Chapter

 1 3 |             kínnal megépítette, - s íme, mégsem éppen olyan zug,
 2 4 |         húzza ki a hegedű mellől. S íme most, késő este fölölti
 3 4 |         Szentpálit lecsitíthatná, s íme, jön Bod Pál a nagy ívvel.~-
 4 5 |  tekintgetett áldozatbárány után, s íme, árjegyzéket hoznak a bosszúságért,
 5 6 |           Hogy meg ne hazudtolhass, íme leírom szóról szóra. És
 6 7 |       melyet ki nem fizetett még. S íme, egy asszony kifog ennyi
 7 7 |         táltott szájjal bámulnák; s íme, oly ostobán állnak egymás
 8 7 |      szarvasmarha meg ne öklelje. S íme, legyőzi természetes félénkségét,
 9 9 |          lesz, a szomszéd balról; s íme, midőn készen van a terv
10 9 |            eltartana egy nap. Pedig íme, tizenkét panaszos van beállítva,
11 12|             asztal közepére tették: íme, a lepedőben ott volt mind
12 13|         ekkora embernek köszönni. S íme, most amerre csak ellát,
13 13|           kocsin ő is kérdezkedett, íme, megmondák most. Elgondolkodott,
14 14|             s mikor rákerült a sor, íme oly szépen égett az a szent
15 14|             határt megvehetne vele. Íme, a szegény csárdás milyen
16 15|        szembe állít néki két tanút: Íme, itt van két tanú: tehát
17 15|     megkísértse az új gyógyszert, s íme, jön egy szebeni szász,
18 17|       nagyobb részt: adjuk nekik. S íme, az igazgató úr volt olyan
19 17|          hogy mienk az a színház, s íme, midőn kíváncsian a színháztérre
20 17|             mely őt visszarántsa. S íme, mily búsan ül ott valamennyi,
21 17|        darabba hiszi szétporlani, s íme: minden csorba nélkül állja
22 17|         nekik, hogy rossz hazafiak! Íme, hogy elszomorodnak! Keblük
23 18|       hatalmasokkal megalázkodva; s íme a gyöngéknek gyöngeségüket
24 19| csekélységet hagyja el a pletyka, s íme, a legszebb fiú, a gazdag
25 21|        lehet benne kapaszkodni. - S íme, hogy fut az az író, nem
26 21|           én veled is kevés vagyok, íme harmadik lesz maga Fáy András,
27 24|            megérzik a túlfeszítést. Íme, innen származik az a gyöngeség,
28 25|        várja, hogy nyíljék az ajtó, íme, a vén hajdú kitárja a kétszárnyú
29 26|         felejtik, amit beleástak! S íme, a német színház fönnáll
30 28|           szó sem igaz az egészből, íme, itt a bizonyítvány, - nyújtja
31 32|     fickónak szörnyű terjedtsége, s íme kisült, hogy csakugyan nem