000-arult | arura-betal | beteg-csava | cseke-elaru | elatk-elsop | elsoj-esete | esetl-fiuro | fizes-gazt | gener-harag | haran-hossz | hozat-jarja | jarjo-kerde | kerdo-kipro | kipuh-konyh | kopar-lelke | lelki-megeh | megel-megor | megos-molyo | monda-odaag | odabb-palya | pamla-rekto | remeg-szaka | szala-szokt | szola-teren | terhe-ulnek | ulo-vegre | vegsz-zuhan
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
1502 21 | ez nem elég nagy baj?~- Csekélység az egész, és hogy ez oldalról
1503 19 | kórházig eltolni. Csak ezt a csekélységet hagyja el a pletyka, s íme,
1504 17 | hogy itt megint valami csel lappang, s a társaság annyi
1505 7 | megértettették a gondatlan cseléddel, hogy többet felénél neki
1506 7 | mikor az asszonynak kedvenc cseléde, kit az útra is magával
1507 7 | hallgat, magában kimondja cselédeire az ítéletet, hogy őket semmirekellőknek
1508 10 | áldozat, - s én kifogtam a cselédeken, nem lévén egyéb fegyverem
1509 16 | sógorom honn marad, és a cselédekre vadász én miattam! Nagyon
1510 7 | asszony kifog ennyi gaz cseléden. Nem dühöng, nem ordít,
1511 12 | fejében régen ellopták már. Cselédjeit nem fizette, hanem akár
1512 12 | megegyezett tisztjével, cselédjeivel szabad lopásra; hanem jaj
1513 12 | Józsa Gyuri föllármázva a cselédséget, a hány befogható ló volt,
1514 7 | izenvén a vacsorára hívó cselédtől, hogy még nem érnek rá.~
1515 23 | hisz az emberi irgalmasság cselekedetét míveli, s annyi derék becsületes
1516 15 | az egyszeri csibetolvaj cselekedett: a bíró azzal akarja megcsípni
1517 4 | mint az eredendő bűn, ne cselekedhesse ingyen, száz forinttól kezdve
1518 27 | kénytelen házalni, mint mi cselekedjük most.~- De miképen kezdjük
1519 4 | haragszik; - ha pedig ezt cselekedné: büntetést fizet annyit,
1520 32 | Széchenyinek ellenére is cselekedni mertek.~Jőjön a gúny, legyen
1521 34 | voltak, s az is igaz, amit cselekedtek; hanem hát emberi természetben
1522 4 | az isten...~- Nem pénzért cselekszem, - mondja Földváry, nem
1523 17 | tekintélyes szám érvényt adni cselekvényeiknek, saját erszényük meggyőzi
1524 33 | és azt mondhassák azon cselekvényről: ezt egy alispán hajtotta
1525 3 | ingerét, mely szüntelen cselekvésre ösztönözte, a gróf szavaiban
1526 1 | alakítanunk embereinket, hogy cselekvésükkel a szépnek formái felé törekedve,
1527 30 | nemes lelkű férfi, hogy csemete között jár; ha patkós csizmával
1528 13 | magasabban járkál.~Az asszony csendesen üldögélt a kocsi hátuljában,
1529 13 | az asszonyt is fölverte a csendességből, és azt mondja a férjének:~-
1530 13 | oldalába, és várták mikor csendesül le a három csikó, akkor
1531 32 | katonapajtásaim, komáim is cserben hagynának.~Most már kezdé
1532 19 | mértéken megvenni, keresvén a cserében észt, állást, míveltséget,
1533 3 | a tetőt is föltették, a cserepesmunka is egészen készen volt,
1534 12 | ki az én öcsémből virágos cserepet csináljon; - meg ha meg
1535 29 | egy nagy darab meggyújtott cserfataplót tett a szénakazal végébe,
1536 19 | bársony pamlagon is csak úgy cseveg, mint a faluvégén vagy a
1537 7 | Vacsora alatt megszűnt a csevegés. Mint aki lopott marhából
1538 16 | eleven a gyermek, ártatlan csevegésével minél inkább megkedvelteti
1539 10 | meghűlnek, vagy más bajuk van. - Csevegi a gyermek. Én már igen sok
1540 19 | a nyelvet, mindig lehet csevegni róla. S minthogy szép és
1541 8 | vártatva tányérra rakta a csibedarabokat; s a gazdára hagyta a fölszolgálást
1542 8 | folyvást a gazda.~- Hisz én csibéket is látok szaladgálni.~-
1543 15 | ráfognák is, mint az egyszeri csibetolvaj cselekedett: a bíró azzal
1544 8 | még nem tudták a múltkori csibevásárt, és a pulykát az utolsó
1545 20 | nem lehetett egy árva szót csikarni, utóbb az ülés összefogott
1546 25 | Gyuri, pedig végső erejéből csikarta ki magából a színlett kedvet,
1547 30 | előtörekedni, vajjon mi csiklandozhatja szívét? A darabnak tartalmát
1548 23 | mérnök oly vígan, mintha csiklandoznák, és Földvárynak ma nem lenne
1549 15 | Gyurit nem igen kellett csiklandozni, nála a vigyorgás szerencsésen
1550 27 | imsósi csatorna mellett.~- Ne csiklandozzon a tekintetes úr, régen elszoktam
1551 13 | mikor csendesül le a három csikó, akkor tán megint ráér a
1552 29 | gondoltunk akkor, - vad csikók voltunk mindketten; de én
1553 32 | rideg volna az ég holdja és csillagai nélkül.~Fáy fölhúzta magára
1554 5 | azon barátai közé, kikkel csillagot merne rúgatni, - itt megint
1555 29 | a gróf a megrémültet, és csillapítani akarván, kérdi: haragszol?~
1556 3 | hanem a vesztes magyarokat csillapítgatá, amit abból vett észre,
1557 25 | ékszere lett volna, melynek csillogása világra kitárul, de nem
1558 4 | még mondva is csak akkor csinálja, ha az árát előre leteszik;
1559 31 | sóhajt föl Földváry, - mit csináljak már?~- Ha én alispán úrnak
1560 12 | öcsémből virágos cserepet csináljon; - meg ha meg kell vallanom,
1561 7 | hogy egy hét múlva nótát csinálnak a falu sarkán Szentpáliné
1562 15 | igaz barátom volnál.~- Mit csinálnék akkor, ha igaz barátod volnék,
1563 6 | kifelejtem végrendeletemből.~- Csináltál már?~- Hát hálni jár belém
1564 25 | beszélt a fölügyelővel, és csináltatott egy mintát, mely szerint
1565 2 | furcsább munkába kaptunk, csináltuk a híres dunai átvágást Paks
1566 7 | legsoványabbik ökörnek kidülledő csípejére akasztá.~- Szegény Pajkos!
