt bizonyossá teszi, hogy életrevalóságunknak mély
   4 1 |                     Pista? Előre is tudjuk, hogy házasság lesz a vége!" -
   5 1 |                    az, ki el merte mondani, hogy olvasóközönségünk nagyobb,
   6 1 |              közönségnek kenyeret és halat, hogy beszédjét is aztán meghallgassák;
   7 1 |                      legyen lelkiismeretes, hogy igazat mutasson. De ha ezt
   8 1 |                  mutatna: ne panaszkodjunk, hogy kegyelet nélkül ellöki,
   9 1 |                   fegyvert, mely oly tompa, hogy megvédeni nem tud.~A föntebbi
  10 1 |                   ki észre nem vette volna, hogy olvasóinknak lelki éhük
  11 1 |               megtámad a bírálat.~Meglehet, hogy ilyen nyomon a mi írói dicsőségünk
  12 1 |                    alakítanunk embereinket, hogy cselekvésükkel a szépnek
  13 1 |               elvetemedtem azon gondolatra, hogy embereim ne csak emberek,
  14 1 |                   annak a régi bíztatásnak, hogy a közönséget emeljem magamhoz.
  15 1 |                     oly messze a pusztában, hogy megint előbbeni példám nyomán
  16 1 |                    Annyira sem mentünk még, hogy itt-ott megérdemelné valamelyik
  17 1 |              kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy éppen úgy jártak, mint egyik
  18 1 |               Valóban nagy elszántság kell, hogy a lelkesülés ki ne fogyjon
  19 1 |                     az anyaföld megkívánja, hogy rendesen megmunkálják, magot
  20 1 |                     valljuk be azok nyomán, hogy ők jeleseink voltak. És
  21 1 |                  becsüljük már többre, mint hogy meglohadni engedjük lelkesülésünket.~
  22 1 |                    olyan emlékeket hagytak, hogy szebbet akkor sem állíthatnánk,
  23 1 |               búsulni tud: nem érdemli meg, hogy vigasztalják.~~
  24 2 |                   nótát, mely úgy kezdődik, hogy mi táblabírók voltunk?~Igenis,
  25 2 |                    a Tisza szabályozást, és hogy be nem végezhettük, Istenemre,
  26 2 |              tettünk, büszkén elmondhatjuk, hogy igenis mi táblabírók voltunk!
  27 2 |              táblabíró! S e cím olyan volt, hogy még a legmagasabb cím mellett
  28 2 |                hanem abban bizonyos vagyok, hogy éltem derekán és nyugtán
  29 2 |                     kora! akkor nem hittem, hogy káromlom az eget; de mert
  30 2 |               tekintély és a hozzávaló idő, hogy kétszáz kötetet írhatnék
  31 2 |                    is elköltenek érte, csak hogy megkaphassák?~Nehogy azt
  32 2 |                csudát is megérjük maholnap, hogy ugyanezt még Magyarországban
  33 2 |              fizetése van, anélkül azonban, hogy annak elnyeréséért tízezer
  34 2 |                olvasóm elcsudálkoznék azon, hogy egy ember ennyire fáradhatlan
  35 2 |              megnyugtatásául legyen mondva, hogy Magyarországban nyolcszáz
  36 2 |                olvasóra bízom, számítsa ki, hogy e mellékjövedelem mennyi
  37 3 |                  maga idejében tett annyit, hogy méltán dicsekedhetett volna
  38 3 |                  francia, ki büszkén mondá, hogy az austerlitzi ütközetet
  39 3 |                   föl a történet szekerére: hogy majd a hét soványban táplálkozzunk
  40 3 |                  hátra, tán nem is vélitek, hogy saját nyomdokaitok történeti
  41 3 |                 falaira nem írta föl senki, hogy hány ember adományából épült
  42 3 |                fölépült, azt is mondhatnám, hogy az valóságos ütközet volt.
  43 3 |                Gábor alispán úrnak is, csak hogy valamivel vastagabb volt.
  44 3 |              kőkerítése volt, és szerencse, hogy a kerítésre föl nem írták
  45 3 |                    nem írták nagy bötűkkel, hogy itt a "házalás" tiltatik;
  46 3 |                    mert akkor nem tudom ám, hogy az a kőkerítés melletti
  47 3 |                    mindjárt azzal állt elő, hogy minek búsuljon pénzért,
  48 3 |                termet összevág, mondja meg, hogy én küldöttem, bizonyosan
  49 3 |                     várkapitányt fölkéreté, hogy a dolgon valamiképp segíteni
  50 3 |                 adjon csak tizenkét embert, hogy emberszám legyen; hanem
  51 3 |                     színfalak mögött lenni, hogy ott kinn újra ne kezdődjék
  52 3 |                     még Pesten?~- Hat hete, hogy itt vagyunk, tán még maradhatunk
  53 3 |                       aztán tovább megyünk, hogy a közönség kinyughassa magát.~-
  54 3 |               szemközt, és szinte képzelem, hogy azok közé vágott, kik eszméjének
  55 3 |               színház!~Kilépett a tornácra, hogy majd kimegyen az utcára,
  56 3 |              megindulva, - azért haragszom, hogy itt volna ez a három szájú
  57 3 |               biztasson még egyszer valaki, hogy én alispánja legyek ilyen
  58 3 |                    hónapi munka volt hátra, hogy a német színészet hangot
  59 3 |                    Földváry, - most mondja, hogy nem lesz német színház Pesten,
  60 3 |               megfogadták, szeretném tudni, hogy erre mit felel?~- Tehát
  61 3 |                   felel?~- Tehát nem hiszi, hogy itt német színház lesz? -
  62 3 |               kérdést, - hát még nem tudod, hogy milyen bakafántos ember
  63 3 |                      egyik ilyen gondolata, hogy a németeknek sohasem leszen
  64 3 |            ítéletnapig! - Később hallom ám, hogy az alapot is letették, sietek
  65 3 |                 beleásták! - Szinte tudtam, hogy ilyen feleletet kapok; hanem
  66 3 |                   is kíváncsi voltam tudni, hogy az öreget meddig táplálja
  67 3 |                 megvetették, azt is hittem, hogy a falakat is ráhúzzák; azért
  68 3 |                 ráhúzzák; azért eltökéltem, hogy amint a falak elkészülnek,
