Chapter
1 1 | méltán, célul csak azt ösmeri el; de mihelyest az önkény
2 1 | nagyot hazudott az, ki el merte mondani, hogy olvasóközönségünk
3 1 | melyek minden épületet el akarván lepni: minden épület
4 1 | hibakereső nem engedhetne el a szigorúságból, ha a művészi
5 1 | embereink művei, ne menjünk el mellettük hidegen, kérjük
6 2 | tessék nevetni, most kapja el valaki, ha tudja; pedig
7 2 | Ezt a régi nótát mondom el tinektek, - Földváry Gábor,
8 2 | közelebb leszünk, mondjuk el, mi volt az alispán? - hátha
9 2 | tízezer fontot költött volna el, s ha valamelyik olvasóm
10 3 | lesz az, barátom, - menjen el tekintetes Fáy András úrhoz,
11 3 | veti, s onnét egy könnyen el nem mozdul, ha valami agyafúrt
12 3 | következése ne legyen; gondold el csak, Józsa Gyuri azért
13 3 | mindenki bolondul szórja el a pénzt; a jóra pedig koldulva
14 3 | megmutatja, hogy nem fújja el a szél, s ha egy nagy követ
15 3 | némi megnyugvással vált el a gróftól, össze-vissza
16 3 | volna elfeledni.~- Maholnap el sem hiszik, kegyelmes uram; -
17 3 | ez idegeneket nem hoztam el ide. Igen szégyenlettem
18 3 | megjegyezvén azt is, ki jött el maga jó szántából, kiért
19 3 | egymásnak, hogy az idegen el nem hinné, hogy egy fővárosnak
20 3 | a két forintos hely mind el van foglalva. - És a karzati
21 3 | nyájasan megköszönve foglalá el a helyet.~Tágasabb helyen
22 3 | gyermek bizalmasan foglalta el a kimutatott helyet, és
23 3 | szakasznak címe szerint rég el kellett volna vezetnem az
24 3 | hanem útközben egyebet is el kelle mondanom.~A szíves
25 3 | gúny nélkül, - hadd hozza el a német helyünkbe, amit
26 3 | komédiás, ha csak magad el nem tartod? így beszél a
27 3 | neki jófajta malacot, - el ne kerüld házát, fogd rá,
28 4 | várták; s éppen azért jött el kilencedmagával, mert nem
29 4 | ünnepelnek, nem maradhat el a cigány, mint az üstököst
30 4 | órára olyan boldogság áradt el a kis tanyában, mintha meg
31 4 | egy gyönge asszony hozza el aprólékos házi bajait. A
32 4 | férjhez menni nem akar; el kellene szánni magát egy
33 4 | Gyuri előtt ma titkolják el a dolgot; különben tőle
34 4 | fejében; nem árult volna el egy szócskát, hogy a madarakat
35 4 | szócskát, hogy a madarakat el ne rezzentse a lépről. Összevissza
36 4 | a törvényeket szabályul el nem fogadja?~- E szerént
37 4 | Pál öcsém, hogy új pipámat el ne törd; mert azért mégis
38 5 | részt vacsorára tesznek el hidegen, - az a vastag úr
39 5 | Tekintetes uram, csakugyan el akar menni még ma?~- Tizenötödmagammal,
40 5 | legalább önmagában dödögte el, hogy mért kapott hat ilyen
41 5 | az egész hátadon sem fér el; nem úgy, mint ez a hat
42 5 | röhögve.~- Nohát végezd el, te isten szamara; mert
43 5 | kocsik mellett haladjon el, hátra is tekintve, hogy
44 5 | hátulsó kerék egyszerre marad el a kocsi alól, s a fővezér
45 6 | fontos dologra határozta el magát: tudniillik, először
46 6 | fekve maradt a nyugágyon, el is aludt, oly keményeket
47 6 | mellénye sarkába varrja, hogy el ne költhesse; hanem minden
48 6 | lélek abban nyugszik, amiben el nem fáradt: egy ártatlan
49 6 | bankjegyeket, szinte bánta, hogy - el nem lopták. Hogy ordítana
50 6 | De csak inkább táltsd el a szádat, mindjárt hozatok
51 6 | de hát ki bolondított el téged?~- A tanító úr mondta,
52 6 | ez aztán majd nem vágja el magát, ha a viaszkos padlóra
53 6 | Miska.~- Attól félek, hogy el nem találod hinni.~- Hadd
54 6 | Hadd lám, mit hitetnél el velem?~- Látod, mindent