1567 7 | megsoványodott négy ökör, csípejükön és tomporukon vastag kolbászokra
1568 5 | bizalmassággal bal szemével egyet csípett, ezzel tudósítván, hogy
1569 6 | hogy Szentpálit így markába csíphette, s mikor az iratkát kölcsönösen
1570 10 | változásnak okát.~- Szent, hogy őt csípi meg! Gondolja magában Földváry,
1571 7 | nyomorúsága az egész, hadd csípjék, hadd lopják, - a könyvnek
1572 9 | uram; hanem hátha olyant csípnék meg, ki nem szokta meg,
1573 9 | nyughatatlan népből egyet meg kell csípnem.~- Hatot is megcsíphetünk,
1574 23 | nem volt ráadás, itt nem csíptek el a fontból, hanem jaj
1575 6 | olyan kezes, mint valami csiraborjú; még nyalogatta is a kezedet,
1576 7 | kapaszkodott a vetemény csírájába, s a maga részét nem ereszti
1577 8 | még ötven forintért eladó csirkéje?~Végezvén dolgait odahaza,
1578 9 | szenvedélyes bolondokat csitítani, kérlelhetleneket megengesztelni,
1579 16 | valamivel több is, Bandi úrfinak csitításul azért, hogy talán megijesztették! -
1580 3 | csatázó nép, észrevett egy csitító hangot, mely nem a győzelmes
1581 31 | hálálja meg ezt a nemzet.~- Csitt, fiatalember, kettőnek is
1582 14 | aztán újat vesz. Az új csizmába röstel rongyos nadrágot
1583 18 | csizmában menne végig a csizmadia-sátoron, nem mehetne nagyobb aggodalommal,
1584 1 | című népszínműben, mint Sas csizmadiát látván, azt mondá: "Nem
1585 27 | meg a színház udvaráról, csizmája szép fehér, pedig reggel
1586 4 | örökre nyakán vész! Kordován csizmájának ezüst sarkantyúja, mint
1587 24 | ott is segélte húzni a csizmáját konvencióért vagy borravalóért.
1588 14 | sárga bőrt úgy kiformálja csizmának, hogy szurkos markának ujja
1589 32 | bundánk, még a fölöslegből csizmánknak is elegendő zsír jut, csak
1590 3 | közé menni, hogy a sárga csizmás magyarokat mérsékletre intse.~
1591 30 | csemete között jár; ha patkós csizmával tipródik rajtuk: meg görbébben
1592 32 | nemzetnek világítótornya. Nem csoda hogy Fáy András legszentebb
1593 19 | zongorázik és furulyáz, ilyen csodabogarat sohasem látott a közönség,
1594 25 | időpazarlás lenne okoskodni e csodabogárral, annál inkább meglódulna
1595 19 | el, melyben a közönségnek csodadolgokat ígért, egy embert, ki egyszerre
1596 10 | fölválthatja, annyian összefutnak a csodájára, hogy valamelyiknek mégis
1597 28 | most csak ilyennel lehet a csodákat csinálni, és meg is mutatom,
1598 19 | védi ön!? Kérdi Szentpáliné csodálatos érdekeltséggel.~- Ha én
1599 20 | derék úrnak, hanem annál csodálatosabb volt az, hogy a sok színész
1600 24 | az eredménynek és a beteg csodálkozására most már még szigorúbb rendet
1601 32 | Takarékos akarsz lenni? csodálkozik a másik.~- Az leszek, Miska
1602 29 | neve, barátom?~- El fogsz csodálkozni, a nagybácsi legjobb barátod:
1603 25 | egyszer.~A vendégek mindenen csodálkoztak, az új bútorokon, az új
1604 21 | tudtam, kegyelmes uram, és csodálkoztam, hogy kegyelmességed azt
1605 23 | művészet jövendőjét; tehát ne csodálkozzatok, hogy akadt ember, ki meglátta
1606 4 | mondom.~- De már akkor nem csodálom, hogy a béresek az ökröket
1607 3 | ha volt egykor Mózesnek csodatevő-vesszeje; volt Földváry Gábor alispán
1608 17 | meg, hogy ennyi jó barátot csődített össze, és még arról is gondoskodik,
1609 17 | észre, hogy Józsa Gyuri csődítette össze valamennyit, maga
1610 27 | pénzünk!~- Ott van az N. csődtömeg pénze, két hét múlva megint
1611 12 | is vezették, hanem meg is csömörlött a debreceni kollégiumtól.~-
1612 7 | söpörje föl a helyet.~Nagy csöndesség volt az istállóban, csak
1613 29 | tartott a társalgás az esteli csöngetésig. Józsa Gyuri használta az
1614 12 | az egyik elszánta magát a csöngetésre és az ágy fölött lecsüngő
1615 31 | okvetetlenül ki is löki azon.~Csöngetett, bérkocsit rendelt, sietett
1616 29 | szénakazal.~Mikor visszafordult, csöngettek. Sietett az étterembe, már
