Chapter

1001 21|           alkalmas szót a bekezdésre, de nem is utcára való lévén a tárgy,
1002 21|                  lakáig, gyanítván, hogy nem hiába jöttek, sőt a tárgyat
1003 21|          Földváry, - isten úgy segéljen, nem hogy hatos kamatra: de százasra
1004 21|               nagyon savanyú dolog? Csak nem járt ez is úgy, mint Grassalkovich
1005 21|                  kétségbe esik?~- Nojsz, nem mondtam én, hogy kétségbe
1006 21|            kétségbe akarok esni, de csak nem hazudhatom, hogy valami
1007 21|                 dolgom van. Ha az volna, nem gyalázkodnám ide tizenöt-húszezer
1008 21|               Gödöllőre indult.~- Hát ez nem elég baj, kivált mikor előre
1009 21|           elkérhetik rólam.~- Az enyémet nem kérik, mégis oda kell adnom,
1010 21|            egykor több eszem lett volna, nem nyomták volna markomba azt
1011 21|            zajgatott föl, Miska?~- Engem nem, hanem szegény sógorasszonyomat,
1012 21|                  pénzt?~- Nincs gyapjúm? nem lesz termésem? nem adhatok
1013 21|              gyapjúm? nem lesz termésem? nem adhatok el lovakat? - hát
1014 21|              hogy értem kezeskedjél; hát nem vagyok én elég ember magam?~-
1015 21|              elég ember magam?~- Igen is nem, kedves barátom, - mondja
1016 21|              tollat, - látod, nemcsak te nem vagy elég, sőt még én veled
1017 21|                 egymásnak sem hiszünk?~- Nem hiszünk, barátom, - jegyzi
1018 21|                előtt több hitelünk, mert nem hiszünk egymásnak annyira
1019 21|                  birtokú ember, mint mi, nem lesz kénytelen egyik uzsorástól
1020 21|                  Olyan hely, hol a pénzt nem egy ember szakállára adják,
1021 21|                készen volt a berakással, nem tudta megállni a szót, és
1022 21|           magában dörmögi, hogy Földváry nem hallhatta:~- Na, Grassalkovich,
1023 21|               Fáy figyelmes lőn a szóra, nem felelt rá, de nem is feledte
1024 21|                 szóra, nem felelt rá, de nem is feledte el, nehogy kárt
1025 21|         Grassalkovich kötvényekért, s ha nem volna oly drága a tréfa,
1026 21|                Most pedig ugyanazt hinni nem meri éppen temiattad?~-
1027 21|                  Földváry igen hihetőleg nem akar magának ellenséget
1028 21|                   Hatalmasabb ellenségem nem lehetett volna, mint maga
1029 21|            kiszemelt helyet, de Földváry nem látá alkalmasnak az időt,
1030 21|          kierőszakolni az ügyet. De mert nem kételkedett, hogy a herceg
1031 21|            meglépte vele a helyet, többé nem akartak késni az ügygyel,
1032 21|                 büszkeség, sem a szégyen nem engedi pusztán hagyni, mégis
1033 21|                Szilárdul, mint mindig.~- Nem is hiszi a tekintetes úr,
1034 21|              fájdalomtól megmenthetnénk. Nem lehetne ez urat lebeszélni
1035 21|              tudja, hogy pártot csinálni nem fog, és hasztalan lesz minden
1036 21|                  baj nincs?~- Önöknek ez nem elég nagy baj?~- Csekélység
1037 21|                  hanem midőn látta, hogy nem tréfálnak: hajlandónak mutatkozott
1038 21|               rossz tanítvány vagyok meg nem tanulom én azt soha. Írja
1039 21|                kölcsön venni, sem kiadni nem tud.~A gyűlés meghozta azt
1040 21|                 kegyelmességed azt hinni nem akarta.~- Nem reméltem,
1041 21|                  azt hinni nem akarta.~- Nem reméltem, hogy e szerencsétlen
1042 21|            önöknek köszönhetek.~- Nekünk nem, hanem törvényeinknek.~-
1043 21|                  édes Földvárym, - mikor nem is "érdemli" meg.~- Én nem
1044 21|               nem is "érdemli" meg.~- Én nem így mondtam, kegyelmes uram.~-
1045 21|             gondolná. Vitatja az első.~- Nem érem én azt meg!~- Hány
1046 21|                 éves ön? Kérdi Földváry, nem állhatván meg beleszólás
1047 21|        kicsinynek és korainak tartott, s nem vette észre, hogy terveit
1048 22|               halandót. Mikor a kórágyon nem ígérhet semmit a földi boldogságból,
1049 22|            legyen azt mondani róla: kend nem szerencsétlen, hanem hitvány
1050 22|               gróf Keglevich Miklóst meg nem ütötte a guta.~A gróf mindjárt
1051 22|                  minél előbb megnyerd.~- Nem félsz, hogy Szentpálit megharagítod?~-
1052 22|                  a fogadást, vagy ő? Itt nem lehet választani, mert e
1053 22|                meg.~- Hála istennek, ezt nem értem; hanem azt értem,
1054 22|              hanem ő ríva fakad bele.~El nem tudta gondolni a gróf, mi
1055 22|                 elszenvedni, de a fiúnak nem szabad áldozatul esni. A
1056 22|                 eset, a fiú önvallomásra nem fogja magát rászánni, inkább
1057 22|            mondják: e dicstelen szerepre nem vállalkozhatik.~Józsa Gyurinak
1058 22|             harcmezőkön kapott.~Az igaz, nem szaporodott a korhelykrónika,
1059 22|                  ez kínos vereség lenne, nem nevethetni Szentpáli kudarcán!