  69 3 |                     Gyurinak eszébe jutott, hogy Kulcsár Istvánnak neve napja
  70 3 |                    és vigyáznom kell rájuk, hogy komolyabb következése ne
  71 3 |                 azért csatlakozott hozzánk, hogy új bundát vegyen amint vett
  72 3 |                   amint vett is; hanem alig hogy hazahozták, valamelyiknek
  73 3 |                    bolondság jutott eszébe, hogy a nagy szőrű farkasbundát
  74 3 |                    igaz, de ezt már tudjuk, hogy milyen? hanem még nem tudjuk,
  75 3 |                  saját eszükre hagyni őket, hogy még több bolondot is tegyenek;
  76 3 |               tegyenek; vagy velük maradni, hogy néhány forintot oda is folyassanak,
  77 3 |                tennéd meg azt a barátságot, hogy minél előbb velem is elhitetnéd
  78 3 |                    ezt, különben jót állok, hogy valamelyik bolondot én verem
  79 3 |                   van, szívesen megmutatja, hogy nem fújja el a szél, s ha
  80 3 |                     az útból, - mondd neki, hogy azzal birkózzék meg, - higgy
  81 3 |                  kétségtelenül azt jelenti, hogy a mondottakat hiszi; aztán
  82 3 |                   alkalommal megmondhatjuk, hogy gróf Keglevich Miklóssal
  83 3 |                     Majdnem megfoghatatlan, hogy e szende arcú, csöndes vérű
  84 3 |                   boldogságáért úgy búsult, hogy nem egyszer könnyekre fakadt:
  85 3 |                annyi mentséget sem hagyott, hogy bizonyos szokásbeli tartózkodást
  86 3 |                    szinte meglátszék rajta, hogy esti hét óráig be nem megy
  87 3 |                 herceget üdvözölvén, várta, hogy előtte a színházba lépjen.~-
  88 3 |                 vannak; de nagyon szeretem, hogy ez idegeneket nem hoztam
  89 3 |                       Tehát, szabad hinnem, hogy Földváry Gábor alispánunk
  90 3 |                alispán lennék, azt akarnám, hogy Pest legyen a legelső vármegye;
  91 3 |                olyan munka, kegyelmes uram, hogy vagy a vármegye szöknék
  92 3 |                     azt meg nem szenvedném, hogy Pesten ilyen dűlt fészekbe
  93 3 |                 nyelvünket hallgatni. Azaz, hogy én még mást sem szenvednék
  94 3 |             szabadítana föl.~- Sőt kikérem, hogy annak idejében a bizalommal
  95 3 |                        tehát szabad hinnem, hogy Földváry alispánunk lesz?~-
  96 3 |                     a színfalak közé menni, hogy a sárga csizmás magyarokat
  97 3 |             meghitten integetnek egymásnak, hogy az idegen el nem hinné,
  98 3 |                     az idegen el nem hinné, hogy egy fővárosnak ezer érdek
  99 3 |              egymást; csak ők maguk tudják, hogy van köztük olyan valami
 100 3 |                   két forintos nagyon örül, hogy az öt garasos atyafiak is
 101 3 |                   könyökkel figyelmeztetik, hogy a két forintos hely mind
 102 3 |                    magán a mentét, anélkül, hogy szabó szomszédjára rá merné
 103 3 |                szomszédjára rá merné fogni, hogy a posztóból egy mellényre
 104 3 |                      a boldogság dagasztja, hogy még mennyi két forintos
 105 3 |               idegen rágalmazó megférhetne, hogy e nőt megrója midőn gyászában
 106 3 |            kérdéssel annyira magához vonta, hogy addig az anya Fáy Andráshoz
 107 3 |                   menekülni akar a nyűgtől, hogy a gyámleány mellé még egy
 108 3 |                annyi helyet is szűken adna, hogy fejükön egy kis koszorú
 109 3 |                     a tisztelt közönséghez, hogy minden magyar szabó és csizmadia
 110 3 |                    is úgy megindult, látva, hogy a szép özvegy mily keservesen
 111 3 |                 midőn Zrínyi Miklós meghal, hogy eszébe se jutott saját aranyos
 112 3 |                     volt annyi ékesszólása, hogy a gyámatyaság elfogadására
 113 3 |                      amit abból vett észre, hogy nagyon hasonlított azon
 114 3 |                     véghetetlenül megörült, hogy a sok malacot és pulykát
 115 3 |                 ki-ki olyan mellé húzódott, hogy vagy magát meg ne unja,
 116 3 |              férfiak külön váltak egyelőre, hogy öregéből elmondják egymásnak
 117 3 |               társaságban maradt, és várta, hogy Földváry Kulcsár Istvánt
 118 3 |                    kedves urambátyám, - jó, hogy maga ezt is kitalálta: hanem
 119 3 |                        Hanem előre kikötöm, hogy nevetni nem szabad, különben
 120 3 |                építhetne egy kis színházat, hogy néha napján mégis valamennyien
 121 3 |                   akkora szuszt vett előbb, hogy a meleget mind kiszítta,
 122 3 |                     fog a természetrajzból, hogy a nyúlnak is hét bőre van,
 123 3 |            színházban, hogyan fér be annyi, hogy a költség kikerüljön? A
 124 3 |                fizetsz. Bebizonyítja neked, hogy a színház nem magyarnak
 125 3 |               embereknek igen nagy hibájuk, hogy a legbolondabb állítást
 126 3 |                    gondja is nagyobb annál, hogy veled okoskodjék; tehát
 127 3 |                rossz vinkóját, hazudd neki, hogy a somlai e mellett elólálkodhatik,
 128 3 |                   ne kerüld házát, fogd rá, hogy atyádfia innét meg onnét, -
 129 3 |                   innét meg onnét, - mondd, hogy az öreg apja jót tett öreg
 130 3 |               mendikáns-diákká kell lenned, hogy akkora házat tudj építeni,
 131 3 |                  akkora házat tudj építeni, hogy a mestergerenda alatt az
 132 3 |                     és így nem kételkedett, hogy Kulcsár István ezen már
 133 3 |              kellett, amelyik legszélesebb, hogy ösztöne legyen keresztülugrani;