1617 23 | akarna?~Újra talpon volt, a csöngettyűhúzót megrántván, belépett a vármegyekatona,
1618 12 | hiányzik, húzzátok meg a csöngetyűt, mindjárt bejő a cseléd. -
1619 20 | kocsisokon kívül. Az első csöppek meglocsolták őket, s a nagyobb
1620 10 | ide Józsa Gyuri, - tegyen csörgősapkát Szentpáli Mihály úr fejére, -
1621 19 | küzdelemben sűrűbb volt az anyai csók, mint egyébkor, mintha le
1622 6 | bácsi, vagy mikor kezet csókol: bárcsak mindjárt visszaküldené,
1623 6 | Józsa urabácsinak kezet csókoljon; de a fiú úgy belekapaszkodott
1624 19 | egyébkor, mintha le akarná csókolni a legfinomabb porszemet,
1625 6 | ha jóllakol: eszel-e?~- Csókolom kezét...~- Az enyémet ugyan
1626 6 | Kérdi Józsa Gyuri, kezéről a csókot bekecséhez dörgölvén.~-
1627 21 | adjam át holnapután az egész csomagot. Megnyugodott az asszony,
1628 10 | levelezett, s a legutolsó csomóhoz ért, mely zöld szalaggal
1629 18 | mindinkább vágyván az utolsó csomóra, hogy a fonalat megint visszagombolyítsa.~
1630 11 | embert, s a fűzfa melletti csónakban másodmagával a csárda felé
1631 11 | húzódni.~Midőn a gazda a csónakból az ablakon át a szobába
1632 11 | koldussá tett.~Ekkor ellökte a csónakot, és kiabálhatott Szentpáli,
1633 32 | portékát; az is kisült, hogy csongrádvármegyei fiatal magyar. Hát ki is
1634 31 | fejezeteket elhagynám, Földváry csonka alak maradna, Fáyról sem
1635 12 | a csősztanyára mentek ki csont után szaglászni, minthogy
1636 11 | spártai gyermeknek húsába csontig harapott a ruha alá rejtett
1637 7 | ha a káposztára ennyi csontot, meg ilyen kevés húst tenne
1638 6 | esztendő alatt mennyit nőtt már csontra?~Leolvasott a zsidó ötven
1639 29 | volt.~A társaság apróbb csoportokra oszolván föl, beszédtárgyuk
1640 17 | szétporlani, s íme: minden csorba nélkül állja ki a lezuhanást.~
1641 12 | Megijedtetek úgy-e, mikor a csősz megfogott?~- Nagyon megijedtünk,
1642 12 | szokott eljönni, de minden csősznek, gulyásnak kiadta a parancsolatot,
1643 12 | inast, gazdasszonyt, bérest, csőszt, gulyást és kanászbojtárt,
1644 12 | szerencséje, hogy az ebek a csősztanyára mentek ki csont után szaglászni,
1645 14 | fiam? Kérdi a gróf a fejét csóváló embert.~- Ha nem ösmerném
1646 13 | tekintgetvén, szüntelen csóválta. Ez aztán az asszonyt is
1647 11 | vagyunk.~Az üdvözítőnek nagy csudája volt az öt árpakenyérnek
1648 17 | egyszerű megfejtése van a csudáknak, és valóban hatalmas magyarázat
1649 2 | angol hírlap egykor nagy csudálkozással kérdé, miféle hivatal lehet
1650 5 | a vendég, s a gazdán se csudálkozhatik senki, mikor Józsa György
1651 24 | baj. Szemei kinyíltak, és csudálkozott, hogy a körülötte lévő tárgyakat
1652 17 | Mindig és minden időben csudálkoztak az emberek, hogy az újságírók
1653 4 | Földváry az asszonynak türelmén csudálkozva, - én azt gondoltam, hogy
1654 6 | ilyen dicsőség kell! Oh, ne csudálkozzatok, hogy a hitnek mártírjai
1655 26 | színház megkezdése után sem csüggedett, a Duna parton akart színházat
1656 32 | részvények napról-napra keltek, a csüggedhetlen utánjárás egybegyűjté a
1657 26 | tanítványi a jó ügynek? Hát mért csüggedjek én? Kérdi Földváry, s aztán
1658 14 | napszámos"-ait, elhallgatta a csüggedni nem tudó vidám fiúkat, gyönyörködött
1659 2 | eredményt; de a táblabírók nem csüggedtek és a várakozás megtermé
1660 26 | színész oly halavány, oly csüggeteg, hogy csak ennyi kész bánat
1661 12 | lelkének egész örömével csüngött a gondolaton, hogy kiszabadul
1662 22 | szelídülő néptől, - hátha csúffá teszik, s e papírok ellenségeivé
1663 24 | vánkosra, szemeit le akará csukni; de nem tudott elfordulni
1664 23 | szemei jótékony álomra csukódnak a küzdelmek után; de hiszem,
1665 10 | már szebb nem lehetett, csúnyább se akart lenni egyik is.
1666 18 | büszkébb, mint hogy terveiért csússzék-másszék a lelketlen tömeg közt.
