Chapter
1 3 | a komolyabb társaságban maradt, és várta, hogy Földváry
2 5 | is megkerítvén, az épen maradt kocsinak mind a négy kereke
3 6 | eleresztvén a zsidót, fekve maradt a nyugágyon, el is aludt,
4 7 | fejedet, jámbor öreg, emléknek maradt a keréken a sár, még az
5 8 | hirtelenében azt hiszi: egyedül maradt a világon. Néha mérföldeket
6 8 | csárda melletti kis töltés maradt meg útjokban, azt szerették
7 9 | legalább olyan ember egy sem maradt, ki a ház előtt is békén
8 11| pedig az a negyven hold föld maradt, mi most négy ölnyire fekszik
9 11| sőt még egy korsó bor is maradt az ablakban, - az árát sem
10 12| nem tudok.~A színész nem maradt adósa saját mesterségének,
11 15| Gyuri Keglevich-csel együtt maradt.~- Miklós,... hogy hívják
12 16| társai fölött mindig hős maradt; de változott szerepben
13 16| sem tud észrevenni. Egy maradt meg Szentpáliban hátrányképpen,
14 16| szétfutottak, csak Endre maradt a cigányfiú mellett, és
15 18| elmondja nekik, hogy ő maga maradt csak, hanem nevelt embert
16 18| mondani: hallja-e kend!~Maga maradt az alispán, csak a teendő
17 19| s e küzdelemben csak egy maradt védetlen, egy megbocsáthatlan
18 21| méltányosságra mennyire lekötelezett maradt a parciálisok tulajdonosai
19 22| és e gondolat után mégsem maradt nyugalom. Gyűlölnie kellend
20 23| hozzá a katona, az üresen maradt közt megint be akarván tölteni,
21 24| az asszony mégis komoly maradt, és őt e gondatlanságért
22 24| a tanácsadóra hallgatni, maradt a régi csalángyógymód mellett.
23 24| szégyenlette volna, hogy ő miatta maradt volna a sárban egy ember.
24 24| mint az, ha egy vadcsemete maradt volna utánuk, hogy híres
25 25| őket, természetesen egy sem maradt el, mert a másik meghívólevél
26 27| Földvárynak magának nem maradt egyebe, mint egy nagyon
27 27| forint; csak öt bankó forint maradt a reggeli vásárra az alispáni
28 27| maradékösszeget.~- Ennyi maradt csak, Gábor?~- Úgy-e megleptelek,
29 29| azonnal szörnyet halna. Otthon maradt, enni, inni; aludni nem
30 29| s mikor Keglevich maga maradt, megírta Földvárynak a kifejlést,
31 32| mindent maga tett volna, mi maradt volna tábornokainak? Széchenyi
|