bold = Main text
Chapter grey = Comment text
1 1 | ígéretem nyomán nyújtom most korrajzomat.~Megint azon
2 1 | melyek maradandó emlékei most már a múltnak. Nem lehet
3 2 | millió pengő forintnál. Most tessék nevetni, most kapja
4 2 | forintnál. Most tessék nevetni, most kapja el valaki, ha tudja;
5 2 | vagyok még? Korrajzaimnak most lesz csak tizenkét kötete,
6 3 | nemzeti színházra, hova mi most esténkint időt ölni járunk;
7 3 | a rengeteg épületben.~- Most jöjjön ide Kulcsár István
8 3 | uram, - mondja Földváry, - most mondja, hogy nem lesz német
9 3 | ember az öreg? Várj csak, most mindjárt elmondom. Az öreg,
10 3 | ilyen feleletet kapok; hanem most már magam is kíváncsi voltam
11 3 | mondja Földváry, - hanem amit most mondok neki, arra mit felel
12 3 | kopaszra borotválják. Éppen most kínlódnak Bod Palinak szállásán,
13 3 | ezt is kitalálta: hanem most már én is gondoltam valamit,
14 3 | egy öles ember elférjen. - Most szólj akarsz-e kolompot
15 4 | ki a hegedű mellől. S íme most, késő este fölölti a nagy
16 4 | ma hallaná legelőször, és most szeretné meg először, olyan
17 4 | aprólékos baja, mit éppen most legalkalmatlanabb időben
18 4 | eresztik az ekével, mint most nemrég láttam, és az országútról
19 4 | tanulhattam volna meg, mennyit most özvegy állapotomban mégis
20 4 | kölcsönben szintén ki fognak, és most is szembe intenek egymásnak,
21 4 | ismétli Földváry, - már most azt is hadd hallom, ki mit
22 5 | mint ez a hat tallér, mit most egy marokban is könnyen
23 5 | mondja Kulcsár, - engem éppen most kéretett ma estére vacsorára
24 5 | mindjárt, a kocsisok éppen most laktak jól.~- Ezt nem értem!
25 5 | Gyuri vigyorogva, mert éppen most jött Szentpáli Mihály úr,
26 5 | Látod, ha én nem volnék, most tán agyonbúsulnád magadat.~-
27 5 | Elárult a gazember, de most mindjárt megfojtom.~- Hadd
28 5 | más is meghallja, mint én.~Most már az egész társaság kibékült,
29 6 | számokat, melyektől más most úgy megbolondulna, hogy
30 6 | nem lopták. Hogy ordítana most az egész korhelykompánia,
31 6 | lefeslik a mente; - látod, ez most módi, - folytatá Szentpáli
32 6 | úrfi itt volt, különben most te sem látnád.~- Az éppen
33 6 | ötvenezer forintra?~- Ezt mind most gondoltad ki?~- Igen! mondja
34 7 | nincsen elegendő ideje; mert most látja meg, hogy valaki a
35 7 | rakott vállaira, melyek most a sírást sem engedik meg.
36 7 | neki mondott az asszony, ki most mindent rendre nézett.~A
37 8 | szorgalmatosan elkerüli, csak most az egyszer hozhassa haza
38 8 | a gazdát, és nem irtózva most már bármi ártól, kérdi a
39 8 | azért csodálkozom, hogy most ennyi sokért semmit, a múltkor
40 8 | hogy ez a "Vendégríkató." - Most már érti a tekintetes úr?~-
41 8 | szemközt fordulva, - meg most is kár volna a szót vesztegetni;
42 9 | özvegyasszonynál is utóbb következzék, most már nem arra gondolt, hogy
43 9 | várja, míg a sor rákerül. Most már következett néhány úr
44 9 | nem mondtam volna eddig: most ugyanazt mondanám, föltévén
45 9 | Tehát ön azt hiszi, hogy én most csak kénytelenségből vagyok
46 9 | az eredménnyel, Földváry most már elérte célját, hogy
47 9 | mellette elmenőt, - éppen most keríti ki nyakából a nehéz
48 9 | tizenöt esztendőt, ahol most a pióca lakik, búza alá
49 10 | hát máskor nem vártak?~- Most is várnánk tekintetes uram!