1667 4 | a háztól, ha négykézláb csúsz-mász is, és leordítja a homokot
1668 14 | zeneszerszám alig mer utána csúszni-mászni az éneklő siralmas hangjának.~
1669 30 | nagyobb szereplőnek markába csúsztatja a - kritikát. Egyik sem
1670 5 | tallérokat mellénye zsebébe csúsztatva, hátra sem tekintve, különben
1671 19 | Endre, egy csomó bankjegyet csúsztatván az igazgató markába, - ez
1672 6 | amelyiken eddig járt, - csúszva-mászva csak keresztülvergődik az
1673 9 | kiböködött kenyérhéj, sonkacsont, csutora, báránybőr süveg és kusztorával
1674 4 | udvariasan és ügyesen, mintha cukorban adná a keserűbbet, és látva,
1675 26 | kedvemért.~- Meg az enyémért! Dadog a harmadik.~- Éljen a színház!~-
1676 4 | folytatta, hogy amannak lelke is dagadt bele, alig tudott megállani
1677 7 | tomporukon vastag kolbászokra dagadván ki az ostornyél helye; otthon
1678 3 | ellopott, - a boldogság dagasztja, hogy még mennyi két forintos
1679 9 | magasabbra nőttek volna, annyira dagasztotta őket az a becsület, hogy
1680 14 | szavát úgy hordozza, mint a dajka az aluvó kisdedet, hogy
1681 14 | lassúbb, hol frisebb, játszi dajkálása az éneknek, melyben a versnek
1682 30 | Éjszakáinak meglopott álma a dajkának éberségét pótolá. - Közönséget
1683 4 | szerepre szólítsák, mi a dajkaság után nem messze következik,
1684 18 | Ah, mi szép az ének! Ezer dal, ezer szépség. No, de minek
1685 14 | mikor pedig megszelídül a dallam, észrevéteti a figyelő cigánnyal,
1686 17 | olyant választott, melynek dallama és verse leginkább kifejezte
1687 19 | felöltözének, s midőn a dallamnak első szaka elvégződött,
1688 26 | karjain emelé őket az ágyba. Dalolt, vigadott, hallatlan jó
1689 2 | is inkább megtanultam a dalt vagy adomát, csak ne kelljen
1690 17 | üvegpohár földre esik; százezer darabba hiszi szétporlani, s íme:
1691 20 | együtt, hogy így tizenkét darabban járnak! - tűnődik a gazda,
1692 13 | ha ez még így tart egy darabig, - szent, hogy a levegőbe
1693 30 | csiklandozhatja szívét? A darabnak tartalmát nem vigyázta meg,
1694 7 | Végigment a soron, minden darabnál külön megállt, útjában a
1695 10 | megvizsgálásához ülvén.~Az első darabok jelentéktelenebb okmányok
1696 32 | az egész számadást száz darabra tépte.~Még néhány szó volt
1697 9 | medvejárás legbizonyosabb dátumánál kezdi a valódi történetet,
1698 17 | olykor elhegedült vala szent Dávid. Kér:~barátod Földváry Gábor."~
1699 15 | Hát mért Kecskemétre? Debrecen nem volna közelebb?~- Nagyon
1700 15 | csak azt gondoltam, hogy Debrecenbe az menjen, aki rektor akar
1701 14 | kalandos utat, elkezdvén Debrecennél, folytatván Józsa Gyuri
1702 15 | a kéményben is lógjon.~- Debzon csak azt gondoltam, hogy
1703 22 | semmi sem történik aztán?~- Dehogynem történik, még csak azután
1704 14 | minek az ilyen dolgot dél előtt szóba hozni? Nem kell
1705 8 | nem evett.~Az asszony, egy deli pusztai menyecske, hamar
1706 27 | friss hegyi léggel, szemei a délibábban keresték a kun-szent-miklósi
1707 10 | győzelmet nem a fölpiperézett delnő, nem a kegyet osztogatható
1708 14 | megkérték a grófot, várja meg a délutáni előadást, és lesse meg,
1709 21 | sem igaz, sőt ami több, délutánra azt a hírt vittem neki,
1710 14 | előadást.~A gróf megvárta a délutánt, esti öt órakor kezdődött
1711 22 | tartozik ő e történetnek derekára és végére, valamint oda
1712 11 | agyafúrt népet kijózanítja, derekas szolgálatot tesz a hazának;
1713 33 | vadréce? szólítja meg a derékig latyakban járó vadászt.~-
1714 3 | Fáy András, kit Földváry derékon ölelt át.~Szinte zajos lőn
1715 23 | folytatja az alispán, derültebb arcot öltve,... nekem ilyen
1716 21 | nincs? Kérdi Fáy mindig derültebben.~- Irigylem a tekintetes
1717 21 | mosolygott a különös beszéden, és derülten várta, mi lesz az a nagyon
1718 25 | Gyurinak eltávozása, pedig derültsége nem adott okot azt hinni,
1719 10 | mellett végre is kikergeti a derültséget, s a magyar ember elvállalja
1720 8 | előzékeny volt, hogy még ahova deszka nem jutott, egy megviselt
1721 14 | színészeket, összeüttetett egy deszkabódét, egy hétig játszottak ott
1722 20 | mutatkozék az előszél, valami deszkadarabot le is kapott valahonnét,
1723 18 | akar lenni, hogy a pesti deszkákra kívánkoznék, - egy vak rokona
1724 3 | megadással léptek a nyikorgó deszkára, fejük majd nem színpad
1725 12 | elfeledem, mihelyt lelépek a deszkáról.~- Még a királyságot is?~-
1726 28 | Pestről várták az advocatus diabolit, most hajtat be az udvarra,
1727 32 | Széchenyi István.~Ilyen diadala volt Fáy érdemének, kinek
1728 33 | századnak munkássága fölé diadalkapunak készíték az óriási lánchidat.~
1729 33 | alárendelt akaratát foghassa diadalkocsija elé? Egyik sem, huszonnégy
1730 16 | halom homok volt, s a vásott diákcsapat a rendes óra előtt a homokhalomnak
1731 24 | Akárhányszor, ha valami diákcsínyt meghallott rólam. ~- Ne
1732 27 | elrendezés a legtöbbet. A diákgyerek meg nem állná, hogy az ablaküvegre
1733 16 | hősök kezdék rendezni a diákösszetartást, hogy a cudar tettnek ne
1734 20 | mindenféle volt ott, hanem a diákokból ki nem lehetett egy árva
1735 16 | megbirkózol-e a kecskeméti diákokkal?~- Megpróbálom! Mondja a
1736 21 | vesződjék a tekintetes úr a diákszóval, megértettem én azt magyarul
1737 25 | fiú vakságának? Persze, a diáktól minden kitelik.~- Ki bizony,
1738 3 | volna meg, mikor a magyar diátristák eljátszották Dugonics András "
1739 4 | beszélnek másképp, mint a mai diátrumban. Dixi.~Szentpáli Mihály
1740 31 | aptissime constat nobis dicere proverbium: et capram et
1741 24 | sógorasszony szobájába, dicsekedett vele, hogy ő a bajt orvos
1742 10 | asszonyom, még csak nem is dicsekedhetem, hogy az én tanítványom:
1743 3 | tett annyit, hogy méltán dicsekedhetett volna egynémely tettével
1744 20 | bátyja nem tudja, hogy egykor dicsekedhetnék is vele.~- Halljuk, halljuk!
