Chapter
1 3 | elég búsulni valója van.~- Tekintetes főbíró úr - köszönte be
2 3 | nevében van szerencsém a tekintetes urat a mai előadásra beinvitálni,
3 3 | alázatossággal esedezem, ha a tekintetes úr egy magyar mentét, dolmányt,
4 3 | öt órakor.~- Ott leszek, tekintetes uram.~- Na, - mondja a főbíró
5 3 | Erre nem is gondoltam még, tekintetes uram, pedig én leszek Juranics.~-
6 3 | az, barátom, - menjen el tekintetes Fáy András úrhoz, a két
7 3 | mondja meg, mi kell még?~- Tekintetes uram, Szigetvár ostromához
8 3 | többet adni nyolc embernél, tekintetes uram, akkor is előre meg
9 3 | állandó színház lenne?~- Oh, tekintetes uram, sokan kérdezték ezt
10 3 | sokan kérdezték ezt már a tekintetes úr előtt, és még utána is
11 4 | Pál gazda, mit visz?~- Tekintetes uram, az örökbékesség oklevelét,
12 4 | kezeibe tette, azt mondván: Tekintetes pénztárnok úr, jót állok
13 5 | úrhoz beállít, kérdezve:~- Tekintetes uram, csakugyan el akar
14 5 | Nem parancsol még valamit, tekintetes uram?~- Magamért semmit; -
15 5 | utoljára mondjuk meg neki, tekintetes uram; mert a fickó utoljára
16 5 | szolga elé tartva.~- Láttam tekintetes uram, de csak messziről.~-
17 5 | kocsival jöttünk?~- Héttel, tekintetes uram, a nyolcadik a Keglevich-házba
18 5 | Fél óra múlva meglesz, tekintetes uram; mert a kocsik a félszerbe
19 5 | Gyuri, - küldjön valakit tekintetes Kulcsár István úrhoz, hogy
20 5 | tallért kaptál?~- Hatot, tekintetes uram.~- Mit parancsoltam
21 5 | parancsoltam azért?~- Hogy tekintetes uram kocsiját, azt a zöld
22 5 | visszajővén, jelenti:~- Tekintetes uram, mind a négy keréknél
23 8 | állítá, hogy: "Isten hozta a tekintetes urat ebben a cudar időben!"
24 8 | gazduram.~- Pedig érthetné, a tekintetes úr, - mondja a csárdás, -
25 8 | forintot kért.~- Az akkor volt, tekintetes uram, mert először is a
26 8 | fizetnem; másodszor pedig a tekintetes úr paksi kocsin jött, aztán
27 8 | Vendégríkató." - Most már érti a tekintetes úr?~- Értem, gazduram, -
28 8 | ennyied magammal pusztítsam.~- Tekintetes uram, mikor az ötven forintot
29 8 | ötven forintot megvettem a tekintetes úron, akkor is hiába szólt
30 8 | az én kezem idáig?~- Hej, tekintetes uram, - fohászkodik a csárdás, -
31 8 | nem kerget, nem megyek, tekintetes uram.~- Tehát isten velünk, -
32 8 | Hasonlóképen kívánom, tekintetes uram, - kívánja a gazda, -
33 8 | valaha még útja lesz erre a tekintetes úrnak: el ne kerülje a "
34 9 | összecsomósodott a sok panaszos ember tekintetes Földváry Gábor úr lakháza
35 9 | hadnagy uram?~- Semmi különös, tekintetes uram, - válaszol a hadnagy, -
36 9 | Semmit sem hallottunk, tekintetes uram, pedig minden helységet
37 9 | Egy-kettő mindig akad magnak, tekintetes uram, - borravalót kérnek,
38 9 | Azt nem cselekedték, tekintetes uram.~- Nem is tanácsolnám, -
39 9 | magát hadnagy uram.~- Értem, tekintetes uram.~- Verekedések nem
40 9 | nénémasszony?~- Baj ám, kedves tekintetes uram, - kezdi az asszony,
