000-arult | arura-betal | beteg-csava | cseke-elaru | elatk-elsop | elsoj-esete | esetl-fiuro | fizes-gazt | gener-harag | haran-hossz | hozat-jarja | jarjo-kerde | kerdo-kipro | kipuh-konyh | kopar-lelke | lelki-megeh | megel-megor | megos-molyo | monda-odaag | odabb-palya | pamla-rekto | remeg-szaka | szala-szokt | szola-teren | terhe-ulnek | ulo-vegre | vegsz-zuhan
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
2502 19 | előnyére válik.~Másnap május elsője van, minden szép lánynak
2503 9 | maga igazságát.~Hölgyeké az elsőség, - ott áll egy vén asszony,
2504 6 | benne a vért, hogy szeretne elsülni; mert ez emberen kifogni
2505 15 | emberségtudó, hogy ha egy hajó elsülyed, a német ember mielőtt víz
2506 6 | esett, s a fiú szerencsésen elsütötte a kézcsókot, megelégedetten
2507 10 | mihelyt Tisza-Füredről elszabadul akárhova, csak Józsa keze
2508 17 | nem következik a bánat, elszabadultak a társadalmi kötelékek pórázáról,
2509 22 | hogy a világi kötelékek elszakadnak; mit adjon hát még a remény
2510 17 | ilyenben találták?~Régen elszakadtak ők a csöndes élet fogalmaitól;
2511 19 | midőn szemem gyilkosai elszaladtak, hangjáról ösmerem, - ösmertem
2512 27 | egy hetet, néha többet is elszalasztanak, azokkal legjobban kifáradok;
2513 29 | haragot vennék magamra, ha elszalasztanálak, azért ülj föl szaporán,
2514 28 | próbatétre, hol tetteit sorban elszámlálják előtte, s akkor tudja meg,
2515 4 | egész szánalommal, - az elszánáshoz valamivel haragosabb képű
2516 4 | kívántatnék, mint kegyed, az elszánásról majd húsz esztendő múlva
2517 4 | mégsem bízik bennem, mikor elszánom magamat.~- Elszánja magát,
2518 12 | lakott; a két színész pedig elszántabb ember volt megküzdeni egy
2519 1 | Fejes Mihály."~Valóban nagy elszántság kell, hogy a lelkesülés
2520 8 | sem a számon, sem a gazda elszántságán nem csodálkozott; azért
2521 32 | leszek, pajtás, - nagyon elszégyenlém magamat, midőn azt hallám,
2522 11 | bolondokat, tán a többi is elszégyenli magát.~Eszébe jutott a korhelykompánia,
2523 20 | hogy jó kedvében azt is elszenvedné, hogy a vendég parancsoljon;
2524 29 | becsületszavára fogadva, hogy elszökni nem akar. A csárdás Keglevichnek
2525 27 | csiklandozzon a tekintetes úr, régen elszoktam én a nevetéstől, nagyon
2526 4 | okáért szárogatni köti.~Idáig elszolgál Káinnak Ábellel való szerencsétlen
2527 4 | az égbe kiáltott, hanem elszolgált idáig annyi ezer esztendő
2528 17 | rossz hazafiak! Íme, hogy elszomorodnak! Keblük hitébe nyúlt a kíméletlen
2529 17 | padlón, - ezek pedig úgy elszomorodtak, hogy még azt is mondták
2530 25 | Bizonyítja a gróf is, elszomorodván, hogy a hiúság férge hol
2531 18 | gúnyt és rágalmat oktalanul elszórni, - legyen meg az az erkölcsötök,
2532 32 | Földváry, Fáy s a többi újra elszunnyadni nem engedte többé. Szép
2533 7 | állapothoz, midőn a gazda még élt. - S e különbség hangosan
2534 26 | mellett állva, - nevedet eltagadd, mert a ki Széchenyi nevét
2535 25 | pedig ott feküdt a kudarcnak eltagadhatlan jele a sarokban, meg is
2536 4 | viszálykodása, mint azt eltagadhatlanul bebizonyítani szerencsém
2537 22 | hogy embert ölt.~- Magam is eltagadnám, István.~- No pedig ezek
2538 26 | legdicsőbb érzelmet, ha eltagadnánk, hogy két lángoló szív küzködött
2539 25 | mit annyi év alatt ügyesen eltakart a rövidlátók elől.~Lehullott
2540 12 | az lett volna, ha valaki eltalálná, hogy Józsa Gyuri milyen
2541 13 | hogy kölcsönben maguk is eltalálnák az én állapotomat.~A fiúk
2542 20 | Keglevich Miklósé ez a csárda?~- Eltalálta az úr, nincs különben, ő
2543 11 | Aztán a holdvilágnál könnyen eltaláltam a fáig, melyen egy vadász
2544 17 | utána futna, és még jobban eltáltaná a száját, csak őt is mágnásnak
2545 12 | mert hátha az öcsém is eltanulná. Jó egészséget!~Ez aztán
2546 6 | a kézcsókolást is lassan eltanulod...~- Megnyúzom azt a kölyket!
