Chapter

501 24|         meghálálom jóságodat, szerzek egy vőlegényt.~A leány hirtelen
502 24|              Gondolja megint a fiú.~- Egy gondolat bíztat, hogy talán
503 24|             remény, hogy orvos úr még egy csodát kísérend meg. Miattam
504 24|          kísérend meg. Miattam fogjon egy olyan munkába, melyről mások
505 24|          miatta maradt volna a sárban egy ember. A legmakacsabb emberek
506 24|            gyalázatosabb, mint az, ha egy vadcsemete maradt volna
507 25|               mécs mielőtt kialudnék, egy nagy lobbot vet. A régi
508 25|               Nikl"-ben minden kártya egy ember kezében marad.~Az
509 25|       táblabírája, elütöm valamennyit egy - kamarás kulcscsal.~- Azzal
510 25|         fölügyelővel, és csináltatott egy mintát, mely szerint a hámorban
511 25|               a hámorban megönthettek egy óriás kulcsot, melynek nehézsége
512 25|             meg a szörnyeteget, minőt egy hámor sem készített, az
513 25|         Hogyan küldöd el neki?~- Adsz egy biztos embert, ki a titkot
514 25|          meghívta őket, természetesen egy sem maradt el, mert a másik
515 25|              s az igazságszolgáltatás egy napra esik Józsa Gyuri meghívásával.~
516 25|            figyelemmel előrebocsáták, egy meggondolatlan szó ki nem
517 25|            régi jó cimborátok vagyok. Egy hajszállal sem különb, mint
518 25|               ott fönn az úrnak, hogy egy kulcs van benne.~Szaladt
519 25|               drága ékszert, még csak egy burok fedi s előttük fekszik
520 25|         csárdás, - azt is tudom, hogy egy vak fiúért méltóztatik fizetni
521 25|            sok vásott kölyöktől, hogy egy szegény gyereket koldussá
522 25|         kirántotta tárcáját, kihúzott egy ötvenes bankjegyet.~- Megösmeri
523 25|           őket?~- Előljáróban itt van egy kis borravaló; de ne szóljon
524 25|           bele a korhelykompánia, nem egy régi terve volt-e ez, mit
525 26|          Pozsonyból.~- Széchenyi neve egy volna már a rossz hírrel?~-
526 26|              míg a másik megelégedett egy szerényebb kis házzal, mely
527 26|            állnánk meg, s az egyesnek egy országért kellene elpirulni,
528 26|             Amaz fönnen hirdeté, hogy egy nemzetnek amfitheatrum kell, -
529 26|         félszerben vagyunk! Széchenyi egy országra gondolt; Földváry
530 26|       országra gondolt; Földváry csak egy vármegyére, melynél a szomszéd
531 26|           volt kevésbé félelmes, mint egy villámüteg, melyről nem
532 26|              hallja, mit beszélnek?~- Egy szóig hallom, alispán uram.~-
533 26|             húzkodná őket; csak ez az egy ember nem szégyenel összekapaszkodni
534 26|               Kérdi magában Földváry, egy kézszorítást szánva a derék
535 26|           Kérdi Földváry, s aztán még egy pillanatot vetve a színészek
536 26|        megmarkoltam, megszorítom, míg egy ideg testemmel összekötve
537 26|    nyújtóztatják ki az asztalon, mint egy halva született gyermeket.~
538 26|             másik, te nem vagy velünk egy véleményen, mi azt akarjuk,
539 26|           színház alapja, - föliratom egy kőre, hogy ti temettétek
540 26|               pincér elrohant, hozott egy barna üveget, Endre elé
541 26|             minden ember kezében volt egy nyomtatványcsomó, melynek
542 26|     színházról, hogy ezen pillanatban egy árva gondolatot sem találok,
543 26|          rendeletéből a kerepesi úton egy színháznak már alapját is
544 26|                Pilis és Solt vármegye egy országban, s ha már e szégyent
545 26|       városban végig mehetünk és csak egy megkezdett alapot mutathatunk,
546 26|             azt kérem: adj uram isten egy kis menedéket szegény színészeinknek,
547 26|              Vége volt a küzdelemnek, egy után indult valamennyi,
548 26|               egyik időt kívánt, hogy egy ország kincsét mutathassa
549 26|           éljent.~Boldog idők, minden egy helyett akadt kettő, s azon
550 27|                Gödöllő irányából jött egy kocsi, a cinkotai "Nagy
551 27|       Vigasztalja Földváry Ballát, ki egy hétig annyit parancsolt,
552 27|     hazudoznak, tekintetes uram, néha egy hetet, néha többet is elszalasztanak,
553 27|               minden darab tégla közé egy kis történet van bevakolva,
554 27|             egyében törné fejét, mint egy kis művészi füllentésen,
555 27|               nem maradt egyebe, mint egy nagyon megreszelt ezüsttizes,
556 27|               a többi napszámos közül egy jól öltözött ember, a déli
557 27|       megvigasztalhat tekintetes uram egy névvel, csak azt az egyet
558 28|               odább kell számítani.~- Egy órával sem, hallja az úr,
559 28|              nekem a színpad közepére egy tuskót, oda fogok ülni,
560 28|            várnunk.~- Ne félj, öcsém, egy órával sem későbben, mint
561 28|              de két hétig nem adhatok egy fillért is.~- Elvesztünk
562 28|             színház.~- Barátom Balla, egy hétre távozom.~- Akár kettőre
563 28|             védencem fehér kesztyűben egy targoncát tolt végig Pestnek
564 28|   mellékszobának hangja, összerogyott egy koldus, és az elkorcsosult
565 28|  mellékszobából, - vitatja Bod Pál, - egy alkalommal egész Pestet
566 28|         szemét mésszel kilottyantá?~- Egy szó sem igaz az egészből,
567 28|        higgyen nekem föltétlenül, még egy tanút hoztam, hallgassa
568 28|              nyitott ajtaján behallék egy magánhegedűnek kesergése, -
569 29|               azért ülj föl szaporán, egy embert beküldök a hintóért.~
570 29|              megszökjék, óvatosságból egy embert a kocsis mellé is
571 29|             elvégezvén a pihentetést, egy kis abrakolás után készült
572 29|          bánom, akármit tesztek, csak egy kazalnyi elő-szénám van,
573 29|            mondani; de az megfagyott. Egy név ijeszthette meg az életben,
574 29|          lében. Horgon van a hal, még egy éjszaka hadd vergődjék a
575 29|             időt, kiszökött a házból, egy nagy csomó kéngyertyát,
576 29|             nagy csomó kéngyertyát, s egy nagy darab meggyújtott cserfataplót
577 29|               nézz, míg én számlálok: egy kettő, három, négy... öt...
