Chapter

 1 2 |         Emlékszem, mikor valamennyien hangosan beszéltük: lejárt a tekintélyek
 2 3 |              emberből kitört a szó és hangosan mondja önmagának: Ha rákerül,
 3 4 |           önfeledt lesz, hogy majdnem hangosan beszél, midőn a színházi
 4 7 |              még élt. - S e különbség hangosan lármázott, elárult mindent,
 5 7 |        rendben tartott épületet: elég hangosan mondja a nőcselédnek valamennyi
 6 9 |               ügyről?~- Mégpedig igen hangosan, éppen azért, hogy ő hercegsége
 7 10|            testvérére bízta.~Földváry hangosan is kimondá, hogy Mihály
 8 22|            Vége van mindennek! Mondja hangosan a tűnődő szerencsétlen,
 9 23|           annak meg kell lenni!~Olyan hangosan találta kimondani a szót,
10 25|               hogy a szétoszlás előtt hangosan végződjék el, s alig várták
11 26| gyűlésteremben Széchenyit és barátait hangosan fogják éljenezni! Huszonnégy
12 26|             Bod Pál! Kiáltja Földváry hangosan, megösmerve a megfordulót,
13 32|              könyvet át akarván adni, hangosan kiáltá a betevőnek nevét:~