Chapter

 1 1 |  növénnyel együtt agyoncsépelik?~Majdnem elkomolyodtam, - s az olvasó
 2 3 |           melyet a kőmívesek már majdnem bemeszeltek, belseje szinte
 3 3 |        zajnak híres telepe volt.~Majdnem megfoghatatlan, hogy e szende
 4 4 |       olyan kedvre gyúlnak, hogy majdnem egymás nyakába szaladnak.~
 5 4 |        olyan önfeledt lesz, hogy majdnem hangosan beszél, midőn a
 6 4 |       házi bajait. A heves ember majdnem bosszantónak találja, hogy
 7 4 |      rohant, s ekkor Józsa Gyuri majdnem elkiáltotta magát örömében,
 8 6 |    annyira eszét vette, hogy már majdnem közelről is megnézte a két
 9 7 |        kendtek ökreinek, azok is majdnem kibújnak a bőrükből - jó
10 8 |    belülről; mert az oszlopot is majdnem odább nyomta. Persze, csak
11 8 |          már a második hordót is majdnem imádságra adta. Bizony még
12 8 |         ő étvágya is megjött, és majdnem egymaga megevett este egy
13 9 |  embereknek jól esvén a bizalom, majdnem meghajlottak az ölesnél
14 10|           mondja Földváry Fáynak majdnem a száját is befogva, - beszélj,
15 10|     erélyű ember, Földváry Gábor majdnem megbámulja.~A langymeleg
16 10|    magyarázó tartalmát meglátta, majdnem hanyatt esett.~- Mi baj?
17 12|       agyon. - Véli Józsa György majdnem befejezettnek vélve a próbatétet
18 13|         ló után a másik kettő is majdnem ágaskodni kezdett, válaszképen
19 14|          egészen hátrahúzódott s majdnem közvetlen szomszédságába
20 15|         vékonyba fogja ütni. Már majdnem valamennyi azon véleményben
21 15|    kezdett tetszeni az ember, ki majdnem minden szóra egy adomával
22 15|       mégis viszket.~Józsa Gyuri majdnem lefeküdt a földre a nagy
23 16| alakjaimért, midőn életirányukat majdnem erőszakkal töröm ketté,
24 16|         közvetve neki akar adni. Majdnem elveszté a lelki egyensúlyt,
25 17|         azt a színházat. Eleinte majdnem hittem, mert azon okoskodtam:
26 17|   savanyú ábrázatot csinál, hogy majdnem rívafakad. Okoskodik odább
27 17|     Félsz tőle? Kérdi Szentpáli, majdnem megrohanva a megszólamlót.~-
28 17|       Barátom!... mondja a másik majdnem meghökkenve, - mi tagadás
29 18|      tanácsból, a jogvédők száma majdnem többre szaporodván, mint
30 18|        lehetett a tűz, midőn azt majdnem két évtizeden keresztül
31 18|      erős hangon, s a kívül álló majdnem visszafutott ijedtében,
32 18|   szegény szerencsétleneivel már majdnem az utcára lökték ki a fogadott
33 18|       Megállj! - mondja Földváry majdnem torkon kapva Szentpálit, -
34 19|       jegyet, s míg a férfisereg majdnem verekedett a jegyek után:
35 19|     Mondja Szentpáliné nyájasan, majdnem szeretettel fogadva az ifjút.~-
36 20|         mért, régi természetében majdnem megkérgesedve s talán egyszer
37 20|        az egyik, a csárdás pedig majdnem elkiáltja magát, hogy ő
38 20|        négy hétig hordja ingyen.~Majdnem kinn feledte a gulyáshúst,
39 20|       belépve, - hogy a vendéget majdnem bottal fogadják.~- Van ennek
40 21|   harmadszor is, mi Bujanovicsot majdnem ingerültségbe hozta.~- Igen
41 21|     megyei végzést, mit a herceg majdnem lázasan várt.~- Alispán
42 22|         szív, a zaklatott tanya, majdnem kicsi lőn az apai szeretetnek,
43 22|          hallá a részleteket, és majdnem elfeledte, hogy még más
44 23|          hogy a derék kézmívesek majdnem azt gondolták, hogy ezt
45 23|        akadályok nehézsége alatt majdnem lerogyott. A mérnök észrevette
46 24|         levekkel kénytelen élni. Majdnem arra fakad már, hogy inkább
47 24|    meggyúrta őt a betegség, hogy majdnem gyermekké puhult. Szemei
48 26|  tehettek föl méltán.~Forró vére majdnem ellankadt e bánatban; nem
49 27|          és annak kamatait, mely majdnem elérte a tőkét.~- Kik lesznek
50 28|      türelmetlenkedni kezdett, s majdnem lázadás tört ki a megyei
51 29|           Igen! Volt a válasz, s majdnem fogadtak a nagy újdonságra.~
52 32|           Lelkesülésért jött, és majdnem megfagyott az is, mit magával
53 32|       oly szárazak valának, hogy majdnem leragadt a nyelve, egy pillanatra