 134 3 |               mondottakból világosan látta, hogy ez méltó munka lenne: azért
 135 3 |               szigor volt; és nem kétkedve, hogy e láng elhamvadjon, azért
 136 3 |              hallgatott és csöndesen várta, hogy Földváry körül mindenki
 137 4 |                  nagy ezüstgombjai akkorák, hogy az ezüstmíves még mondva
 138 4 |                elvétette az ajtót?~Az igaz, hogy nem volt hivatalos, ámbár
 139 4 |                     ember nem hiába mondja, hogy az ilyen nótára nemcsak
 140 4 |                   váratlan vendégek, tudta, hogy a vén Biharinak elküldhetik
 141 4 |                    mintha még ő könyörögne, hogy ennyi derék magyar ember
 142 4 |                     egyéb dolga sincs, mint hogy nekünk hegedüljön.~Megállt
 143 4 |                    beszélt, olyan szomorút, hogy reszket az ujja bele, míg
 144 4 |                    fut végig minden hangon, hogy mindenkinek elmondjon valamit.~
 145 4 |              vendégek olyan kedvre gyúlnak, hogy majdnem egymás nyakába szaladnak.~
 146 4 |                   Jól esik a vén cigánynak, hogy nem kell tányér után nyúlni,
 147 4 |                    kell tányér után nyúlni, hogy egy-két bankjegyért sorra
 148 4 |                    vágyott azon becsületre, hogy a kezét ne csak akkor nyújtsa
 149 4 |                  egy életnek hosszán.~Érzi, hogy megindult, visszalépni nem
 150 4 |                      s olyan önfeledt lesz, hogy majdnem hangosan beszél,
 151 4 |               majdnem bosszantónak találja, hogy ím e percben olyan szerepre
 152 4 |                Földváry összeszedvén magát, hogy a szépasszonynak az ő udvariassága
 153 4 |                     oly gyámoltalan vagyok, hogy saját béreseimnek is könyörgök,
 154 4 |                     már akkor nem csodálom, hogy a béresek az ökröket egyedül
 155 4 |                 utánuk, mert nem nézhettem, hogy a gazemberek ingyen egyenek~-
 156 4 |                  nehezen azt a makacsságot, hogy kedves asszonykám másodszor
 157 4 |                  úgy mentette meg a lelket, hogy a testre is ráhúzogatott.~-
 158 4 |            csudálkozva, - én azt gondoltam, hogy már is nagyon beleavatkoztam
 159 4 |                 olyan nagy tekintélye volt, hogy később az utána következett
 160 4 |                     a keserűbbet, és látva, hogy a nő elpirult, és hirtelen
 161 4 |                    a nagyvilágban, anélkül, hogy azok ellen is nagy kifogás
 162 4 |                     miért házasodott meg?~- Hogy feleségem legyen.~- Értem
 163 4 |                    az igazmondóra tekintve, hogy az még arcán is meglássa
 164 4 |                 kerestem, be kell vallanom, hogy istenben boldogult férjemnek
 165 4 |                  férjemnek egy hibája volt: hogy engem túlságosan szeretett,
 166 4 |                   lehetek olyan engedelmes, hogy annyi parancsolást tanulhattam
 167 4 |                   nagy szívesség volt tőle, hogy pénzeim egy részét elhelyezte,
 168 4 |              pénzeim egy részét elhelyezte, hogy aggodalmaim ne legyenek.~-
 169 4 |                 végzi a beszédet:~- Tudtam, hogy rám semmi szükség sem lesz. ~
 170 4 |               hallod-e, gondolj ki valamit, hogy ezek a fiúk meg ne szökjenek. -
 171 4 |                   Pokolkői Vendel"-ben van, hogy az ördögnek is leköti magát
 172 4 |                  nagyon nem szerette volna, hogy György úrtól haragot vegyen
 173 4 |                minden tagja kötelezi magát, hogy nem haragszik; - ha pedig
 174 4 |                      újra fölemlítvén neki, hogy ez megbocsáthatlan vad tréfa.~-
 175 4 |                  itt azon kell gondolkodni, hogy valamiképp elejét vegyük
 176 4 |                    beszéljük rá Szentpálit, hogy Józsa Gyuri előtt ma titkolják
 177 4 |                      különben tőle kitelik, hogy még ma csinál olyant, melyen
 178 4 |                helybe Földváry, körülnézve, hogy valakit leljen, ki által
 179 4 |             oklevelét, melyben megfogadjuk, hogy sohasem haragszunk meg egymásra,
 180 4 |                   és mindjárt bebizonyítom, hogy a bolond embereknek is lehet
 181 4 |                Pálnak nyújtja a szerződést, hogy az tovább adja.~Józsa György
 182 4 |                  között nagy szüksége volt, hogy midőn szökni akaró vendége
 183 4 |                  ott úgy agyonneveti magát, hogy a szék is összetörik alatta;
 184 4 |                     a bolondot is megteszi, hogy saját házában a vendégágy
 185 4 |               magáét, és Bod Pált megbízza, hogy a dolgot ékesszólással előadván,
 186 4 |                     neki pedig lesz gondja, hogy minél előbb lúddá tegye
 187 4 |                  megkérte a házsártos urat, hogy az esteli végére hagyják
 188 4 |             hallgatta a beszédet, és látta, hogy a másik kettő nem győz eleget
 189 4 |                   itt szűkmarkú, nem méltó, hogy szóba álljunk vele! Minden
 190 4 |            legjobban, és szinte megmozdult, hogy neki is adjanak szerepet;
 191 4 |                 nagyon csiklandozta valami, hogy ezután talán jótékony célra
 192 4 |                   olyan modorban folytatta, hogy amannak lelke is dagadt
 193 4 |                  volna, nem győzte mondani, hogy a jó barátoknak milyen igazuk
 194 4 |                árult volna el egy szócskát, hogy a madarakat el ne rezzentse
 195 4 |                   meg tudna úgy haragítani, hogy legalább száz forintot fizettethetnének
 196 4 |                inkább, mert nem lehetetlen, hogy Földváry maholnap alispánul
 197 4 |                  mondja:~- Ha ön azt hiszi, hogy ez különcködés, fölhatalmazom,
 198 4 |                 különcködés, fölhatalmazom, hogy e véleményt nevemmel bárkinek