41 9 | mint én, tetszik tudni, tekintetes főbíró úr, - olyan, mint
42 9 | a maga szennyét; hanem, tekintetes uram, a birkának megkötözik
43 9 | elfáradtam ide, hogy elmondjam a tekintetes főbíró úrnak ezt a hosszú
44 9 | Tíz szóval elmondom, tekintetes uram, - mondja a másik,
45 9 | fenékkerítést, s nehogy a tekintetes főbíró úr itt marassza vacsorára,
46 9 | tessék fölvenni a dolgot, tekintetes uram... Mondja a kérdett,
47 9 | összeveszünk.~- Nem tagadom, tekintetes uram, adós vagyok ötven
48 9 | siránkozás nélkül mondja:~- Tekintetes uram, az én dolgom sem lesz
49 9 | pletykáztak?~- Gondolja csak a tekintetes úr, a napokban valaki lóhalálban
50 9 | dolgokat súgdoz, melyeket a tekintetes úr nyakába akarna varrni.~-
51 9 | Éppen azért jöttem, hogy a tekintetes úrnak is megmondjam, és
52 9 | beszédet.~- Természetesen, a tekintetes úr ismeri azon adósságot,
53 9 | verik.~- Úgy látszik, a tekintetes urat ezen ügy érdekli? Kérdi
54 9 | jöhet.~- Tehát azt hiszi a tekintetes úr, hogy ezen kötelezvények...~- ...
55 9 | csodálkozott.~- Nem mondott a tekintetes úr hasonló véleményt ez
56 9 | főbíró úrhoz.~- Megjöttem, tekintetes uram!~Ezen szóval állított
57 9 | Kénytelen lesz vele, tekintetes uram, mindennap újra meglyuggatják, -
58 9 | töltögetém meg, már félek, tekintetes uram, hogy mire észreveszem:
59 9 | Hatot is megcsíphetünk, tekintetes uram, ha a pandúrokat a
60 9 | rájuk lesetni.~- Nem lehet, tekintetes uram; mert ki merne tanúnak
61 9 | István.~- Bizony, jó lesz, tekintetes uram; mert amit én gondoltam,
62 9 | erős ember.~- Az a bajom, tekintetes uram.~- Egyetlenegy embert
63 9 | A megfogás megeshetik, tekintetes uram; hanem hátha olyant
64 9 | megfoghat kend.~- Úgy lesz, tekintetes uram, annyi, mintha megfogtam
65 9 | de ki nem eresztem, míg tekintetes uram nem mondja. - Ezután
66 10| ugyancsak ki nem csalják.~- Tekintetes uram, meghűl a leves! -
67 10| Majd félreteszem a levest, tekintetes uram. Okoskodik a hajdú.~-
68 10| vártak?~- Most is várnánk tekintetes uram! de vendég jött, tekintetes
69 10| tekintetes uram! de vendég jött, tekintetes Fáy András úr.~- Nem tud
70 10| aközben elmondá, hogy a tekintetes asszony mindjárt bejő, csak
71 10| kövérebbek a hízók.~- Elhiszem, tekintetes asszony, hogy kevesebb fogy
72 10| porciót kaptam én abból is, tekintetes asszonyom, - mentegeti magát
73 11| István, ilyen lóhalálban?~- A tekintetes urat keresem, - mondja a
74 11| várnom, - nagyon esedezem a tekintetes úrnak.~- De miért, István
75 11| István gazda?~- Ígérje meg a tekintetes úr, hogy még ma megcselekszi.~-
76 11| lehetetlent.~- Dehogy lehetetlen, tekintetes uram, - véli a csárdás, -
77 11| a fűzfa?~- Nem egyébre, tekintetes uram, - mondja a másik,
78 11| mondja a másik, csakhogy a tekintetes úr még ma akasztasson föl
79 11| Magam vagyok én agyonverve, tekintetes uram, - földönfutóvá lettem.
80 11| Keserves út volt az odáig, tekintetes uram, - a hold levilágított
81 11| máshol, a harmadik pedig,... tekintetes uram...~- Megfogta kend?
