Chapter

 1 1 |           aligha! De, mert mi sem vagyunk gépek, mint epés tudósunk
 2 1 |   öntudatlanul írunk; kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy éppen úgy
 3 3 |      Pesten?~- Hat hete, hogy itt vagyunk, tán még maradhatunk hat
 4 4 |        valamivel többet.~- Ha így vagyunk, élek a szabadsággal és
 5 10|     meglehetős zsidókörmök között vagyunk; hátha Egyiptomba megyünk!
 6 11|           mint aminők mi magyarok vagyunk.~Az üdvözítőnek nagy csudája
 7 11|          sétálgatva járna.~- Ebül vagyunk! gondolja magában, kivált
 8 12|  benneteket, úgy-e?~- Igenis, meg vagyunk fogva, - tekintetes uram, -
 9 13|      görbe országot.~- Nem messze vagyunk Szilvástól, gróf Keglevich
10 17|        felelet elérhet.~Tehát így vagyunk?~Igenis így, hitvány ember
11 19|       teremben.~- Legalább hárman vagyunk, s így kevesebb jut háromra
12 20|           vége, most még csak ott vagyunk, mikor a cigányfiú megvakult.~-
13 21|              nem látod: mi ketten vagyunk, éppen hozzád akarunk menni
14 25|          Neked mi csekély emberek vagyunk, neked nem elég cím a táblabíróság.
15 26|           azt hisszük, hogy sokan vagyunk, míg a nagyban szégyennel
16 26|  szégyenlé, hogy még a félszerben vagyunk! Széchenyi egy országra
17 27| emlékezetnek, mellyel máig adósok vagyunk.~- Gábor! - szólítja meg
18 29|           is hoztam, nézd, hányan vagyunk, akár ülve, akár fekve,