Chapter
1 3 | kínnal megépítette, - s íme, mégsem éppen olyan zug, mint sokan
2 4 | szelíd szemrehányással, aztán mégsem bízik bennem, mikor elszánom
3 5 | én, látod fizetek, aztán mégsem haragszom, jer, hadd öleljelek
4 5 | befűrészelésért is fizettem; aztán mégsem tudom, hogy hát az én tengelyeimet
5 6 | nézett ki az urabácsira, mégsem csókolt kezet.~Alig várta,
6 8 | csak a vállát mozgatta; mégsem nézett a vendégkocsi felé,
7 10| csak sötétben járt.~- Talán mégsem olyan rossz ember, hallja
8 15| vízbe fulladóban van már, mégsem segít, csupa illemszabályok
9 17| ordít a cigányok után, ámbár mégsem bánná, ha kieresztenék szegény
10 18| fél várost összejártam, mégsem tudom, hol találunk menedékhelyet.~-
11 18| felelet is, Földváry pedig mégsem akart a felelettel adós
12 19| hétig lakott már a házban, mégsem vette észre, hogy a rettegett
13 19| láttam.~- Ritka szép fiú.~- Mégsem emlékszem rá.~- Ez különös, -
14 20| utána.~- Innét talán csak mégsem dob ki kigyelmed? - kérdi
15 22| kezdett, de megszólamlani mégsem mert, hátha nem az, hátha
16 22| életből, - és e gondolat után mégsem maradt nyugalom. Gyűlölnie
17 23| kezét, - hanem arról már mégsem tehetek ám, tekintetes uram,
18 23| koldulni, mind rá várakozik; mégsem nyugszik. Nem elég neki
19 23| ruhát, mert rongyosan járni mégsem akarnak; az aranymívesboltot
20 23| urunk van a vármegyében, mégsem lenne elég fölügyelőnek,
21 24| én adósságomat is; talán mégsem lesz éppen lehetetlen lefizetni
22 27| Asztalfiókjait rendre húzogatta, mégsem került ki a hiány.~- Még
23 28| elmondatta magának a jelentést, mégsem vigyázott oda.~Eközben jött
24 28| vigasztalta a bús magyarokat, mégsem volt elég, valamennyien
25 29| fogoly.~- Szentpáli vesztett.~Mégsem hitt, mégis hideg volt homlokán
26 30| hiányosnak hitték a darabot, de mégsem választhatták másképp. Az
27 31| kőre szerződéseket csinált, mégsem jött meg az engedély.~Az
28 32| katonapajtásaim, komáim: mégsem bírok velük másképp. Hiába,
29 33| eltalálni a tárgyat, melyet én mégsem nevezek meg, akkor a legapróbb
|