50 10 | kocsitengelyeket fűrészeltette be; most újabban kölest vett magnak;
51 10 | özvegy Szentpáliné, - mintha most egy lassú nótát kezdenének,
52 10 | tehenet is.~- No hát jer haza most Egyiptomból.~- Haza jövök,
53 10 | mondja Földváry, - hanem most már jerünk haza Magyarországba,
54 10 | mozdul, bottal is kergetem. Most szólj, van-e huszonötezer
55 10 | arra méltónak találják.~- Most már lesz takarékpénztár,
56 10 | rendelkezésének.~- Márton! most kevesebb kukorica fogy el,
57 10 | a sánta kanászt. Mintha most látnám a kis ablakból, mikor
58 10 | Hatalmas támasz, Földváry úr, - most tudom, hogy milyen fegyver
59 10 | mint az én szobaleányomé... Most léptettem elő, - egy tábornok
60 10 | munkaszokás. Hozzátévén már most, hogy kis babának ruhát
61 10 | kimondá, hogy Mihály úr most már nagy ügyetlenséget követne
62 10 | magánál bolondabbat leljen, - most jöjjön ide Józsa Gyuri, -
63 10 | hogy azt a fél bolondot most már kötözve látnám a "Vendégríkató"-
64 11 | parancsolta neki, de hogy most a parancsoló is maga legyen,
65 11 | falatonkint nyelje magába, hol most ötvenezer forint ára Grassalkovich-obligáció
66 11 | negyven hold föld maradt, mi most négy ölnyire fekszik a víz
67 11 | szomját annyira elölte, hogy most minduntalan kínálja magát,
68 11 | jeges tengert, minthogy azon most valamely szerelmesnek sajkája
69 11 | készen lesz a munka.~De most már elhagyta a jó kedv.~
70 11 | sem lehetett, hogy erre most utas vetődjék el. S ekkor
71 11 | amiért mást meglőttem volna, most magam mondom és írom meg
72 11 | emlékét a sötétségtől megóvni most alkalmas lenne.~3-or. Ismét
73 11 | sikert nem féltette többé. Most saját izgalmát kellett legyőzni, -
74 11 | megmutathatná száraz földnek, mi most a víz alá merült? Olyan
75 12 | füzes-gyarmati, tekintetes uram, most mind a három otthon szívogathatja,
76 12 | elment komédiásnak; mert most volt ott egy társaság, az
77 12 | Gyurinak így befelelgetett, - most már a másikra volt kíváncsi,
78 12 | azt a másikat nem lehetett most már a pad alá ültetni.~Kozmás
79 12 | gazda tréfája volt; ezért most már a két színész sem akart
80 13 | embernek köszönni. S íme, most amerre csak ellát, hason
81 13 | ruhát a faluba hordván: most pedig mennek a világnak,
82 13 | szóért is elvisz.~- Azért most is elviszem.~- Mondja meg
83 13 | kérdésekre szűknek érzé a tanyát, most érzi az üldözöttnek keserves
84 13 | kérdezkedett, íme, megmondák most. Elgondolkodott, kezei szedték
85 14 | ember is azt vallá, hogy most az apját siratja.~Nem mert
86 14 | kurtán.~- Ugyan, hogy adták most? Faggatódzik újra, azt tartom,
87 14 | átmegyek magam is.~- Drága most ott nagyon, - állítja a
88 14 | is hallgattál Egerben, - most szólj, adsz-e?~- Előbb azt
89 14 | titkos fájdalomban, amit most érez, nyársba nem húzathatja
90 14 | magát; úgy beleszeretett most a hazába. Persze, délután
91 14 | pedig ilyenre volt szüksége. Most érzi, hogy az ő baja mennyivel
92 14 | megmutattatni azt a csárdát.~- Most már emberem vagy, korán
93 15 | a rúd mellé szoktassa, - most ennek példájára egy olyan
94 15 | hasonló dolgot végbe, sőt arra most is engedelmet kér még. Ekképp
95 15 | Józsa Gyuri, a beszédet most már nem Keglevichhez, hanem
96 15 | nyomta volna a fejedet; most is két akkora, mint másé.~-
97 15 | szórakozottság; s még csak most értem a dolgot, méltóztassék
98 15 | méreg.~- Gyurka!.. szólítja most a gróf Józsa Gyurit, eszerint
99 15 | gyomromért nem leszek felelős.~- Most nem vagy éhes?~- Úgy jóllaktam,
100 15 | hanem azért komédiás ez most is, talán még több is, mert
101 15 | talán még több is, mert most már a maga fejéből is csinál
102 16 | pajkosságra tanítani, de most ez mind elmarad, hisz leány,
103 16 | teltek meg. Az anya lássa meg most, bocsánatért, félelemért,
104 16 | a változást, tudja meg, most már mindent faraghat belőlem;
105 16 | rajtam az öreg fejszét, most megvallom, hogy ez a kis
106 16 | A kis lányt bemutattam, most hát menjünk el Kecskemétre,
107 16 | Nem is gyanítá, hogy még most következik a legnagyobb
108 16 | Herkópátertól sem!~E bíztatásnak most nagy hasznát vehetné, talán
109 16 | Fiú, mondja Földváry, - most már mit írjunk uradbátyádnak,
110 16 | Bandi úrfiért, kit éppen most akarnak kicsapni Kecskemétről.