2547 16 | Endre néhány hét alatt eltanulta a kecskeméti diákok elől
2548 15 | pedig a sertéshús is tovább eltart, ha a füst megjárta.~- Úgy,
2549 9 | egy-egynek meghallgatása eltartana egy nap. Pedig íme, tizenkét
2550 12 | természeti ritkaságokat szoktak eltartani. Egy szóval sem mondta,
2551 9 | kilátása lévén, hogy ez ügy eltarthat körülbelül rövid nyolcvan
2552 25 | szokatlan volt Józsa Gyurinak eltávozása, pedig derültsége nem adott
2553 19 | hangverseny, melyben Földváry, eltávozván, részt nem vehetett, azonban
2554 14 | figyelmére, alig tudott eltelni a beszéddel, fölkelt, ki
2555 6 | jut a többi miatt, amit éltemben juttatok neki.~- Akkor semmi
2556 24 | ellentétessége miatt igen sok embert eltemethetnek.~Az agglegények átka ötven
2557 21 | bizonyosan a városban elterjedt hír zajgatott föl, Miska?~-
2558 3 | tesznek arról: miképpen éltetek kötelességteknek.~Ott áll
2559 14 | vidéken?~- Minél jobban eltévedhetek a hegyek között, annál jobb
2560 12 | elereszt; mert a Hortobágyon eltévesztettük az utat, aztán hol háltunk
2561 11 | özvegyasszony előtt fölháborodását eltitkolja. Pedig egy ilyen bomba még
2562 3 | falakat is ráhúzzák; azért eltökéltem, hogy amint a falak elkészülnek,
2563 26 | vetve a színészek után, eltökélten mondja:~- Húzkodjatok meg
2564 30 | érdemük a jobbak szívében eltörölhetetlenül be vagyon már írva.~Leereszték
2565 17 | reménységgel, hogy a másik eltörpül mellette.~Szentpáli nagyon
2566 23 | inasgyereknek, mikor az iccés üveget eltörte, - ők is megalkudnának maguk
2567 19 | embernek kell a kórházig eltolni. Csak ezt a csekélységet
2568 11 | padláson egy kis nátha miatt eltüsszentvén magát.~Megint kinézett,
2569 16 | is akarna, inkább mindent eltűr.~A kis leány mindig kedvence
2570 11 | mintsem annak terjedését eltűrhetné; azért bölcsen látta, hogy
2571 22 | kínosan bár, de mégis inkább eltűri, mint engedetlen legyen
2572 24 | gondolatát ellesik, kényét eltűrik, zaj és háborúságtól megőrzik,
2573 5 | Szentpálinak öleléseit nemcsak eltűrte, de viszonozta is:~- Te
2574 3 | jár, két ember helyét is elüli a színházban, hogyan fér
2575 24 | elegendő lenne.~A leány órákig elült ágya mellett, hallgatott
2576 5 | ablaknál levő hosszú asztalnál elülték a nekik készített helyeket,
2577 15 | míg Bandit Kecskeméten elültette, még útjában lenne, midőn
2578 25 | kulcscsal.~- Azzal csakugyan elütheted, Gyuri! - Bizonyítja a gróf
2579 25 | vármegyének lenne is táblabírája, elütöm valamennyit egy - kamarás
2580 4 | Szentpáli testvér nagyon elütött egymástól, - sógoromat kopóinak
2581 12 | hány befogható ló volt, elugratták a komédiások után, a lovaglónak
2582 23 | illett oda.~Különben ha elugrik kend egyetlenegy aranymíves
2583 8 | megtámasztotta magát, mikor magát eluntában az ingoványost leste, honnét
2584 10 | melyben tekintetük messze elúszott és mindenik érezte, hogy
2585 5 | készülődés megtörtént az elutazásra, még a gróf is az "Aranysas"-
2586 22 | azon vádtól, hogy valakit elűzött az életből, - és e gondolat
2587 26 | Húzkodjatok meg a földön, kezeimet elvagdalhatjátok; de amit megmarkoltam, megszorítom,
2588 17 | utánuk. Minden köteléket elvagdaltak, hogy semmi szálon el ne
2589 9 | hajba kapott gazdagot úgy elválasztani, hogy egyiknek ujját, másiknak
2590 32 | András nevétől egész életében elválaszthatatlan legyen az igazgatói cím,
2591 15 | komédiások helyett.~- Így ön elvállalná Bandinak gondviselését?~-
2592 34 | a felelősséget szívesen elvállalom, el is kell vállalnom, mert
2593 10 | mióta Földváry a gyámságot elvállalta, nem volt az özvegynél.~
2594 30 | önmaguknak felelnek. Tudják, hogy elválnak, de búcsúzni nem mernek.~
2595 5 | egymástól.~- De már nem tudunk elválni, - mondja a gróf, a két
2596 5 | látjuk egymást, isten velünk.~Elváltak. Keglevich a Hatvani utcának
2597 25 | és hatalmas leend; tehát elvárják, hogy e bizalomnak minél
2598 23 | is várni, de jó haszonért elvárnának-e az urak?~- A tekintetes
2599 23 | ragyogó pompában!~- Nem tudunk elvárni öt vagy tíz évet? Kérdi
2600 6 | sor, hogy a kézcsókolást elvégezhesse, ez bizonyosan meglepi a
2601 23 | hajdúsereg állna: az átvágást elvégezhetnék két hónap alatt. Ezt a számítást
2602 5 | munkát huszonöt garasért is elvégezném. Mondja nagyokat röhögve.~-
2603 25 | Gyuri volt, rajta kívánták elvégezni az utolsó tromfot. A többit
2604 11 | is megemlegeti.~Szentpáli elvégezte ezt a szörnyű gyónást, országos
2605 23 | Rövidebb idő alatt nem tudná elvégeztetni, mérnök barátom?~- Ha éppen
2606 9 | kocsiderék között.~Így lőn elvégezve negyven-ötven könnyebb adóssági
2607 8 | hogy sürgetősebb teendőit elvégezze s úgy szándékozott vissza,
2608 16 | ment, hogy a mészkeverőt elvegye tőlök, mielőtt valami bolondot
2609 11 | Megcsaltam a szent természetet. Elvégződöm, mint egy szó, mit a pusztába
2610 8 | megalkuvásért kérdi:~- Aztán elvenne ötven forintot egy csibéért?~-
2611 20 | karjaiba, de az nem merte elvenni, nehogy apai szeretetből
2612 9 | ezt minden helység bírája elveretheti rajt. Jó egészséget.~Ezután
2613 28 | önfenntartásnak élénk ösztöne elverte a nappali unalmat és éjjeli
2614 3 | hátra is néznek, nehogy elveszítsük azt a kincset, mit a kövérebb