 199 4 |                     mégpedig olyan bölcsen, hogy ezek a törvények a magyar
 200 4 |                    csak tréfából se higgye, hogy e párbeszéd nem tartozik
 201 4 |           kihúzogatni, s az én dolgom lesz, hogy annak idejében csomóba húzzam,
 202 4 |               megelégedetten, mintha hinné, hogy valamennyi engedelmes birkája
 203 4 |                  kétéves tinónak tomporára, hogy az írástudó kitalálja belőlük,
 204 4 |                 írástudó kitalálja belőlük, hogy az a vadmarha Józsa György
 205 4 |                 harmadik határba érne vele, hogy ott valami írástudóval e
 206 4 |                   tagjai kötelezik magukat, hogy egymásra sohasem haragusznak
 207 4 |                    magyarul beszélnek majd, hogy pénzért sem beszélnek másképp,
 208 4 |                 elkiáltotta magát örömében, hogy ez van legelőször megfogva.~
 209 4 |                    meg! Kiált valamennyi, s hogy a dolognak törvényes alakja
 210 4 |                 csak jól vigyázz Pál öcsém, hogy új pipámat el ne törd; mert
 211 4 |                   öt forintot sem.~- Ejnye, hogy a bűne verje meg, melyik
 212 4 |                    ítéletét úgy indokolván, hogy a bunda kétszáz forint,
 213 4 |              pénztárnok úr, jót állok érte, hogy jó termésünk lesz, - fizet
 214 5 |                     szállni az a megszokás, hogy az alföldi magyar ember
 215 5 |               érdemes vendégek megkívánják, hogy a korcsmárosgazda velük
 216 5 |              megisszák. Azt is megkívánják, hogy némely napon ingyen vacsora
 217 5 |               kimondani, mennyire sajnálja, hogy mind a tizenöt elmegy; hanem
 218 5 |                   leölettem, azt gondolván, hogy kedves vendégeim vannak.~-
 219 5 |                        de mivel azt akarom, hogy velem a többi is itt maradjon,
 220 5 |                tenné meg azt a szívességet, hogy a házi szolgát rendelkezésemre
 221 5 |                   azon kemény meghagyással, hogy nekem vakon engedelmeskedjék -
 222 5 |                     tallér, ez annyit tesz, hogy mind a tied lesz, ha az
 223 5 |             tengelyét befűrészeled annyira, hogy amint a vendégfogadóból
 224 5 |                   György úr, előre nevetve, hogy a tisztelt társaságot majd
 225 5 |                  szobába nyitott, megtudni, hogy a szolgának hasznát lehet-e
 226 5 |            tekintetes Kulcsár István úrhoz, hogy estére egy kis vacsorára
 227 5 |                    korcsmáros visszasietve, hogy a vendéghívásról intézkedjék,
 228 5 |                  épületnek másik szárnyába, hogy a hátulsó lépcsőn kocsijához
 229 5 |              legalább önmagában dödögte el, hogy mért kapott hat ilyen nagy
 230 5 |                tallért? Kérdezkedik újra.~- Hogy hat kocsinak tengelyét befűrészeld
 231 5 |               György úrtól olyant kapsz ám, hogy az egész hátadon sem fér
 232 5 |                    uraknak eszük?~- Persze, hogy nincs, mikor én azt a munkát
 233 5 |                   is hadd legyen meg öröme, hogy a többit is megfizettesse,
 234 5 |              Aranysas"-ban kívánt ebédelni, hogy az egész társaság együtt
 235 5 |                látni óhajtván Józsa Gyurit, hogy a fizetés után nem duzzog-e
 236 5 |                kezet nyújtva, - mi újság?~- Hogy ma este még találkozni fogunk!
 237 5 |                   Aranysas"-ba, alig várva, hogy Józsa Gyurit lássa a tegnapi
 238 5 |                  csípett, ezzel tudósítván, hogy a munkát emberül végezte.~
 239 5 |                 tovább várni két óránál. És hogy előleges élvezete legyen,
 240 5 |                   az utcára, s akkor látja, hogy az egyetem sarkától az ujvilág-utcán
 241 5 |              szerént úgy intézvén a dolgot, hogy legutolsónak maradjon.~Midőn
 242 5 |                   Gyuri kitekintett, látta, hogy Szentpáli kocsija leghátul
 243 5 |                     a másik, - aztán mondd, hogy: sohase haragszol meg rám.~-
 244 5 |                    csókolj meg, - te mondd, hogy nem haragszol meg rám, hisz
 245 5 |                     mily elégedett a gazda, hogy a két süldőt nem kell fele
 246 5 |                    mindent kocsira hordott, hogy ebéd után az étteremből
 247 5 |              Keglevich Miklós sietni akart, hogy miatta senki se várakozzék.~-
 248 5 |             megrántván mentéjét oly erősen, hogy a gróf inkább a rándításnak
 249 5 |                    rendet tartott, kivévén, hogy indulás előtt már minden
 250 5 |                    ért rá megijedni, látva, hogy Józsa Gyuri nagyot röhög,
 251 5 |                 ülésből, és kocsisának int, hogy az egymás mellett féloldalt
 252 5 |             haladjon el, hátra is tekintve, hogy Szentpáli miként marad a
 253 5 |        fölszabadította, hirtelen nem tudva, hogy e lucskos tréfa, kinek agyából
 254 5 |                    azon ígérettel kiabálta, hogy megöli.~- Haragusztok? Kérdi
 255 5 |                  adjanak hálát az istennek, hogy ma eső esett; mert különben
 256 5 |              Törődött is azzal Józsi Gyuri, hogy megint fizetnie kell; hanem
 257 5 |                 megint fizetnie kell; hanem hogy hol van az a gazember, ki
 258 5 |                   Mit parancsoltam azért?~- Hogy tekintetes uram kocsiját,
 259 5 |                     egyik sem meri tagadni, hogy haragudott, mert a káromkodás
 260 5 |               fizettem; aztán mégsem tudom, hogy hát az én tengelyeimet ki
 261 5 |             valaminek, ne örülj fönnszóval, hogy más is meghallja, mint én.~
 262 5 |                    lelni azon körülményben, hogy mások is fizettek; de hogy
 263 5 |                  hogy mások is fizettek; de hogy Szentpáli nevessen az ő
 264 5 |        mindenféleképen gyötörte nagy fejét, hogy ezt illőn visszafizethesse.
