Chapter

 1 4 |      megilletődéssel emlékszem vissza azon szomorú történetre -
 2 5 |  méginkább fölbokrosodva, ment vissza a vendégsereg az "Aranysas"-
 3 5 |      valamennyien! feleli amaz vissza, és Józsa Gyuri nagy mérgében
 4 7 |     megszólamlott kend! Dörmög vissza süldőlegény, megszokván
 5 8 |   elvégezze s úgy szándékozott vissza, hogy majd az asszonyt is
 6 8 |        fele útja van idáig, ha vissza akar az úr menni.~- Nohát
 7 8 |      Mit hozott az úr? - Kérdi vissza a gazda.~- Ha hoztam volna,
 8 10|      hazulról, oda honnét soha vissza nem eresztik; hogy holta
 9 10|       cseléd is úgy állt, hogy vissza nem nézhetett; ezek tehát
10 11|        ki valaki és nem mondja vissza senki. Még annyi folytatásom
11 11|   szenvedni fog, mivel pótolja vissza Szentpáli annak, kit vagyonától
12 12|       hogy onnét gyalog is jön vissza: egész világ tudta.~Sokféle
13 12|        meg ment is, tudniillik vissza, mert még az is jó varga,
14 12|      helyre cserélte, úgy ment vissza a többihez.~A gazda azalatt
15 12|      az ágy?~- Fölséges! felel vissza ugyanaz az ajtókilincset
16 12|       ígérvén, ha valamelyiket vissza tudnák hozni.~Senkinek sem
17 12|   lovászok ember nélkül tértek vissza. Ekkor maga fogatott be,
18 13|       Mutatunk mi olyant, hogy vissza sem talál, ha egyszer betéved.~-
19 14|       még akkor se találhassak vissza: ha visszakívánkoznám.~-
20 14|       vagy, magad mondod, hogy vissza nem akarsz menni, - ha el
21 16| harmadik szobába küldé, nyerte vissza némileg az önuralkodást,
22 17|       s ugyanabban fizették is vissza.~Mindig és minden időben
23 18|        bújdosóba, s nem tekint vissza, mint a kezes ló, mely érzi,
24 18|  mindig egyes számban nyújtván vissza az alispán úrnak, hogy neki
25 19|        korlátok közé utasítsák vissza.~A gyermek minden józansága
26 22|        szükségem rá; hanem add vissza ez ártatlan gyermeknek.~
27 22|      Szilvásra ér, onnét ismét vissza, útközben ráér tűnődni,
28 22|     oly kegyelettel emlékeznek vissza, mint a vén katona azon
29 22|       kit előbb imádkozva kért vissza a teremtőtől; s midőn megszabadul
30 26|    tudja az ember, mekkorát üt vissza?~- Balla! - mondja az elkeseredésig
31 26|       a boldogtalanokat, adjuk vissza nekik a vándorbotot; hadd
32 27|   Azonban ne siessünk, menjünk vissza a kalap-utcába, Fáy most
33 27|     Csak a komáimnak szolgálom vissza az emberséget, tekintetes
34 27|        úrfit?~- Forduljon kend vissza, két asszonyságnak mutogatja
35 27| folyása mellé. Oda kívánkozott vissza, szóval nem mondá, csak
36 31|      bontson föl, míg Földváry vissza nem jő. Honnét? azt nem