Chapter
1 3 | tarték Szilváson, midőn Józsa Gyurinak eszébe jutott,
2 3 | legyen; gondold el csak, Józsa Gyuri azért csatlakozott
3 3 | milyen lesz a másik, amivel Józsa Gyuri a kölcsönt visszafizeti.~-
4 4 | éppen akkor léptek be, mikor Józsa Gyuri azt mondja vagy tizenöt
5 4 | régen volt fickó, kik között Józsa Gyuri úgy járkál, mintha
6 4 | tudjuk, milyen lesz az, mit Józsa Gyuri fog visszaadni, s
7 4 | beszéljük rá Szentpálit, hogy Józsa Gyuri előtt ma titkolják
8 4 | Szentpáliné jelenlétében sógorát Józsa Gyuri nevetségessé tehetné.~-
9 4 | szerződést, hogy az tovább adja.~Józsa György úr kezébe fogván
10 4 | ultimónak felét adja oda.~Józsa Gyurinak az okoskodások
11 4 | asztalnál foglaltak helyet, Józsa Gyuri pedig a macskaasztal
12 4 | fizettethetnének vele.~Míg Józsa Gyuri gyönyörködött önmagában
13 4 | asztalnak végéről.~- Uram, uram, Józsa György uram! szállok az
14 4 | belőlük, hogy az a vadmarha Józsa György uramé. Hiába vezetné
15 4 | aláírásához rohant, s ekkor Józsa Gyuri majdnem elkiáltotta
16 4 | vendégei mind aláírták, s ekkor Józsa Gyuri ünnepélyes hangon
17 4 | özték.~- Ámen! Mondja rá Józsa Gyuri, - majd meglássuk
18 4 | lenne! Kiáltja Bod Pál, Józsa Gyurinak egy gyönyörű tajtpipát
19 4 | oly gyöngéden ölelgetve Józsa Gyurit, mint valamely ölbeli
20 4 | Nem lehetett apellálni, Józsa Gyuri kivette a pénzt, Kulcsár
21 5 | csudálkozhatik senki, mikor Józsa György úrhoz beállít, kérdezve:~-
22 5 | Baj van talán? Kérdi Józsa, valamit gyanítva.~- Nem
23 5 | megyünk, gazduram, - mondja Józsa György, kihuzakodván mentéjéből,
24 5 | már ilyen tallért? - Kérdi Józsa György úr, egy fényes spéciest
25 5 | Utána hát! - Parancsolja Józsa György úr, előre nevetve,
26 5 | Éppen jókor, - mondja Józsa Gyuri, - küldjön valakit
27 5 | is be ne fűrészeld, mert Józsa György úrtól olyant kapsz
28 5 | találkozás után látni óhajtván Józsa Gyurit, hogy a fizetés után
29 5 | Kulcsár.~- Hogyan hagynám itt Józsa Gyurit a tegnapi kudarc
30 5 | Aranysas"-ba, alig várva, hogy Józsa Gyurit lássa a tegnapi kudarc
31 5 | puhába pottyan! Mondja Józsa Gyuri vigyorogva, mert éppen
32 5 | Milyen ölelés volt ez! Józsa Gyuri nevettében nem tudott
33 5 | ebédre lementek a terembe, Józsa Gyuri kitekintett, látta,
34 5 | megilletődés nélkül, és Józsa Gyuri látta, mily elégedett
35 5 | legutolsónak! Súgja neki Józsa Gyuri, megrántván mentéjét
36 5 | mert ez különös figyelemből Józsa Gyurit tolta a kocsira.~
37 5 | ötödik kocsi, tudniillik Józsa Gyurié, a kapu alól kiment,
38 5 | rá megijedni, látva, hogy Józsa Gyuri nagyot röhög, és kocsisától
39 5 | nagyon föláztatta; s midőn Józsa Gyuri hatalmast durrantva
40 5 | agyából jött, s minthogy Józsa Gyuri legjobban ordított
41 5 | akasztófáravaló! Mondja Józsa Gyuri, mindig a háziszolgára
42 5 | inkább dühbe hozta, kivált Józsa Gyurit, ki a háziszolgának
43 5 | feleli amaz vissza, és Józsa Gyuri nagy mérgében tagadni
44 5 | kérded, bolond?... mondja Józsa Gyuri, - neked csak kétszáz
45 5 | Istvánnak kézbesítették.~Józsa Gyuri nem mert dörmögni,
46 5 | ötvenkettedikben is azt mondják: Józsa György legnagyobbat nevetett;
47 5 | valamennyi, különösen a gazda, ki Józsa Gyuri előtt hálásan emelinté
48 6 | fejezetben történtek után Józsa György úr két fontos dologra
49 6 | ezrest az asztal közepére, de Józsa Gyuri arra sem találta méltónak
50 6 | Kérdi Szentpáli a fiút.~- Józsa urabácsinak unokaöccse!