111 17 | kedves újdonságot, mert lásd, most fillérenkint koldulgatunk
112 17 | nekik úgyis drágában van most a páholy, egy rókáról pedig,
113 17 | akart egész életében jót, most sem fogadják szavát, pedig
114 17 | nem fogott rajtuk, hisz most is huszan vannak együtt,
115 17 | képzelni, miképp lehet valaki most álmos, mikor káromkodni
116 17 | buzogányokkal harcolunk most, de erősebb harcot kell
117 17 | trágár szó jött ki már, ha most tüstént elkezdenéd az imádságot,
118 17 | bölcsészete ezt föl sem vette. Most azt mondják nekik, hogy
119 18 | előbb, még azt is, amit te most mondasz, az ég felé tekintve.~
120 18 | mondtam: Földváry Gábor, - most elmehet az úr haza, aztán
121 18 | hanem a másiké, honnét most akarják őket az utcára szórni:
122 19 | mert otthon megemlíteni, most pedig nem folytathatták
123 19 | le, mint a múltkor, neki most más teendője van, Földvárynak
124 19 | kötelességből, asszonyom.~- Most már tudom, ki ön.~- Ah,
125 20 | Szegény párák, hol árulják most a bőrüket a tímárok?~- Persze,
126 20 | visszük mind a tizenkettőt, most már várják is otthon a jó
127 20 | is elballag utánuk.~Éppen most beszélik, hogy Pesten egy
128 20 | megsajnálta azt, ki még most sem ért be valami száraz
129 20 | Halljuk, még nincs vége, most még csak ott vagyunk, mikor
130 20 | szépen kimásztunk a sárból.~- Most tessék nevetni! mondja a
131 21 | rövidséget szenvedett, s ha most dobra ütik mindenét...~-
132 21 | értünk, kedves Bujanovics most mindjárt tisztában leszünk,
133 21 | emiatt haragudott is, de most remélni sem meri, hogy Földváry,
134 21 | Bujanovics kezét szorongatta. Most már nem kételkedett, hogy
135 21 | sok mihaszna papírost.~- Most már kezdem érteni, hova
136 21 | Gáborhoz, az meg idehozott. Már most beszéljetek ti: mert én
137 21 | abban is kifáradtam, a mit most elbeszéltem, persze, egy
138 21 | kimászni a kétségbeesésből; most pedig azt hiszi, hogy vékony
139 21 | hanem hároméra, - mint éppen most megmutattam, - mondja behajtva
140 21 | mondja behajtva a kötvényt, - most pedig már a pénzt is leolvasom.~
141 21 | hinni, hogy én mondtam.~- Most pedig ugyanazt hinni nem
142 21 | hallani. Teszi hozzá Fáy.~- Most meg én kérdem a tekintetes
143 21 | mellett, - kegyelmes uram, - most már olyan düledező fészkünk
144 21 | lelkesültek szeme látott, most legalább látták az ígéret
145 22 | elejére: a csárdás, éppen most szállt le a tiszttartó úr
146 22 | vendég a csárdában?~- Jött most egy olyan vendégem, kit
147 22 | benyomást elsikálta az idő, most a véletlen találkozás sem
148 22 | ellenségének is.~Arca kividámult, most érzi, mióta apa, mekkora
149 23 | megveregette a vállát; hanem most az aranymívesek után kellett
150 23 | megélni, hisz milyen drága most a kolbász.~- Van-e sok eladó
151 23 | jobban megérteni, - maga is most veszi észre, hogy nem mondta
152 23 | legfelsőbb hatalom ejtheti el; most már az a kérdés, hogy az
153 23 | hogy a többit hallja: ha most hátat fordítok neki, addig
154 23 | nevetkezés közben, hisz amit most beszéltek, komédiának is
155 23 | a gondolat is kész már, most meg a gyámleány jut eszébe,