55 6 | szívósodjék meg a latyakban, hogy el ne vigye a szél, meg a penész
56 6 | elfeleded.~- Elfeledem?~- El azt, édes Gyurkám, - az
57 6 | megállni, hogy fönnszóval el ne kiáltsa: Megállj, imposztor, -
58 7 | özvegyasszony háza.~Higgyétek el, az özvegyasszonynak legsoványabb
59 7 | a gazda után ment volna el étvágya. Lássátok, még az
60 7 | kerítésen keresztül hordják el; mert azt gondolja a sok
61 7 | szidták le, s nem kergették el az elkövetőt; s éppen ezért
62 7 | egy nagy fohásszal megyen el mellettük, egyiket sem pofozza
63 7 | ajándékfalatot óvatosan vette el, és szinte megnézte az adakozó
64 7 | további megjegyzés nélkül ment el a lakóházba.~A nyelves szolgáló
65 7 | éjszakát!~Énekelve ment el a lány, élénk esze egy régi
66 8 | fogjon, akit foghat és hozza el az alföldi konyhának kedves
67 8 | ő még pénzért sem mozdul el a tornácoszlop mellől.~Régen
68 8 | nappal előbb köszöntőbe ment el Paksra s minthogy nem akarták
69 8 | hanem volt két annyi is, míg el nem adtuk.~- No itt meg
70 8 | zsírban.~- Egy csibéért uram el nem mozdulok innét.~- Ötvent
71 8 | köszönje meg, ha szájában el nem kukorikolja magát; hanem
72 8 | A gazda a lovakat látta el, szénát, abrakot hordott
73 8 | Gazduram, mit gondol, nem érne el az én kezem idáig?~- Hej,
74 8 | erre a tekintetes úrnak: el ne kerülje a "Vendégríkató"-
75 8 | Vendégríkató"-t, - ha még addig el nem önti a víz.~- Még a
76 9 | ujját, másiknak üstökét el ne vágja; csavargókat kivallatni,
77 9 | szokatlan vendég nem tévesztette el az utat, hogy csak véletlenből
78 9 | küldött farkasképpen jött el.~- Jaj, ha az embernek több
79 9 | egy árva szót sem hiszen el.~Földváry csak a pipájában
80 9 | tehát egy szót sem hitt el belőle.~- Hűm!... dünnyög
81 9 | ember közül csak egynek tűri el Földváry Gábor úr az ilyen
82 9 | nem bánom, akárki lesz, de el ne eressze kelmed: a többi
83 9 | nevetik őket, talán még el is feledik. Hisz ki tudná
84 10| nem tudhatja, mikor hívják el onnan hazulról, oda honnét
85 10| hátramaradt dolmányát valakin el nem viszik; okoskodnak,
86 10| keserves nóta, míg a lelkesülés el nem jön vigasztalónak, s
87 10| pipaszobába, ott határozták el, hogy elmennek Szentpálinéhoz,
88 10| a tolvaj is félve lopja el, mert míg fölválthatja,
89 10| most kevesebb kukorica fogy el, mégis kövérebbek a hízók.~-
90 10| asszony, hogy kevesebb fogy el; mert nem hordják el felét
91 10| fogy el; mert nem hordják el felét a kerítésen át. Ezt
92 10| melege nem feledtetheté el a házi asszony kötelességét,
93 10| vágyó kacér asszony nyerte el; hanem az igénytelen házi
94 10| fogalma szerint határozá el magát.~Mielőtt a papírokhoz
95 10| nagy ügyetlenséget követne el, ha megházasodnék.~Szentpáliné
96 10| leggondosabb férfi sem szánja el magát. - E csomó Szentpáliné
97 10| néhány héttel előbb helyezte el az én kedves sógorom, neki
98 11| egyetlenegy arcvonása sem árulta el a kegyetlen fájdalmat. Ezen
99 11| boldogtalan még maga beszélte el, hogy három-négy leshelyet
100 11| egy kalendáriumot, hogy el ne unja magát, míg küldök
101 11| sárfészek?~- Ezért nem szöktem el, tekintetes uram, - és ha
102 11| domb vagy hegy nem takarja el, hanem mindig kisebb lesz,
103 11| a hazának; hanem szánja el magát, hogy a lassú eredmény
104 11| lassú eredmény nem fárasztja el. Azért végtére is kéri az
105 11| erre most utas vetődjék el. S ekkor átlátván helyzetét,
106 11| ha talál valamit, megint el ne feledhesse.~Addig gondolkozott,