82 11| Az én kezem által nem, - tekintetes uram, - mert még ennivalót
83 11| Ezért nem szöktem el, tekintetes uram, - és ha már elért
84 11| mutasson rajtam példát a tekintetes úr, - előbb is esedeztem,
85 11| parancsolok?~- Engedelmeskedem, tekintetes uram.~- Lóra ül kend, és
86 11| kapva, a magasból mondta:~- Tekintetes uram! Rám nagyobb büntetés
87 11| az akasztófánál, hogy a tekintetes urat többé nem láthatom;
88 12| Tanult-e filozófiát?~- Nem én, tekintetes uram.~- Hála istennek! -
89 12| nem is gyanítván, hogy a tekintetes urat éppen ezzel ijeszti
90 12| mostanában?~- Három úrfit, tekintetes uram!~- Ugyan miért?~- Pipaszóval
91 12| legjava füzes-gyarmati, tekintetes uram, most mind a három
92 12| diákot?~- Még olcsóbbért is, tekintetes uram, - állítja a legátus, -
93 12| Igenis, meg vagyunk fogva, - tekintetes uram, - mondja az egyik,
94 12| megfogott?~- Nagyon megijedtünk, tekintetes uram, - attól féltünk...~-
95 12| Józsa Gyuri.~- Akármennyi, tekintetes uram, - válaszol a kérdett, -
96 12| vagy úgy-e?~- Úgy mondják, tekintetes uram, - én nem tudom, -
97 12| Nekem itt is jó lesz, tekintetes uram.~- Otthon parancsolj,
98 12| De itt én vagyok a bűnös, tekintetes uram, - mondja a székcserélő, -
99 12| hogy nekem maradjon; a tekintetes úr az oka, hogy oda nem
100 12| egyúttal búcsút veszünk a tekintetes úrtól.~- Szerencsés utat
101 14| hogy írja oda nevét. Ó, a tekintetes karok igen bölcs higgadtsággal
102 14| Nagyon okos emberek ezek a tekintetes urak, véli a gróf, - minek
103 15| bevonatván a beszédbe, a tekintetes úr, látom, a gyermeknek
104 15| Miért ne tehetne így a tekintetes úr is?~- Látod, Miklós, -
105 15| Gyuri néven hínak.~- Akkor a tekintetes úr is úgy jár, - mondja
106 15| hogy nem eszem.~- Talán a tekintetes úr is úgy tesz, - mondja
107 16| Földvárynak elolvasás végett.~- Tekintetes uram!~A mint e levelet elolvassa,
108 16| Kecskemétről. Ki is csapják, ha a tekintetes úr vagy ezer forinttal föl
109 16| sétál ide. Itt aztán vár a tekintetes úrra egy ispitás cigánygyerek,
110 17| nagy örömmel mondhatom, a "tekintetes publikum", mely tökéletesen
111 17| korábban jött. Mondom, a "tekintetes publikum", mely mindig a
112 18| Nincs különben, tisztelt, tekintetes alispán úr, - ez már rendes
113 18| Földváry.~- Az a hegedű, tekintetes uram, - mondja a fölügyelő
114 18| negyedévben.~- De hova menjünk, tekintetes uram? Hol lesz már állandó
115 18| oda méltóztatik számítani, tekintetes uram, a többes számba? Mondja
116 18| barátom?~- Igenis, értem a tekintetes urat, - mondja a felügyelő,
117 18| egy házat fog építeni a tekintetes úr.~- Azt, egy házat, -
118 18| fogunk.~- Igenis, fog a tekintetes úr! Mondja a felügyelő a
119 18| egy házat fog építeni a tekintetes úr, igenis értem!~- Talán
120 18| intézetéből.~- Mi baj?~- Tekintetes uram, előbb elfeledtem mondani:
121 18| Mikorra parancsolja a tekintetes úr?~- Mához egy hétre.~-
122 19| hazudtolá meg magát?~- Nem, tekintetes uram, hanem annál jobb lesz
123 19| úr?~- Egyetlenegyet sem, tekintetes uram, kettőt elvitt a két
124 19| Azt nem akadályozhatom, tekintetes uram.~- Ott leszek, s nekem
125 21| kétségbeeséssel mondja:~- Tekintetes uram, végünk van!~- Meghalt
126 21| megölik. Ezt meghiheti a tekintetes úr. Ő hercegségét a legnagyobb
127 21| otthon; gondolja csak a tekintetes úr, a parciális-kötelezvényekkel
128 21| András.~- Jaj, - kérem a tekintetes urat, ez éppen olyan kérdés,
129 21| valamit.~- Ugyan, kérem a tekintetes urat, - okoskodik Bujanovics, -
130 21| törleszteni tudja, - tud a tekintetes úr ilyen embert?~- Ilyen
131 21| derültebben.~- Irigylem a tekintetes úr jó kedvét; de tán nem
132 21| el.~- Sohase vesződjék a tekintetes úr a diákszóval, megértettem
133 21| magyarul.~- Nem ért engem a tekintetes úr, - mondja Bujanovics
134 21| eszközli?~- Megálljon a tekintetes úr, - mondja Bujanovics, -
135 21| akar engem vigasztalni a tekintetes úr; bizony isten nagy szükségem
136 21| hát én megvigasztalom a tekintetes urat, ő hercegségét pedig
137 21| Földváry és az egész megye.~- Tekintetes úr!... mondja Bujanovics,...