1060 22|                 de jött egy harmadik is, nem vendégnek, ámbár ő is szükséges
1061 22|                  vendégem, kit csakugyan nem vártam.~Ez Józsa Gyuri lesz,
1062 22|               mert a színészasszonyságok nem is tudtak erről semmit.~-
1063 22|                   megmondtam, hogy pénzt nem veszek el, hanem valamelyik
1064 22|                  tudakozódni, mert arról nem szólott.~- Más nem volt
1065 22|                 arról nem szólott.~- Más nem volt azóta a csárdában?~-
1066 22|              azóta a csárdában?~- Dehogy nem volt, méltóságos uram, ott
1067 22|              udvaromon, mint ő kigyelme. Nem fért ki egy jó szó a száján,
1068 22|                  öccse van ám neki, hogy nem tudom miként botlott atyafiságba
1069 22|              Józsa György urammal. Ugyan nem hasonlítanak egymáshoz.~-
1070 22|              elhinné. Azonban ha másképp nem hiszi, a két színész azt
1071 22|             beszélgetőnek, ki bizonyosan nem gyanítá, mily fontos körülményre
1072 22|                 végét, s egyetlen szóval nem árulja el a titkot, nehogy
1073 22|             éjszakának, melyet elfeledni nem tud és nem lehet, valamint
1074 22|              melyet elfeledni nem tud és nem lehet, valamint nem feledheti
1075 22|               tud és nem lehet, valamint nem feledheti az alföldi rónát,
1076 22|              reményt a visszatérhetésre?~Nem kérdezhet meg senkit, nevét
1077 22|              kérdezhet meg senkit, nevét nem tudja sem ennek, sem amannak,
1078 22|                  akár egyik, akár másik, nem vezeti ki a tömkelegből:
1079 22|             reményleni, sem kétségbeesni nem mer, pedig a hang- és arcmozdulatok
1080 22|         megszólamlani mégsem mert, hátha nem az, hátha csalódik? És ha
1081 22|               így kétsége megszűnjék; de nem bánja, inkább viseli a lelkiismeret
1082 22|          Földváryról lehetetlen volt meg nem ösmerni Szentpálit, az előbbeni
1083 22|                kivágta belőle a bosszút, nem a földönfutó szerencsétlen
1084 22|                szerencsétlen volt többé, nem a megkárosított és kipusztított
1085 22|                  és a lelki nyugodalmat, nem zúgolódik, nem is követel
1086 22|              nyugodalmat, nem zúgolódik, nem is követel semmit, tudja
1087 22|                 hoztam be.~- Mától fogva nem fizet kend semmit, a mostanit
1088 22|             melyet a gróf előtt elárulni nem akart; de tudva azt is,
1089 22|                 Nincsen bűnöm, - hisz ez nem kísértet!~~
1090 23|              tégladarabokat megcsókolák: nem kellett napszámos, úrnők
1091 23|               hullának. Elnémult a gúny, nem merte kimondani e szót:
1092 23|                   komédia! A lelkesültek nem vetnek ugyan keresztet,
1093 23|          lelkének szűk a Kerepesi telek, nem akarja eltűrni, hogy a magyar
1094 23|            kiüljön a józsefvárosi porba. Nem tűrheti, hogy a külváros
1095 23|                magát ragyogó pompában!~- Nem tudunk elvárni öt vagy tíz
1096 23|                  rakják már az alapot.~- Nem hisz ön az én buzgalmamban?~-
1097 23|               gróf, látva, hogy Földváry nem akar semmiképp alkudni.~-
1098 23|            szívét markolta meg, de ő már nem tehet róla, neki nem kellett
1099 23|                 már nem tehet róla, neki nem kellett túzok, mikor érezte,
1100 23|                  az izenet után, csak ma nem illett oda.~Különben ha
1101 23|             levét, - ez lesz a különben, nem az aranymívesnek, hanem
1102 23|               Röstelte a katona, hogy el nem találta a szót, pedig máskor
1103 23|           tekintetes alispán úrtól, s el nem tudta hinni, hogy azon nagy
1104 23|          aranymívesek összeszaladtak, el nem tudták gondolni, mit akarhat
1105 23|               Földváry az igazságot, itt nem volt ráadás, itt nem csíptek
1106 23|                 itt nem volt ráadás, itt nem csíptek el a fontból, hanem
1107 23|          Földváry ritkán ment az utcára, nem igen dörgölőzhetett hozzá
1108 23|                  egyszersmind arra is rá nem szánta magát, hogy kinevessék
1109 23|            hunyászkodást, sem követelést nem tűrvén, gyakran megmondá,
1110 23|            megmondá, hogy az igazságot ő nem árulja, és nem is lehet
1111 23|               igazságot ő nem árulja, és nem is lehet tőle megvenni,
1112 23|                 beléjük, s aki önmagáért nem félt, másik társa miatt
1113 23|                 a sok aranymíves.~- Csak nem bolondult meg kend, hogy
1114 23|              elég lenne belőle.~- Igenis nem ijesztgettem őket, tekintetes
1115 23|              nincs is.~Valóban, Földváry nem ezt akarta, s alig várta,
1116 23|              várakozik; mégsem nyugszik. Nem elég neki egy nyűg, látja,
1117 23|             kérdezi magát:~- Hát még?~Ó, nem kelle hosszan várakoznia
1118 23|         legelőször az ajtóra; de már ott nem mert az ajtón kopogatni,
1119 23|                sírja-ríja az ember, hogy nem lehet megélni, hisz milyen
1120 23|            megélni; ingyen pedig szintén nem lökhetik ki a drágaságot
1121 23|                Becsületes embernek miért nem, tekintetes uram, ha már
1122 23|            üzletet tudnék az uraknak, ha nem kívánnak mindjárt készpénzt, -
1123 23|        oláhcigány banda, - ezt többé meg nem szenvedhetem. A szerencsétleneknek
1124 23|                   Egyik sem mondta, hogy nem érti, pedig bizony isten
1125 23|                  urat megérteni, kétszer nem mond semmit, kérdezni pedig
1126 23|              mond semmit, kérdezni pedig nem merik. Maguk közt sem beszélgethetnek,
1127 23|                is most veszi észre, hogy nem mondta meg a legtöbbet,
1128 23|            odaadom a tekintetes úrnak.~- Nem tréfálnak az urak?~- Valamennyien