107 11| érzelmével mondhattam volna el azt a kötelességet, hogy
108 11| világítana. Egy lángot raboltam el, mely a múltnak emlékét
109 11| kerestem, hanem ott fáradtam el. - A természetnek érett
110 11| távolságra alig hathatna el tíz embernek hangja.~Földváry
111 11| lefekvés előtt olvasd el, aztán mondj, amit akarsz.~
112 12| Öcsémet is oda vinné el itatni?~- Mi lenne főbb
113 12| titkába, hogy az élet ösvényén el ne tévedjen.~- Dejsz, amice,
114 12| egyenes föld a Hortobágy, itt el nem téved.~- De az élet,
115 12| különben azok kísérnék el odább.~Ekkor vette észre
116 12| vásott ember, - tanuljon el minden kópéságot, s ahol
117 12| egészen Kecskemétre szánva el magát, - csak még egy kedve
118 12| éppen szerénységből nem ment el, és megette, a mit szorultságból
119 12| hirtelen elmaradt, s a vendégek el nem tudták gondolni, hova
120 12| végre megnyugodtak, és már el akarák oltani a gyertyát.
121 12| ilyen pajtások mellett éri el azt a célt, hogy Szentpálival
122 13| míg két karjának erejét el nem veszi az úristen, nem
123 13| mondja, hogy a sétálásnak rég el kellett volna már végződni.
124 13| mondaná meg, hol végződik el?~- Aligha el nem fáradnak
125 13| hol végződik el?~- Aligha el nem fáradnak odáig. Felel
126 13| odáig. Felel a csárdás, el akarván csavarodni az igaz
127 13| Nem lehet!"~- Nem bírna el az a három ló, attól fél
128 13| fölébresztett ló a kocsit el ne kapja, s mikor egyik
129 13| Nem alamizsnaképen hozta el őket, még volt egy kincse,
130 13| emberek írást is vesznek el.~Elviszi őket becsülettel,
131 13| bujkálnak, még a betyár is el mer menni az egyenesre:
132 14| embernek.~Hátunk mögött marad el a történetírás, leszen a
133 14| mellékelnem, hadd mondanák el azok mindazt, mit egy áldott
134 14| ritka, de igaz példát mondok el; kérem önöket, engedjék
135 14| a vágásból, hadd mondjak el egy kurta történetet. Nagy
136 14| emberre, és nem tellett el bele jóravaló három óra,
137 14| járandósága.~- Inkább lopják el egész erdőmet.~- Kár volna,
138 14| nagy úristen elejbe viszik el; mikor pedig megszelídül
139 14| bíztató. A ki nem hiszi el, menjen el Hevesbe, ott
140 14| ki nem hiszi el, menjen el Hevesbe, ott majd megláthatja.~
141 14| gyalogposta már Egerbe indult el a hírrel.~Színészeit tejbe-vajba
142 14| ünneplő ruhában mondják el.~- Ilyenek voltak a mi apáink
143 14| vissza nem akarsz menni, - ha el nem fogadod ajánlatomat,
144 15| hogy nincs itt. Bárcsak el se jőne, csak addig ne jöjjön,
145 15| a szomszéd szobába ment el, kérdezte az ismeretlen
146 16| tivornya mellől miként húzkodja el a cimborákat? Egy-egy órára
147 16| volna; de ne okoskodjuk el a dolgot, Szentpáli dolga
148 16| A tavaszi munkaidő alatt el nem ment a háztól, nem avatkozott
149 16| de ekkor is a sógor kapta el a szót.~- Sógorasszony, -
150 16| sógorasszonya előtt, s úgy távozott el, mint ilyen regrutához illik;
151 16| bemutattam, most hát menjünk el Kecskemétre, Bandi úrfi
152 16| hol ide, hol oda szaladván el egy meszszely borra, a lékeverőt
153 16| hogy oktalanságot követtek el, tehát szétfutottak, csak
154 16| gyermeket orvoshoz vitték el.~A sok diák nagyon meglapult
155 16| bűnös volt, legtöbbre szánta el magát.~Nem akart használni
156 16| volt, mert hátha nem hiszik el ezt a hazugságot.~- Tudod-e,
157 16| is elérnénk, ne váljunk el Endrétől legalább azon néhány
158 16| fiút a faragatlanság ejtse el azon örökségtől, mely számára
