Chapter

 1 3 |          valamit, s nekem tovább kelle várnom, míg a tetőt is föltették,
 2 3 |     hanem útközben egyebet is el kelle mondanom.~A szíves jó kívánásnak
 3 5 |  Gáborral találkozott; tehát meg kelle állnia, ámbár még éjjel
 4 5 |         sikerült, kétszer is meg kelle hasalni a híg levet, mi
 5 8 |     miatt harmadnap múlva Paksra kelle mennie, szinte mosolygott,
 6 11|          a vágtatást?~Nem sokáig kelle várni, a rohanó ló közelebb
 7 11|       embernek a lelki nyugalmat kelle visszaadni, s a mit addig
 8 13|          tudta, hogy mártír, nem kelle mutatni a léleknek sebeit,
 9 16|         a fiút, kinek sorsán nem kelle tovább aggódnia; hanem annál
10 18|       mikor e kérdésre annyiszor kelle már felelnie, s megint újra
11 21|         Kopogatott valaki, félbe kelle hagyni a beszédet, Fáy később
12 23|         magát:~- Hát még?~Ó, nem kelle hosszan várakoznia a feleletre,
13 24|    Lippay bízta rám, sógor úrnak kelle átadnom, mikor látni kezd.~
14 26|       megtelt, az ajtókat nyitva kelle hagyni, hogy a kiszorult
15 26|     oldalajtónál zsibaj volt, be kelle várni a lecsendesedést,
16 26|     végképen letettem.~Sok gúnyt kelle elnyelnünk, még azt is,
17 27|       Most már csakugyan nyakába kelle venni a várost, Fáy András
18 27|        volt, már a konyhapénzhez kelle nyúlni, s annak beleszámításával
19 28|       küldé maga helyett, Bodnak kelle védelmeznie az ügyet, maga
20 28|        is remegtem, míg vádolnom kelle a legderekabb ifjút, kit
21 30|       nyakra-főre tanulmányoznia kelle a magasabb művészet fogalmait,
22 30| választmánnyal, a hiányt pótolni kelle egy nem ismert névvel. A
23 31|          fölügyelőnek temérdeket kelle elszenvedni, ekképp nem
24 32|        volt ültetve, gyökereinek kelle megfogamzani, Fáynak pedig
25 33|  elröpült, adott szavának eleget kelle tennie, s az örök igazság