 265 5 |                   akármikor, de érzékenyen, hogy ötvenkét vármegyébe szétmenjen
 266 5 |          kárpótlásul meg akarván kísérteni, hogy a többi engedelmeskedni
 267 5 |            hízelgett, és annyira szelídíté, hogy Szentpálinak öleléseit nemcsak
 268 5 |                odább kell fűznöm a tárgyat, hogy míg az "Aranysas" fogadós
 269 6 |                  egy pár.~Milyen szerencse, hogy falakat is építenek, így
 270 6 |                    aztán könnyű megösmerni, hogy az a bolond, aki a falnak
 271 6 |              elpusztíthatna, eszébe jutott, hogy van neki Pesten egy unokaöccse,
 272 6 |                   tehát izent a gazdájának, hogy kergesse az "Aranysas"-ba,
 273 6 |                    ba, hadd lássa legalább, hogy két esztendő alatt mennyit
 274 6 |                     méltónak a pénzhalmazt, hogy kézbe vegye; hanem a pipaszár
 275 6 |                   oly keményeket hortyogva, hogy midőn az unokaöcs bekopogott,
 276 6 |             Beléptekor mindjárt észrevette, hogy a bácsi alszik (nojsz, akkora
 277 6 |                     most úgy megbolondulna, hogy felét legalább zsebre markolná,
 278 6 |                   sem ösztönözte a bírvágy, hogy legalább megszámlálja, hány
 279 6 |                  fiú azzal bolondítá magát, hogy a bácsi azt a két garasost
 280 6 |                  hortyogott.~A fiú remélte, hogy ez a nagy zaj is fölébreszti,
 281 6 |                    mellénye sarkába varrja, hogy el ne költhesse; hanem minden
 282 6 |                 remény annyira eszét vette, hogy már majdnem közelről is
 283 6 |                     mindjárt visszaküldené, hogy még délelőtt megvehetné
 284 6 |              pénzösszeget, s ámbár gyanítá, hogy abból egy darab sem hiányzik,
 285 6 |                 bankjegyeket, szinte bánta, hogy - el nem lopták. Hogy ordítana
 286 6 |                bánta, hogy - el nem lopták. Hogy ordítana most az egész korhelykompánia,
 287 6 |                     őt pedig leszamaraznák, hogy ennyi pénzre nem tud vigyázni.
 288 6 |                      Oh, ne csudálkozzatok, hogy a hitnek mártírjai voltak
 289 6 |                 akad ember, csak az a baja, hogy nem akad gazember, ki őt
 290 6 |                    régen talpon állt, várta hogy a vendég után rá kerüljön
 291 6 |                     után rá kerüljön a sor, hogy a kézcsókolást elvégezhesse,
 292 6 |                     tolta hátulról az apja, hogy Józsa urabácsinak kezet
 293 6 |                 belekapaszkodott az apjába, hogy utóbb annak lába közé bújt,
 294 6 |                  csókolt kezet.~Alig várta, hogy Józsa Gyurinak kezét elkaphassa,
 295 6 |                     csak arra figyelmezett, hogy a vendégnek útjában ne legyen
 296 6 |                 halászott a bekecs ujjának, hogy a mit az urabácsinak szánt,
 297 6 |                   de a fiú addig vadászott, hogy a kéz mégis egyszer útba
 298 6 |          megérdemlett, ha tekintetbe veszi, hogy ezelőtt két évvel az apja
 299 6 |               mondám?~- A kolbász előtt meg hogy fogta be száját.~- Pedig
 300 6 |                    pénzedben van, valld be, hogy magad is azt akarod, hogy
 301 6 |                   hogy magad is azt akarod, hogy így fejeljék meg kedves
 302 6 |          bolondabbat, Miska.~- Attól félek, hogy el nem találod hinni.~-
 303 6 |               bolondokat beszélsz.~- Látod, hogy már hiszed amit mondok; -
 304 6 |                 másik.~- Aztán eszedbe jut, hogy mégis szép volna, ha ezt
 305 6 |             hasonlatosságából úgy kivedlik, hogy előbb hasonlít valami jött-ment
 306 6 |                Gyuri, - talán azt gondolod, hogy majd azért köpültetek vagy
 307 6 |                    vagy tizenöt esztendeig, hogy vajban füröszthessem; hanem
 308 6 |                  meghajszolta benne a vért, hogy szeretne elsülni; mert ez
 309 6 |                 Látom, - és nagy szerencse, hogy Bandi úrfi itt volt, különben
 310 6 |                szívósodjék meg a latyakban, hogy el ne vigye a szél, meg
 311 6 |                 ítélné neki az örökséget.~- Hogy meg ne hazudtolhass, íme
 312 6 |              elhiszek, Gyuri, csak azt nem, hogy Bandi úrfi a próbát kiállja;
 313 6 |               lágymeleg legény lesz belőle, hogy rétestésztának elnyújthatod.