159 17| türelemmel lenni, hogy addig el ne menjen senki.~Meg volt
160 17| mindenik csak annyit hinne el belőle, mennyit a maga hazugságából
161 17| tehát egy szót sem mondott el.~A mit az olvasó valaha
162 17| hazai vadászhazudságot, mind el volt itt mondva. Az elbeszélők
163 17| füllentenek össze, holott menjen el az ember egy komposszesszorátusba,
164 17| legyenek; mert majd nagyon el találják magukat unni, ha
165 17| nincsen titok, mi olvassuk el előbb.~- Ha éppen kedvetek
166 17| medvebarlangot, ne maradj el az atyafiságtól. Hanem,
167 17| valamit megtesznek, hadd húzza el a cigány azt a nótát, mit
168 17| hogy a cigányokat lássa el mindennel, de lakat alá
169 17| őket, a levelet olvassák el újra meg újra, pedig ő szóról-szóra
170 17| kutyát senkitől sem loptak el, adósságot sem kért senki,
171 17| elvagdaltak, hogy semmi szálon el ne érjen hozzájuk más embernek
172 17| Ébren van valamennyi, s el nem tudja képzelni, miképp
173 17| sem látod, merre végződik el? Nem látod, mikor nyugszik
174 17| bebizonyítja, melyik korcsosult el?~Az apáknak arca nyílt beszéd
175 17| erőtelen teste úgy sem bírná el majd.~Hajadnak szürkülő
176 17| kebledben a remény?~Engedd el a többit, - hidd el nekem,
177 17| Engedd el a többit, - hidd el nekem, míg képedet így leírám,
178 17| Szentpáli, mit sem árultak el; a többi pedig hiába kérdezgetett,
179 17| szóra igaz!~- Nem hitetnéd el a többivel is? Kérdi Szentpáli.~-
180 18| hiába, nyom nélkül tűnt el a különös ember, egyetlen
181 18| bíróhoz is remegve megyen el igazságot kérni?~Végre a
182 18| ajtókilincshez, nem tagadhatja el, hogy otthon van, nagy vármegyét
183 18| szerszámot, nem tűrheti el az irigységet: fölmondta
184 18| nem lakik meg; én pedig el nem verhetem a fiút, míg
185 18| egészséget.~Olyan örömmel ment el a felügyelő, hogy örömében
186 18| kerülgessen? A mit egy ember el nem lökhet az útból, kapaszkodjék
187 18| lakásban; hanem gondold el, ki lakik velük egy házban?~-
188 18| e szót ki ne mondd, s el ne hidd.~- De, barátom!...
189 18| Okoskodik Szentpáli.~- El ne mondd és el ne hidd! -
190 18| Szentpáli.~- El ne mondd és el ne hidd! - majd egykor megmagyarázom.~-
191 19| A leányok nem tagadhaták el a legszebb fiút; az anyák
192 19| hazudik, csak az igazat mondja el; nem tesz hozzá semmit,
193 19| ezt a csekélységet hagyja el a pletyka, s íme, a legszebb
194 19| volt, hogy e szép pillangó el ne kábítsa gyermekének szívét,
195 19| legkényesebb anya imádkozva kérné el az anyai szerepet.~- Valami
196 19| után teljes negyedóra múlt el, s az egész teremben három
197 19| fájdalmait elmondatlanul el ne vigye magával a sírba.~
198 19| szerencsétlenséget annak beszéli el, a ki úgy is legjobban tudja,
199 19| tudtomra adja.~Földváry el nem tudta gondolni, miféle
200 19| előleges jelentést készíté el, melyben a közönségnek csodadolgokat
201 19| az ajtó, mert minden jegy el van foglalva már, így nem
202 19| volt az.~- S ki vezette el idáig?~- Egy úr, ki nekem
203 19| vagyok e boldogságtól, kérem el ne áruljanak Endre úrfi
204 19| elviselni e titkot, hogy el ne mondjam, annyi boldogságért,
205 19| magyarázatul a vak, - kérem, el ne áruljanak!~Szentpáliné
206 20| legalább egy hetet töltsenek el nála.~A kocsisok menet betekintének
207 20| tornácfához, hogy többé el sem lehetne mozdítani onnét.~
208 20| gyermek, de alig mentek el a legelső határdombig, a
209 20| a csárda felé, a csárdás el is feledte, mért jött ki?