51 6 | volna az ezeresek mellől.~Józsa fölnézett, s meglátva a
52 6 | tolta hátulról az apja, hogy Józsa urabácsinak kezet csókoljon;
53 6 | kezet.~Alig várta, hogy Józsa Gyurinak kezét elkaphassa,
54 6 | rohant a bácsi keze felé.~Józsa Gyuri hirtelen elkapta a
55 6 | Hát te ki vagy? - Kérdi Józsa Gyuri, kezéről a csókot
56 6 | pillantást vetve a két garasosra, Józsa Gyuri pedig Szentpálira
57 6 | alatt Endrét faragtak, - Józsa Gyuriból is lehet Józsa
58 6 | Józsa Gyuriból is lehet Józsa Sursli (Georges). Ilyen
59 6 | hozzád.~- Úgy-e? - mondja Józsa Gyuri, - talán azt gondolod,
60 6 | keresztülvergődik az embereken.~Józsa ugyancsak kimelegedett,
61 6 | gondoltad ki?~- Igen! mondja Józsa Gyuri, nem tudva mit akar
62 6 | hogy...~- Megállj! Kiáltja Józsa, - olyant mondj, hogy bolondnak
63 6 | kölcsönösen kicserélték, Józsa Gyuri az iratot magához
64 10| jobb. Újra elmondják, hogy Józsa Gyuri bundáját megborotválták,
65 10| hanem Szentpáli útközben Józsa Gyurinak saját csárdájában
66 10| beszédhez készülve: tudod, hogy Józsa Gyuri bolond ember.~- Szerencsére
67 10| építtessünk neki egyet.~- Józsa Gyurinak, hogyan? miként?
68 10| többi titok, azt mondja Józsa Gyuri; hanem ő majd megmutatja,
69 10| elszabadul akárhova, csak Józsa keze alatt ne legyen.~-
70 10| leljen, - most jöjjön ide Józsa Gyuri, - tegyen csörgősapkát
71 12| először is, hogy a fiút Józsa Gyuri bácsi hazavitte, a
72 12| elengedhetik önök azt, hogy Józsa György uramnak háztartását,
73 12| forinttal megdrágítaná. Józsa Györgynél semmi sem hasonlított
74 12| volt már, hogy az magába Józsa Gyuriba is beleharapott
75 12| Tisza-Füreden a korcsmárosok mindig Józsa Gyurinak keresnek tisztet,
76 12| híres barlang felé, hol Józsa Gyuri maga volt a sárkánykígyó,
77 12| ha valaki eltalálná, hogy Józsa Gyuri milyen nevelőt akar,
78 12| anyagiságnak.~- Úgy, mondja Józsa Gyuri, gyanakodván, hogy
79 12| ültethessem?~- De amice, - mondja Józsa Gyuri, még olyan fazekas
80 12| fejhez alkalmazkodni, mint Józsa György uramé, kivált mikor
81 12| állt, mint a bálvány, midőn Józsa Gyuri sorra kérdezte:~-
82 12| istennek! - Mondja magában Józsa Gyuri aztán hangosabban
83 12| Hála istennek! - Mondja Józsa megint éledve s újra kérdezgetve
84 12| Azért sem ütöm agyon. - Véli Józsa György majdnem befejezettnek
85 12| után szaglászni, minthogy Józsa Gyurinak otthonlétében kenyérhéj
86 12| odább.~Ekkor vette észre Józsa Gyuri, hogy mily nehéz dolog
87 12| Jó, hogy tudom, - véli Józsa Gyuri egészen Kecskemétre
88 12| a debreceni adósságból.~Józsa Gyuri valamit gondolt, a
89 12| is akarna - ebédet enni, Józsa Gyuri pedig lesette az elmaradt
90 12| komédiásokat fogott; azért Józsa György néhány kutyaságon
91 12| bekísérte az öreg gulyás. Józsa nevetve fogadta őket, s
92 12| észrevehették a fiúk, hogy a híres Józsa Gyurinál vannak, és hogy