1129 23|           bőrükből, hogy a tekintetes úr nem használhatná-e azt is valamire;
1130 23|         Egyetlenegy lépésébe sem került, nem reménykedett, nem kért tanácsot,
1131 23|                került, nem reménykedett, nem kért tanácsot, hisz azt
1132 23|                  kilencvenkilenc, csak ő nem, csak ő találta természetesnek,
1133 23|            mellőzve alkut, biztosítékot, nem kérve befirkált, megpecsételt,
1134 23|             leült a karszékbe: de megint nem tudja lehajtani fejét, kifáradhatlan
1135 23|     végtelenségbe nyúlik el, s önhatalma nem bírja siettetni, holott
1136 23|             meggyőződését megváltoztatni nem akarta, hanem a paksiakat
1137 23|            győzni, hogy városuk a víztől nem félhet. Hasztalan minden
1138 23|              Bécsbe.~Ettől természetesen nem a helytartótanács ijedt
1139 23|              kétszáz ember dolgoznék is, nem tudom, elég lenne-e két
1140 23|         halaványságot, de természetesen, nem talált magyarázatára a nagy
1141 23|      fölindulásnak.~- Rövidebb idő alatt nem tudná elvégeztetni, mérnök
1142 23|                 alatt készen leszünk; de nem merek jótállni az eredményért,
1143 23|               napszámot, a megyei közerő nem a legbiztosabb alap a kiszámításoknál,
1144 23|              sarkon pipára gyújtanak. Ez nem biztos számítás, tekintetes
1145 23|             esküdtet és néhány hajdút.~- Nem ismeri a tekintetes úr a
1146 23|                 megtöltöm.~- Na, de arra nem felelt ön, hogy ha biztosokat,
1147 23|            mondja meg, hogy ha naponkint nem kétszáz ember dolgoznék,
1148 23|                 zászlóaljnyi katonaságot nem állítanánk hátuk mögé?~-
1149 23|                 mondanám, hogy naponkint nem nyolcszáz ember dolgozzék,
1150 23|         csiklandoznák, és Földvárynak ma nem lenne más dolga, mint bolondozni,
1151 23|         hazugságnak is nagy; azonban, ha nem untatom a tekintetes urat...?~-
1152 23|         népessége mind napszámosember, s nem olyan zsíron szalonnán kipirosodott,
1153 24|               Szentpáli-család.~Csalánba nem vág a mennykő!~Ez volt Szentpáli
1154 24|                orvost, sem javasasszonyt nem eresztett be magához, a
1155 24|            kedves sógorasszony, csalánba nem vág a mennykő.~Ez a gyógymód
1156 24|                 a mennykő.~Ez a gyógymód nem lett azért általánosan elfogadva,
1157 24|                elhagyatottság. A jó kedv nem igen hajt ki olyan dúsan,
1158 24|               magát Szentpáli Mihály úr, nem akart a tanácsadóra hallgatni,
1159 24|                  az élet szekerén, aztán nem is állja ki, hogy úgy hajszolják,
1160 24|        megijeszteni a...~- Mondtam, hogy nem ijeszt meg, orvos úr, -
1161 24|                Szentpáli,... értem éppen nem lesz kár.~- Annál nagyobb
1162 24|                 megmondom ám, hogy én be nem tudom venni az orvosságot!~-
1163 24|             tudom venni az orvosságot!~- Nem ritkaság az ilyen, - állítja
1164 24|                orvos úr, hogy ha akarom, nem eszem meg a legerősebb mérget?~-
1165 24|         vesztegelni, míg csak én másként nem rendelkezem.~- Sokáig tart
1166 24|                ez így?~- Megmondanám, de nem ösmerem a tekintetes úr
1167 24|          sógorasszonynak, hogy: csalánba nem vág a mennykő! Nyelte az
1168 24|                  Most már érti ön, miért nem akartam én a hölgyeket megijeszteni;
1169 24|               meg, régen mondtam én már, nem lesz nekem semmi bajom.
1170 24|                  ha bajom volt: csalánba nem üt a mennykő.~Lippay nyitott
1171 24|          állhatatos emberrel van dolgom, nem félek. A baj csak az ablaktól
1172 24|                  a házban van még. Nekem nem szabad megállnom az első
1173 24|                azután hozzá sem fogok.~- Nem haragítom meg orvos urat, -
1174 24|                 Szentpáli lemondással, - nem bánom, ha késsel vájkál
1175 24|              pedig két egészet. Értem de nem ijedek meg.~Ilyen utasítással,
1176 24|          meggyógyítani, ki az orvosságot nem az egészségért itta, hanem
1177 24|                  benne az egykedvűséget. Nem embernek, hanem lebilincselt
1178 24|          állatnak tartá magát. Tápláléka nem a szokott eledelek, ösmeretlen
1179 24|                az elérett gyümölcs, mely nem vár a dióverőfára, magától
1180 24|                  tyúkszeme, míg utoljára nem várhatván a szent természet
1181 24|                 végig húzódott az arcon. Nem tudnánk meghatározni: most
1182 24|                megvesztegette vénségére, nem igen lévén idáig más gondviseléssel
1183 24|               Szentpáliné gondolata közé nem vegyült a remény, hogy ez
1184 24|              figyelem őrködik, és hogy ő nem képes meghálálni a gyönyörű
1185 24|               vonzalmát sohasem kutatta, nem gyűlölt senkit, nem vetett
1186 24|             kutatta, nem gyűlölt senkit, nem vetett meg senkit, valamint
1187 24|               érzelemnek titkát megsúgni nem bírja.~- Na, kis húgom meghálálom
1188 24|               dolgom, hivassa át Endrét. Nem tudnék meghalni, ha e fiúval
1189 24|              meghalni, ha e fiúval kezet nem szorítanék utoljára. Nem
1190 24|                 nem szorítanék utoljára. Nem tudom, elég leszen-e ennyi
1191 24|           vétettem?~Endre bejött, persze nem gyaníthatá, mi végett kívánja
1192 24|                 a bejövő ifjú felé, - te nem is gyanítottad, hogy életedet
1193 24|                  megbocsátasz-e nekem?~- Nem értem a szavak célzását,
1194 24|                 értem a szavak célzását, nem is felelhetek.~- Bátyád
1195 24|              öcsém, bíráid megváltoztak, nem a régi korhelyek többé;
1196 24|            nyerni, jól védelmezd magad.~(Nem fogom magamat védelmezni!)