210 20| minden féltett portékája el volt takarítva az útból,
211 20| hordó, akkor egy akó fogy el, hallja az úr!~- Hátha negyedrészét
212 20| még a nevemet se feledje el, megmondom: engem, Józsa
213 20| szerencsés utat kívánok.~Így vált el a két ember, ki akárkivel
214 20| beszélő, - hanem hadd mondjam el végig.~- Halljuk, még nincs
215 20| György uramnak.~- Talán el sem hinné Józsa György uram,
216 21| az árát sem gondolhatta el, ámbár mint puszta teleknek
217 21| mellett, azonkívül pedig még el is vár, ki tudja meddig,
218 21| majd inkább diákul mondom el.~- Sohase vesződjék a tekintetes
219 21| törvények szerént járván el, azt a végrehajtást nem
220 21| Fáy,... én nem engedhetem el a herceg adósságát, a herceg
221 21| No hát másként mondom el, úgyis tudom hiába beszélem
222 21| úgyis tudom hiába beszélem el.~- Lásd, András, - mondja
223 21| kezdem érteni, hova érünk el, - véli Fáy - bizonyosan
224 21| asszonyt megnyugtatni, s el is mertem mondani egy-két
225 21| lesz termésem? nem adhatok el lovakat? - hát az mind semmi?~-
226 21| felelt rá, de nem is feledte el, nehogy kárt okozzon a meggondolatlan
227 21| Földváry, - ne kényeztessen el bennünket, idáig minden
228 22| hanem ő ríva fakad bele.~El nem tudta gondolni a gróf,
229 22| saját fegyverei veszíttetnék el vele a várt győzelmet; ah,
230 22| megmondtam, hogy pénzt nem veszek el, hanem valamelyik álljon
231 22| egyetlen szóval nem árulja el a titkot, nehogy barátai
232 22| hasonlatosság ne zavarja többé; el akarta feledni a vágyat
233 22| reggel hajnalban indultam el onnét.~- Földváry otthon
234 23| Röstelte a katona, hogy el nem találta a szót, pedig
235 23| lakik? Dehogy hagyott volna el egy boltot, s ahol csakugyan
236 23| tekintetes alispán úrtól, s el nem tudta hinni, hogy azon
237 23| aranymívesek összeszaladtak, el nem tudták gondolni, mit
238 23| ráadás, itt nem csíptek el a fontból, hanem jaj volt
239 23| saját tetszésüktől függ, - el is mondom, ebből áll a dolog:
240 23| megmagyarázná. Mindegy, ha eljöttek, el is mennek, vagy ajtón vagy
241 23| emlékezetnek volt átadva; el lehet tagadni, ezer, százezer,
242 23| mert a végtelenségbe nyúlik el, s önhatalma nem bírja siettetni,
243 23| legfelsőbb hatalom ejtheti el; most már az a kérdés, hogy
244 23| Úgy mérnök barátom azt el sem hinné, ha mondanám,
245 24| meggyógyulván, maga kergette el az ellenséget. Ilyenkor
246 24| mely az évnek legutolján jő el, akkor is öldöklő savanyú,
247 24| majd leapad a daganat, és el tudja olvasni az írást maga.~-
248 24| baj csak az ablaktól ment el, de a házban van még. Nekem
249 24| alkalmazkodva. Az orvosnak ő mondott el minden tapasztalatot, s
250 25| előtt hangosan végződjék el, s alig várták az alkalmat,
251 25| Józsa Gyuri nem maradhatott el a megyegyülésekről, látta,
252 25| gyöngeséget árult volna el, tűrtőztette magát, titokban
253 25| megfelel, és hogy senki el ne árulhassa: nem is kívánják
254 25| látott.~- Hogyan küldöd el neki?~- Adsz egy biztos
255 25| biztos embert, ki a titkot el nem árulja; de a legbiztosabb
256 25| természetesen egy sem maradt el, mert a másik meghívólevél
257 25| indítványozta, hogy azt talán el is lehetne már tépni.~-
258 25| igazán.~- Tehát ne tépjük el a szerződést? - kérdi Szentpáli.~-
259 25| Gyuri is mellét verve mondá el magáról e szép címét, -
260 25| ládát.~- De nem bírom ám el magam.~- Kapaszkodjék bele
261 25| nálam volt.~- Nem feledte el kend a nevemet?~- Dehogy
262 25| nevemet?~- Dehogy feledtem el, alig vártam, hogy találkozhassunk,
263 25| tekintetes úr, ha oly hirtelen el nem ment volna a csárdából.