93 12| hoz be, úgy-e? Vág a szóba Józsa.~- Attól nem - véli a himlőhelyes, -
94 12| De lesz-e bukfenc? kérdi Józsa Gyuri.~- Akármennyi, tekintetes
95 12| aztán kezdődik a komédia.~Józsa Gyurinak pocakja szinte
96 12| neki a bolond kedvű fiú, ki Józsa Gyurinak így befelelgetett, -
97 12| a lélek fölindulásának, Józsa pedig annál inkább nem tudta,
98 12| a széket.~- Bandi! kiált Józsa Gyuri a negyedik szobából,
99 12| hézagot, mit a pályatárs Józsa Gyuri kedvén ütött, legalább
100 12| Bejelentették a levest, és Józsa Gyuri tolta maga előtt a
101 12| én ülök, fráter! mondja Józsa Gyuri a székbe kapaszkodót
102 12| mindenki székéhez nyúlt. Józsa Gyuri már előre retteneteset
103 12| hirtelen utána nem kap: Józsa Gyuri másodszor volna megkeresztelve,
104 12| Kutyabaj sincs! Mondja Józsa Gyuri föltápászkodván a
105 12| himlőhelyes, más széket adván Józsa Gyuri alá.~- Elcsapom a
106 12| kutyabaj sincs! állítja Józsa Gyuri, keservesen tapogatva
107 12| ültetni.~Kozmás lett a vacsora Józsa György uram szájának, szerencsére
108 12| a gyertyát. Ekkor lép be Józsa Gyuri, s a félig nyitott
109 12| tartózkodást fogjunk rá. - Józsa Gyuri ösmert bolond ember,
110 12| adósok? - Nem is maradhatnak: Józsa Gyuri komédiásoknak tartá
111 12| ajtó.~- Mentek már? kérdi Józsa Gyuri a neszre fölébredve.~-
112 12| erre számítniok kellett.~Józsa Gyuri nem értette a különös
113 12| nyolc láb.~- Utánuk! kiált Józsa Gyuri föllármázva a cselédséget,
114 12| neked való ember! azt mondja Józsa Gyuri, nem is kételkedvén,
115 14| Debrecennél, folytatván Józsa Gyuri vendégfogásánál, végezvén
116 15| Néhány adoma.~Józsa Gyuri érkezett meg, legelső
117 15| kit eddig nem mutattam be. Józsa Gyuri nem kívánt ilyen szertartást;
118 15| meghallgathatja, mit akar Józsa a két színészből faragni;
119 15| lesz bátyja bolondjának.~Józsa bejött a másik szobából,
120 15| Látod, Miklós, - mondja Józsa Gyuri, a maga malmára szánván
121 15| igen hatalmas! - Mondja Józsa Gyuri, kipróbált korhelyeket
122 15| dicső nép az az angol! véli Józsa Gyuri, a beszédet most már
123 15| ajánlani. Így fullad a vízbe.~Józsa Gyurit nem igen kellett
124 15| annak az ángliusnak? Véli Józsa Gyuri, odább akarván tolni
125 15| beszélgetés után, hogy Katona Józsa Gyurit akarja jó móddal
126 15| hátra, hogy ki az, a kit Józsa Gyuri néven hínak.~- Akkor
127 15| lábszáramat, s mégis viszket.~Józsa Gyuri majdnem lefeküdt a
128 15| a széket félti - mondja Józsa Gyuri, engem sohase tessék
129 15| szólítja most a gróf Józsa Gyurit, eszerint te nem
130 15| szomszéd terembe ment, s ekként Józsa Gyuri Keglevich-csel együtt
131 15| Kedves barátom, - eseng Józsa Gyuri a grófnak, - ha te
132 15| beszélgetek vele.~Elment Józsa, a gróf pedig a szomszéd
133 15| barátom, - tudja-e, hogy Józsa Gyuri szerelmes magába?~-
134 16| Bandi úrfi után.~Valamint Józsa Gyurinak első dolga volt
135 16| Na, tudod, édes fiam, Józsa bácsi talán nem is kívánja,