1197 24|              életem világát ily hamar ki nem oltaná, megvédelmeztelek
1198 24| figyelmeztetésemnek még hasznát veszed.~(Nem fogom hasznát venni!) Gondolja
1199 24|               gondolatnak megtestesülése nem tőlem függ, fiú. Mondja
1200 24|                 amit ellenemben véteknek nem számítottam; meg van ön
1201 24|                gondol Szentpáli úr; s én nem merek szót adni az ő gondolatának.~-
1202 24|               ennél becsületesebb embert nem kapsz.~Visszahanyatlott
1203 24|              szemeit le akará csukni; de nem tudott elfordulni a két
1204 24|                  kimondani ez eszmét, és nem tudom, a beteg számára kérjek-e
1205 24|            dologhoz, mégis reménykedett.~Nem törődött most a végkifejlődéssel,
1206 24|             érzelmeinket.~- Ejnye bizony nem értett meg engem, kedves
1207 24|            annyiszor megmondám: csalánba nem vág a mennykő.~~
1208 25|                idők nagyon megváltoztak, nem lehetett hátul maradni,
1209 25|           tűrhető jó szónok. Józsa Gyuri nem maradhatott el a megyegyülésekről,
1210 25|                Miklós.~- Ugyan Miklós, - nem nevetsz ki engem, ha mondanék
1211 25|                 na, - mosolyog a gróf, - nem hinném, hogy meg akarnál
1212 25|                adhatnál valamiben.~- Már nem állhat sokáig a világ, Gyuri,
1213 25|      rettenetesen megváltozhattál, mióta nem láttalak.~- Megváltoztam,
1214 25|             eltávozása, pedig derültsége nem adott okot azt hinni, hogy
1215 25|             tudósítja, hogy a kérvénynek nem lőn kívánt eredménye, s
1216 25|              hogy senki el ne árulhassa: nem is kívánják előre megtudni
1217 25|                 előre megtudni a tervet.~Nem hátrálhatott, viszonyát
1218 25|            kemény csalódást és Szentpáli nem tartózkodik e tervet véghezvinni.~
1219 25|                 esze mégis volt, hogy ki nem ugrott az ablakon, mert
1220 25|                   mert aligha nagyon híg nem lett volna a levegő sétánynak.~
1221 25|                öt mázsát nyomott.~A gróf nem tudta, miért megy Szentpáli
1222 25|                  Egyszer aztán Szentpáli nem hagyott neki békét, nézné
1223 25|            biztos embert, ki a titkot el nem árulja; de a legbiztosabb
1224 25|           elítélte őket; de különb lenni nem tudott. Most a sértett hiúság
1225 25|              Olyan lakodalmat ülök, hogy nem látta mását az Alföld; de
1226 25|                  persze, a nagy méltóság nem fért föl arra a kocsira,
1227 25|                negyed magával is utazott nem egyszer.~A vendégek mindenen
1228 25|                egy meggondolatlan szó ki nem jött szájukon. Ekként Józsa
1229 25|            rovására, hogy a fizetőnapról nem akart lemondani, hisz a
1230 25|                 adtak jelt az ebédhez.~- Nem halljátok, hogy enni hívnak
1231 25|                 főjegyző úr a kulcsot, - nem maradhat már sokáig, e boldog
1232 25|                Józsa Gyuri az asztalhoz. Nem tudott enni örömében, elképzelte,
1233 25|           minduntalan kérdezte a hajdút, nem jött-e valaki? Persze, az
1234 25|                jött-e valaki? Persze, az nem tudta, minek kellene örülni, -
1235 25|               föl szaporán a ládát.~- De nem bírom ám el magam.~- Kapaszkodjék
1236 25|              mosoly ült ki az ábrázatra, nem tudta már elnyögni a titkos
1237 25|                 titkos gerjedelmet, s ha nem röhöghetett, mint máskor,
1238 25|                  ha a mai napon illetlen nem volna. Alig várja, hogy
1239 25|                tizenketten a ládát, mely nem annyira nagy, mint nehéz,
1240 25|          Szentpáli az elképedő embert.~- Nem haragszom, - nem,... haragudni
1241 25|               embert.~- Nem haragszom, - nem,... haragudni nem fogok,
1242 25|           haragszom, - nem,... haragudni nem fogok, már eleget fizettem,
1243 25|                megalázatott ember előtt. Nem mondtam, hogy előbb utóbb
1244 25|           csekély emberek vagyunk, neked nem elég cím a táblabíróság.