2615 32 | juhot, még szamarat is elvesznek, csak a reményt nem, ha
2616 1 | ízecskének is halálos vétek volna elveszni: folytatom a munkát.~Érzem,
2617 19 | Kecskeméten szemeim világát elvesztém.~- Endre!... szólalt föl
2618 22 | bolondabb részét lássa. Nincs elveszteni való idő, Bod Pál elmondá,
2619 13 | mégis odább ereszti a lovat.~Elvesztette a vagyont, de nem hitte
2620 22 | fogja magát rászánni, inkább elveszti az örökséget. Mondja bár
2621 28 | adhatok egy fillért is.~- Elvesztünk két hetet, tekintetes uram.~-
2622 1 | nem tenné, vagy a mi több, elvesztvén visszaadó erejét, a belenéző
2623 17 | ríkatta meg.~Még nincs minden elveszve, hasonló hatás és eredmény
2624 10 | a józan nevelésnek azon elvét, mely szerint a gyermeknek
2625 1 | szükségnek megadtam magamat, elvetemedtem azon gondolatra, hogy embereim
2626 32 | tintatartó után nyúl, és nem elvetésből, nem szórakozottságból,
2627 31 | megengedéséért, folyamodványának elvetését álmában sem hitte, azért
2628 4 | alamizsnát kérne.~Talán elvétette az ajtót?~Az igaz, hogy
2629 30 | pontig, hol az ihletett elvetheti vándorbotját, és a közmegbecsültetés
2630 27 | megmagyarázta, hogy azt is elvette onnét, ami ott volt.~A konyhapénztárban
2631 22 | add meg, isten, azt, mit elvettél tőlem; nekem nincsen szükségem
2632 22 | fűszere a viszontlátásnak, ezt élvezék mindketten, addig a csárdás
2633 14 | emberem vagy, korán reggel elvezet az ispán!~Az érkező vendégek
2634 19 | már, így nem marad egyéb élvezet, mint az érkező hölgyeket
2635 19 | koszorúk átnyújtása után, - ez élvezetet nem érdemli meg a fővárosi
2636 3 | útmutatók lesznek; mert elvezetnek azon emlékekhez, melyek
2637 7 | asszonyt, ki valami rég élvezett jóra emlékezett, s a jó
2638 19 | Vége lőn a szomorúságnak, elvezették a fiút, a vendégek, mint
2639 13 | hogy földönfutóvá lett.~Elvezetteté magát, hadd vigyenek! gondolja
2640 10 | méltán csak egy asszony élvezheti, - az tudja, hogy a nők
2641 20 | Szentpáli esküvőjén fog egészen élvezni. Hiába, messze van még az
2642 27 | magamnak is van, azt is elvihetitek.~Megint volt pénz, Fáynak
2643 13 | magyar embert még könnyebben elvihetne ez a három táltos; alkudjunk
2644 23 | gyémántos karperecet: ingyen is elvinnék.~- Bizony borzasztó időket
2645 24 | tűrhetetlenségének, ekképpen elviselhetetlenebb lőn a baj, s a hosszas fekvésben
2646 21 | teleknek az ára leginkább elviselhető lenne.~Kolumbus egy világrészt
2647 3 | Gödöllőre esik, Gödöllő szívesen elviseli.~- Hercegséged nem gyanítja,
2648 19 | úrfi előtt; de nem tudom elviselni e titkot, hogy el ne mondjam,
2649 1 | lelkesülésünket.~Tényeket hoztam föl, elvitathatlan tényeket, melyeknek annyi
2650 6 | vagyok - Endre! Felel a fiú elvörösödve a Bandi szóra, és mindjárt
2651 14 | megházasodván, saját gyermekei elvonják e szeretetet: nem tudott
2652 4 | nem akarom a társaságtól elvonni, - kész szolgája vagyok,
2653 16 | arcáról nem akart a pír elvonulni, s mikor a kis lányt kendőért
2654 11 | elővigyázattal kell lenni, nehogy elzavarják a megtért önbecset. Hadd
2655 16 | lesz alkalma Kecskemétről elzavarni a fiút. ~Folyt az esztendő,
2656 31 | káromkodni szeretne a tüzes emberbarát.~- Holnapután gyűlésünk
2657 19 | ismerősének, mily meleg keblű emberbarátok laknak Pesten, három ember
2658 22 | tolakodtak be a mogorva emberbe.~Megdöbbent a szegénységtől,
2659 14 | érzékeny, mint bármely szegény emberé. Leszáll fejükre a bánat,
2660 33 | csodát csinálok.~- Hány száz embered van, hogy így föllelkesíted
2661 1 | elvetemedtem azon gondolatra, hogy embereim ne csak emberek, de magyarok
2662 1 | sikerül úgy alakítanunk embereinket, hogy cselekvésükkel a szépnek
2663 6 | csak keresztülvergődik az embereken.~Józsa ugyancsak kimelegedett,
2664 27 | az egyszerű emberek nagy emberekké, így terem az anyag, melyet
2665 30 | nyelvnek; Fáy az engedelmes jó emberekről egyik kézzel szedegette
2666 14 | azt a csárdát.~- Most már emberem vagy, korán reggel elvezet
2667 25 | ember legyen.~- Legbiztosabb emberemet küldöm, biztosabb nincsen,
2668 31 | kell szolgáltatnom üldözött emberemnek, valamint arra is gondomnak
2669 22 | megtekintvén hitte, hogy emberére talált.~- Furcsa! gondolá
2670 30 | jó barátját, befolyásos emberét "tisztelettel," "soha el
2671 31 | helyettem is gondoskodik az emberiség legszerencsétlenebbjeiről?~-
2672 28 | negyedmagával rendelte ki az emberlopásra, nem kételkedvén benne,
2673 29 | fölfuvalkodva, - ezt a fiút emberré tettem, úgy-e nem hitted
2674 21 | Hát már így kikoptunk az emberségből, atyafiak, hogy egymásnak
2675 23 | helyezé az egyszerű polgár emberségében, sőt még a fáradságnak is
2676 33 | azzal a becsületes emberrel emberségesen bánjék.~Utolsó hadjárata
2677 8 | derék asszonynak és férjnek emberségét; hanem annál inkább irtózott
2678 21 | beszéltem illendőségről, emberségről, méltányosságról; előhoztam
2679 12 | bemutatván magát, megcsinálván az emberségtudáshoz akkoriban szükséges "lábvakarintás"-
2680 10 | még a házi ebek is oly emberségtudók, hogy az érkezőket meg nem
2681 27 | rossz forintért nem elég az emberségünk, hanem könyörögnünk is kell.~-
2682 22 | hanem azt értem, hogy a fiú embersorba nőtt, és szabadjára kell
