Chapter
1 6 | öcsém?~- Igenis, én vagyok - Endre! Felel a fiú elvörösödve
2 6 | Ilyen preceptor, mint Endre öcséd, téged is megtanít
3 6 | alázatosan elmászkálsz utána, Endre öcsédtől a kézcsókolást
4 16| összeveszik a kecskemétiekkel.~Endre néhány hét alatt eltanulta
5 16| mészfolyadékot.~E látványt Endre is meglehetős közelről nézte,
6 16| neki bátorodott, és mielőtt Endre megfoghatta volna a hosszú
7 16| tehát szétfutottak, csak Endre maradt a cigányfiú mellett,
8 16| érzék a kollegium falát.~Endre észrevette a társak bánkódását,
9 16| majd mit mond? tudniillik, Endre kéredzkedett be a küldöttséghez,
10 16| ártatlan lévén, mind elszaladt.~Endre alig tudta kinyögni ez okoskodást,
11 16| fiút. ~Folyt az esztendő, Endre magába szedte a tudományt,
12 16| Mindjárt észrevette, hogy Endre hiányzik s a mi több, azt
13 18| neked, - beszéli Földváry, - Endre van ott, Józsa Gyurinak
14 19| leányával, harmadiknak pedig Endre, eszébe sem jutván, hogy
15 19| a fáradságot, - mondja, Endre, egy csomó bankjegyet csúsztatván
16 19| szellemi vakoknak házat emelni?~Endre óvakodott láttatni magát
17 19| fölügyelője kétszer is volt nála, Endre az előleges jelentést készíté
18 19| rég várnak, a mellékajtón Endre lép be, s nem sokára ugyanazon
19 19| Szentpáliék hoztak, egyet Endre, s a három tisztelő fölkelt
20 19| jő.~- Hölgyeim! - mondja Endre a koszorúk átnyújtása után, -
21 19| ha azt írja Bod Pál, hogy Endre nem eresztette be a városi
22 19| szemeim világát elvesztém.~- Endre!... szólalt föl Szentpáliné
23 19| boldogságtól, kérem el ne áruljanak Endre úrfi előtt; de nem tudom
24 19| Szentpáliné.~- Engem keres Endre úrfi! Mondja magyarázatul
25 20| legalább letöri a gyürkét. Endre öccsét haza rendelte, kiszabván
26 21| takarékpénztár-féle kelés Endre reménybeli tőkéjével, s
27 22| köztünk különb cimbora, mint Endre.~- S ha kiállja a fiú a
28 23| gyámleány jut eszébe, valamint Endre, de itt már erőt fog Földváryn
29 24| azt, amit ellene vétettem?~Endre bejött, persze nem gyaníthatá,
30 24| magamat védelmezni!) Gondolja Endre, beszélni hagyván a beteget.~-
31 24| Endréhez intézé a szót: Endre, látja ön sógorom küzdelmét?
32 24| férjet szerzek, itt van Endre, - ennél becsületesebb embert
33 24| család legnagyobb adóssága.~Endre kezet csókolt az anyának,
34 24| járhasson.~- Orvos úr! - mondja Endre Lippaynak - én tudom, minő
35 26| ezt is jó lesz tudni.~- Endre nincs köztük?~- Nincs, de
36 26| Földváry már annyit küzdött.~Endre még ez estély alatt megtudta
37 26| volt saját jövendőjével.~- Endre! Megbocsát, ha szabadságommal
38 26| kapu felé viszi, honnét Endre siet elő, s a küzködő színészeket
39 26| huszonötödmagával ült együtt Endre a "Vadászkürt"-ben, a cigány
40 26| bornak, nem is búsultak ám.~- Endre, - kérdi a legszájasabb
41 26| gróf, akkor abba járunk.~- Endre!... neheztel a másik, te
42 26| az ellenvéleményesekből.~Endre kezében tartá a poharat,
43 26| is kell? - viszont kérdi Endre, - nem tudjátok, hogy vízivó
44 26| sírásók! - köszönti őket Endre szomorún, majd ha be lesz
45 26| gyűlésen eldöntik a dolgot.~Endre nem vigyázott a súgdozásra,
46 26| hozott egy barna üveget, Endre elé tette, s a búcsúpoharat
47 26| s egyet-egyet fölkülde Endre a megrendelt szobákba, hogy
48 26| vizet.~Hullott a legénység, Endre, mint valami betegápoló,
49 26| hallja. Ekkor mind elbámult, Endre győztesen mondja:~- Éljen
50 26| megnyittatni a színházat.~- Endre. Augusztus 22-dikén nyitják
51 27| nálam néhány ezer forint Endre pénzéből; ha az nem elég:
52 27| értesíté Földváryt, hogy Endre letévén az ügyvédi vizsgát,
53 27| embernek kell lenni, nehogy Endre ellen legyen, tudsz ilyen
54 28| hírek megfutották a várost, Endre a menyegző napját odább
55 28| megszomorodott.~- Búsulsz, Endre? - mondja a fiúnak, mikor
56 28| ki Szilvásra ment, hogy Endre próbatétén advocatus diaboli
57 28| nagy hazafi erős mondásait.~Endre is jókor megérkezett a bácsi
58 28| félkörben ül a teremben, Endre az ablakmélyedésben ült
59 28| kórházig. Ez a magyarázat!~Endre reszketett, akár gyöngének,
60 28| melyet Földváryn kívül csak Endre ösmer meg a teremben.~Nem
61 28| mit tett ön érettem?~- Endre, én itt nem vagyok alispán, -
62 29| ismét szavát adta, hogy Endre hatalmasan győzött, a szavaknak
63 29| boldog ember, mint ma.~- Endre megérdemli, hogy valamennyien
64 30| Szentpáli.~Az esküvő után Endre karjára vette menyasszonyát,
65 30| sugaraktól; mégis megösmeri Endre az elébe lépő fiút.~- Te
66 33| Maradhatunk tovább? kérdi Endre.~- Itt kell maradnotok,
|