Chapter
1 1 | Üdvözítőnk ötezer hallgatója. És szegény író volna az, ki észre nem
2 2 | Ilyen házat csináltak a szegény táblabírók.~3-szor. Még
3 3 | alkalmas ríkatódarab volt, s a szegény magyar színész házról házra
4 4 | adhat meg: legyen gyámja szegény gyermekemnek, nekem pedig
5 4 | útba az eltévedt jószágot a szegény legény, mire a harmadik
6 5 | megfojtom.~- Hadd éljen, szegény pára, - védi amaz, magához
7 7 | ez mind nem jut eszébe a szegény asszonynak, s az a hízósüldő
8 7 | búsuljon, az is soványkodjék.~Szegény özvegyasszony!~Négyökrös
9 7 | égre fölsóhajtva mondja:~Szegény özvegyasszony!~Még a földje
10 7 | mondja még elég hallhatólag:~Szegény özvegyasszony!~Folytathatnám
11 7 | elfeledkezett rólad, abrakod sincs, szegény állat! - mondja a jászolba
12 7 | kidülledő csípejére akasztá.~- Szegény Pajkos! mondja az ökörnek,
13 9 | meríthessen, - az ilyen szegény özvegyasszony, mint én,
14 10| érkezőket meg nem ugatják. Szegény párák, az elhunyt gazdát
15 10| fejére, - nézd, mit vett e szegény asszonynak,... Grassalkovich-kötelezvényeket.~
16 10| csomót - meg ne ijesszük e szegény asszonyt, meggyűlik ugyan
17 11| odamenet azt láttam, hogy szegény feleségem az istállóból
18 11| hazudtolják.~Elképzelem szegény sógorasszonyom keserves
19 12| megszalasztják. A kollégium is nagyon szegény, azért fogják az embert.
20 12| komédiában király valék.~- Szegény koldus! mondja nevetve a
21 12| orcáján, jeléül, hogy a szegény magyar komédiás azt a szerepet
22 13| Három földönfutó.~Szegény csárdás búsan nézett végig
23 13| hasalnak előtte, pedig bizony szegény ember nézi, - a "Vendégríkató"-
24 13| Tűrt, fáradt, nélkülözött szegény, a lelkesebb úgy is tudta,
25 14| gróf:~- Mit bőgtök, adok én szegény páráknak enni, míg Szilváson
26 14| előparancsolva a bandát. Szegény pára sohasem volt ilyen
27 14| égi dicsőségbe.~Persze, a szegény csárdásnak már a sárga csizma
28 14| megvehetne vele. Íme, a szegény csárdás milyen tanulságot
29 14| oly érzékeny, mint bármely szegény emberé. Leszáll fejükre
30 14| szabályos szép fejét, - hogy a szegény ember is csak úgy szeretheti
31 16| dicséretért.~- De, fiam, itt sok szegény diák van ám, aztán azok
32 16| van szamárpad?~- Oda csak szegény gyerekeket ültetnek, édes
33 16| is megfizet, legalább a szegény gyermek nem marad bitangnak,
34 16| mint két szeme világát.~A szegény cigányfiú szemeire hályog
35 17| mégsem bánná, ha kieresztenék szegény párákat, hadd húznának egy
36 17| nem látod. Boldog magyar, szegény magyar, mire jutál? Azért
37 17| is vastag már a hályog. Szegény, nyomorult vak, merre vezesselek?
38 17| hogy majd megint fölkel. Szegény, nyomorult vak!~Két orcádról
39 17| jött-e ki szádon e vallomás, szegény hazám, én is fiad vagyok!~
40 18| rendesen akkor jött, mikor szegény szerencsétleneivel már majdnem
41 18| ilyenkor pusztulniok kellett a szegény szerencsétleneknek, kiknek
42 18| volna a hegedű miatt, - az a szegény kecskeméti fiú úgy kikapaszkodott
43 18| Gondold csak, a múltkor is egy szegény ember összerogyott az utcán,
44 19| Hortobágyon reszketteti meg a szegény vándorlólegényt, kit pedig
45 20| azon a három jó vérű lovon. Szegény párák, hol árulják most
46 20| cigánygyereknek szeme szája, s utóbb a szegény gyerek meg is vakult bele.~-
47 21| tekintetes úr, aztán egy szegény író, koldus komédiás. -
48 21| Miska?~- Engem nem, hanem szegény sógorasszonyomat, az majd
49 21| volt a megmenekülhetésre.~- Szegény herceg, - jegyzi meg a másik, -
50 22| megkárosított és kipusztított szegény, hanem a büszke és nagylelkű
51 25| nem szokás megkínálni a szegény embert, ennivalót is hoztam
52 25| vásott kölyöktől, hogy egy szegény gyereket koldussá tesz.~-
53 26| filléreket, csavaroghat a szegény színész, ugyan mi büszkeségünk
54 26| isten egy kis menedéket szegény színészeinknek, s te, véghetetlen
55 28| tartóztathatja magát tovább, rohan a szegény vak hegedűsért, fölkiáltván:~-
56 31| vakoknak sem. Én mondom ezt.~Szegény fölügyelő nagyon elkeseredhetett,
57 31| vele örvendezni, azok a szegény vakok mások kegyelméből
58 31| táblabíróvá tettek?~***~Szegény volt a nemzet, nem adhatott
59 33| Türelem, türelem, ne hagyd el szegény olvasómat! Vigasztald meg,
|