 314 6 |                      mert hiszem és vallom, hogy a korhelykompánia előtt
 315 6 |          korhelykompánia előtt megbukik. És hogy nem bízom nevelési rendszeredben,
 316 6 |         rendszeredben, azt is írásban adom, hogy...~- Megállj! Kiáltja Józsa, -
 317 6 |              Kiáltja Józsa, - olyant mondj, hogy bolondnak tartson minden
 318 6 |                      még magad is!~- ...Sőt hogy még a harmadik ivadékom
 319 6 |                   Mondja örömtől reszketve, hogy Szentpálit így markába csíphette,
 320 6 |               ölelte, alig tudván megállni, hogy fönnszóval el ne kiáltsa:
 321 7 |            megsiratja a gazdát! Milyen kár, hogy vigasztalni nem tudja a
 322 7 |                asszony azt sem veszi észre, hogy a nyomok oly szokatlanul
 323 7 |                  ment a szokatlan irányban, hogy ütötte fejét a leásott karóba.
 324 7 |                   abból senki sem érti meg, hogy a kukoricának felét a kerítésen
 325 7 |               nótára, még az is eszébe jut, hogy nálánál nagyobb koldus is
 326 7 |                     oldalról előbbre rázza, hogy a fölöslegből másnak is
 327 7 |                   fejét megcsóválja, látva, hogy a négy keréken még az őszi
 328 7 |                   kerék, tudja a jó cseléd, hogy az özvegyasszony hízójának
 329 7 |                    vele, úgy is illő dolog, hogy a gazdát még a kerék is
 330 7 |                  nem hiszi a gonosz cseléd, hogy a föld majd elárulja, valamint
 331 7 |                   gondolkozik, aki elhiszi, hogy az életet híven rajzolni
 332 7 |                     után, azon nyugalommal, hogy a gyámoltalanságnak támasza
 333 7 |                 udvarban széthányva minden, hogy semmi se hasonlítson az
 334 7 |    kérdezősködhetnék, vagy még bizonyosabb, hogy még anyjánál is jobban sírna,
 335 7 |                 ideje; mert most látja meg, hogy valaki a kerítésnek karóját
 336 7 |              erélylyel mondá e néhány szót, hogy az erős kamasz jobban megijedt,
 337 7 |                  elmaradt; nem mondá nekik, hogy födetlen fővel ne álljanak
 338 7 |            mozdulatot oly méltósággal tevé, hogy a cselédek kisebb-nagyobb
 339 7 |            mértékben bűnösségüket gyaníták, hogy egy nyomon valamennyinek
 340 7 |                     cselédeire az ítéletet, hogy őket semmirekellőknek tartja.~
 341 7 |                  Még a vétek is megkívánja, hogy számot vessenek vele; a
 342 7 |                   zárják be bizonyos időre, hogy ne legyen bűnére többé gondja, -
 343 7 |                      Nem dühöng, nem ordít, hogy a szomszédok a kerítésre
 344 7 |             elkövetőt; s éppen ezért tudja, hogy becsületének foltja marad,
 345 7 |                nekik a lelkiismeret vádját: hogy valamennyit hitvány embernek
 346 7 |                     tudja megríkatni. Érzi, hogy a kötelesség olyan terheket
 347 7 |                    Na, csak ez kellett még, hogy a szolgáló tisztogasson
 348 7 |            vigyázott rá, mint szemefényére, hogy ló meg ne rúgja, vagy szarvasmarha
 349 7 |               szelíd állattal. Ígérte neki, hogy ezután gyakrabban látja,
 350 7 |                 abrakjáról gondoskodni fog, hogy panasza ne legyen; de ugyanezen
 351 7 |       megértettették a gondatlan cseléddel, hogy többet felénél neki mondott
 352 7 |               férficseléd szótalanul tűrte, hogy a dévaj leány félre söpörte
 353 7 |                    a legszélsőnek megsúgta, hogy egy hét múlva nótát csinálnak
 354 7 |                 ökrünk!~A béres azt mondja:~Hogy ha maga jóllakik;~Többre
 355 7 |                   vacsorára hívó cselédtől, hogy még nem érnek rá.~Vacsora
 356 7 |                  fogta őket, s alig várták, hogy kikotródhassanak a szobából,
 357 7 |                    béresek megvárták volna, hogy helyettük ő söpörje föl
 358 7 |                  barom, jóízűn esvén nekik, hogy a béres újra vakaróhoz nyúlt,
 359 7 |                     róluk.~Egyik sem hitte, hogy az asszonynak gondossága
 360 7 |                    nem látszik meg e házon, hogy ez özvegyasszony háza.~~
 361 8 |                   csöndes, oly üres minden, hogy hirtelenében azt hiszi:
 362 8 |                 legalább elég helyet talál, hogy leheveredhessék."~A Duna
 363 8 |                     lesbe állították volna, hogy a rónaságban jövőmenő vándort
 364 8 |                dudvás fészket vert magának, hogy amely kocsi belefordult
 365 8 |                   vagy récevadászó helynek? hogy annyi ideig birkóztak e
 366 8 |                legboldogabb, ha észrevette, hogy a Duna a solti részen odább
 367 8 |             egyetértők voltak; úgy annyira, hogy már csak a "Vendégríkató"
 368 8 |             fűzfákat lassankint kivagdalta, hogy ne legyen hova elhúzódni,
 369 8 |                 tíz-tizenkét fészket ásván, hogy a vadat jobban megbújhassák.
