Chapter
1 3 | derékon ölelt át.~Szinte zajos lőn a kis társaság, csak Keglevich
2 4 | prókátoroknak való.~Élénk lőn a vita s a két vitatkozó
3 4 | is meghallaná!~Ezzel vége lőn a vitának s én esedezem
4 4 | szerencsém is vala. A harag lőn megölő betűje Ábelnek, kinek
5 7 | igen értelmes magyarázat lőn az asszonynak megjelenése,
6 8 | összeveszni, figyelmesebb lőn e különc emberre, s elgondolva,
7 9 | a kocsiderék között.~Így lőn elvégezve negyven-ötven
8 9 | tudott nyugodni s éppen azért lőn Földváry híres ember, mert
9 10| ugrott föl.~- Ma még megjő? Lőn az újabb kérdés.~- Éppen
10 11| meghallatszott, - az alföld tengerré lőn; de kevés gyönyörűséget
11 13| hegyláncolat, annál idegenebb lőn a földön. Eleget beszéltek
12 13| indultak.~- Fogadj isten! lőn reá a válasz.~- Meddig megyen,
13 14| többet ivott, annál búsabb lőn, míg csak ki nem aludta
14 16| leghatalmasabb hirdetőjévé lőn. Erre nem tudok felelni,
15 16| időközökben mindig kedvesebb lőn; hanem lassankint a gyermek
16 16| lány nem fiú! figyelmessé lőn azon finom megkülönböztetésekre,
17 19| fiatalember beszédtárgyává lőn.~- Leányom, e fiatalember
18 19| művészetnek bérét.~Vége lőn a szomorúságnak, elvezették
19 20| is ember.~Ilyen bőbeszédű lőn a csárdás, és alig várta,
20 21| a csapást.~Fáy figyelmes lőn a szóra, nem felelt rá,
21 22| zaklatott tanya, majdnem kicsi lőn az apai szeretetnek, de
22 22| órája, annál tűrhetetlenebb lőn a találkozás; befogatott
23 24| ekképpen elviselhetetlenebb lőn a baj, s a hosszas fekvésben
24 25| oldalról újoncozott. Így lőn Szentpáli hevesi birtokos
25 25| tudósítja, hogy a kérvénynek nem lőn kívánt eredménye, s ezzel
26 25| kívánkozott. Ekképpen az lőn a megállapodás, hogy Józsa
27 25| Napról napra kábultabb lőn Józsa Gyuri, régen neheztelte,
28 25| legszélső vonal, ott csordultig lőn a pohár. A vadember megundorodott
29 26| Hirtelen összesúgtak, s el lőn fogadva az indítvány, hogy
30 26| másikat érte, mindig vígabb lőn, mindig ő beszélt, a többit
31 26| csak itatta, s mire éjfél lőn, maga előtt a hatodik iccés
32 26| lelkesülésnek föláldozta, ki lőn mondva a határozat, hogy
33 27| hogy sorsának osztályosa lőn, férjének állását megérti,
34 28| valamelyik.~- El kell lopatni! Lőn a határozat, s az indítványozó
35 32| de mindinkább egykedvű lőn, midőn észrevette, hogy
36 32| Jutalma a jobbak megösmerése lőn, egyéb nem jutott, hisz
|