Chapter

 1 3 |           Senki sem nevet! Fogadja valamennyi, Földváry pedig a körülállók
 2 4 |            többi, eleven víg fickó valamennyi, még az is, a ki régen volt
 3 4 | megelégedetten, mintha hinné, hogy valamennyi engedelmes birkája lesz,
 4 4 |         Egyik sem bánta meg! Kiált valamennyi, s hogy a dolognak törvényes
 5 5 |           De majd nevetünk! Mondja valamennyi, sáros tenyerét mutatva.~-
 6 5 |          egy hétig! Hagyja helyben valamennyi, különösen a gazda, ki Józsa
 7 7 |      hangosan mondja a nőcselédnek valamennyi férficseléd füle hallatára:~-
 8 8 |          Szalk-Szent-Márton, Tass, valamennyi széles, lapos magyar helység,
 9 9 |         fogva ép, egészséges ember valamennyi, Földváry valamennyivel
10 11|     bolondságai elhúzódtak előtte, valamennyi eszébe jutott, csak valami
11 14|           többi is itt van! Mondja valamennyi nagy halmaz kincset rakva
12 15|            fogja ütni. Már majdnem valamennyi azon véleményben volt, hogy
13 16|           embernek akarja megtenni valamennyi diák közt, akkor pedig vége
14 17|        kívánja addig meglátni, míg valamennyi kész nem lesz, s akkor is
15 17|            legelőször igent, utána valamennyi beleegyezett, mintha önkéntelenül
16 17|          Mit volt mit tenni, tűrte valamennyi a művész úrnak furcsa szeszélyeit.~
17 17|           S íme, mily búsan ül ott valamennyi, nekik is fáj valami, őket
18 17|     szunnyadó erkölcsöt.~Ébren van valamennyi, s el nem tudja képzelni,
19 17|     mindjárt végig verje.~- Na, ha valamennyi megadja magát, én is elhiszem,
20 18|   urabátyjánál, vagy több esze van valamennyi fiatalembernél, mert mindegyik
21 20|            Menjünk! menjünk! Kiált valamennyi.~- Fizetünk is, gazduram!
22 22|   állítottam a gyerek mellé, aztán valamennyi fogni akarta a fiút.~- Hát
23 23|           mire a legutolsóhoz ért, valamennyi kizihálta magát, mert a
24 23|         sem irigyleném az uraktól.~Valamennyi fölugrott a székről, hogy
25 24|          utánuk, hogy híres legyen valamennyi ötven év után is.~Az úr
26 25|           te voltál a legmakacsabb valamennyi között, szinte féltem, hogy
27 25|            most itt a legboldogabb valamennyi között.~Sokáig tart a fölhozatal,
28 26|       küzdelemnek, egy után indult valamennyi, a megyei közönség a bizonytalan
29 28|     előszobában, holott velem jött valamennyi!~- Keressük föl őket a színháznál,
30 28|             Hát Józsa Gyuri? Kérdé valamennyi.~- Nem jött és nem is jön
31 29|           a kazalon felszaladt, és valamennyi fölugrott, hogy a tüzet
32 30|        mert az újdonsült kalácsból valamennyi akart enni.~Annál fösvényebb
33 33|       Isten hozott, Gábor! Üdvözlé valamennyi.~- Jó, hogy együtt vagytok,