1745 31 | él közülük, mai napon is dicsekedve említi még, mily igazságos
1746 3 | gyöngeségét; ha a lovat szereti, dicsérd a gyeplős lovát, - vagy
1747 24 | ítéld meg bátyádat, - e dicséretekkel részben saját javadat akarja,
1748 16 | akarván adós maradni az első dicséretért.~- De, fiam, itt sok szegény
1749 22 | hallgatta Józsa Gyuri a dicséretet, hogy ezek az emberek, ha
1750 30 | figyelő a sikerült helyek dicséretét is. Tudta a nemes lelkű
1751 25 | tesz.~- De látom, nagyon dicséri kend az öcsémet.~- Ha csak
1752 16 | is húzkodja őket; azt meg dicsérje egy ország.~A sógorasszony
1753 19 | derék fiatalember? Legalább dicsérjük meg, ha már több nem jött,
1754 13 | önkéntelen mozdulatban az ég urát dicsőíté, megízlelvén lelke azt a
1755 18 | azt mondom, a ki a tormát dicsőíti, megérdemli, hogy csak tormát
1756 14 | beváltották magukat az égi dicsőségbe.~Persze, a szegény csárdásnak
1757 22 | ellenség ellen; e sivár dicsőségben boldog volt, mint a tormaféreg
1758 11 | hordassuk ki vele a többit a dicsőségtelen életből.~Ilyenkor milliót
1759 1 | hogy ilyen nyomon a mi írói dicsőségünk kérdésessé válik, és úgy
1760 24 | esedeznem? Mire a leány dicsőülve mondja:~- Le van fizetve
1761 22 | örökségért hazugnak mondják: e dicstelen szerepre nem vállalkozhatik.~
1762 16 | tanító is bátran elsétálhat.~Dictum-factum, Földváry után a többi is
1763 10 | hallgató a meleg szobában is dideregne bele.~- Negyvenezer...negyvenötezer!...~-
1764 12 | mindig elég olcsó bemeneti díj a komédiáért, mert nem kell
1765 32 | Pálnak lova a legnagyobb díjra futván, versenytársait megelőzvén,
1766 30 | kertjének a legszebb virágát díjul szánta a leglelkesebb fiúnak,
1767 26 | színházat.~- Endre. Augusztus 22-dikén nyitják meg a színházat.~-
1768 31 | csinálna, fölügyelő barátom, - diktálja csak, én szavát fogadom
1769 24 | gyümölcs, mely nem vár a dióverőfára, magától is le akar pottyanni.~
1770 21 | ágyterítőrongyok közt, hanem díszben, melyet az idegennek is
1771 12 | ahhoz, hogy egy goromba disznónak éretlen vad tréfájáért meg
1772 9 | Bántani nem szabad, István!~- Disznópecsenyével tartom, uram; de ki nem
1773 32 | De hiába, a pasziták és disznótorok nem elemei a takarék-pénztári
1774 5 | ingyen vacsora legyen; a disznótort éppen úgy megtartják, mintha
1775 3 | az eszeveszett külföldi divatot százszor megátkozá, melynek
1776 4 | mint a mai diátrumban. Dixi.~Szentpáli Mihály volt a
1777 26 | kiállunk a kerepesi útra, hadd dobáljanak utánunk néhány száz öl követ,
1778 27 | gyermek, ki a tó vízébe dobálta köveit, megharagítá a vizet,
1779 12 | legalább vacsora előtt ki ne dobassa őket a kastélyból.~Irtóztatókat
1780 29 | Az öt mázsás kulcsot nem dobatta ki, ez emlékeztette őt a
1781 22 | milyen kárt tett, szívének dobbanása megfelelt a legemberibb
1782 30 | kereste, saját szívének dobbanásai súgnak meg valamit: az öntudat
1783 30 | ragaszkodást, az életnek utolsó dobbanásáig leánya marad, de eljön a
1784 21 | oly drága a tréfa, tűzbe dobná valamennyit. Kérdem, ki
1785 21 | hogy azt a pénzt az ablakon dobom ki, s még utána sem ugorhatom,
1786 21 | megütni a dobot? úgy-e a dobos? - és ki parancsol annak
1787 21 | és ki parancsol annak a dobosnak, erre tessék felelni?~-
1788 21 | rövidséget szenvedett, s ha most dobra ütik mindenét...~- Na, csakhogy
1789 16 | hanem a mostani szerep nem döbbenti meg őt, hisz ő, ki eddig
1790 7 | udvarból, a kopogóra fagyott döcögőn nyikorogva fordul a négy
1791 5 | senkinek, legalább önmagában dödögte el, hogy mért kapott hat
1792 6 | hízott ökreit és minden dögbőrt eladott egy gazdag zsidónak,
1793 33 | ragyogtatá magát. Az ügy még nem döntetett el, Pestmegyének kellett
1794 20 | ha a sót, paprikát eleibe döntöm, mégis a jó nappal nyitja
1795 23 | urakat! - Mondja Földváry dörgő hangon, s a félénk nép ijedtében
1796 23 | ment az utcára, nem igen dörgölőzhetett hozzá minden utcai léhűtő,
1797 10 | érdeme, ha a mosóteknőben nem dörgölte is vörösre hókezeit... Némi
1798 6 | kezéről a csókot bekecséhez dörgölvén.~- Én vagyok, kedves urambátyám.
1799 21 | megállni a szót, és magában dörmögi, hogy Földváry nem hallhatta:~-
1800 5 | kézbesítették.~Józsa Gyuri nem mert dörmögni, vigasztalódást akart lelni
1801 13 | szerszámot, néhány szót dörmögött, csak maga hallotta; magának
1802 20 | ma, vagy elmegy: ha az ég dörög is.~Enni valóval és itallal
1803 12 | Azt is, meg fél mázsa dohányt, - ha a professzoroknak
1804 12 | jöttek a kollégiumba.~- Büdös dohányuk volt úgy-e?~- A legjava
1805 4 | lesz. ~Földváry kiment a dohányzószobából, hol már nagyon is sok okos
1806 17 | ha az út melletti árokba dől. Egyetlenegy madzag sincs,
1807 3 | várkapitányt fölkéreté, hogy a dolgon valamiképp segíteni tudjon.
1808 23 | nyolcszáz emberrel kellene dolgoznunk, és a hajdúk számának is
1809 15 | is példát, hogy sok ember dolgozott egy szűk irodában, hol egyik
1810 12 | és hogy még egygyel több dolguk legyen, megizente nekik:
1811 9 | csak a legutolsóval lévén dolgunk, hallgassuk meg a párbeszédet,
1812 4 | sújtásokat lefejteti, mikor a dolmány ujjába eleven rákot dugat,
1813 29 | lesz, - mondja a csárdás, dolmánya alá kapva az irományt,...