578 29|            félszerbe, a kazalban volt egy vájadék üreg, a hintót oda
579 30|       pénzkölcsönző, jegyáruló volt ő egy személyben. Ma ugyan kevesen
580 30|          bennült. Enni sem ment haza, egy percnek veszteségét sem
581 30|              példányt itt mutatja be, egy páholyjegyet a magyar színházba.~-
582 30|          megemlegetemmel", csak adjon egy jegyet, mert az újdonsült
583 30|       színházi helyeket.~A kézmívesek egy sor zártszéket foglaltak
584 30|                a hiányt pótolni kelle egy nem ismert névvel. A társaságnak
585 30|         buzdítják, őt, kinek egyetlen egy hibája volna a buzgóság,
586 32|              nyomán én is azt mondom: egy alvó nemzetet még Széchenyi
587 32|           rázhatott föl álmából, hogy egy Földváry, Fáy s a többi
588 32|              észrevette, hogy Fáy nem egy eszméről beszél, hanem hóna
589 32|              derekán észreveszi, hogy egy árva szót sem hisznek az
590 32|           összerángatta, mintha arcán egy nagy számvetésnek összekuszált
591 32|            majdnem leragadt a nyelve, egy pillanatra megdöbbenté a
592 32|            kár volna megúsztatni érte egy vizslát, habár azon tanulná
593 32|             sok atyafia? Kérdi a gróf egy kis újabb lélegzetvétel
594 32|            helyről szedett mézanyagot egy kasba gyűjtse. Tehát ide
595 32|          kevesebb paszita, disznótor, egy szóval, kevesebb kövér ember
596 32|          tudja ön mit csinálok, midőn egy magyar vállalatnak élére
597 32|           mondtam is ezt valahol: "Ha egy hazai vállalatot ki akarok
598 32|            boldogulunk. Hol látott ön egy mártírt, szentet, egy fösvény
599 32|              ön egy mártírt, szentet, egy fösvény embert, kit két
600 32|            lepingálni? Most hallottam egy furcsa történetet, a bécsi
601 32|          történetet, a bécsi vonalnál egy tizenkilenc éves bajusztalan
602 32|         nevemre szüksége van, aláírok egy részvényt; aztán minél több
603 32|          mondjuk, ezeknél többet tett egy Földváry és Fáy, végtére
604 32|             egyik jó barát után akadt egy koma is, ki a gróf példáján
605 32|    kényelmesebb, hisz maga mondá:~"Ha egy hazai vállalatot ki akarok
606 32|               is; a sok közül kitelik egy takarékpénztár Pesten.~Itt
607 32|            pénzbe kerül! Mondja utána egy hölgy, ki mai napig is bírja
608 32|            meg engem, Fáy bácsi, mint egy éretlen gyermeket, hogy
609 32|    szorgalomnak intő példája, hogy az egy szobás intézet ma már húszmilliónál
610 32|             volt Fáy érdemének, kinek egy másik érdeme Széchenyinek
611 33|               többi elé.~- Nevezzetek egy embert, ha az nem teszi,
612 33|           kérte, ne akadályozza, hogy egy kárvallott elégtétel nélkül
613 33|              új vizsgálatot rendelnek egy hónap alatt, azt pedig nem
614 33|               velünk alispán úr, hogy egy hónap alatt átvágassa a
615 33|       időszámításhoz értenek valamit, egy hónap alatt megakaszthatják
616 33|               posványos kétségbeejti.~Egy hétig járkált a falusiak
617 33|            megharagítotok, feleségem. Egy hétig szótalan leszek, ez
618 33|               ti nem vagytok katonák, egy parancsszó nektek nem elég;
619 33|               azon cselekvényről: ezt egy alispán hajtotta végre.~
620 33|               kend,... holnap délután egy órakor az ajtónál találjam
621 33|     szégyennel emlékezének róla: mert egy mezővároskának elfogultsága
622 33|               munkába kapjunk, - véli egy szónok, - három hétig piszkálódnánk
623 33|             maradna. Nincs a teremben egy szavazó, ki Földvárynak
624 33|         lakásod előtt megállunk, csak egy köpönyeg kell, - holnapután
625 33|              korrajz, nem sok, vékony egy kötet az egész; de néhány
626 33|              és Keglevich. Három név, egy kis történet, jó lesz el
627 33|              nagyszerű, mind a hármat egy embernek erélye vitte ki.