156 24 | idáig tűrt és szenvedett, de most már kevesebb legyen a teher
157 24 | kínálgatta neki az orvost, most meg Mihály úr maga kérte,
158 24 | a maga idejében, de még most igen korán lenne megijeszteni
159 24 | lett volna a megvakulás. Most már érti ön, miért nem akartam
160 24 | megmenekült látta, hogy most meg az rémült meg, hirtelen
161 24 | és a beteg csodálkozására most már még szigorúbb rendet
162 24 | kedves tekintetes úr, - hanem most már tudom, hogy állhatatos
163 24 | nekem engedelmeskedni, mert most az egyszer kinyitottam az
164 24 | Nem tudnánk meghatározni: most ért-e rá leginkább gondolkodni
165 24 | konvencióért vagy borravalóért. Most látta, hogy búsulnak miatta, -
166 24 | gyönyörű gondolatot, minek ízét most érzi legelőször, hogy őt
167 24 | voltak is jó barátai, mégis most érezte először azt a gyöngéd
168 24 | elégedve?~- Tökéletesen meg; de most adósa vagyok kegyednek.
169 24 | reménykedett.~Nem törődött most a végkifejlődéssel, akit
170 25 | neked sem mondhatom meg most, - hanem arra is rákerül
171 25 | lesz a legjobb ember, - most tudósíttatjuk Józsa Gyurit,
172 25 | különb lenni nem tudott. Most a sértett hiúság más menedéket
173 25 | tiltakozik Józsa Gyuri, éppen most gondolván, mily derék dolog,
174 25 | hisz a komédia még csak most kezdődik igazán.~- Tehát
175 25 | magáról e szép címét, - most sem tagadja, hanem e mellett
176 25 | legalább mosolygott, hisz ő most itt a legboldogabb valamennyi
177 25 | foghegyről.~- Persze, kend most már a borravalót is megvárná?~-
178 25 | csárdást, mit beszélnek róla? Most nagyon örülhetnékem van,
179 25 | róla is a keményebb kéreg, most ízleli életében először
180 25 | nemesebb benyomás finom ingerét most érzi legelőször. Az előbbeni
181 25 | megnyugtatásul szolgált volna neki; most látja, mily gyarló gondolat
182 25 | volt ez után reménykedni. Most látja, hogy barátai jót
183 25 | teher hullott le lelkéről, most már nem kételkedett, hogy
184 26 | nincs köztük?~- Nincs, de most beszéltem vele, éppen az
185 26 | rongyokban lép, melyeket most is az irgalom foltja tart
186 26 | hogy ő meg Pesten alispán most. ~Midőn Széchenyi Pozsonyban
187 26 | minthogy éppen kérni valóm van, most is azt kérem: adj uram isten
188 27 | három táltoson, melyek közül most már hihetőleg egyik sem
189 27 | ijesztvén meg a búsuló alispánt.~Most már csakugyan nyakába kelle
190 27 | elmentek a színház előtt, hova most valamennyien lelkesülni
191 27 | házalni, mint mi cselekedjük most.~- De miképen kezdjük el? ~-
192 27 | nagyobb vagy másoknál, kik most kinevetnek, de egykor hason
193 27 | takarékpénztárt. A takarékpénztárnak most kezdenek építeni roppant
194 27 | utcában, Fáy András pedig most is ott lakik a régi házban,
195 27 | vissza a kalap-utcába, Fáy most ér haza, ma lelkesültebben,
196 27 | követeléseit, hadd várjanak.~Most már nemcsak Fáy, Ilkey,
197 27 | remegve kérdi:~- Gábor, most meg akarsz engem lepni? ~-
198 27 | megérdemlenéd, kedves férjem, - most tudom, mily szép és jutalmazó
199 27 | volt: éppen negyven hold.~- Most higgyen kend száz holdat.