2683 3 | csak tizenkét embert, hogy emberszám legyen; hanem ha már maga
2684 31 | tettéről, a beszéd végén emberszerető lelkének mosolyával kísért
2685 31 | polgári erényt, midőn szenvedő embertársaik nyomorának enyhítésére közremunkálnak. -
2686 12 | úgy, ahogy hitelt érdemlő embertől hallám: megegyezett tisztjével,
2687 5 | tudósítván, hogy a munkát emberül végezte.~Keglevich a folyosón
2688 33 | társalgást, egyetlenegy emberünk van, ki erre való; és mert
2689 2 | voltak: ha valamely jeles emberünknek megismerésünket akartuk
2690 26 | valami betegápoló, karjain emelé őket az ágyba. Dalolt, vigadott,
2691 33 | A Keglevich-háznak első emeletén, Miklós grófnak szállásán
2692 23 | az aranymívesek az első emeletre, mindenik utolsó akart lenni,
2693 12 | boldogtalant leverte az emeletről és szerencséje, hogy az
2694 26 | minden kapzsiság nélkül szót emelhetett saját hite mellett.~- Tekintetes
2695 5 | Józsa Gyuri előtt hálásan emelinté meg hímzett fejtakaróját,
2696 1 | bíztatásnak, hogy a közönséget emeljem magamhoz. De hol van az
2697 3 | váci-utca sarkára és előttük emelkedék a redoute épület, melyet
2698 13 | látták, s újra, nagyobb emelkedésre jutottak, végre erős meggyőződéssel
2699 11 | negyed-órányira az országúti töltésnek emelkedettebb pontjánál egy fűzfa mellé
2700 21 | is elegendő pénzerő, az emelkedő falat sem a nemzeti büszkeség,
2701 26 | nemzetnek amfitheatrum kell, - emez azt szégyenlé, hogy még
2702 21 | ilyesmit, Földváryra egykor emiatt haragudott is, de most remélni
2703 10 | holta után ne csak addig emlegessék, míg hátramaradt dolmányát
2704 1 | minduntalan külföldi példákat emleget, mégpedig olyan elfogultsággal,
2705 25 | hogy az ifjú urat másként emlegetik ám.~- Ugyan úgy-e? - vajon,
2706 33 | megérintette: Paksot és az "Imsóst" emlegette. A pesti szónok megszilajult,
2707 33 | nyomaik után maradandó emlékek magasultak, volt mire hivatkozni;
2708 1 | azok, kik tetteikről olyan emlékeket hagytak, hogy szebbet akkor
2709 3 | lesznek; mert elvezetnek azon emlékekhez, melyek tanúságot tesznek
2710 10 | percig, mintha a megholtnak emlékénél levett kalappal állnának. -
2711 11 | raboltam el, mely a múltnak emlékét a sötétségtől megóvni most
2712 3 | törődik nálunk a megholtak emlékével? Hanem azért semmi baj,
2713 33 | kérdés, a rendek szégyennel emlékezének róla: mert egy mezővároskának
2714 24 | Na, ez még a régi erőnek emlékezete, de már csak pillanatnyi
2715 22 | miért tartotta volna meg emlékezetében? Ő megmenekült, a régi benyomást
2716 1 | azt hiszem, hogy a múltnak emlékezetéből egy ízecskének is halálos
2717 30 | feledékenység keze kinyúlt ez emlékezetek után, ezerszer boldog én,
2718 11 | legalább az én kedvemért, az én emlékezetemért jókor fizessék ki.~1-ör.
2719 11 | holta után megemlegessék; emlékezetének legkisebb redőit is átkutatja,
2720 33 | tudta. Pestmegye gyűlései emlékezetesek maradnak e vitákról, az
2721 22 | találkozás sem idézi föl a régi emlékezetet.~Közelebb mentek a csárdáshoz,
2722 1 | múltnak előttünk oly kedves emlékezetével; de már én így vagyok meggyőződve,
2723 33 | ítéletnapig. Rég számított ő erre, emlékezhetünk a mérnökkel való beszélgetésre,
2724 9 | is tett, arra nem tetszik emlékezni?~- De emlékszem, fölíratá
2725 1 | Talán ezúttal meg szabad emlékeznünk azon fogalomról is, mely
2726 32 | mindenkori modorához, inkább emlékező tehetségéhez utalá a szavakat,
2727 32 | Fáy hirtelen visszakérte emlékezőtehetségétől a hallottakat, hogy a vezérfonalat
2728 12 | ülés kínja nem igen hosszan emlékezteté a jámbort a kudarcra, vacsora
2729 1 | s én régibb olvasóimat emlékeztetem azon ígéretemre, melyet "
2730 29 | figyelmeztetőt, mely szerződésére emlékezteti fölébredéskor, lefekvéskor
2731 17 | mi egy ezrednyi kötelékre emlékeztetnek, még e hasonlat megmaradt
2732 1 | mellettük hidegen, kérjük elő az emlékeztető alakokat; valljuk be azok
2733 33 | mellé, hiszem, alkalmas emlékeztetőül szolgál. Nem fognak e dolgok
2734 29 | kulcsot nem dobatta ki, ez emlékeztette őt a bosszúra. Reggelenkint
2735 32 | gróf pályájának kezdetére emlékeztetvén a karokat és rendeket, fölbuzdulva
2736 12 | Ekkor maga fogatott be, jól emlékezvén, hogy Szilvásra mennek,
2737 11 | jóért hálából kegyelettel emlékezzék meg róla?~Ó, - még a legrosszabb
2738 7 | a fejedet, jámbor öreg, emléknek maradt a keréken a sár,
2739 19 | Endrét, kit legelső helyen említének a leányok, legelső helyen
2740 11 | csak valami jó, valami említésre méltó nem; pedig - nem is
2741 21 | Bujanovics, - ő hercegsége említett ilyesmit, Földváryra egykor
2742 19 | utolsó, május első.~Még nem említette meg senki azt a nagy lemondást,
2743 19 | akit otthon eddig meg nem említettek, Szentpáliné látván, hogy
2744 25 | meglássuk, melyik több ember, én-e vagy ő? Kérje ki a táblabíróságát,
2745 24 | helybe az anya is, - aztán Endréhez intézé a szót: Endre, látja
2746 26 | leányával is közlé, hogy Endrére iparkodjanak hatni, és ne
2747 18 | a sok korhelymesét, mit Endréről koronkint meghallott, s
2748 16 | elérnénk, ne váljunk el Endrétől legalább azon néhány év
2749 18 | tekintve.~Ah, mi szép az ének! Ezer dal, ezer szépség.
