Chapter

 1 1 |            hordoz magán; a kritika és közönség igen gyakran még terhesebbé
 2 1 |           Aztán következik a másik, a közönség, ez is hatalmat gyakorol, -
 3 1 |             magamhoz. De hol van az a közönség?... Sehol, vagy legalábbis
 4 3 |          aztán tovább megyünk, hogy a közönség kinyughassa magát.~- Hát
 5 4 |          osztva, a bankárok kezéből a közönség keze közé szivárgott, s
 6 9 |               amint van, úgy van, - a közönség birtokában van a papíroknak.~-
 7 12|        sikerül: nem én sírok, hanem a közönség.~- Úgy látszik fráter, te
 8 14|      tudomásul vegye; hisz a tisztelt közönség sem igen kapott hajba, hogy
 9 14|               a színész, hisz mikor a közönség Zrínyi Miklósban agyonrítta
10 18|         Babonás az úr?~- Én nem, de a közönség.~- Azt is le kell szoktatni;
11 19|         csodabogarat sohasem látott a közönség, és boldog lesz, ki ezt
12 25|               az ellenpárt is, mint a közönség bolondját, kinek minden
13 26|              ennyi kész bánat bírta a közönség ajkán a lelkesülés helyeslő
14 26|               Hasztalan a küzdelem, a közönség ösztönszerűleg érzé, hogy
15 26|            látta volna együtt a pesti közönség, - tíz évi korszak alatt
16 26|           világíthatná meg méltón. ~A közönség választott, a kocka el volt
17 26|           indult valamennyi, a megyei közönség a bizonytalan jövendőt a
18 27|         mertem szólni, féltem, hogy a közönség kinevet.~- Nem is volna
19 28|     élhetetlenség volna magyarázni, a közönség maga gondolja el a többit,
20 30|           belső gépezetet nem látta a közönség; az apró rugót, a finom,
21 30| újonckodásától félték, de a meglepett közönség a legelső napon úgy fölkapta
22 30|      karzatról, nem várva a többit. A közönség rábámult a kezdeményezőre,
23 30|               darab is elvégződött, a közönség áhítattal ment ki, nem komédiát:
24 32|              azon hitben, hogy a nagy közönség könnyebben leolvasandja
25 32|               megszületendő volt, s a közönség meg van híva, hogy a keresztapaságot
26 32|         pillanatában rogyott össze. A közönség megsajnálta a párahagyott
27 32|      szükséges tagokat, együtt volt a közönség a szent gondolatért és a
28 32|             nem hamis próféta, hogy a közönség megérett a takarékpénztár
29 34|        időtöltésért adom könyveimet a közönség kezébe, hanem hogy a kétségtelen
30 34|          ember minden kicsinységért a közönség előtt pörlekedni; így a