200 28 | vessző, hanem jó vastag bot, most csak ilyennel lehet a csodákat
201 28 | kettőre tekintetes uram, most már nem félek. Nyugtatja
202 28 | várták az advocatus diabolit, most hajtat be az udvarra, hirtelen
203 28 | vállalta a bűnt is. Azt kérdem most, ilyen fiatalságra van-e
204 28 | ilyen fiatalságra van-e most nekünk szükségünk? Vallja
205 28 | mondják. Egyetlenegy hegedű most fogva tartá ajkaikon a szót,
206 29 | annyi év óta magánál hordja, most annál gondosabban hajtogatja
207 29 | haragot vesz magára, mint most kinevettesse magát.~Kívánták
208 29 | urat körülállták.~- Gyuri, most velünk jössz Szilvásra.~-
209 29 | vasvilla között hozták, most magát viszik, fényes hintóban,
210 29 | hazudik a küldött, vagy most akarják bolonddá tenni,
211 29 | tegye el kend az írást, most már jöhet a másik.~Kikiáltott
212 29 | hidd, - tüzeli a másik, most mondta, hogy legkedvesebb
213 29 | kisüljön, hogy Józsa Gyuri most sem józanabb, mint máskor.
214 29 | Nem haragszom, Gyuri, most már nem haragszom, mert
215 29 | már nem haragszom, mert most jutott eszembe, hogy te
216 30 | falcsúcsig emelkedett, Földváry most már reggeltől késő estig
217 30 | hangossá tette a házat, most is együtt ülnek, de hallgatnak.
218 30 | legmegkülönböztetettebb emberei azok voltak most, kiknek jegyet adtak.~A
219 30 | küzködött, annyit fáradt, hogy most álltában is nyugszik. Ringatja
220 30 | hang, a magyar szó, melyre most már nem kell bizonytalanságig
221 30 | páholy oldalához támasztja, most szabad nyugodni, befejezve
222 30 | Imádkozni jöttem el, most már szebb az imádság, hisz
223 31 | átküldetett hivatalosan. Most már történjék akármi, magára
224 31 | személyesen fog meggyőződni.~Most sem tudtak még neki tudósítást
225 31 | helytartótanács el fogja tűrni, most már az lesz a szerencse,
226 31 | előbb közleni a dolgot.~- No most, barátom, a sorshúzás megtörtént;
227 31 | nézd, itt van az iratcsomó, most jöttem meg ő fönségétől,
228 31(4)| kivétel nélkül, alispán úr, most igen alkalmilag elmondhatjuk
229 32 | jobban, mint az a kereskedő, most a takarékpénztárból kétezer
230 32 | hallgatta Fáynak előadását, és most, midőn a legderekabb ember
231 32 | itt látván idejét, hogy most már ő is mondjon valamit.~-
232 32 | azért inkább kinn volna most az utcán.~- És mit tapasztalt
233 32 | tehetségéhez utalá a szavakat, mint most azzal terhelje önmagát,
234 32 | komáim is cserben hagynának.~Most már kezdé érteni a grófot,
235 32 | mertek volna lepingálni? Most hallottam egy furcsa történetet,
236 32 | héringet is!... Hohó, - most jut eszembe, hogy beszédemet
237 32 | hatvan forintos részvény most már hatszáz forintot ér.~
238 32 | táblabírónak nevezte.~***~Most következik a kivitel.~Ha
239 32 | befogadni a betételeket, - most remegj, Fáy! Hírlapok is
240 32 | kit a véletlen elénk hoz, most megy a hatvani-utcából a
241 32 | be is megyek veled, úgyis most jut eszembe, hogy a takarékpénztárt
242 32 | ki milliókról álmodik, de most örömmel vallom meg, hogy
243 33 | Akkor nem én tűnődném most, hanem a másik.~- Megbántottunk
244 33 | mondom, megölnétek engem. Most szóljatok, mit tesztek meg
245 33 | Megelégszel velünk, Gábor?~- Most meg. Hétfőn kipróbálom igaz
246 33 | részletig közölte gondolatát, most pedig vaskövetkezetességgel
247 33 | mer és akar vállalkozni, most ugyan senki sem érti, de
248 33 | beszéltél?~- A legkomolyabban, most is azt mondom: csodát csinálok.~-
249 33 | köszönté a jó barátokat, kik most már valamennyien vágyakodtak
250 33 | Ide vezettem kendet, most lássa meg kend, hogy az
251 34 | sőt a mi több, a betétel most is érintetlenül ott van.~
|