2750 25 | szilaj kedve kerekedett, énekelt, táncolt; sohasem volt józanabb,
2751 6 | hitnek mártírjai voltak és énekeltek midőn testüket olajban főzték;
2752 28 | a zeneszóba harsantának, énekelték a szomorú nótát, hogy ne
2753 7 | egy pintnél! Jó éjszakát!~Énekelve ment el a lány, élénk esze
2754 14 | utána csúszni-mászni az éneklő siralmas hangjának.~A táncnak
2755 14 | frisebb, játszi dajkálása az éneknek, melyben a versnek minden
2756 30 | legdrágábbért adom, és nem is engedek el belőle.~- Bírok annyi
2757 16 | egy pillanatra sem volt engedékenyebb sógora, mint bárki más iránt,
2758 12 | nehezedett, és hogy neki is engedékenyebbnek kell lenni. Nem lehet kívánni
2759 30 | gyöngédsége, a hazafiúnak engedékenysége, s a művészetbarátnak igazságossága
2760 33 | nagyméltóságú helytartótanács engedelme itt van: éljünk az alkalommal,
2761 12 | saját mesterségének, a hang engedelmeskedék a lélek fölindulásának,
2762 12 | ember a maga házánál.~Végre engedelmeskedének, mindenki székéhez nyúlt.
2763 16 | midőn a parancsnak sokan engedelmeskedtek.~Boldog volt a nő, gyanítá,
2764 33 | Én annak a szónak is engedelmeskedtem, a mit tekintetes úr főbíró
2765 9 | megírtam!~- Lássa ön, - Pilátus engedelmeskedvén saját helyzetének, megfeszítteté
2766 10 | alkalmazkodni a legszigorúbb engedelmesség fogalma szerint határozá
2767 18 | meghajtja magát a kínos engedelmességnek, elmegy bújdosóba, s nem
2768 32 | félénken, mint a közlegény, kit engedelmességre szoktattak, és mégis elszánja
2769 19 | fogadva az ifjút.~- Kegyes engedelmükből.~- S ön védi e szerencsétlen
2770 31 | okát kifürkéssze, és az engedélyt minél előbb kiteremtse,
2771 18 | az eseménynek, s a fiút engedem sorsára, legyen boldog,
2772 22 | mégis inkább eltűri, mint engedetlen legyen és Földváry kénytelen
2773 24 | alárendelte magát. A legkisebb engedetlenségnek kimaradhatlan következése
2774 21 | mondja Fáy,... én nem engedhetem el a herceg adósságát, a
2775 31 | de tervét megbukni nem engedheti.~Megírta az újabb tudósítványt,
2776 1 | s akkor a hibakereső nem engedhetne el a szigorúságból, ha a
2777 29 | csárdásnak, hogy megszökni engedje.~- Kend becsületes ember!
2778 18 | panaszuk Földváryig terjedt, ne engedné meg, hogy a komédiások Kecskeméten
2779 29 | vad tréfának áldozatául engedni, fájdalmas gondolat, azért
2780 12 | talán nem jól méltóztatott engemet érteni, mert én metaforákban
2781 9 | hosszabb.~- Az már más! - Engesztelődik meg a katonás ember. - Jobb
2782 11 | elfeledhetetlen lenne, mint neki. Ennivalója volt, sőt még egy korsó
2783 8 | csak nem kívánhatom, hogy ennyied magammal pusztítsam.~- Tekintetes
2784 27 | föld fölött, talán mivel ennyivel közelebb esik az éghez,
2785 26 | az én kedvemért.~- Meg az enyémért! Dadog a harmadik.~- Éljen
2786 4 | segítségére, - legelőször pedig az enyémre, minthogy méltónak tartott
2787 10 | megbámulja.~A langymeleg szobának enyhesége vidámmá tette a kis társaságot,
2788 31 | embertársaik nyomorának enyhítésére közremunkálnak. - A jobb
2789 17 | írja oda a maga nótáját, az enyimhez azt írja:~"Megiszom az ecetet
2790 29 | akár nincs, - Miklósnak epéje sincs talán.~- Ne hidd, -
2791 1 | sem vagyunk gépek, mint epés tudósunk elhitetni szeretné,
2792 27 | Hej, csak ne menne az építés így fél-koldusmódon és félig
2793 20 | adni, azt ígérte, hogy az építésnél követ hord ingyen két hétig. -
2794 9 | voltak a táblabírók, komédiát építettek, vizet szabályoztak, mindenhez
2795 2 | 4-szer. A vakoknak házat építettünk stb. stb. mindazt ismét
2796 31 | előbb kiteremtse, aztán építhessen. Útközben mást is határozott.