138 21| tartozunk. Azért biztosítom a tekintetes urat, hogy erről megfeledkezni
139 21| gondját viselik, egy-két tekintetes úr, aztán egy szegény író,
140 21| minduntalan elment.~- Hogy állunk, tekintetes uram?~- Szilárdul, mint
141 21| mindig.~- Nem is hiszi a tekintetes úr, hogy valaki ellenkező
142 21| ellenkező nézetben lenne, mint a tekintetes úr és barátai?~- Ó, igen,
143 21| Most meg én kérdem a tekintetes urat: egyéb baj nincs?~-
144 21| alkura.~- Megelégszik a tekintetes úr ideiglenesen az én nyugtámmal?~-
145 21| én azt soha. Írja meg a tekintetes úr.~Bujanovics kiállítá
146 23| nagy-híd-utcába.~- Igenis elmegyek, tekintetes alispán uram.~- Minden aranymíves
147 23| beszól kend.~- Beszólok, tekintetes uram. Ismétli a vármegyekatona
148 23| szájába adni, s olyankor a tekintetes alispán úr megveregette
149 23| szavalja a katona, - tekintetes Földváry Gábor alispán úr
150 23| emberek nagyon félnek a tekintetes alispán úrtól, s el nem
151 23| egész boltot parancsolja a tekintetes úr, mindjárt elhozzák ízibe,
152 23| Igenis nem ijesztgettem őket, tekintetes uram, - mondja a katona
153 23| arról már mégsem tehetek ám, tekintetes uram, hogy az ilyen nagy
154 23| Kérdi az alispán.~- Rosszul, tekintetes uram, - nagyon rosszul.
155 23| eladó portéka?~- De mennyi! tekintetes alispán úr, - az emberek
156 23| utcára.~- Bölcsen beszél a tekintetes úr. Mondja a legmagyarabb,
157 23| Az olcsót sem veszik, tekintetes uram, sem pénzért, sem hitelbe.~-
158 23| Becsületes embernek miért nem, tekintetes uram, ha már kész a portéka,
159 23| üzletet.~- Mit parancsol a tekintetes úr?~- Semmi parancsolat,
160 23| elvárnának-e az urak?~- A tekintetes úr mondja ezt? - kérdi valamelyik.~-
161 23| bolt kulcsát is odaadom a tekintetes úrnak.~- Nem tréfálnak az
162 23| Valamennyien szolgálatára állunk tekintetes alispán úrnak, ma, vagy
163 23| kibújni a bőrükből, hogy a tekintetes úr nem használhatná-e azt
164 23| Ez nem biztos számítás, tekintetes uram.~- Hátha adnék ön mellé
165 23| néhány hajdút.~- Nem ismeri a tekintetes úr a népet, mosolyog a mérnök,
166 23| azzal oly nagyon sietni tekintetes uram, csak meglegyen az
167 23| év alatt készen lennénk, tekintetes uram; hanem hol vennénk
168 23| mint előbb; ez pedig, a tekintetes úr legbölcsebben belátja:
169 23| ezerhatszáz: mi történnék akkor?~- Tekintetes uram, - válaszol a mérnök
170 23| bolondozni, tehát mulattassuk a tekintetes alispán urat, ki tudja,
171 23| hihetetlenségekig értünk, tekintetes uram, akkor mindjárt beszéljünk
172 23| azonban, ha nem untatom a tekintetes urat...?~- A világért sem, -
173 23| Számítsunk tehát tovább, - tekintetes uram, - például: ha naponkint
174 23| készen lenne az átvágás, tekintetes uram; hanem akkor már csakugyan
175 23| csakugyan annyira mennék ám tekintetes uram, hogy ha már Dömsöd,
