Chapter

 1 8 |          sem törődve, hogy a másik hallja.~- Hát egy kis szalonna?
 2 8 |           vannak.~- Negyven darab, hallja az úr; hanem volt két annyi
 3 8 |        Ötvent pedig meg nem eszem, hallja kigyelmed; hanem süttessen
 4 10|          mégsem olyan rossz ember, hallja Márton, - véli az asszony
 5 12|     sarkantyús csizmában beszélek, hallja maga, amice, aztán azt mondom:
 6 12|            kicsapott diáknak hírét hallja, megfogadja melléje, majd
 7 16|       hangos lesz, hogy már azt is hallja, mit mond: Majd közibétek
 8 17|           legjobban tűnődik, akkor hallja, hogy a kompánia elfogadja
 9 18|           házat, - egy nagy házat, hallja az úr, - mondja Földváry
10 18|         remegett, mikor azt mondá: hallja az úr! hát még milyen lehet
11 20|           fizethessék.~- Ellopták, hallja az úr, - ma csak így iszunk!
12 20|             akkor egy akó fogy el, hallja az úr!~- Hátha negyedrészét
13 20|            a gazda már régebben is hallja, sőt előre is tudja, hogy
14 23|          is legyen az izenetben:~- Hallja az úr, - szavalja a katona, -
15 23|      mérséklé magát, hogy a többit hallja: ha most hátat fordítok
16 26| elkeseredésig fölizgatott ember, - hallja, mit beszélnek?~- Egy szóig
17 26|             de a feleletet már nem hallja. Ekkor mind elbámult, Endre
18 28|        nádpálcájára támaszkodva. - Hallja az úr, én szavamat adtam,
19 28|       számítani.~- Egy órával sem, hallja az úr, vagy akkor nem én
20 30|      értelmére figyelt, ő csak azt hallja, hogy magyarul beszélnek.