Chapter
1 3 | ember ebben az időben is mindjárt azzal állt elő, hogy minek
2 3 | minduntalan bebotlik valaki, s mindjárt azt kérdi: mért haragszom?~-
3 3 | az öreg? Várj csak, most mindjárt elmondom. Az öreg, tudod,
4 4 | elkérették Orbán uram süvegét, mindjárt engedelmeskedett az egész
5 4 | Nevemet, édes Gáborom, - és mindjárt bebizonyítom, hogy a bolond
6 4 | haragszol, kedves cimborám, - mindjárt megmondjuk, mit fizetsz
7 5 | Magam is kíváncsi vagyok.~- Mindjárt megtudom a dolgot; tehát
8 5 | tartott, s az egyetem1 sarkán mindjárt a sarokról átvágott az "
9 5 | lépcsőkön fölérve.~- Ebéd után mindjárt, a kocsisok éppen most laktak
10 5 | ebéd után az étteremből mindjárt a kocsira rakodhassanak.~
11 5 | Elárult a gazember, de most mindjárt megfojtom.~- Hadd éljen,
12 6 | szobájába lépett.~Beléptekor mindjárt észrevette, hogy a bácsi
13 6 | százféleképp gyötörte, vajon mindjárt odaadja-e a bácsi, vagy
14 6 | mikor kezet csókol: bárcsak mindjárt visszaküldené, hogy még
15 6 | védi.~Valaki kopogatott; de mindjárt be is lépett, s a bámuló
16 6 | elvörösödve a Bandi szóra, és mindjárt helyreigazítva a régi nevet,
17 6 | inkább táltsd el a szádat, mindjárt hozatok egy rőföt.~- Kedves
18 6 | gazdádat Bandi öcsém; de mindjárt! Parancsolja a fiúnak, s
19 8 | vendégríkató" csárda.~Pesten alól mindjárt elkezdődik az egyenes föld,
20 9 | bírópálcát messziről meglátva, mindjárt ugat, tökéletesen hiszi,
21 9 | bizton várva, hogy Földváry mindjárt a falhoz esik ijedtében,
22 10| hátha lopott pénz az?~- Mindjárt lenne barátom, mihelyest
23 10| kapartad elő a pénzt?~- Mindjárt megmondom! - felel Fáy András
24 10| egy kis vedlett bélésszőrt mindjárt marokkal lekapart a bekecsekről,
25 10| hogy a tekintetes asszony mindjárt bejő, csak a süldőket ment
26 12| húzzátok meg a csöngetyűt, mindjárt bejő a cseléd. - Aztán megint
27 12| midőn az ágyat elhagyta. Mindjárt eszébe jutott a két diáknak
28 13| végett, gróf Keglevich Miklós mindjárt elállta az utat, két hajdú
29 14| rátámaszkodjék a bíró, hanem, a mint mindjárt meglátjuk, a pálca is rátámaszkodott
30 14| mert a ki szólni akart, mindjárt orra elé tolták a nagy ív
31 14| csak vízivó ember vagyok, mindjárt valami okosat mondok, amiből
32 14| asztalra.~- Én is itt leszek mindjárt, - mondja a gróf, kihozván
33 15| Bemenvén a házigazdához, mindjárt a két szökevényt kérdezte,
34 15| agyafúrtságot mondanak, mindjárt azt hiszed, hogy terólad
35 15| tehát szobádba, majd én mindjárt beszélgetek vele.~Elment
36 16| terembe, diákokat lesni.~Mindjárt észrevette, hogy Endre hiányzik
37 17| szájjal menne végig az utcán, mindjárt utána futna, és még jobban
38 17| egy láthatlan fütykössel mindjárt végig verje.~- Na, ha valamennyi
39 19| maga is hozzá szóljon.~- Mindjárt megdicsérném önt, ha tudnám,
40 20| állva, s a legelső vendég mindjárt köszönté a gazdát:~- Jó
41 20| volna is, aki férfi.~Az első mindjárt benyitott, és a szűk világosságú
42 20| van egy ürüm is odakinn, mindjárt főbe verem, aztán lesz egy
43 21| kedves Bujanovics most mindjárt tisztában leszünk, és csak
44 22| nem ütötte a guta.~A gróf mindjárt gyanította, hogy Józsa az
45 22| szót, István, várjon kend, mindjárt kendre kerül a sor megint.~
46 23| elfáradt, hogy az ajtón kívül mindjárt hanyatt feküdt. Így mérte
47 23| parancsolja a tekintetes úr, mindjárt elhozzák ízibe, úgy megijedt
48 23| alispán, a székre tolván mindjárt a legelsőt, szivart nyújtván
49 23| uraknak, ha nem kívánnak mindjárt készpénzt, - sőt azt is
50 23| parancsolni méltóztatik, vagy mindjárt.~- Tudtam, hogy nekem becsületes
51 23| tekintetes uram, akkor mindjárt beszéljünk nagyban.~- Példának
52 24| meg, ha azt mondja, hogy mindjárt meghalok.~- Ha parancsolja
53 24| hogy eszébe sem jutott mindjárt a baj. Szemei kinyíltak,
54 26| kivihetetlen: elfogadom. ~Földváry mindjárt megtudta a furcsa föltételt,
55 26| néhány száz öl követ, aztán mindjárt könnyebben építünk.~- És
56 26| én azt: adj uramisten: de mindjárt.~Az eddig hallgatag fiatalság
57 26| utána mondá a vég-szót: de mindjárt! Helmeczy apró tatár szemeivel
58 26| sem látott, minden hang a "mindjárt"-ot ismétli. Hasztalan a
59 26| várt, nem késett: elhozta mindjárt.~Ó, magyarok, mikor lesz
60 27| azok, csak akarnunk kell, mindjárt megvan a vármegye.~- Akkor
61 27| vigyáznom, az asszonyok mindjárt nagy lármát ütnek, ha a
62 27| kifizetni, mert az asszonypénzt mindjárt visszakérik.~Földváryné
63 28| megtanítom én őket várakozni mindjárt, kurta vasra valamennyit,
64 29| nem jőne vele szemközt.~Mindjárt megösmerte az első kocsin
65 29| kérdezhetted volna legelőször, - mindjárt megmondtam volna, hogy Szentpáli...~-
66 29| ült a háziúr mellett, és mindjárt azzal kezdé a beszélgetést
67 30| szokás; a hiányok mellé mindjárt odamondta a jó lelkű figyelő
68 31| érkezett levél, ha kívánja, mindjárt szállására viszi.~- Fölbontotta
69 32| vállalatnak élére állok? Mindjárt megmondom. Már, úgy emlékszem,
|