176 23| szomszédból kiállna is; meg a hány tekintetes urunk van a vármegyében,
177 23| fölügyelőnek, hanem még a tekintetes alispán úr is kénytelen
178 24| meghalok.~- Ha parancsolja a tekintetes úr, azt is megmondom a maga
179 24| lenne a hölgyekért, kiket a tekintetes úr korai rendelkezésével
180 24| szerencsém hallani, egykor a tekintetes úr igen edzett ember volt,
181 24| gyógyszert is megírta, - a tekintetes úr használni fogja a gyógyszert,
182 24| Megmondanám, de nem ösmerem a tekintetes úr természetét, legföljebb
183 24| megtudom, s akkor megfelelek a tekintetes úrnak.~Lippay átment a hölgyekhez,
184 24| olvasni kezdé a levelet.~"Tekintetes úr!~Engem nagyon későn méltóztatott
185 24| baj?~- Elég nagy, kedves tekintetes úr, - hanem most már tudom,
186 24| megtörténhetnék a többi?~- Tekintetes úr, - jobb lesz nekem engedelmeskedni,
187 25| szemébe a meszet, úgy-e, a tekintetes úr is így hallotta?~- Szóról-szóra
188 25| legjavát nem mondták meg a tekintetes úrnak, hisz nem a tekintetes
189 25| tekintetes úrnak, hisz nem a tekintetes úr öccse miatt vakult meg
190 25| füleivel hallhatta volna a tekintetes úr, ha oly hirtelen el nem
191 25| kend e színészt?~- Komáim, tekintetes uram, - hát hogyne ösmerném
192 26| bennünket.~- Bár azt tennék, tekintetes alispán úr, kiállunk a kerepesi
193 26| emelhetett saját hite mellett.~- Tekintetes karok és rendek!~Tíz esztendeig
194 26| hogy valami újat halljak a tekintetes karoktól és rendektől.~Nagy
195 26| engedelmességet, mutassák meg a tekintetes karok és rendek, milyen
196 26| betemetem.~Engedjenek meg a tekintetes karok, hogy én nem tudtam
197 27| Megint nincs pénzünk, tekintetes uram! Köszönt be Balla Károly
198 27| azzal állít be Balla:~- Tekintetes uram, megint nincs pénzünk!~-
199 27| irtóztatóan hazudoznak, tekintetes uram, néha egy hetet, néha
200 27| Megint nincsen pénz, tekintetes uram!~- Menjen el tekintetes
201 27| tekintetes uram!~- Menjen el tekintetes Fáy András úrhoz.~- Itt
202 27| Megint nincs pénzünk tekintetes uram, jelenti Balla, három
203 27| barátom?~- Kétezer forint, tekintetes uram, ide nem értvén a kézmívesek
204 27| István!~- Úgy hívnak, tekintetes uram.~- Az ég küldte kendet.~-
205 27| kendet.~- Magam is jöttem, tekintetes uram, látom a két kéznek
206 27| Ösmer-e kend engem?~- Ha a tekintetes úr megösmer engem, több
207 27| több megösmerni való van a tekintetes úron.~- Megvigasztalom kendet
208 27| Könnyen megvigasztalhat tekintetes uram egy névvel, csak azt
209 27| azt az egyet mondja ki, tekintetes uram.~- Szentpálit gondolja
210 27| gondolja kend?~- Láttam őt, tekintetes uram, különben el nem mertem
211 27| szolgálom vissza az emberséget, tekintetes uram.~- Megérdemlik a komák
212 27| Emberséges emberek azok, tekintetes uram, alig várják, hogy
213 27| elől? kérdi Földváry.~- Tekintetes uram, meg van fizetve az
