Chapter

 1 1 |     Üdvözítő tette.~És lássátok, ő isten fia volt, mégis voltak kritikusai,
 2 3 |           Pest, Pilis és Zsolt) ha isten igazában elkiáltaná magát,
 3 3 |     bolondoknak is vegyük hasznát. Isten veled.~- De ma még találkozunk?~-
 4 4 |            melynek szolgálatára az isten egy külön nemzetséget teremtett,
 5 4 |          is mondok.~- Áldja meg az isten...~- Nem pénzért cselekszem, -
 6 5 |    tengelyét befűrészeld szamár.~- Isten úgyse azért kaptam.~- Hanem
 7 5 |     röhögve.~- Nohát végezd el, te isten szamara; mert eljár az idő,
 8 5 |           vagy nem látjuk egymást, isten velünk.~Elváltak. Keglevich
 9 5 |         szólítván a gazdát.~- A jó isten majd csak megint visszavezérli
10 6 |    Fokhagymás kalbász?~- Ments meg isten! Ijed föl a gyerek, fejtakaróját
11 7 |       választott: a kerítésen át - Isten velünk!~A meglepett cselédek
12 8 |           ugyancsak állítá, hogy: "Isten hozta a tekintetes urat
13 8 |            szót vesztegetni; azért isten úgyse úgy lesz, ahogy én
14 8 |        erkölcsöt, mibe újat oltani isten ellen való vétek volna,
15 8 |           tekintetes uram.~- Tehát isten velünk, - búcsúzik Földváry.~-
16 9 |      legutolsó embernek gondolnám. Isten velünk!~Búcsúzóra megint
17 9 |        mikor nem is vélik.~- Ments isten, inkább dőljön össze ötven
18 10|          embereket is teremtett az isten! Okoskodik az asszony.~-
19 10|            gyámapai gondom. - Adná isten, hogy azt a fél bolondot
20 11|         uram, - és ha már elért az Isten haragja, mutasson rajtam
21 11|         vármegyéig meg sem áll. Az isten elég hatalmas arra, hogy
22 11| szerencsétlen a romok közé szorul. Isten velünk.~A csárdás nem tudott
23 11|    láthatom; de azért áldja meg az isten! Mondja megeresztve a lovat,
24 11|       üresebb legyen a tér, hahogy isten csudát tenne, s egyik ősünk
25 11|          rendében kevesellettem az isten bölcsességét, - elloptam
26 13|        gazdája, - hát még mikor az isten véghetetlen hatalmának ragyogó
27 13|      sétálgatni indultak.~- Fogadj isten! lőn reá a válasz.~- Meddig
28 14|     gyermekeinek vélte őket, kiket isten az ő gondjára bízott; s
29 14|       Szilváson fölvenni; de ments isten délelőtt. Az emberek délelőtt
30 14|          szeretettel, - ámbár mind isten házába való mondás, és látszik
31 15|   színészből faragni; de ments meg isten hogy valamelyik odahagyja
32 15|         hálámon kívül áldja meg az Isten.~Katona nem tehette le a
33 16|           mondani:~- Gyermekem, az isten szerelméért, - azt nem szabad
34 18|            mert azt hiszi, hogy az isten is gyönyörködik abban, a
35 18|    kigondolva, legalább látja a jó isten, hogy az ember a rábízott
36 18|       minek annyi? Légy okosabb az isten bölcsességénél, pusztíts
37 18|           hogy ostobák vagytok! Az isten véghetetlen kegyelmű! Mily
38 18|            korhelykompánia!~- Adja isten! Gábor, pedig meglátod,
39 19|               s nekem megbocsát az isten, hogy tilalmát megszegém;
40 20|       hanem hogy vele is tegyen az isten csodát, az asszony megsúgta
41 20|    napszámosnak, és a kis fiút, ha isten megtartja, fölviszi magával.~
42 21|            a tekintetes úr; bizony isten nagy szükségem volna rá;
43 21|            kap a szóba Földváry, - isten úgy segéljen, nem hogy hatos
44 21|          egykor megengedi élnem az isten, hogy éppen azért lesz mások
45 22|          akarná: ne nekem add meg, isten, azt, mit elvettél tőlem;
46 22|          vádja alól, tisztán állni Isten előtt azon vádtól, hogy
47 22|        nyugalomra, s ha megadta az isten azt a kettőt, mit oly régóta
48 23|    áldozatul szánván a legelsőt.~- Isten hozta az urakat! - Mondja
49 23|        hogy nem érti, pedig bizony isten egyik sem értette. Bajos
50 23|          küzdelem. E kényes kérdés isten kezében van, s ott az alispán
51 24|            hagyván a beteget.~- Ha isten életem világát ily hamar
52 25|           engem, magam is nevetek. Isten úgyse igaz!~- A mint akarod,
53 25|            a körülményre, addig is isten áldja meg kendet. Enni,
54 26|            összekötve marad. És ha isten győzelmet ad, jó fiúk, leszedem
55 26|     találjuk tolni a falat.~- Adja isten, hogy széttoljuk; akkor
56 26|        most is azt kérem: adj uram isten egy kis menedéket szegény
57 27|           fél-koldusmódon és félig isten kegyelméből, majd megtanítanám
58 27|           mondá, csak gondolta. Az isten a gondolatokba is belát,
59 29|    megharagítani, hadd fizessen.~- Isten úgyse jó lesz!... kiált
60 31|         vakoknak saját házuk lesz! Isten hírével, elmehet az úr.~
61 33|  váratlanul nyitott be hozzájuk.~- Isten hozott, Gábor! Üdvözlé valamennyi.~-
62 33|  ilyenekhez; tekintetes uram, - az isten is hat nap alatt teremtette
63 33|      százados gyalázatnak.~- Ments isten, hogy e munkába kapjunk, -
64 33|            lássa meg kend, hogy az isten nem marad adósa senkinek;
65 33|       fordul: igaz! hatalmas úr az isten, hanem én tudom azt, hogy: