Chapter

 1 3 |         midőn Józsa Gyurinak eszébe jutott, hogy Kulcsár Istvánnak
 2 3 |        valamelyiknek az a bolondság jutott eszébe, hogy a nagy szőrű
 3 3 |       Miklós meghal, hogy eszébe se jutott saját aranyos ruhája, meg
 4 4 |     macskaasztalos" szobába, eszébe jutott a bundaborotválás, és nem
 5 6 |       háztól elpusztíthatna, eszébe jutott, hogy van neki Pesten egy
 6 8 |           hogy még ahova deszka nem jutott, egy megviselt gyúródeszkát
 7 10|              hogyan? miként? eszébe jutott, hogy Bandi öccsének ötvenezer
 8 11|           elszégyenli magát.~Eszébe jutott a korhelykompánia, a vad
 9 11|           előtte, valamennyi eszébe jutott, csak valami jó, valami
10 11|           föl e rajongásban, eszébe jutott a szerencsétlen földönfutó,
11 12|             néki.~A bácsinak valami jutott eszébe, hirtelen kiment,
12 12|           elhagyta. Mindjárt eszébe jutott a két diáknak elmenetele,
13 12|          tudnák hozni.~Senkinek sem jutott eszébe egyéb, mint hogy
14 13|          csárdás a beszédet, eszébe jutott, midőn a kocsin ő is kérdezkedett,
15 15|       fejeket osztogatta, elég nagy jutott.~- Igaza van, szomszéduram, -
16 15|        másikat kérdi:~- Mi a patvar jutott önnek eszébe, hogy egész
17 16|           taszigálták őket, s ekkor jutott eszébe Földvárynak, hogy
18 17|         egyetlenegy zsidónak eszébe jutott volna páholyt venni, elkaptak
19 17|           azt ismét leimádkozd. Nem jutott eszedbe egy áldó szó, mi
20 19|           folyását nem gátolák, nem jutott eszükbe az, mit a poéták
21 19|          laknak Pesten, három ember jutott a vakok hangversenyébe;
22 19|        kíváncsi népnek kemény lecke jutott, a lehető legnyájasabban
23 20|       kikiáltotta a gazdát, s ekkor jutott eszébe a nagy lábos, meg
24 20|          meg az új polgár is eszébe jutott, ezzel aztán elfeledte a
25 21|              addig elmondom, miként jutott ez úr a keserves parciálisokhoz,
26 22|             a szegénységtől, eszébe jutott az egykori jó mód, föltekintett
27 22|            mikor a bosszú is eszébe jutott. Félretekintett, hogy a
28 24|         érzé magát, hogy eszébe sem jutott mindjárt a baj. Szemei kinyíltak,
29 25|      Valamely unalmas órában eszébe jutott: hátha kamarássá tennék?
30 26| alapfalazaton végig járkált, eszébe jutott Kulcsár István, ki makacsul
31 27|          mert nekik csak a fájdalom jutott. A poéta ember valójában
32 27|         hátha oda tett valamit, így jutott a rejtett fiókig, bizonyosan
33 29|      udvarába.~Józsának útközben az jutott eszébe, hogy nagyon jó kedvet
34 29|             adok, mint amennyi neki jutott, - szabad úr, vegyen el,
35 29|            nem haragszom, mert most jutott eszembe, hogy te jöttél
36 30|          legutolsó kocsira is kettő jutott még, a sors itt összehozta
37 32|     százötven ezüst forintot!~Idáig jutott el a víg társaság, s remélem
38 32|          megösmerése lőn, egyéb nem jutott, hisz úgyis táblabíró volt