214 27| mellett.~- Ne csiklandozzon a tekintetes úr, régen elszoktam én a
215 27| szavamban?~- Mit parancsol a tekintetes úr? mindent elhiszek. Mondja
216 27| mellett?~- Negyven hold volt, tekintetes úr, sem föle, sem híja nem
217 28| neki lenni.~- Meggyőzőm a tekintetes urat a lehetetlenségről, -
218 28| elhiheti az úr. ~- Tud a tekintetes úr csodát csinálni?~- Azt
219 28| lesz nyitva a színház.~- A tekintetes úr lesz a második Mózes,
220 28| van-e csodatevő vesszője a tekintetes úrnak?~- Van!... kiáltja
221 28| Elvesztünk két hetet, tekintetes uram.~- Még egyet próbálok,
222 28| könyörögni is fog nekik.~- Tekintetes uram, egyetlenegy sincs
223 28| egyenkint.~- Semmi bajunk, tekintetes alispán úr.~- Nem akarnak
224 28| nem értem.~- Én meg értem, tekintetes uram, - magyarázza Balla, -
225 28| várakozni nem akarókat a tekintetes úr kurta vasra vereti. Magukra
226 28| távozom.~- Akár kettőre tekintetes uram, most már nem félek.
227 29| a beszédet.~- Úgy tudom, tekintetes uram.~- Mit parancsolt kendnek
228 29| elindultak kendtek?~- Hogy a tekintetes urat vendégnek hozzuk el,
229 29| egyben nagyon engedelmeskedem tekintetes uram, azért hiába is találna
230 29| Akár a világ kincsét, tekintetes uram, csak elférjen nálam. ~-
231 29| irományt,... ezt rám bízta a tekintetes úr, annyi, mintha maga tenné
232 29| Írásban akarja venni a tekintetes úr?~- Az szándékom, ha el
233 29| már írásban vette ki tőlük tekintetes Földváry úr, én is tanú
234 31| aggodalmakat szerzett.~- Kedves tekintetes uram, rossz hírt hoztam.
235 31| bajuszú vármegyekatona.~A tekintetes alispán úr hivatja az urat.
236 33| posványost. Ördöge csak nincs a tekintetes úrnak.~- Nincs, valóban
237 33| legutolján azt izente a tekintetes úrnak, hogy másodmagával
238 33| másodmagával jött, amint a tekintetes úr kívánta.~Ennek megörült,
239 33| Szabad!~- Megjöttem, tekintetes uram!~Sem több, sem kevesebb,
240 33| Vendégríkatóban?~- Régen volt az, tekintetes uram; szeretném azt mondani,
241 33| Visszaadom kendnek.~- Elhiszem tekintetes uram, mert a tekintetes
242 33| tekintetes uram, mert a tekintetes úr mondja.~- Ma még a piócák
243 33| engedelmeskedtem, a mit tekintetes úr főbíró korában mondott;
244 33| is mondhatnának; hanem a tekintetes úr szavának a két hetet
245 33| az én fejem ilyenekhez; tekintetes uram, - az isten is hat
246 33| találjam kendet.~- Itt leszek, tekintetes uram!~Másnap a helytartótanács
247 33| miatt sokat elnyeltünk már, tekintetes karok és rendek a nagyméltóságú
248 33| szégyen.~- Engedjenek meg a tekintetes karok és rendek, felelőssé
249 33| a posványt.~- Jót áll a tekintetes úr, hogy előbb kész lesz
250 33| támadásnak.~- Megfontolta a tekintetes úr, hogy ahhoz a munkához
251 33| reményben fog vitázni a tekintetes úr?~- Nem kellenek! Mondja
252 33| Csodát akar csinálni a tekintetes úr? Kérdi a másik, gúnyolódva
|