1814 24 | Szentpálit bizonyosan a dolmányából is kiugratta volna a kellemetlen
1815 10 | emlegessék, míg hátramaradt dolmányát valakin el nem viszik; okoskodnak,
1816 14 | kerül, valami titok van a dologban, de ő nem kutatja, hanem
1817 28 | rabok izenetét. Földváry sok dologgal lévén elfoglalva, harmadszor
1818 29 | kérdezősködni a szilvási dologról, pedig nagyon szerette volna
1819 26 | Kérdi a többi az asztalra dőlve a mámortól. Azt is,... azt
1820 11 | síkságon, hol az embert domb vagy hegy nem takarja el,
1821 31 | regula sine exceptione, domine vice comes; modo aptissime
1822 11 | elmondhatná: A kalandor Don Caesar nincs többé! Itt
1823 8 | magára vessen, ha ennél drágább csibét nem evett.~Az asszony,
1824 32 | vagyok adós, hanem ennél drágábbal, mit ez a háládatlan világ
1825 23 | szintén nem lökhetik ki a drágaságot az utcára.~- Bölcsen beszél
1826 23 | aranyláncra verik.~- Talán nagyon drágásak az urak? - Kérdi az alispán.~-
1827 8 | parton olyan mocsáros és dudvás fészket vert magának, hogy
1828 5 | mi a többit még inkább dühbe hozta, kivált Józsa Gyurit,
1829 6 | kölyket! Ordít György úr neki dühödve; mert Szentpáli úr nagyon
1830 7 | ennyi gaz cseléden. Nem dühöng, nem ordít, hogy a szomszédok
1831 17 | őket. Lehetetlenség volt dühöngeni, midőn az igazmondás ily
1832 14 | erszény! - mondja a vitázó, dühösen rázva ki a bankót.~- Te
1833 21 | elmondott szó.~- S mi az oka e dühösségnek?~- Ötvenezer okot tudok
1834 9 | megszólításnak neki akarván düleszkedni, hogy a fenekéről meríthessen, -
1835 9 | hitt el belőle.~- Hűm!... dünnyög Földváry a pipával vesződve, -
1836 33 | hogy az egész dolog ismét dugába dőljön.~- Nem keresett senki?
1837 4 | dolmány ujjába eleven rákot dugat, a jó cimbora örökre meg
1838 25 | hogy a hiúság férge hol dugja ki magát, s a nemzeti becsülésnek
1839 3 | diátristák eljátszották Dugonics András "Báthori Máriáját?"
1840 8 | pipáját mellénye zsebébe dugta: de midőn a konyha felé
1841 20 | megértve, - hát mi a kőnek dugtam ki a cégért az eresz alá? -
1842 9 | parasztszokásként kitérve a dűlő melletti tolvajútra, hogy
1843 27 | míg ki nem viszi tervét a dűlőre. A kövér pecsenyéhez majd
1844 3 | szenvedném, hogy Pesten ilyen dűlt fészekbe járjunk árva nyelvünket
1845 11 | köztelek, gőzhajók, vasutak, Duna-Tiszaszabályozás, festészeti akadémia, olvasótársulatok
1846 32 | éveknek keserves munkája a Dunába való, és kár volna megúsztatni
1847 26 | meztelen lábbal elmenni a dunaparti nagy színházhoz, hogy testi
1848 23 | alamizsnakérő koldus, mikor a Dunapartnak legbüszkébb helyén várja
1849 26 | ki meg nem hal, ihatik a Dunaparton, a fényes amfitheatrumban.~
1850 10 | az akasztófáravalót?... durran föl a cseléd,... de kedves
1851 16 | mit mond: Majd közibétek durrantok, csak merjétek megharagítani
1852 5 | midőn Józsa Gyuri hatalmast durrantva akarta megkerülni a többit:
1853 8 | torony elejbe kapaszkodik a dús kalászok közől; s midőn
1854 24 | kedv nem igen hajt ki olyan dúsan, mint egykor, a test elnehezedik,
1855 5 | hogy a fizetés után nem duzzog-e még?~A hatvani-utcába kerülvén
1856 14 | szomszédból való az ember: ebé, a mi a másé, s a jó éles
1857 16 | Hárman valának egy ízben ebéden, a kis lány végtelen jó
1858 25 | gulyakolomppal adtak jelt az ebédhez.~- Nem halljátok, hogy enni
1859 12 | összekotyvasztottak, megtoldván a gazdának ebédjét három emberre.~Ebéd után
1860 25 | Keglevichet előtolta a nagy ebédlőbe, melynek roppant szárnyas
1861 12 | mellékszobákba vezette az ebédlőig, hol a fiú bizalmasan mondja:~-
1862 19 | pletykát, s az óvatos anya éber volt, hogy e szép pillangó
1863 30 | meglopott álma a dajkának éberségét pótolá. - Közönséget gyűjtött,
1864 33 | melyet az illetők kitartó éberséggel és türelemmel akadályoztak
1865 30 | hirdeték Vörösmartynak "Árpád ébredése" című alkalmi művét. Utána "
1866 17 | múltnak bánatát, a jövendőnek ébredésénél azt sem tudod, mikor kell
1867 6 | szánta - bárcsak föl is ébredne már!~Még nagyobbakat hortyogott.~
1868 23 | nyugszanak le este, vele ébrednek föl másnap, vele járnak
1869 17 | enyimhez azt írja:~"Megiszom az ecetet is, ha tokaji nincsen, ~
1870 20 | másodmagával hozta be az edényt vendégei elé.~Ott künn azonban
1871 7 | selyemtakaró alatt mennyivel édesebb az álom! - gondolja a béres, -
1872 19 | után, minél tarkább, annál édesebben óhajtozik, hogy a szép lepke
