Chapter

 1 3 |     Szilváson, midőn Józsa Gyurinak eszébe jutott, hogy Kulcsár Istvánnak
 2 3 | valamelyiknek az a bolondság jutott eszébe, hogy a nagy szőrű farkasbundát
 3 3 |          Zrínyi Miklós meghal, hogy eszébe se jutott saját aranyos
 4 4 |            macskaasztalos" szobába, eszébe jutott a bundaborotválás,
 5 6 |            a háztól elpusztíthatna, eszébe jutott, hogy van neki Pesten
 6 7 |          karóba. Ó, ez mind nem jut eszébe a szegény asszonynak, s
 7 7 |          keserves nótára, még az is eszébe jut, hogy nálánál nagyobb
 8 7 |            a négy ökörnek is jusson eszébe a gazda, ostornyéllel veri
 9 8 |            gazda, keservesen jutván eszébe, hogy ezt a csárdát a zsidótól
10 9 |            embernek semmi se jusson eszébe abból, mit hazulról idáig
11 10|     zaklatóbb lesz. A férfiembernek eszébe jut, ha ilyen rövid az élet,
12 10|            hogy valamelyiknek mégis eszébe jut: hátha lopott pénz az?~-
13 10|           Gyurinak, hogyan? miként? eszébe jutott, hogy Bandi öccsének
14 11|      magasabb kötelességek jutottak eszébe, s a közönséges ember érzelmei
15 11|         többi is elszégyenli magát.~Eszébe jutott a korhelykompánia,
16 11|       dolgot, ekkor jutván még csak eszébe, hogy a sárfal összedőlhet,
17 11|       elhúzódtak előtte, valamennyi eszébe jutott, csak valami jó,
18 11|            Kiált föl e rajongásban, eszébe jutott a szerencsétlen földönfutó,
19 12|            A bácsinak valami jutott eszébe, hirtelen kiment, ez alatt
20 12|            ágyat elhagyta. Mindjárt eszébe jutott a két diáknak elmenetele,
21 12|       takaró melege közé? Ekkor jut eszébe, hogy a magyarázat az asztalon
22 12|          hozni.~Senkinek sem jutott eszébe egyéb, mint hogy a két gyalog-úr
23 13|         csárdás elkomorodva, mintha eszébe jutna a csárda, hova minden
24 13|     Hallgatta a csárdás a beszédet, eszébe jutott, midőn a kocsin ő
25 14|         szíve megtelt boldogsággal, eszébe jutottak a jelen nem levő
26 15|      megcsípni a tolvajt. Valakinek eszébe jut egy tréfa, kéri a társaságot,
27 15|            Mi a patvar jutott önnek eszébe, hogy egész délelőtt az
28 16|   megkedvelteti magát, annál inkább eszébe jut a régi gondolat, hátha
29 16|         tartózkodás nem azt juttatá eszébe a bácsinak: Kár, hogy ez
30 16|    taszigálták őket, s ekkor jutott eszébe Földvárynak, hogy tán ezeknek
31 17|        mielőtt egyetlenegy zsidónak eszébe jutott volna páholyt venni,
32 18|         elegendő pénz, mi juthatott eszébe Földvárynak, hogy ezt a
33 18|            Földváry, aggódva jutván eszébe a gyámleány.~- Egy fillér
34 18|             belé, s a szünórában is eszébe juttassa, hogy legelsők
35 19|          boldog az a bimbó, melynek eszébe jutnak tövisei, hogy a mohó
36 19|             belőle valamit; nem jut eszébe, hogy a targoncán szenvedő
37 19|            harmadiknak pedig Endre, eszébe sem jutván, hogy a két hölgyet
38 20|            a gazdát, s ekkor jutott eszébe a nagy lábos, meg a benne
39 20|           aztán meg az új polgár is eszébe jutott, ezzel aztán elfeledte
40 22|         Megdöbbent a szegénységtől, eszébe jutott az egykori jó mód,
41 22|            István! kiált rá a gróf, eszébe jutván Józsa Gyuri, legalább
42 22|        önmagától, mikor a bosszú is eszébe jutott. Félretekintett,
43 23|            most meg a gyámleány jut eszébe, valamint Endre, de itt
44 24|            könnyen érzé magát, hogy eszébe sem jutott mindjárt a baj.
45 25|             Valamely unalmas órában eszébe jutott: hátha kamarássá
46 26|        alapfalazaton végig járkált, eszébe jutott Kulcsár István, ki
47 27|           legkeményebb ember, mikor eszébe jut vagy meglátja a szülőföldet,
48 27|              Tehát senkinek sem jut eszébe, miképen vette a részvényt.
49 29|         Józsának útközben az jutott eszébe, hogy nagyon jó kedvet mutasson.