136 16| megkérte Katonát, írná meg Józsa Gyurinak a dolgot, de nehogy
137 16| Hagyja helybe Földváry, - Józsa Gyurinak éppen ilyen levelet
138 16| helyett azt tevén hozzá, hogy Józsa Gyuri rendkívül boldog volt, -
139 16| Pestre vitette föl, hogy ott Józsa Gyuri pénzén a vakok intézetébe
140 17| kit magával vitt, hogy Józsa Gyurit útközben meglesse,
141 17| korhely kompánia Szilvásra, Józsa Gyuri volt a vendéghívó,
142 17| ekkor vette észre, hogy Józsa Gyuri csődítette össze valamennyit,
143 17| Véghetetlen jó kedve volt Józsa Gyurinak, már régen sikerült
144 17| leghátul állt, tetette, mintha Józsa Gyuri tréfájának ő is áldozatul
145 17| kérni majd az éjszakától.~Józsa Gyuri egy lovászlegényt
146 17| Ide a levéllel! Ordít Józsa Gyuri, jó barátok közt nincsen
147 17| Ordítani fogok! Mondja Józsa Gyuri, neki esvén a levélborítéknak.~-
148 17| társaság, alig várván, hogy Józsa Gyuri feltörje a levélpecsétet,
149 17| Földváry Gábortól! Mondja Józsa, készítvén torkát az olvasáshoz,
150 17| színházba akarsz férni."~(Józsa Gyuri megállt, nagyot "ümm"-
151 17| többi pedig azt vélte, hogy Józsa Gyuri nem tudja olvasni
152 17| mindennel, de lakat alá zárja.~Józsa Gyuri tíz esztendeje nem
153 17| cigányokat kergesse haza.~Józsa Gyurinak sem volt kedve
154 17| lakat alá? Így okoskodik Józsa Gyuri.~- Aztán milyen hitvány
155 17| rívafakad. Okoskodik odább Józsa Gyuri.~- Hányan vagytok?
156 17| Hányan vagytok? Kérdi Józsa Gyuri, - olyan csöndesen
157 17| Hát az arckép! mondja Józsa Gyuri.~- Igaz bizon, még
158 17| ugyan, de gondolják, s még Józsa Gyuri sem ordít a cigányok
159 17| húznának egy szomorú nótát. ~Józsa Gyurinak, szomorú nótát?~
160 18| a régi pajtásoknak.~Csak Józsa Gyuri tartja fönn köztük
161 18| Pálnak főkötelessége volt Józsa Gyurit szóval és levéllel
162 18| Földváry, - Endre van ott, Józsa Gyurinak öccse.~- Barátom, -
163 18| jurátus közt, úgy látszik, még Józsa Gyurin is túltesz.~- Okvetlenül
164 18| barátom.~- Ti fogadtatok Józsa Gyurival?~- Még akkor virágjában
165 19| hangversenyt egymaga hallgatta.~Józsa György fölírta a kecskeméti
166 20| A csárdai vendégek.~Józsa Gyuri elolvasván a pesti
167 20| feledje el, megmondom: engem, Józsa Györgynek hívnak.~- Emberségért
168 20| akinek ilyen bátyja van, mint Józsa György uram, hát akkor milyen
169 20| volna mind a nyolcat, ha Józsa György uramnak öccse magára
170 20| pajtás. - Ilyen öccse van Józsa György uramnak.~- Talán
171 20| uramnak.~- Talán el sem hinné Józsa György uram, ha megmondanák
172 20| hanem jöjjön velem szemközt Józsa György uram, majd megmondom
173 20| megösmeri, kivel bizonyítsa be Józsa György úrnak, milyen derék
174 22| Szilváson megfordult azalatt Józsa György úr, elmondta a csárdában
175 22| mindjárt gyanította, hogy Józsa az emberséget a csárda udvarán
176 22| beszélgetni valója van, ha Józsa ráér meghallgatni.~- Hallom