 370 8 |                     ásó- és kapával eljőni, hogy új helyet kaparjon magának,
 371 8 |                  lassankint úgy fölbőszült, hogy a megszorult paksi vendégeknek
 372 8 |                     is nagyobb lévén annál, hogy vendéget is várjon; kivált
 373 8 |                   földhöz vágta a gondolat, hogy a csárdába parancsolni jő
 374 8 |                   mellől.~Régen észrevette, hogy a töltésen kocsi közeledik,
 375 8 |                     tornácoszlop megérezte, hogy a gazdát löködi valami belülről;
 376 8 |                      csak mi tudhatjuk azt, hogy a gazda messziről megismeri
 377 8 |                régen belakatolta volna már, hogy a paksi ember messziről
 378 8 |                 ember messziről észrevegye: hogy a kaput akkor is beteszi
 379 8 |                     orra irányába fektetve, hogy más nézni valója is legyen;
 380 8 |                 nejét inkább Pakson hagyta, hogy sürgetősebb teendőit elvégezze
 381 8 |                    úgy szándékozott vissza, hogy majd az asszonyt is meghozza.~
 382 8 |                     úton is úgy megéheztem, hogy még az elevent is megeszem:
 383 8 |                     No még csak az kellene, hogy kenyerünk se legyen. - Dörmög
 384 8 |                     gazda, mit sem törődve, hogy a másik hallja.~- Hát egy
 385 8 |                 százával is.~- Utóbb kisül, hogy pulykák is vannak.~- Negyven
 386 8 |                   úgy toldja meg az árát, a hogy kigyelmednek tetszik: a
 387 8 |             kapcaszárban?~- Tett kend bele, hogy tőlem kérdi?~- Vettem ki,
 388 8 |             kiáltott be az ablakon a zsidó, hogy bemenjen kend a pénzzel.~-
 389 8 |                lesem, úgy elöntetik vízzel, hogy a piócák többet parancsolnak
 390 8 |                   keservesen jutván eszébe, hogy ezt a csárdát a zsidótól
 391 8 |                    azt a csibét, nem látod, hogy paksinak lesz, köszönje
 392 8 |           kukorikolja magát; hanem fogadom, hogy még ötven esztendő múlva
 393 8 |                   sietteté a dolgot, látva, hogy a gazda türelmetlenkedik,
 394 8 |                 határozottan mondá a gazda, hogy a vendég sem a számon, sem
 395 8 |                garas híja sem lesz, uram.~- Hogy hívják ezt a csárdát? -
 396 8 |                    is azt mondom, gazduram, hogy ha eddig tréfából hívták
 397 8 |                 volna odább. Nem mondhatja, hogy a kocsist hajánál fogva
 398 8 |                    Földváry hazáig nevette, hogy ötven forintos csibét etettek
 399 8 |                   hanem egyúttal megfogadá, hogy ilyen étlapról nem eszik
 400 8 |                  mennie, szinte mosolygott, hogy ha a csárda mellett kinn
 401 8 |                dolgait odahaza, befogatott, hogy Paksra induljon; tehát újra
 402 8 |                     újra megjegyzi magának, hogy a "Vendégríkató"-ba nem
 403 8 |                     elég emlékezetes levén, hogy egy csibéért ötven forintot
 404 8 |                    vendég bíztatá kocsisát, hogy minél előbb Paksra érhessenek,
 405 8 |                    előbb Paksra érhessenek, hogy a lovaknak idejük legyen
 406 8 |                leugrott a térdig érő sárba, hogy a legjobb kiszállóhelyet
 407 8 |            megmutassa, és ugyancsak állítá, hogy: "Isten hozta a tekintetes
 408 8 |                     s olyan lármát csapott, hogy az asszony miért nem jő
 409 8 |                 becsületes embereket lát! - hogy Földváryt ez a kedves előzékenység
 410 8 |                     annyira előzékeny volt, hogy még ahova deszka nem jutott,
 411 8 |                   inkább irtózott Földváry, hogy ahol egy csibe ötven forint,
 412 8 |                 forintért árul: megérdemli, hogy előzékenységgel viseltessenek
 413 8 |                    tudta Földváry megfogni, hogy a múltkor a legszebb napos
 414 8 |               Földváry kétségtelenül látta, hogy éjszakára is szerencsések
 415 8 |                  megevett este egy pulykát.~Hogy örültek a nők Földvárynak
 416 8 |            Földvárynak étvágyán, bíztatták, hogy még egyet süttessenek meg,
 417 8 |                     Mi annyit jelenthetett, hogy ha egy csibe volt ötven
 418 8 |                elmondva temérdek részletet, hogy a paksiak már mennyire kitolták
 419 8 |                  ingerültségét, hozzátevén, hogy már neki rég megizenték,
 420 8 |                    már neki rég megizenték, hogy negyven hold földjéből úgy
 421 8 |                forintos csibét, észrevette, hogy a "Vendégríkató"-nak nagy
 422 8 |               különc emberre, s elgondolva, hogy egy jóravaló hóolvadás végképp
 423 8 |             szolgálván szemének nyugpontul, hogy oldalt ne kelljen tekinteni.~-
 424 8 |                    Éppen azért csodálkozom, hogy most ennyi sokért semmit,
 425 8 |                 hiába fogták rám a paksiak, hogy ez a "Vendégríkató." - Most
 426 8 |                     de csak nem kívánhatom, hogy ennyied magammal pusztítsam.~-
 427 8 |              megvillant agyában a gondolat, hogy e posványt kipusztítja,
 428 8 |                 mintha önkéntelenül érezné, hogy eljő még az idő, mikor itt
 429 9 |              civakodást úgy végighallgatni, hogy amin mások évekig húzkodták
 430 9 |                     perc alatt úgy elossza, hogy mindeniknek a maga része
 431 9 |                  gazdagot úgy elválasztani, hogy egyiknek ujját, másiknak
 432 9 |                 olyan változatos szerepkör, hogy tizenkét tagból álló komédiás
 433 9 |                      s akkor is megkívánná, hogy a néző az első helyen egy
 434 9 |                 angol hírlap mondott, azaz: hogy ötven font!~Nem hagyott
 435 9 |                    azonban előre mondhatom, hogy Földváryt meg nem sétáltatja