1245 25|                kedvet, tudtam én ezt, de nem akartam elrontani a tréfát.~-
1246 25|                     Annál jobb, legalább nem haragszol. Mondja Szentpáli,
1247 25|                   hogy a jó cimborák még nem pusztultak ki a régi vad
1248 25|                borravalót is megvárná?~- Nem én, uram, tudtam, - hogy
1249 25|                 uram, tudtam, - hogy itt nem szokás megkínálni a szegény
1250 25|                urat, mikor nálam volt.~- Nem feledte el kend a nevemet?~-
1251 25|               tudom?... kérdi, feleletet nem várva, - tudok én még mást
1252 25|                tudnék róla, persze, hogy nem dicsérném, mert mindenki
1253 25|                 hozzá más is, a legjavát nem mondták meg a tekintetes
1254 25|                 a tekintetes úrnak, hisz nem a tekintetes úr öccse miatt
1255 25|                 vállalta magára az úrfi; nem akarta, hogy nyolc pajtását
1256 25|        tekintetes úr, ha oly hirtelen el nem ment volna a csárdából.
1257 25|               hogy ők voltak a tettesek, nem az úrfi.~Józsa Gyuri kirántotta
1258 25|                Kicsinyben múlt, hogy meg nem ölelte a hírhozót, elfeledte
1259 25|                   a másikban nagyobb. El nem vesztheti a fogadást, Szentpálit
1260 25|                  volt a meglepetés, hogy nem tudta egyszerre benyelni.
1261 25|                 gyönyörű lesz a másikon. Nem a kamarás kulccsal, öccsének
1262 25|                  bele a korhelykompánia, nem egy régi terve volt-e ez,
1263 25|           nemeslelkűsége megmenté őt is; nem tudott kétségbeesni, hisz
1264 25|              kétségbeesni, hisz a fiatal nem lehetett volna oly nemes,
1265 25|           csillogása világra kitárul, de nem megnyugtatásul szolgált
1266 25|               vele, hogy a folyamodványt nem eresztették útnak, úgy kell
1267 25|             útnak, úgy kell a megtorlás; nem haragszik többé.~Azaz, -
1268 25|             ingerli őt folytonosan? Neki nem bocsát meg! Neki még lakolnia
1269 25|               volt aranyozva, egyéb baja nem is volna, csakhogy öt mázsát
1270 25|            hullott le lelkéről, most már nem kételkedett, hogy Szentpálival
1271 26|            alapfalazat már le van rakva. Nem hitte, hogy ezen pillanatban
1272 26|                 elállnia önnek, de nekem nem.~- Értem, valami csodadolgot
1273 26|                hízelgem, hogy e föltétel nem kivihetetlen: elfogadom. ~
1274 26|                ékes reménysége, Földváry nem bírta el a mindennapi szégyent!
1275 26|              Kulcsár István, ki makacsul nem hitte, hogy Pesten német
1276 26|                  egy villámüteg, melyről nem tudja az ember, mekkorát
1277 26|                 könnyebben építünk.~- És nem hiszi ön, hogy kiásatják
1278 26|                  is, ami már lenn van?~- Nem hiszem.~- Holnap tíz órakor
1279 26|               hogy a ki nyolc órakor ott nem lesz, hiába jön, az udvarra
1280 26|              legyen türelemmel.~Földváry nem kérdezősködött, megnyugodott
1281 26|           elmondja, kikerül a szónoklat.~Nem zajgott, nyugodtabbnak látszék,
1282 26|            majdnem ellankadt e bánatban; nem tagadhatá, hogy e pillanatban
1283 26|               őket; csak ez az egy ember nem szégyenel összekapaszkodni
1284 26|                  Vége volt a tűnődésnek, nem Földváry Gábor, hanem az
1285 26|          előlülése alatt a színház ügyét nem nyújtóztatják ki az asztalon,
1286 26|         Vadászkürt"-ben, a cigány persze nem maradhatott el, a búcsúpohárhoz
1287 26|            mondva a cigánynak és bornak, nem is búsultak ám.~- Endre, -
1288 26|                     Én ott leszek, ha ti nem lennétek is.~- Tudod, hogy
1289 26|                    Hadd el, pajtás, - be nem férünk abba a kunyhóba;
1290 26|                     neheztel a másik, te nem vagy velünk egy véleményen,
1291 26|             cigány azt a "Sírásó" nótát, nem látod, hogy temetésre jöttünk?~
1292 26|                   mindenki ivott, csak ő nem, még mindig kezében tartá
1293 26|                 a színes poharat.~- S te nem iszol? Kérdi az előbbeni.~-
1294 26|                   viszont kérdi Endre, - nem tudjátok, hogy vízivó vagyok?~-
1295 26|               itatni, ilyen kezdő ivónak nem kell sok, a "Vadászkürt"-
1296 26|                 eldöntik a dolgot.~Endre nem vigyázott a súgdozásra,
1297 26|             gondolva, de a feleletet már nem hallja. Ekkor mind elbámult,
1298 26|                mindenki látja, hogy ezek nem várhatnak bizonytalan évtizedekig.
1299 26|                  valamit. Még az alispán nem nyitá meg az ülést, az oldalajtónál
1300 26|                mondja:~- Éljen Földváry, nem kell Széchenyinek annyira
1301 26|                 tagadni, hogy az egyesek nem önmagukért, hanem az ügyért
1302 26|           gondolatot sem találok, mit el nem mondtam volna; s magam is
1303 26|                 lelki szegénység volna - nem örülni azon szép gondolatnak,
1304 26|                  előbb elpirulni; és bár nem bírtunk nagyobb házat megkezdeni,
1305 26|             szemében, kiket a nyomorúság nem bírt megríkatni. Elhányták
1306 26|       éhet-szomjat a pusztában: a ki meg nem hal, ihatik a Dunaparton,
1307 26|                tekintetes karok, hogy én nem tudtam tovább várni; de
1308 26|             hálám fohászának elmondására nem várom, míg a hatalmas Sion
1309 26|                eszünkbe jutnának ők, kik nem érhették volna meg azt a
1310 26|               azt mondaná, hogy az egyet nem értés átka volt itt jelen;
1311 26|                  másik keveset áldozott, nem áldozhatott többet, de adományának
1312 26|                abban kell megmérni, hogy nem várt, nem késett: elhozta
1313 26|                 megmérni, hogy nem várt, nem késett: elhozta mindjárt.~
1314 27|                 sem táltos, ha csakugyan nem került tímár kézre. - Lenézett
1315 27|                 Vendégríkató"-i csárdát.~Nem merek vele maradni, bizony
1316 27|              valami lelketlen hibakutató nem tudná vagy nem akarná megérteni,
1317 27|                hibakutató nem tudná vagy nem akarná megérteni, miért
1318 27|              lassan folytak be, Földváry nem akart várakozni, ingyen
1319 27|                  várakozni, ingyen pedig nem igen akartak dolgozni a
1320 27|                  könyörgött a renyhe, el nem engedett egyik is a napszámból, -
1321 27|              abból elcsípni vagy ellopni nem szabad.~- Az inszurrekcionális
1322 27|        parancsolt, hogy szégyenfejben el nem hazudhatta a napszámot a
1323 27|               bízvást, mert a színháznál nem használhatják. Mindenki
1324 27|                beszélgetni, nyújtózkodni nem engedett, a hulladék téglát
1325 27|           haragszik, még akkor is, mikor nem haragszik. Sohasem nevet
1326 27|            táplálkoznak, pénzre még csak nem is emlékeznek. Uram istenem,
1327 27|                  istenem, mind hazudott; nem akart fizetni, áldozni,
1328 27|           kitűzött napra. Hogyan? hogyan nem? azt Földváry sem tudná
1329 27|             forint Endre pénzéből; ha az nem elég: magamnak is van, azt
1330 27|                kedves jó barátom, - mért nem állítunk takarékpénztárt,
1331 27|          bevándorolna, s jó hitelű ember nem volna kénytelen házalni,
1332 27|                  a vármegye is akarja, - nem maradhatunk ily nyomasztó
1333 27|              hogy néhány rossz forintért nem elég az emberségünk, hanem
1334 27|                 beszéld nyíltan.~- Eddig nem mertem szólni, féltem, hogy
1335 27|               hogy a közönség kinevet.~- Nem is volna érdem, ha küzködni
1336 27|                 volna érdem, ha küzködni nem kellene. Hadd szidjanak,
1337 27|                 Ilyen a világ folyása.~- Nem rettegek többé, beadom a
1338 27|              Pest városába ez intézetet, nem árva gyermek, gazdag örökösként
1339 27|             falat után.~Fáy hátranézett, nem hallotta-e meg valaki a
1340 27|                   nagyon jól tudja, hogy nem hiszik el, mégis kimondja
1341 27|            szőrszálhasogató részével, és nem tágítani, míg ki nem viszi
1342 27|                  és nem tágítani, míg ki nem viszi tervét a dűlőre. A
1343 27|                  távozik, azt véli, a tó nem haragszik, ismét sima a
1344 27|                  sima a tükör. Csak arra nem eszmél a gondatlan gyermek,
1345 27|                 vannak, kik e tolakodást nem akarták megbocsátani a derék
1346 27|             forint, tekintetes uram, ide nem értvén a kézmívesek nagyobb
1347 27|             fillért, Földvárynak magának nem maradt egyebe, mint egy
1348 27|              boldogságát lopta volna el, nem rémülhetett volna meg jobban,
1349 27|              volna meg; szólni akart, de nem tudott, s ekkor az asszonyság
1350 27|                 ismét sodrába jött.~A nő nem okoskodott, hozzáfűzé magát
1351 27|              legtöbbet. A diákgyerek meg nem állná, hogy az ablaküvegre
1352 27|                 bemenő megfizeti helyét, nem törődik, kinek buzgalmából
1353 27|                   az esteli harangszónál nem löki el a szerszámot, a
1354 27|                   csak szombaton délután nem látható, a fizetést nem
1355 27|                  nem látható, a fizetést nem kéri: azért vigyáz rá Balla
1356 27|                  ebből kétségtelen, hogy nem a napszámért dolgozik. Hasonló
1357 27|                 dolgozik. Hasonló dolgot nem lehetett elhallgatni az
1358 27|                magaslatra, miatta persze nem állhattak meg félúton. Azonkívül
1359 27|               nézte, az egészséges arcon nem vásította le az idő a régi
1360 27|             tekintetes uram, különben el nem mertem volna jőni az egyenes
1361 27|        tekintetes úr, sem föle, sem híja nem volt: éppen negyven hold.~-
1362 27|               kívánkozott vissza, szóval nem mondá, csak gondolta. Az
1363 27|         állításait elrontja?~- Arról még nem gondolkoztam.~- Szabad valakit
1364 28|                  el akarta hitetni, hogy nem lesz meg.~- Nem lesz meg?
1365 28|            hitetni, hogy nem lesz meg.~- Nem lesz meg? Kérdi Földváry
1366 28|                 hallja az úr, vagy akkor nem én vagyok Földváry, azt
1367 28|                az úr ezt a nádpálcát, ez nem vessző, hanem jó vastag
1368 28|                 részeg lesz, vagy helyén nem lesz: vasra veretem. Természetesen,
1369 28|       rendelkezést, látta, hogy Földváry nem mozdul az ülőhelyről, sem
1370 28|                  legények és napszámosok nem mernek ácsorogni, nagy sebességgel
1371 28|                 a pénzből, két hét előtt nem kaparhatott nagyobb összegeket,
1372 28|                  hetek óta vártak.~Balla nem tágított, parancsolt; de
1373 28|               úton azt beszélve, hogy ők nem várnak.~Balla a türelmetleneket
1374 28|               tanács, a fenyegetés pedig nem használ.~- Igazuk van, barátim,
1375 28|                  zúgolódni, de két hétig nem adhatok egy fillért is.~-
1376 28|                vegyük hasznát, ha máskép nem boldogulunk.~Elmentek a
1377 28|                 tekintetes alispán úr.~- Nem akarnak várni?~- Akár esztendeig,
1378 28|          egyformán.~- Balla barátom, ezt nem értem.~- Én meg értem, tekintetes
1379 28|              hallották, hogy a várakozni nem akarókat a tekintetes úr
1380 28|                tekintetes uram, most már nem félek. Nyugtatja meg Balla
1381 28|                  beszélt, a szomjas föld nem nyelhetné mohóbban az esőcseppet,
1382 28|               kétségben, vajon Szentpáli nem búvik-e ki a nyűgből? ~-
1383 28|               Gyuri? Kérdé valamennyi.~- Nem jött és nem is jön el. Válaszolt
1384 28|                valamennyi.~- Nem jött és nem is jön el. Válaszolt rá
1385 28|                 adnak melléje.~Keglevich nem állhatott ellent, Lator
1386 28|             rendelte ki az emberlopásra, nem kételkedvén benne, hogy
1387 28|                hogy ez meg is fogja, meg nem is ereszti el Józsa Gyurit,
1388 28|              rimánkodásért.~A készülődés nem tartott sokáig, a társaság
1389 28|             hirtelen leugrik a kocsiról, nem várja a házigazdát, a legszélső
1390 28|               ajtónak háta mögül - a fiú nem iszik bort, akkor is rútul
1391 28|             fiatalember huszonnégy óráig nem ébredt föl, azalatt megtörtént
1392 28|                 is egyik türelmetlen, ki nem tudja megvárni a jövendőt.~-
1393 28|                   és az elkorcsosult fiú nem tudta megnevetni a dolgot,
1394 28|          Tagadhatja ezt a mellékszoba?~- Nem tagadhatja, - ez csak visszatorlás
1395 28|                az egész hallgatóság, így nem kerülvén ki a vakok intézetének
1396 28|                 meg a jegyeket, ez pedig nem fiatal pajkosság, mi a fiatalnak
1397 28|                  törlik a könyűt, mintha nem én dicsérném a fiút, hanem
1398 28|                dicsérném a fiút, hanem a nem látott tagadó.~Ekkor Keglevich
1399 28|             fogva tartá ajkaikon a szót, nem hallottak Biharin kívül
1400 28|              Endre ösmer meg a teremben.~Nem tartóztathatja magát tovább,
1401 28|                 érettem?~- Endre, én itt nem vagyok alispán, - Szilváson
1402 29|               közé.~Az öt mázsás kulcsot nem dobatta ki, ez emlékeztette
1403 29|             bosszúnak rég várt órájában.~Nem mert fölmenni Szilvásra,
1404 29|               maradt, enni, inni; aludni nem tudott, bódultként járt
1405 29|              állna rajta, ha három kocsi nem jőne vele szemközt.~Mindjárt
1406 29|          vendéghívónak jött; de többször nem nevet rajta senki, inkább
1407 29|                  Gyurit fölüléssel, de ő nem kívánkozott az úri kényelemre,
1408 29|                 lépésnyire a lak, tovább nem lehetett késni, a küldött
1409 29|                velünk jössz Szilvásra.~- Nem megyek.~- Tudtam, hogy ezt
1410 29|              akartok tenni megint?~- Azt nem akarjuk, de azt sem, hogy
1411 29|           barátom, ülj föl és viszünk.~- Nem megyek nyitott kocsiban.~-
1412 29|                   Haragos volt a fogoly, nem akart kérdezősködni a szilvási
1413 29|              akart menni a csárdába. Ezt nem tagadhatá meg a küldött,
1414 29|            Megtörtént! - mondja a másik, nem tagadva a dolgot.~- Szentpáli
1415 29|   becsületszavára fogadva, hogy elszökni nem akar. A csárdás Keglevichnek
1416 29|                  mint három Józsa Gyuri, nem lehetett a megszökéstől
1417 29|                hagyjuk szökni.~- Egyebet nem parancsolt?~- Nem parancsolt,
1418 29|                Egyebet nem parancsolt?~- Nem parancsolt, hanem ez egyben
1419 29|                hiába is találna kérni.~- Nem ezt kérem kendtől, hanem
1420 29|                kendre bízom. Mikor észre nem veszik, a hintónak posztója
1421 29|                úr?~- Az szándékom, ha el nem tagadnák.~- Nem is tagadhatnák,
1422 29|         szándékom, ha el nem tagadnák.~- Nem is tagadhatnák, már írásban
1423 29|                 tanú voltam.~- Még jobb, nem kell lótni-futni az országban, -
1424 29|        rejtekhelyet.~Szilvásig kacagott, nem bánja, hogy viszik. A pajtás
1425 29|               hogy e győzelemnek utóízét nem ragadhatják el tőle, hisz
1426 29|                kísérletet, azt mondja:~- Nem bánom, akármit tesztek,
1427 29|                   hadd fizessen az is.~- Nem haragítod meg azt, akár
1428 29|                vigasztalásul marad, hogy nem ő az utolsó, hanem más.~
1429 29|                 oldalát is; de Szentpáli nem mondá meg, nehogy a gróf
1430 29|            keresed a titkot, mint nálam. Nem mulaszt el huszonnégy órát,
1431 29|              szerént történt; de remélem nem bántad meg?~- Nem, sohasem
1432 29|                remélem nem bántad meg?~- Nem, sohasem voltam ily boldog
1433 29|               fiút emberré tettem, úgy-e nem hitted volna kedves Miklós
1434 29|                  jobbja várakozik reá.~- Nem mondta még a kópé, - mosolyog
1435 29|          szerzett, mit hat annyi pénzért nem adok, mint amennyi neki
1436 29|                  a nevet mondá ki, ezért nem tud szólni.~- Gyuri!...
1437 29|                  e házasságot gátolni?~- Nem,... nem gátolom barátom,...
1438 29|            házasságot gátolni?~- Nem,... nem gátolom barátom,... mondja
1439 29|               amit az előbb beszéltél?~- Nem is atyafi ez a dolog azzal, -
1440 29|                 ülve,... ne oltsa senki.~Nem tudták mire vélni a dolgot,
1441 29|               aki meggyújtotta; de miért nem engedi a gazda, hogy oltsák?~
1442 29|             megfizettethesse a grófot.~- Nem haragszom, Gyuri, most már
1443 29|               haragszom, Gyuri, most már nem haragszom, mert most jutott
1444 29|               legutolján, a te új hintód nem fért a félszerbe, a kazalban
1445 29|           hintóval elégett az okirat is, nem szabad elárulnia magát,
1446 29|               kinyögi a kínos vallomást: nem haragszom.~A vendégek az
1447 29|          elfeledte az égő kazalt, jobban nem végződhetett a dolog. Mi
1448 29|             örökre szégyenben maradsz.~- Nem árulsz el?~- Megígéred,
1449 29|              nyújtá:~- Barátom!... Nekem nem kell két győzelem, eggyel
1450 29|       pillanatban már hamu!~A jó barátok nem érték e nagylelkűséget,
1451 30|                 az engedelmes bírálatot. Nem szamarazzák össze, mint
1452 30|               majd. ~A szerelmes levelek nem lehettek gyöngédebbek e
1453 30|                sallangokat, de óvatosan, nem rángatva, - másik kézzel
1454 30|                   Csak a belső gépezetet nem látta a közönség; az apró
1455 30|                 nekik a szép épületet, - nem közönséges rongyokat aggatnak
1456 30|                után. A szentségtelen kéz nem merné letépni, önmaga tűzi
1457 30|              ifjúnak mellére, mégis sír. Nem a fösvénynek telhetetlensége
1458 30|               hogy elválnak, de búcsúzni nem mernek.~A menyasszonyos
1459 30|                   A menyasszonyos háznál nem kisebb a szomorúság, mint
1460 30|               mert sírni szeretnének, de nem mernek.~Földváry meglátogatta
1461 30|             önnek legdrágábbért adom, és nem is engedek el belőle.~-
1462 30|         megnyílik a színház.~A két hölgy nem mert fölnézni, feleletük
1463 30|                 hogy a világ folyását el nem rekesztheti. Mért tagadná,
1464 30|                  sírva adja oda. A leány nem tudja vigasztalni az anyát
1465 30|                összefolynak az anyáéval. Nem mond semmit, szíve engedelmeskedik
1466 30|                Kedves lelkeim, engem meg nem lágyítanak; én szavamat
1467 30|                  tisztelettel," "soha el nem feledemmel", "meghálálommal",
1468 30|                Keglevich Miklós, - tehát nem a jegynek hitvány áráért,
1469 30|                 hiányt pótolni kelle egy nem ismert névvel. A társaságnak
1470 30|              magyar szó, melyre most már nem kell bizonytalanságig várni.
1471 30|              buzgóság, ha az hiba volna.~Nem merik a páholybeliek háborgatni,
1472 30|             szívét? A darabnak tartalmát nem vigyázta meg, az egyes szavak
1473 30|                 egyes szavak töredékében nem lelhetni megmosolyogni valót,
1474 30|           boldogságnak finom árnyalatát?~Nem gondolt a hálálkodók hízelgéseire,
1475 30|      hízelgéseire, hisz az fájna neki, - nem gondolt a hatalmasok bókjára,
1476 30|               hatalmasok bókjára, azokat nem kereste, saját szívének
1477 30|       leszolgálták a napszámot, fizetést nem kérnek, érdemük a jobbak
1478 30|                  harsant le a karzatról, nem várva a többit. A közönség
1479 30|                arc, neve nincs, legalább nem kérdik, de van, aki ösmeri
1480 30|                    ne félj, derék ember, nem sokára rád következik a
1481 30|               kezeimben van, ne félj, el nem ejtem.~A másik darab is
1482 30|              közönség áhítattal ment ki, nem komédiát: igehirdetést nézett
1483 30|     menyasszonyát, az áhítattal eltelve, nem látta a bámuló népet; csak
1484 30|               fogadják el tőlem.~Szebben nem kezdődhetett a pálya, a
1485 31|               föltette papírra a tervet. Nem sok idő múlva hírlapjaink
1486 31|               szállásból?~- Sajnálom, de nem tehetek róla.~- Irgalom
1487 31|                elkeseredhetett, másképen nem merte volna ingerelni Földváryt,
1488 31|                az neki szavát adta, hogy nem nyugszik, míg a vakoknak
1489 31|               míg a vakoknak saját házuk nem lesz. Nem bánthatták meg
1490 31|           vakoknak saját házuk nem lesz. Nem bánthatták meg jobban Földváryt,
1491 31|              erélyében kételkedtek. Vére nem akart megférni a szokott
1492 31|                kelle elszenvedni, ekképp nem az oktalanság, hanem az
1493 31|               színháznak megépítése után nem hihette, hogy erélyében
1494 31|                jót, vagy rosszat, tovább nem késhetnek vele.~Ajtóról
1495 31|         felelősséget, de tervét megbukni nem engedheti.~Megírta az újabb
1496 31|                  az ügyről még tudósítva nem vagyok, s ha beadtad a tervet,
1497 31|                  beadtad a tervet, miről nem kételkedhetem, valahol eltévedt.~-
1498 31|        nyújtottam be a tudósítást, magam nem akartam ezt is a véletlenre
1499 31|        biztosíthatlak, hogy a sorsolásba nem egyezik a helytartótanács.~-
1500 31|                 nincsen, a sorsolást meg nem engedik.~- S ha a sorsolás