177 22| készakarva voltak úgy írva, hogy Józsa Gyuri mindennek csak a bolondabb
178 22| szerepre nem vállalkozhatik.~Józsa Gyurinak esze ágában sem
179 22| volt, gyakran hallgatta Józsa Gyuri a dicséretet, hogy
180 22| elmaradozott a zajgó nép. Józsa Gyuri hinni kezdé, hogy
181 22| megbúsíták a könnyelmű embert.~Józsa Gyuri megtudta, hogy Szentpáli
182 22| rá a gróf, eszébe jutván Józsa Gyuri, legalább ettől is
183 22| csakugyan nem vártam.~Ez Józsa Gyuri lesz, véli a gróf,
184 22| méltóságos uram, ott volt Józsa György úr; hanem inkább
185 22| miként botlott atyafiságba Józsa György urammal. Ugyan nem
186 22| lett világtalan, s minthogy Józsa György uramnak öccse a többi
187 22| a dolgot, illenék, hogy Józsa György uram tanulna az öccsétől
188 22| gondolá magában Szentpáli, Józsa Gyuri azt mondhatná: Szilváson
189 25| legkövérebb példány mindenesetre Józsa Gyuri volt, rajta kívánták
190 25| valamint tűrhető jó szónok. Józsa Gyuri nem maradhatott el
191 25| lett. ~- Bliktri!... mondja Józsa Gyuri kicsinylőleg, - majd
192 25| alatt meglesz kívánságod.~Józsa Gyuri szerette volna megölelni
193 25| társaság előtt szokatlan volt Józsa Gyurinak eltávozása, pedig
194 25| lőn a megállapodás, hogy Józsa Gyurit nevetségessé kell
195 25| kudarc még inkább felbőszíti Józsa Gyurit ellene, de kénytelen
196 25| senkire sem ruházza, nehogy Józsa Gyuri árnyékoldalát is megláthassa,
197 25| ebből, Miska?~- Ez lesz Józsa Gyurinak kamarás kulcsa.~-
198 25| ember, - most tudósíttatjuk Józsa Gyurit, hogy a kamarás kulcs
199 25| Napról napra kábultabb lőn Józsa Gyuri, régen neheztelte,
200 25| igazságszolgáltatás egy napra esik Józsa Gyuri meghívásával.~A tiszafüredi
201 25| korcsmárosné főzött a vendégségre, Józsa Gyuri hallatlan vendégséggel
202 25| a rezes szerszámokon. - Józsa Gyuri hízott a boldogságban,
203 25| nem jött szájukon. Ekként Józsa Gyuri újra élvezte a régi
204 25| világért sem! - tiltakozik Józsa Gyuri, éppen most gondolván,
205 25| világért sem!... ismétli Józsa Gyuri, - azért hogy én kamarás
206 25| e boldog hitben ült le Józsa Gyuri az asztalhoz. Nem
207 25| hogy magyar ember. Egykor Józsa Gyuri is mellét verve mondá
208 25| jelentette a hozományt... Ekkor Józsa Gyuri szeretett volna az
209 25| Sokáig tart a fölhozatal, Józsa már tűrhetetlenkedni kezd,
210 25| annyira nagy, mint nehéz, és Józsa kételkedni kezd, de a hajdú
211 25| fölszakasztották a ládának tetejét, Józsa Gyuri epedve várta a drága
212 25| Hehehe, hihihi, huhuhu! Röhög Józsa Gyuri, pedig végső erejéből
213 25| Mondja Szentpáli, karját Józsa Gyuri nyaka körül fonva,
214 25| is elhiszem, - bíztatja Józsa a csárdást, mit beszélnek
215 25| Ne mondja kend! - bámul Józsa Gyuri.~De bizony mondom,
216 25| a tettesek, nem az úrfi.~Józsa Gyuri kirántotta tárcáját,
217 25| Nincsen olyan víz, mely Józsa Gyurit egészen fehérre mossa.
218 26| közeli vendéglőbe.~Tehát még Józsa Gyuri sem tudja megölni
219 27| őket a gróf, Bod Pál lesz Józsa Gyurinak ügyvéde, ki a fiúnak
220 27| fiúnak hős tetteit előadja, Józsa Gyurinak szája íze szerént.~-
221 28| búvik-e ki a nyűgből? ~- Hát Józsa Gyuri? Kérdé valamennyi.~-
222 28| fogja, meg nem is ereszti el Józsa Gyurit, sem pénzért, sem
223 28| próbatétre, s ha sikerül Józsa Gyurinak a fogadás, tudni
224 28| négy jelenet méltó, hogy Józsa Gyuri emlékei mellé tétessék.
225 28| mondja az egyik, - még Józsa Gyuri sem dicsekedhetik
226 29| Tisza-Füred felé, ellopni Józsa Gyurit tulajdon úri lakából,
227 29| hazudott valamit, és kínálta Józsa Gyurit fölüléssel, de ő
228 29| sebesen hajtatván, hogy Józsa Gyuri birtokából minél előbb
229 29| ismeretes csárda mellé értek, Józsa Gyuri lármát ütött, hogy
230 29| Szentpáli nyert? - Kérdi Józsa Gyuri idegeiben reszketve.~-
231 29| volt, erős is, mint három Józsa Gyuri, nem lehetett a megszökéstől
232 29| becsületes ember! Kezdi Józsa Gyuri a beszédet.~- Úgy
233 29| győzünk máskép. - Okoskodik Józsa Gyuri, aztán irományára
234 29| alkalmát találta, hogy Józsa Gyurit megnyugtassa, akkor
235 29| őszinte hangja meggyőzé Józsa Gyurit e győzelemről, azért
236 29| neki, elmondák a győzelmet. Józsa csak mosolygott, szemérem
237 29| tökéletesen elhitték, hogy Józsa Gyuri esze szerént ment
238 29| többség hinni kezde hogy Józsa Gyuri mától fogva lelöki
239 29| másfelé mentek, helyettük Józsa Gyuri jött ide.~- Gyuri -
240 29| úgyse jó lesz!... kiált Józsa Gyuri, - ne bántsátok, -
241 29| hogy mégis kisüljön, hogy Józsa Gyuri most sem józanabb,
242 29| közbenjáróul akarja fogadni.~- Úgy Józsa Gyurit kell megkérdeznem.~-
243 29| takarodó vendégek közül Józsa Gyurit visszatartóztatta.
244 29| neveltem, pajtás, - dicsekszik Józsa Gyuri fölfuvalkodva, - ezt
245 29| mondta még a kópé, - mosolyog Józsa a nagy örömben, - de miattam
246 29| merevült meg, átlátta, hogy Józsa Gyuri Szentpáli ügyeskedésének
247 29| társalgás az esteli csöngetésig. Józsa Gyuri használta az időt,
248 29| mindenki helyet foglalt, Józsa Gyuri ült a háziúr mellett,
249 29| három, négy... öt... hat... (Józsa Gyuri lassabban számlál,
250 29| dolgot, a gróf nyugodt volt, Józsa Gyuri pedig röhögött, ki
251 29| Haragszol, Miklós? kérdi Józsa Gyuri, várva a feleletet,
252 29| Az én hintómat? Ordítá Józsa Gyuri, kétségbeesetten ugorva
253 29| haragszol?~Ez hozta eszére Józsa Gyurit, a hintóval elégett
254 29| vendégek az ablakhoz mentek, Józsa Gyuri a grófot a sarokba
255 29| Örökre!~***~Másnap délben Józsa György halványan jelent
256 30| lenni, így találkoztak össze Józsa Gyuri és Szentpáli.~Az esküvő
|