264 25| képe, a másikban nagyobb. El nem vesztheti a fogadást,
265 26| huszonnégy óra szaladjon el, és mohón azt beszélje szégyenünkre,
266 26| reménysége, Földváry nem bírta el a mindennapi szégyent! Amaz
267 26| Mindenik mosolyogva megy el mellettük, csak egyetlenegy
268 26| cigány persze nem maradhatott el, a búcsúpohárhoz vigasztaló
269 26| a kerepesi úton.~- Hadd el, pajtás, - be nem férünk
270 26| kőre, hogy ti temettétek el; egészségetekre.~Kiüríté
271 26| Hirtelen összesúgtak, s el lőn fogadva az indítvány,
272 26| ily silány lőrét, hozza el a legjobb borát, ma ő is
273 26| Hogy a gyűlés megnyitásáig el ne unják magukat, kétezer
274 26| gondolatot sem találok, mit el nem mondtam volna; s magam
275 26| a német színházba megyen el - nevetni.~Én, e hármas
276 26| közönség választott, a kocka el volt vetve, a leghatalmasabb
277 27| hasztalan könyörgött a renyhe, el nem engedett egyik is a
278 27| parancsolt, hogy szégyenfejben el nem hazudhatta a napszámot
279 27| és kész koldusnak esküdte el magát. ~Mind hiába, a színháznak
280 27| Mind hiába, a színháznak el kell készülni a kitűzött
281 27| tekintetes uram!~- Menjen el tekintetes Fáy András úrhoz.~-
282 27| néhány hétig.~Ne menjetek el a színház mellett oly érzéketlenül,
283 27| most.~- De miképen kezdjük el? ~- Nálam készen van a terv,
284 27| merész szót? Senki sem hinné el, hogy a poéta ember, a mesecsináló
285 27| elolvassa, de senki sem hiszi el. Tudja, nagyon jól tudja,
286 27| jól tudja, hogy nem hiszik el, mégis kimondja a kezdő
287 27| tó keblében vannak.~Tehát el szabad feledni, hogy Fáy
288 27| ezüsttizes, mit senki sem vett el forgandópénznek. - Asztalfiókjait
289 27| boldogságát lopta volna el, nem rémülhetett volna meg
290 27| esteli harangszónál nem löki el a szerszámot, a hanyagokat
291 27| tekintetes uram, különben el nem mertem volna jőni az
292 28| azonkívül Földváryval magával is el akarta hitetni, hogy nem
293 28| legboldogabb gondolattal ment el a furcsa próbatétre, hol
294 28| ilyen történeteket beszélne el a kerepesi színház.~- Barátom
295 28| Nem jött és nem is jön el. Válaszolt rá Bod Pál.~-
296 28| Válaszolt rá Bod Pál.~- El kell lopatni a vén korhelyt.