2797 3 | Pest, Pilis és Zsolt, nem építhetne egy kis színházat, hogy
2798 31 | hivatalszobáiban késett.~Gyűlt a pénz, építőmesterek- és kézmívesekkel értekezleteket
2799 10 | így nem szükség, hogy mi építtessünk neki egyet.~- Józsa Gyurinak,
2800 26 | széttoljuk; akkor nagyobbat építtet a gróf, akkor abba járunk.~-
2801 18 | Hiszi-e, hogy a vakoknak építtetek házat?~- Ha méltóztatik
2802 2 | művészeket teremtettünk, építtetett Pestvármegye egy színházat
2803 26 | aztán mindjárt könnyebben építünk.~- És nem hiszi ön, hogy
2804 26 | volt a segédtiszt, kiből épp oly jó tábornok is válhatott
2805 14 | is vélte, hogy a másik is éppenséggel így járt; egyszerre elmondhatom
2806 24 | meggondolatlanság, megmentette lelkének épsége. Rettentőn szégyenlette
2807 3 | hangot adjon a rengeteg épületben.~- Most jöjjön ide Kulcsár
2808 3 | alig néhány évvel később ez épületre az egész nemzet neve ráfért.~
2809 31 | fővárost meglepik a szép épülettel, melynek telke a Király
2810 30 | színész félni kezdett a nagy épülettől, félt Fáy, Földváry s a
2811 23 | már, hogy ez is meg fog épülni, könnyebben, mint a színház,
2812 11 | vérrel szerzett szép hont.~4-er. Egy elátkozott példa voltam,
2813 3 | hogy egy fővárosnak ezer érdek felé szakadozott emberei
2814 33 | hatalom, akarata nem inog, érdeke nincs, mit az irigység,
2815 19 | Kérdi Szentpáliné csodálatos érdekeltséggel.~- Ha én nem védem, úgy
2816 18 | Gábor, nekem leginkább érdekemben feküdnék, hogy e fickót
2817 10 | papírszeletre, közben az érdekesebb pontoknál szóval is elmondván
2818 22 | elbeszélést, talán ő majd érdekesebben adja elő a dolgot.~- Hogy
2819 19 | kalap alá nézésben, és igen érdekesen tudták a nőket megpirítani,
2820 11 | pillanatokban elfeledé mindazon érdeket, melyek az embert odalökik
2821 9 | a hatalmas urak képzelt érdekével szemközt szállni, biztos
2822 9 | tekintetes urat ezen ügy érdekli? Kérdi a gödöllői, Földvárynak
2823 27 | kurrentáltatni, hogy őt érdeklő ügyben a pest megyei alispánt
2824 14 | Bánk bánt" adták, a bírálók Erdélyben nem tarták jutalomra méltónak.
2825 31 | kinek magának is vannak érdemei.~Kezdődött a gyűlés, a múlt
2826 31 | ünnepélyes arcon polgári érdemeik méltánylását olvashaták
2827 14 | szívének mélyében mérte meg érdemeiket; mert ő előtte apostolok,
2828 32 | szónoka lett Fáy András érdemeinek, s a hála kegyeletével indítványozá,
2829 30 | hitvány áráért, hanem a tett érdemekért osztogatta ki a színházi
2830 4 | tájékozá magát, vajon e nő nem érdemelne-e több figyelmet, mint száz
2831 32 | Ilyen diadala volt Fáy érdemének, kinek egy másik érdeme
2832 3 | színész házról házra járt az érdemesebbeket "beinvitálni," mert a magyar
2833 31 | adhatott más jutalmat az érdemesnek: táblabíróvá nevezte.~~
2834 32 | vállalkoztam, Fáy és Földvárynak érdemét ott mérem meg, hogy Széchenyinek
2835 2 | elosztogatandó javadalmaink, sem érdemjeleink nem voltak: ha valamely
2836 21 | érzékeny csapást bizonyosan nem érdemlette meg.~- No hát én megvigasztalom
2837 28 | előlép, és mi őt hitelt érdemlőnek tartjuk?~- Önök a bírák,
2838 14 | történetet. Nagy a szilvási erdő, a jártas ember is vajmi
2839 14 | több vagy kevesebb a nagy erdőben, egy ember igen olcsóért
2840 14 | Inkább lopják el egész erdőmet.~- Kár volna, méltóságos
2841 13 | azon is túl, ahol legsűrűbb erdőt találok.~- Mutatunk mi olyant,
2842 26 | színészetet is, mely akkor ered meg, mikor az a somfa, mely
2843 4 | csakugyan örökös velünk, mint az eredendő bűn, ne cselekedhesse ingyen,
2844 28 | építőmester sem kételkedik, eredj kérdezd meg tőle.~Fölvidult
2845 9 | szükség, megelégedhetünk az eredménnyel, Földváry most már elérte
2846 32 | győztest megilleti a babér, az eredményből ítélik meg az érdemet, és
2847 25 | kérvénynek nem lőn kívánt eredménye, s ezzel marad a dolog a
2848 31 | Tudja már a tegnapi gyűlés eredményét?~- Annak következtében kívánta
2849 24 | Szentpálinál végezte. Megörült az eredménynek és a beteg csodálkozására
2850 11 | megéhezett a bekövetkezendő eredményre s a tettek embere oly elevenre
2851 29 | kedvet mutasson. Beszédbe eredt a régi cimborával, mégis
2852 3 | sokat; mert lásd, akinek ereje van, szívesen megmutatja,
2853 33 | mind a hármat egy embernek erélye vitte ki. Fiúk, kik ifjan
2854 18 | az igazgató, hátrálva az erélyes ember hangja elől.~- Látom,
2855 7 | kapun sem eresztem be!~Oly erélylyel mondá e néhány szót, hogy
2856 21 | Vitatja az első.~- Nem érem én azt meg!~- Hány éves
2857 1 | emberek lesznek éppen azon erény- és gyengeségekkel, melyek
2858 10 | nagy adósságot. És hogy erénye és gyöngesége szépen egymás
2859 17 | nagylelkűen mondja: "Háromnapi erényemért mégis megérdemlek egy icce
2860 31 | alispán, kiemelte a polgári erényt, midőn szenvedő embertársaik
2861 9 | bánom, akárki lesz, de el ne eressze kelmed: a többi az én gondom
2862 29 | barátom, hogy ilyen fiút eresszek ki a kezem alól?~- Szentpáli
2863 6 | Szentpáli, - s én azt tanácslom, ereszd csak azon úton, amelyiken
2864 7 | kitisztázott helyen: elérzékenyülve ereszkedék az emlékezetes helyre.~Lejött
2865 4 | ebből a sarokból ki nem ereszt, míg igent nem mondasz, -
2866 22 | nőtt, és szabadjára kell eresztened, örökséggel vagy a nélkül;
2867 8 | megkínzott párákat a félszerbe ereszteni. Előre is borzadt azon árjegyzéktől,
2868 12 | alamizsnát, tudom, hogy pénzért eresztettük be. És ha játékom sikerül:
2869 6 | Mondja a fiú félhangon eresztve ki a szót.~- Mióta vagy
2870 11 | ne unja magát, míg küldök érette valakit; de ha koldussá
2871 29 | pajtás, én felelős vagyok éretted, tudod, minő haragot vennék
2872 21 | még valaha annyit kínáljon érettük, mennyi rájuk van jegyezve;
2873 21 | lesz maga Fáy András, ki érettünk szintén megteszi ezt a barátságot.~-
2874 19 | társalgásban fölszabadítva érezék magukat kölcsönösen megemlékezni
2875 8 | hogy minél előbb Paksra érhessenek, hogy a lovaknak idejük
2876 12 | meggyőződvén, hogy baj nem érheti őket.~- Bandi! kiált a fiú
2877 13 | irányt, amerre legközelebb érhetné a világ végét, hol az egyszeri
2878 8 | Ekképp azok száraz lábbal érhettek a gazda szobájába, - hol
2879 26 | eszünkbe jutnának ők, kik nem érhették volna meg azt a nagy színházat,
2880 4 | mikor a gróf könyökével is érinté, s a leglomhább ember, mintha
2881 33 | megszilajult, ha e foltocskát érinték, s amit a "vendégríkatói"
2882 18 | alázatosan, hogy alig meri érinteni az ajtót. Miféle üldözött
2883 33 | megörült, a többi levelet érintetlen hagyta, elment barátaihoz.
