Chapter
1 6 | egyet-kettőt vagdalhatna vele.~Oh, boldog ifjúkor, mikor egy kusztorával
2 10| napjától fogva ez volt első boldog perce, - érzi, hogy többé
3 11| Földváry.~Oly nyájas, oly boldog volt a háziasszony, a mennyi
4 12| úrfit valamire, - vigyorog a boldog ember, - tudok én rusnyák
5 12| kedve van, legalább ilyen boldog vigyorgásban sohasem látták
6 14| pára sohasem volt ilyen boldog, elhitte, hogy az ő indítványa
7 16| sokan engedelmeskedtek.~Boldog volt a nő, gyanítá, hogy
8 16| hogy Józsa Gyuri rendkívül boldog volt, - jól indult a fiú,
9 17| sem a jövendőt nem látod. Boldog magyar, szegény magyar,
10 18| úr tudja megmutatni, mi a boldog ember baj nélkül és kényelemben,
11 18| engedem sorsára, legyen boldog, ahogy a boldogságot könnyebben
12 19| észrevegyék, - és untig elég boldog az a bimbó, melynek eszébe
13 19| sohasem látott a közönség, és boldog lesz, ki ezt meglátja.~A
14 19| annyi idő óta egyszer mégis boldog.~- Valaki az előterembe
15 21| madár hangjához.~Jaj, de boldog, akit ilyen öröm is kielégít,
16 22| ellen; e sivár dicsőségben boldog volt, mint a tormaféreg
17 23| szorongatva kezeiket, s a boldog kézmívesek szerettek volna
18 23| kezet szorított velük, a boldog kézmívesek ragyogó arccal
19 25| nem maradhat már sokáig, e boldog hitben ült le Józsa Gyuri
20 26| hogy e léha városi nép boldog lesz, ha ruhátokhoz értetheti
21 26| mutathatunk, melyet a jövendőnek boldog reményében be is temettettünk. ~
22 26| kiáltsuk nekik az éljent.~Boldog idők, minden egy helyett
23 27| kenyér is jutalom lesz tőled.~Boldog férj, kinek érdemeit neje
24 27| neje megbecsülni tudja, - boldog nő, kivel a férj érezteti,
25 27| jutalma nejének szerelme; és boldog e sorok írója, ki e családias
26 29| Nem, sohasem voltam ily boldog ember, mint ma.~- Endre
27 30| emlékezetek után, ezerszer boldog én, hogy a hálás művészek
28 30| Imádkozva kérte az égtől ezt a boldog pillanatot; kertjének a
29 30| virágot nyújtanak nekik. Boldog vőlegény, boldog menyasszony,
30 30| nekik. Boldog vőlegény, boldog menyasszony, kik esküvő
31 32| Ön nem képzeli, mily boldog, - s merem rekommendálni,
32 32| barátom, én véghetetlen boldog volnék, ha engem Magyarországon
|