1873 32 | A kaszinóba Széchenyi édesgette be Fáyt, ezt nem feledte
1874 24 | egykor a tekintetes úr igen edzett ember volt, de hiában, az
1875 27 | semmirekellőségről, és több efféléről, mi az életben előfordul,
1876 9 | bocsánatot nyer még az égben. - Tehát én is azt mondom,
1877 32 | többé. Szép a ragyogó nap az égen, de mily rideg volna az
1878 20 | országútra, s ekkor látja, hogy Eger felől siet néhány kocsi,
1879 10 | okáért, mint mikor a kínaiak egeret kergetnek, s egyet úgy megbolondítának,
1880 22 | ámbár ő is szükséges az egészhez. Oda tartozik ő e történetnek
1881 24 | ne ijedjen meg, - az én egészségem nagyon megrongyosodott,
1882 26 | Igyál, pajtás, az én egészségemre! Koccant az utolsó három
1883 24 | ki az orvosságot nem az egészségért itta, hanem hogy az orvosnak
1884 26 | hogy ti temettétek el; egészségetekre.~Kiüríté a pohár tartalmát,
1885 26 | kegyelem, le a pohárral.~- Egészségtekre, sírásók! - köszönti őket
1886 9 | természetesen sudarasodott, egészségtől pirosló arca szinte megállítja
1887 14 | beváltották magukat az égi dicsőségbe.~Persze, a szegény
1888 4 | lelkesülten égnek, akár keblében égjen a láng, mely nyugtot nem
1889 26 | következés. Megyeri, Bartha, Egressy, Fáncsy, Laborfalvy Róza,
1890 11 | a hold levilágított az égről, hanem én már sötétben is
1891 9 | dolgot megkezdhetnének, egy-egynek meghallgatása eltartana
1892 9 | megjártunk.~- Betyár van-e?~- Egy-kettő mindig akad magnak, tekintetes
1893 34 | föltenném, hogy a múltat egyáltalában nem ismerné, s úgy négy
1894 32 | csüggedhetlen utánjárás egybegyűjté a szükséges tagokat, együtt
1895 3 | egymást jobban, mint az egybegyűlt vendégek. - Oly barátságosan,
1896 29 | Nem parancsolt, hanem ez egyben nagyon engedelmeskedem tekintetes
1897 11 | úsztatott ki az országútra. Egyebemet aztán benyelte a víz, legmélyebben
1898 27 | poéta ember, a mesecsináló egyében törné fejét, mint egy kis
1899 11 | irgalmazni tudott volna, egyébiránt is szándokában lévén a dolgot
1900 11 | kötél meg a fűzfa?~- Nem egyébre, tekintetes uram, - mondja
1901 30 | Az utolsó hétnek ez volt egyedüli újdonsága. A kinek jegye
1902 11 | de az elhagyatottságbani egyedüliség végtére is fölrúgja a hetvenkedést,
1903 4 | ránk várna, bejövetelünkkor egyenesedik föl az asztalnak végéről.~-
1904 8 | istenáldott térség, melynek széles egyenességében nem lelnénk akkora darab
1905 4 | feladták, a társaság az egyéni vonzalmak szerént kereste
1906 19 | válogatnának. A vonzatos egyéniség előtt a fiatal hölgy pirulva
1907 16 | Majdnem elveszté a lelki egyensúlyt, s alig tudja mondani:~-
1908 19 | akkor meg én legyek ott egyesegyedül.~- De, engedelmet kérek,
1909 26 | lehetetlen volt tagadni, hogy az egyesek nem önmagukért, hanem az
1910 26 | szégyennel állnánk meg, s az egyesnek egy országért kellene elpirulni,
1911 32 | Magyarországon a mérsékleti egyesületet prédikálni, még barátaim,
1912 4 | summa pedig megyen nemes egyesült Pest, Pilis és Zsolt megye
1913 26 | legénység lassankint kidőlt, s egyet-egyet fölkülde Endre a megrendelt
1914 6 | a legboldogabb, amelyik egyet-kettőt vagdalhatna vele.~Oh, boldog
1915 10 | özvegyasszony házához, a két férfiú egyét-mását helyrehúzogatta, mert hiába,
1916 8 | véghezvitelében szörnyű egyetértők voltak; úgy annyira, hogy
1917 8 | szerencse leszen, ha ezen egyetlenegynek történetét elhiszi valaki.~
1918 21 | keresett alkalmas helyet, de egyetlenegynél többet nem talált, ez volt
1919 23 | megtámadott volna valakit. Egyetlenegyszer történt meg, hogy valaki
1920 7 | egyetlen egy rendes etetés, egyetlenegyszeri utánlátás után megkétszereződött
1921 32 | egyszersmind tanítványaim. Egyetlenegytől sem merném megkérdezni,
1922 31 | biztosíthatlak, hogy a sorsolásba nem egyezik a helytartótanács.~- Mikor
1923 17 | menjen senki.~Meg volt az egyezség, a társaság rég nem lévén
1924 10 | barátom, azt is, egy nap egyfélét, a másodikat, harmadikat
1925 12 | kanászbojtárt, és hogy még egygyel több dolguk legyen, megizente
1926 5 | vendégfogadós sietett a konyhára, egyheti étlapot szerkeszteni a kedves
1927 12 | emberektől, hogy egytől egyig mind agyafúrt szamár legyen.
1928 8 | belekapaszkodom én is az egyikébe, legalább nem hiába fogták
1929 27 | kalap-utcai legszerényebb házak egyikében gondolták ki a takarékpénztárt.