2884 18 | hunyászkodni; tervei nem érintik azt a határt, mely szomszédos
2885 20 | hajszolta, nehogy a vihar künn érje őket, s minden féltett portékája
2886 10 | oly emberségtudók, hogy az érkezőket meg nem ugatják. Szegény
2887 10 | mindkét kezét nyújtá az érkezőknek, - kik őt egykor aligha
2888 17 | szokott fogalmai ellen, de egy erkölcs megmaradt még, aludt a léleknek
2889 17 | Saját hibáinkkal saját erkölcseinknek kell szembeszállni, - kérlek,
2890 11 | boldogság lenne, hogy abból erkölcsi részképpen Földvárynak is
2891 28 | barátom, ennek a sovány erkölcsnek is vegyük hasznát, ha máskép
2892 25 | megnyeri a fogadást a régi vad erkölcsök szerént, akkor előáll a
2893 15 | a sok adomában. Józsában érlelődött az eszme, hogy ez embernek
2894 33 | melyeket a hazafiság melege érlelt meg a pesti porfészekben.
2895 10 | Egyiptomba megyünk! mire oda érnénk, hihetőleg már csak a hét
2896 32 | ő adhat méltó elégtételt ernyedetlen kitartásáért, kereste az
2897 18 | legalább nem fog a buzgalom ernyedni: Hiszi-e, hogy a vakoknak
2898 17 | férficégérbe szorult minden erőd, és a neked szánt tehert
2899 17 | atyámfia! Miben őszültél meg?~Erődet tivornyákba ölöd, tehát
2900 33 | űzött a hatalmas megyének erőfeszítéséből; de e kénytelenség nyomása
2901 23 | Földváryt, hogy hallatlan erőfeszítésre vállalkozzék, minő a vármegyék
2902 23 | barátom?~- Ha éppen nagy erőfeszítést akarunk tenni, úgy meglehet,
2903 18 | akrobata, nehogy elengedvén egy erőgyakorlatot, saját erejét meglopja.
2904 10 | megteltek könyűvel, hiában erőlködék visszanyomni, lefutott egy-két
2905 31 | is megtudni, mi van benn?~Erőlködésébe került a nyugalom színlése,
2906 18 | nemesebb küzdelmeiben különb erőlködések kínálkoztak, a tivornya,
2907 23 | feleletet. A paksiak nagy erőlködést fejtenek ki, a legbefolyásosabb
2908 33 | Tisztelt alispán úr, - erőlködik az ellenfél, már ha nem
2909 19 | a legérdektelenebb. Mit erőlködnének önmagukkal, nekik szabad,
2910 8 | viharban, ösztönszerűleg erőlködve a legközelebbi tanya felé,
2911 31 | vigyáznia kell, hogy meg ne erőltesse!~- Őrködjék, kedves barátom,
2912 26 | ennyit sohasem mert magába erőltetni.~A fiúk látták, hogy ez
2913 31 | ingerült vagyok, nincs erőm fölbontani a pecsétet.~Fáy
2914 18 | a hatalmat, mint valami erőmérőt, s amennyit csak elbír,
2915 26 | láthatta: megfeszítettem erőmet, és nemes Pest, Pilis és
2916 16 | alkalma leend rá. És mert ez erőpróbálkozásban a léleknek bizonyosan több
2917 1 | egy-egy percet megnyugodván, erősbülve mehet útját messzebbre folytatni.~
2918 11 | a naptárt valami karóban erősíti meg a háztetőnek sarkán,
2919 14 | cigányt nézi, kezével inti az erőst vagy a lassút, maga pedig
2920 16 | midőn életirányukat majdnem erőszakkal töröm ketté, és igen természetes,
2921 9 | gazembert! Meg nem tűröm az erőszakoskodást, ha betyár akar lenni, ám
2922 17 | szánt tehert szűk keblednek erőtelen teste úgy sem bírná el majd.~
2923 14 | vetni önmagával, gyöngének, erőtlennek hitte magát arra, hogy a
2924 6 | támad rá a bácsi - még rá érsz akkor is, ha jóllakol: eszel-e?~-
2925 14 | adsz-e te?~- Itt a szattyán erszény! - mondja a vitázó, dühösen
2926 32 | elegendő zsír jut, csak az erszénybe nem kerül pénz, a torkunkon
2927 4 | haragudni akar: tegye, csak az erszénye győzze!~- Megállj, mondja
2928 3 | szenvednék meg; csakhogy az én erszényem ahhoz kevés, a vármegyéé
2929 30 | teszem.~- Úgy legteltebb erszényemet hozom ki. Tréfálódzik a
2930 27 | Fáy, Ilkey, Nádossy, Ráday erszényének fenekéből kotorgattak össze
2931 14 | ilyenkor egy fillért, egész erszényét odaveti. Egy ingre vetkőzik
2932 17 | cselekvényeiknek, saját erszényük meggyőzi a terhet, kinek
2933 24 | tudnánk meghatározni: most ért-e rá leginkább gondolkodni
2934 5 | a káromkodás miatt alig érté meg a cseléd, mit parancsoltak
2935 21 | Szentpáli.~- Barátom, kezeskedem érted!~- No csak az kellene még,
2936 14 | hanem csak tünemények.~- Érted-e, mit beszélnek?~- Értem
2937 29 | már hamu!~A jó barátok nem érték e nagylelkűséget, azonban
2938 21 | vittem neki, hogy teljes értékben átveszi Vodianer, csak adjam
2939 29 | pillanatban határozódik meg értéke a bosszúnak rég várt órájában.~
2940 12 | mellől a jó bútort és egyéb értékes holmit a cselédek fizetés
2941 31 | építőmesterek- és kézmívesekkel értekezleteket tartott, tégla- és kőre
2942 12 | nem búsult, a fiú annyi értelemre vergődött már a nagy fővárosban,