 436 9 |                   meg nem sétáltatja senki, hogy egy tarka malac után hat
 437 9 |                     meg, s első dolga volt, hogy a panaszos embernek semmi
 438 9 |                   kusztorával mappázván ki, hogy ő majd hol áll meg a főbíróval
 439 9 |             Földváry olyan közel áll hozzá, hogy ő a fal miatt nem mehet
 440 9 |                  olyan furcsa kérdést tesz, hogy míg a feleletet kigondolná,
 441 9 |              köhinteni is kell egyet. Érzi, hogy kifordították a subából,
 442 9 |                   oly meztelenül kérik elő, hogy a sok mindenféle cafrang
 443 9 |           mindenféle cafrang lemarad, pedig hogy tetszett neki az a sok sallang,
 444 9 |                   neki akarván düleszkedni, hogy a fenekéről meríthessen, -
 445 9 |              állhatom ki, s elfáradtam ide, hogy elmondjam a tekintetes főbíró
 446 9 |                minthogy maga is azt mondja, hogy a maga története igen hosszú,
 447 9 |                   dűlő melletti tolvajútra, hogy ott kénye-kedve szerint
 448 9 |                  most már nem arra gondolt, hogy mit mondjon, hanem mit kérdeznek
 449 9 |                mégis hamarább vége lesz. És hogy a példa hatott, kitetszik
 450 9 |                    hatott, kitetszik abból, hogy az özvegyasszony használván
 451 9 |            eljárásnak, és észre sem vették, hogy a főbíró azért várakoztatja
 452 9 |                azért várakoztatja meg őket, hogy rájuk is ragadjon valami,
 453 9 |                    ugat, tökéletesen hiszi, hogy neki azzal okvetetlenül
 454 9 |             dagasztotta őket az a becsület, hogy Földváry úr kezet fogott
 455 9 |                velük. Ő pedig nyugodt volt, hogy minden csavargót nem szalasztanak
 456 9 |                 mindenik megerőlteti magát, hogy a mit a maga fejéből kikotorhat
 457 9 |                     meg Földváry, gyanítva, hogy a szokatlan vendég nem tévesztette
 458 9 |                     tévesztette el az utat, hogy csak véletlenből jött volna
 459 9 |                   úgy-e? Gyanítja Földváry, hogy a főtiszt küldött farkasképpen
 460 9 |           meghallani.~- Éppen azért jöttem, hogy a tekintetes úrnak is megmondjam,
 461 9 |                  nevében meg is nyugtassam, hogy ő hercegsége az egészből
 462 9 |                 Földváry, - s azt is tudom, hogy a herceg ott rövidebbet
 463 9 |                    Vagy azon esetet vegyük, hogy a herceg akarná ugyan, de
 464 9 |                   szerint, mit sem törődve, hogy a herceget tönkre verik.~-
 465 9 |                  azt hiszi a tekintetes úr, hogy ezen kötelezvények...~- ...
 466 9 |               Mondja Földváry olyan tűzzel, hogy a másik nagyon csodálkozott.~-
 467 9 |                 igen hangosan, éppen azért, hogy ő hercegsége is meghallja.~-
 468 9 |                 megnyomva, és bizton várva, hogy Földváry mindjárt a falhoz
 469 9 |              mondanám, föltévén még azt is, hogy a tudósító az én okaimat
 470 9 |               okaimat is elmondá.~- Persze, hogy okokat is mondott, - de
 471 9 |               mondanám meg ő hercegségének, hogy Földváry valóban azt mondta;
 472 9 |                     mond, nem azért mondja, hogy valaki gyöngédtelenül nyelvére
 473 9 |                 vele.~- Tehát ön azt hiszi, hogy én most csak kénytelenségből
 474 9 |                 megmondani ő hercegségének, hogy én goromba ember vagyok,
 475 9 |                  állok; - mert eljő az idő, hogy ő hercegsége ugyanezen szavakért
 476 9 |                      Éppen mert azt hiszem, hogy ő hercegségét csak így menthetjük
 477 9 |                     most már elérte célját, hogy nyilatkozatát a herceg is
 478 9 |            nyilatkozatát a herceg is tudja, hogy arra mi szüksége volt, a
 479 9 |                     az ember, mintha tudná, hogy annyi ezer ember közül csak
 480 9 |                     félek, tekintetes uram, hogy mire észreveszem: a harcsa
 481 9 |                     meg, ki nem szokta meg, hogy ilyen két kézzel fogják
 482 9 |                      biztos kilátása lévén, hogy ez ügy eltarthat körülbelül
 483 9 |                    beelégedett volna azzal, hogy ennyi bolond emberrel végezni
 484 9 |                     esnék a jó ebédnek, nem hogy még ebéd előtt nyolcvan
 485 10|                addig jelentgette az ebédet, hogy Földváryn kifogott, egyszer
 486 10|                 annál jobb. Újra elmondják, hogy Józsa Gyuri bundáját megborotválták,
 487 10|            megfőzette. Még senki sem tudja, hogy mi lesz belőle? kivévén,
 488 10|                    mi lesz belőle? kivévén, hogy a csárdást rögtön elkergeti,
 489 10|                  elkergeti, amint megtudja, hogy az főzette meg. Az egész
 490 10|                  asztalra, az élők örülnek, hogy élnek, a nóta nem búsabb,
 491 10|                    élet, s oly bizonytalan, hogy nem tudhatja, mikor hívják
 492 10|                   soha vissza nem eresztik; hogy holta után ne csak addig
 493 10|                    azt a nagy adósságot. És hogy erénye és gyöngesége szépen
 494 10|             pipaszobába, ott határozták el, hogy elmennek Szentpálinéhoz,
 495 10|                elúszott és mindenik érezte, hogy e földön boldogságot szeretne
 496 10|              fokozottabbá tette azon tudat, hogy egy magyar nemes mindezt
 497 10|                    összefutnak a csodájára, hogy valamelyiknek mégis eszébe
 498 10|               álmában nem megvetendő példa, hogy hét kövér tehenet látott;
 499 10|                  mégpedig azon gondolattal, hogy valaki tréfából se menjen
 500 10|                 teszik; csak arra vigyázok, hogy a lúd meg ne gebedjen kölcsönvevő