Chapter

 1 3 |      velük maradni, hogy néhány forintot oda is folyassanak, hol
 2 4 |  haragítani, hogy legalább száz forintot fizettethetnének vele.~Míg
 3 4 |       Ne félj, nem ér már az öt forintot sem.~- Ejnye, hogy a bűne
 4 4 |         fizet kerekszám hatszáz forintot!~Nem lehetett apellálni,
 5 5 |  szerént fizet mindenik kétszáz forintot, és vigasztalásul adjanak
 6 5 |         emberért huszonnégyszáz forintot, és egyik sem meri tagadni,
 7 8 |        veszek én holnapra ötven forintot? Az a bitang már a második
 8 8 |    kérdi:~- Aztán elvenne ötven forintot egy csibéért?~- Egy garas
 9 8 |         hogy egy csibéért ötven forintot fizetett; hanem elég az
10 8 |        pedig egy csibéért ötven forintot kért.~- Az akkor volt, tekintetes
11 8 | Tekintetes uram, mikor az ötven forintot megvettem a tekintetes úron,
12 10|       keríts nekem huszonötezer forintot, - ha annyi van kezed között,
13 10|        Bandi öccsének ötvenezer forintot tegyen le Kulcsár István
14 12|        hallatlan szót, huszonöt forintot ígérvén, ha valamelyiket
15 18|       adja meg, mi az ötvenezer forintot és eddigi kamatjait a világ
16 21|         ki négy-öt millió pengő forintot előránt az első szóra, és
17 21|      oknak mindegyike megér egy forintot, méltóztatik ezt érteni?~-
18 27|    kölcsön fölvenni néhány száz forintot. Néhány óra múlva az egyik
19 27|       Ráday gróftól hozott ezer forintot, a másik Ilkeytől szinte
20 27|  atyánkfia abban az időben ezer forintot mondott ki, megtörölte száját,
21 27|       megérdemli-e az ötvenezer forintot és annak kamatait, mely
22 32|       takarékpénztárból kétezer forintot kér kölcsön, és fél, hogy
23 32|       részvény most már hatszáz forintot ér.~Az első évi forgalom
24 32|       ki csak kétszázezer pengő forintot is látott volna? Emeljetek
25 32|       úr betett százötven ezüst forintot!~Idáig jutott el a víg társaság,