2943 30 | állt, más ember a szavak értelmére figyelt, ő csak azt hallja,
2944 27 | makacsokkal, harcot vívni az értelmesek szőrszálhasogató részével,
2945 4 | szerződést, fölfogta a valódi értelmet, azt az örökbékességet,
2946 17 | Mindenki szeretett volna értelmezést nyerni; a ki adhatott volna,
2947 4 | hozzátenni azt, amit én is bővebb értelmezésül mondok; a magyar törvényeket
2948 10 | megtette a hatást.~- Úgy? - értelmezi Földváry magának, - akkor
2949 12 | Debrecenből, amint jól értém tőlük, Szilvásra mennek
2950 32 | világosan beszélni. Ők azt sem értenék meg, hogy pénzünk akkor
2951 26 | mondaná, hogy az egyet nem értés átka volt itt jelen; megrágalmaznánk
2952 27 | szolgált.~Visszamenet a gróf értesíté Földváryt, hogy Endre letévén
2953 26 | Szentpáliékhoz, hogy Földváryt értesíthesse.~- Gábor, rossz hírt hoztam,
2954 31 | következtében kívánta magát értesíttetni a helytartótanács által.~-
2955 31 | sehol sem tudott bizonyos értesülést kapni, még nyomát sem találta
2956 7 | nagyobbat szólsz te, ha hozzád értetem ezt a villanyelet; mert
2957 26 | boldog lesz, ha ruhátokhoz értetheti kezét.~Vége volt a tűnődésnek,
2958 3 | gyámleány mellé még egy értetlen özvegyasszonnyal legyen
2959 18 | sem a szűkkeblűség, sem az értetlenség, sem a vastag tudatlanság.~
2960 26 | az ablak üvegéhez akará értetni, ekkor lát meg az utcán
2961 9 | szabályoztak, mindenhez értettek, ezért nevetik őket, talán
2962 16 | leckében a bácsi olyan tanítást érthetne, mit az anya közvetve neki
2963 8 | értem, gazduram.~- Pedig érthetné, a tekintetes úr, - mondja
2964 12 | felel meg a székcserélő elég érthető hangon.~- Jó volt az ágy?~-
2965 27 | tett valamit; de az üresség érthetően megmagyarázta, hogy azt
2966 8 | konyha felé indult, elég érthetőleg mondja: - Én nem kínáltam,
2967 8 | ötven forint!~Ezt oly érthetőn és határozottan mondá a
2968 20 | Értik az urak?~- Azt is értjük, kedves gazdánk; hanem az
2969 32 | szórakozott ember, aztán hogyan értsenek meg az emberek? Képzelem,
2970 27 | tekintetes uram, ide nem értvén a kézmívesek nagyobb követeléseit,
2971 21 | már kezdem érteni, hova érünk el, - véli Fáy - bizonyosan
2972 19 | ösmeretlent, a teremen kívül érve azon tanakodván:~- Ki lehet
2973 27 | lesz térítve.~Az udvarra érvén, Balla Károly messziről
2974 4 | mostani magyar törvények érvénnyel bírnak; s én, mint bíró,
2975 26 | gróf saját eszméjét akarta érvényre emelni.~Balla betekintett
2976 17 | együtt, tekintélyes szám érvényt adni cselekvényeiknek, saját
2977 16 | a diákok nagyon szűknek érzék a kollegium falát.~Endre
2978 5 | holnapután, akármikor, de érzékenyen, hogy ötvenkét vármegyébe
2979 28 | mond erre az ellenfél?~- Érzékenykedés volt az egész, - jegyzi
2980 14 | Miklós! te beszélsz így?... érzékenykedik a másik, - aztán nem jut
2981 24 | segedelmét, kést fogott az érzéketlen kemény kinövésnek.~A nők
2982 27 | el a színház mellett oly érzéketlenül, minden darab tégla közé
2983 11 | eszébe, s a közönséges ember érzelmei félrevonultak a honfiúi
2984 24 | kétségbe hozza legszentebb érzelmeinket.~- Ejnye bizony nem értett
2985 17 | leginkább kifejezte benső érzelmeit.~A művész nem volt igen
2986 32 | engedelmeskedni saját szíve gyöngéd érzelmének, bízni saját eszének tanulmányaiban
2987 26 | megrágalmaznánk a legdicsőbb érzelmet, ha eltagadnánk, hogy két
2988 11 | olyan, kinek az apai szív érzelmével mondhattam volna el azt
2989 30 | annyit csöpögtetett a gyöngéd érzelmű nőbe, hogy nincs már megmondani
2990 17 | könyűim is odafolyának; mert érzém, hogy gyarló ember vagyok,
2991 13 | vagy tán szokatlan volt az érzés, midőn oly magasan állt
2992 3 | csöndes vérű ember, e mélyen érző hazafi megtűrte maga körül
2993 4 | ki kedves Földváry úr, - esd a nő, - mert higgye meg,
2994 24 | ellent.~- Szabad e kézért esedeznem? Mire a leány dicsőülve
2995 11 | tekintetes úr, - előbb is esedeztem, egy órát se várjon, - úgyis
2996 18 | de nem állok útjába az eseménynek, s a fiút engedem sorsára,
2997 27 | színháznak, minden sor kő más eseményt beszélhetne, a legfelső
2998 15 | van.~- Kedves barátom, - eseng Józsa Gyuri a grófnak, -
2999 21 | valami véletlen akadály esetében pénzt hajhászni; mert amint
3000 11 | közmondás, bizonyosan hasonló esetekre találták ki, s az emberek
3001 11 | szerencsétlenebb fordulat esetére bíróvá kellene lennie, nehogy
|