297 28| Indítványozza valamelyik.~- El kell lopatni! Lőn a határozat,
298 28| fogja, meg nem is ereszti el Józsa Gyurit, sem pénzért,
299 28| mit nyert: hadd mondja el maga régi cimborái előtt.~
300 28| a közönség maga gondolja el a többit, az én elmondandóm
301 29| és egész nap.~Messze ment el hazulról, a kocsiút vezette,
302 29| hazamenni, úgy sem fáradt el még.~- Akkor én is gyalog
303 29| vitték.~Hányszor lopatott el ő másokat? Mennyit nevetett,
304 29| tekintetes urat vendégnek hozzuk el, és el ne hagyjuk szökni.~-
305 29| vendégnek hozzuk el, és el ne hagyjuk szökni.~- Egyebet
306 29| tekintetes úr?~- Az szándékom, ha el nem tagadnák.~- Nem is tagadhatnák,
307 29| irományára gondolva, mondá, tegye el kend az írást, most már
308 29| utóízét nem ragadhatják el tőle, hisz az okmány a hintó
309 29| legnagyobbat, az utolsót el sem hagyá mondani, maga
310 29| hagyá mondani, maga hadarta el, s a jó cimborák bámulták
311 29| hogy az utolsó órában vesse el a színlést? A gróf és Szentpáli
312 29| mint nálam. Nem mulaszt el huszonnégy órát, hogy rajtam
313 29| jutott, - szabad úr, vegyen el, akit tetszik. Szép a lány?~-
314 29| már, mi a neve, barátom?~- El fogsz csodálkozni, a nagybácsi
315 29| legföljebb is te fáradsz el a számlálásban, kezdd el
316 29| el a számlálásban, kezdd el csak bátran, hadd halljuk.~-
317 29| szégyenben maradsz.~- Nem árulsz el?~- Megígéred, hogy vad tréfáiddal
318 30| görbébben nőnek, vagy tán el is hervadnak majd. ~A szerelmes
319 30| közölgették velem.~Képzeljük el az aggódó szeretetet, midőn
320 30| adom, és nem is engedek el belőle.~- Bírok annyi kinccsel? -
321 30| jegynek árában leányát viszem el: augusztus 22-kén megnyílik
322 30| látja, hogy a világ folyását el nem rekesztheti. Mért tagadná,
323 30| emberét "tisztelettel," "soha el nem feledemmel", "meghálálommal",
324 30| sor zártszéket foglaltak el, utánuk következtek az aranymívesek,
325 30| legjavából, minek sorolnám el neveiket, mindenki tudja!~
326 30| ható szereposztása határozá el legjelesebb színésznőik
327 30| kezeimben van, ne félj, el nem ejtem.~A másik darab
328 30| vagy?~- Imádkozni jöttem el, most már szebb az imádság,
329 30| koszorút, kérem, fogadják el tőlem.~Szebben nem kezdődhetett
330 31| maradna, Fáyról sem mondám el a legfontosabbat, és a követelőbb
331 31| kérdené, miért neveztem el e munkát korrajznak?~A színház
332 31| szerteszét tömegesen árasztott el; de az engedelem folyvást
333 31| körülményei közt a helytartótanács el fogja tűrni, most már az
334 31| sorshúzás egyelőre halasztassék el.~A karok és rendek sajnálattal
335 32| annyian megmenekülni járnak el. Hogy küzd a hullámzó tömegben,
336 32| legderekabb ember elé is el merte vinni, hogy a nedves
337 32| sem marad, ezt ne feledje el. De hogy is lenne, mikor
338 32| sok. Mondja Fáy, megint el nem tudván gondolni, hogy
339 32| egyetlenegyet se szalasszon el, fogadja el mindenkivel
340 32| se szalasszon el, fogadja el mindenkivel a komaságot.~-
341 32| boldogabb lennék, ha mindenhova el is mehetnék a paszitára.
342 32| Nálunk senki sem hiszi el, hogy az irlandi ember húsvét
343 32| könyörgöm, mindent higgyen el nekem, csak ezt ne, - mert
344 32| mi is úgy; tehát kezdjük el a házalást, hisz nekem is
345 32| harmadikat a célpontnál hagyja el az erő, összerogy az akadályok
346 32| ember.~A célnál ne hagyd el őt, lelkesülés! Ha idáig
347 32| csak a megyeházáig kísérj el, alig van ötven lépésnyire.~-
348 32| zacskót, - de siessünk, mert el találunk késni.~A tolakodók
349 32| ezüst forintot!~Idáig jutott el a víg társaság, s remélem
350 32| be Fáyt, ezt nem feledte el a gróf, s a takarékpénztári
351 33| Türelem, türelem, ne hagyd el szegény olvasómat! Vigasztald
352 33| csak azt hadd mondjam még el.~A Keglevich-háznak első
353 33| Az ügy még nem döntetett el, Pestmegyének kellett a
354 33| alatt, azt pedig nem hiteti el velünk alispán úr, hogy
355 33| alkalommal, hirtelen végezzük el a munkát; különben nyakunkon
356 33| egy kis történet, jó lesz el nem feledni.~Bevégződött
357 33| tanuljatok e nagy példákon, s el ne feledjétek e nevet: Földváry
358 34| felelősséget szívesen elvállalom, el is kell vállalnom, mert
359 34| miben önkényesen jártam el, az hogy az időszakot a
|