1930 30 | legjelesebb színésznőik egyikének sorsát. Kántorné súrlódásba
1931 29 | az első kocsin a pajtások egyikét, azt is tudta, hogy vendéghívónak
1932 14 | embert.~- Ha nem ösmerném már egyiket-másikat, méltóságos uram, - azt
1933 17 | levelétől. Nem bántottak senkit, egyiknél sem égett le a magtár, kedvenc
1934 30 | koplalást is, mint a zsidók Egyiptom vöröshagymáit emlegették
1935 10 | zsidókörmök között vagyunk; hátha Egyiptomba megyünk! mire oda érnénk,
1936 10 | kérek egy ökröt, mint azt Egyiptomban teszik; csak arra vigyázok,
1937 10 | harmadikat takarítsuk meg; mert egyiptomi József álmában nem megvetendő
1938 17 | kellett, hogy közönséges egykedvük haragra lobbanjon, és ha
1939 9 | a pipahamut verte ki, s egykedvűen mondja:~- S mit szólt a
1940 24 | orvosság megmarkolta benne az egykedvűséget. Nem embernek, hanem lebilincselt
1941 4 | sokszor hallottam hírét egykorban nevezetes Orbán nevű bírónak,
1942 1 | miként felelnek magukról egykoron azok, kik a gyomot nem irtják;
1943 11 | vakok intézete, gazdasági egylet, kaszinó, lánchíd, műegylet,
1944 33 | lövölde, fiókgazdasági egyletek és több másféléről, mit
1945 19 | részvétlenség gúnyja nem bánthatja, egymagában fakadt ki belőle a panasz,
1946 16 | sorozatból, leghátul leszek egymagam, első is, utolsó is, amint
1947 17 | gondoskodik, hogy az unalom miatt egymásba ne harapjanak, azért lesznek
1948 9 | annyi ezer ember közül csak egynek tűri el Földváry Gábor úr
1949 27 | sem szabad.~Folyt a munka, egyrészről a kézmívesekkel és napszámosokkal,
1950 23 | is méltó jutalmát ígéri.~Egyszerűbb finánc-operációt sohasem
1951 12 | kívánni az emberektől, hogy egytől egyig mind agyafúrt szamár
1952 17 | alatt az érdemes társaságot egytől-egyik lerajzolja élethíven, méltóztassanak
1953 10 | lennénk.~- Pecsenyét ne együnk?~- Ehetünk, barátom, azt
1954 26 | vándorbotot; hadd tűrjenek éhet-szomjat a pusztában: a ki meg nem
1955 8 | és a pulykát az utolsó ehető falatig fölebédelték.~Az
1956 10 | Pecsenyét ne együnk?~- Ehetünk, barátom, azt is, egy nap
1957 11 | keresné, - és nem gondol az éhező hazára, melyet koldusképpen
1958 9 | tél végén szokott kit az éhség ver rá, kit meg a torkosság.~-
1959 1 | hogy olvasóinknak lelki éhük és szomjuk van, azt is ki
1960 6 | leesik az állkapcája.~- Ej - mit tagadod, kedves Gyurkám;
1961 11 | néhányszor kinézvén a holdvilágos éjbe, nagyobbnak látta a jeges
1962 11 | megtoldjam vele a napot, az éjben nem a nyugalmat kerestem,
1963 17 | előzményeket, s örömében egész éjen át nem jött szemeire álom.~
1964 11 | virrasztotta át a kényelmetlen éjet.~- Bolond paraszt! Mondja
1965 26 | többit csak itatta, s mire éjfél lőn, maga előtt a hatodik
1966 7 | megjelenése, és a kísértő léleknek éjféli tizenkettőkori megjelenése
1967 17 | tárgy volt a sok kaland, éjfélnél is tovább elég volt időtölteléknek,
1968 24 | többé; rég megundorodtak az éji tivornyáktól. Eszeden légy,
1969 8 | leszek, kedves gazdám, - éjjel-nappal megkereshet.~- Míg a szükség
1970 17 | Gyuri egy lovászlegényt még éjnek idején bekergetett Egerbe
1971 29 | Horgon van a hal, még egy éjszaka hadd vergődjék a vízben,
1972 29 | Nincs menekülésre remény, éjszakai szállásukon hasztalan tűnődött,
1973 17 | kölcsön fogják kérni majd az éjszakától.~Józsa Gyuri egy lovászlegényt
1974 13 | lovát a semmibe terelné.~Éjszaknak indult, s másnapra már elérte
1975 30 | kezeimben van, ne félj, el nem ejtem.~A másik darab is elvégződött,
1976 20 | mikor a mészkeverőt a lébe ejtettük.~- Aztán kicsapták a fiút?~-
1977 23 | csak a legfelsőbb hatalom ejtheti el; most már az a kérdés,
1978 26 | Széchenyit éleszté a jövendőnek ékes reménysége, Földváry nem
1979 18 | nyelven nem csak káromkodni de ékesen is lehet szólni, - valljátok
1980 3 | Ennek aztán volt annyi ékesszólása, hogy a gyámatyaság elfogadására
1981 4 | megbízza, hogy a dolgot ékesszólással előadván, a macskaasztalt
1982 21 | hanem tudok mást.~- Csak ékesszólást ne méltóztassék említeni, -
1983 9 | jött nyomtatott "kurrens"-eket kézbe adva, - mindenik tudja,
1984 4 | ökröket egyedül eresztik az ekével, mint most nemrég láttam,
1985 16 | nyelet, megbillenték, s ekkép az magasabbról csapódván
1986 23 | szép épületnek rajzát, - ekkorát akarok építtetni; hanem
1987 28 | jelentést, mégsem vigyázott oda.~Eközben jött Balla is, vele az elégületlen,
1988 23 | kellene nyomára jőni némely ékszer által? Mind meglehet, de
1989 25 | volna.~A kamarás kulcs csak ékszere lett volna, melynek csillogása
1990 31 | Az aranymívesek legszebb ékszereit kiválogatta az alispán,
1991 25 | Gyuri epedve várta a drága ékszert, még csak egy burok fedi
1992 31 | az egész céh és minden ékszerük rendelkezésére áll.~Rövid
1993 17 | tőled az is kitelik, hogy eladd Szilvást, és magad fölépítsed
1994 7 | gondol és ír mindent, s eladja pénzért! Hanem a ki nem
1995 6 | ökreit és minden dögbőrt eladott egy gazdag zsidónak, s midőn
1996 28 | de itt már Földváry is elakadt; se pénz se jó tanács, a
1997 14 | helyre leülteti, maga pedig eláll valami zugba, s onnét nézi
1998 26 | föltételem van, melytől szabad elállnia önnek, de nekem nem.~- Értem,
1999 13 | Keglevich Miklós mindjárt elállta az utat, két hajdú kapta
2000 25 | Öt mázsás kulcs.~Az elalvó mécs mielőtt kialudnék,
2001 29 | az okirat is, nem szabad elárulnia magát, haragudnia sem szabad,
|