000-arult | arura-betal | beteg-csava | cseke-elaru | elatk-elsop | elsoj-esete | esetl-fiuro | fizes-gazt | gener-harag | haran-hossz | hozat-jarja | jarjo-kerde | kerdo-kipro | kipuh-konyh | kopar-lelke | lelki-megeh | megel-megor | megos-molyo | monda-odaag | odabb-palya | pamla-rekto | remeg-szaka | szala-szokt | szola-teren | terhe-ulnek | ulo-vegre | vegsz-zuhan
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
3002 19 | milyen nagy feje van, milyen esetlen kezek, aztán mennyi bogara
3003 19 | az árnyékát nézi, s minél esetlenebbé válik egy vagy más tárgyon
3004 21 | egy hónapra, tovább semmi esetre, barátom.~- Látod, András, -
3005 20 | mondaná neki.~- De még meg is esküdnénk rá.~- No még ezt is!...
3006 19 | beszédet:~- E fiúra két ember esküdött össze, hogy neve félelmetes
3007 27 | áldozni, és kész koldusnak esküdte el magát. ~Mind hiába, a
3008 21 | másnak békét ne hagyjanak. Esküdtem mennyre-földre, hogy az
3009 22 | színész azt mondá, meg is esküszik rá.~- Megösmerné kend e
3010 26 | beszéltem vele, éppen az ügyvédi esküt tevé le, héttőn adja a búcsúpoharat
3011 18 | hangon, mintha három ujját esküvésre tartaná föl, - mire ez a
3012 20 | nagy örömből, mit Szentpáli esküvőjén fog egészen élvezni. Hiába,
3013 30 | Két szép napom volt saját esküvőm és gyermekeim születésén
3014 18 | éppen úgy, mintha saját esküvőmre mennék. - Mondja Szentpáli,
3015 30 | vitte a menyasszonyt az esküvőre. A menet hosszú volt, a
3016 28 | nem nyelhetné mohóbban az esőcseppet, mint a magyar ember a nagy
3017 20 | kocsi, szemközt szélnek, esőnek és villámlásnak, s egy hosszú
3018 26 | színház emberei ragyogó ésszel küzdének, de minél nagyobbnak,
3019 30 | beszédet, mert a két nő elsírna estéig.~- Kedves lelkeim, engem
3020 13 | megyen, földi?~- Míg be nem esteledik.~- Hosszú útja van, földi,
3021 4 | barátoknak milyen igazuk van.~Az estelit feladták, a társaság az
3022 26 | annyit küzdött.~Endre még ez estély alatt megtudta a hölgyek
3023 3 | beinvitálni, s minthogy a mai estén Zrínyi Miklósnak hős halálát
3024 30 | választhatták másképp. Az estének fényét a fiatal színésznőnek
3025 3 | színházra, hova mi most esténkint időt ölni járunk; aztán
3026 13 | Egerből is kimentek, megint északnak fordulván a hegyesebb vidékre.~
3027 6 | érsz akkor is, ha jóllakol: eszel-e?~- Csókolom kezét...~- Az
3028 33 | esztendő sem elég.~- Az én eszemnek tíz esztendőt is mondhatnának;
3029 26 | becsületes ember, hanem eszén volt légyen, aki vele kikötött,
3030 32 | érzelmének, bízni saját eszének tanulmányaiban és saját
3031 15 | most a gróf Józsa Gyurit, eszerint te nem vagy magyar ember,
3032 5 | szereti, a másik meg nem eszi a malacpecsenyét melegen,
3033 33 | tessék! neki határozottabb észjárása van, s azt mondja, visszaadva
3034 21 | herceg a herceg, - a ki eszköze lesz annak, hogy ő még lélegzetet
3035 31 | fölvirágzásának hatalmas eszközét tartá.~A másik elképzelé
3036 21 | azt a végrehajtást nem eszközli?~- Megálljon a tekintetes
3037 10 | összetakarítva, szekerek, eszközök választott rendbe állítva,
3038 21 | ez ajánlatom elfogadását eszközöljék.~- Kegyelmes uram, - mondja
3039 23 | alatt lényeges akadályt eszközölni, s azon idő alatt tehetne-e
3040 25 | kapott ő annál alkalmasabb eszközt, e kulccsal okvetetlenül
3041 12 | volt megküzdeni egy szent eszméért, mintsem valami különös
3042 33 | szokott, a legegyszerűbb eszméhez is a rendes kocsi- vagy
3043 33 | háboríttatott meg, legkedvencebb eszméi megtestesültek a kerepesi
3044 32 | titkos gondolat kergeti eszméim után, a világért sem merném
3045 32 | A hazafiságnak legelső eszméit Fáy András meséinek olvasásából
3046 32 | vezérfonalat megtalálja a gróf eszméjéhez, egyszersmind gyanítva,
3047 26 | ellen, mellyel a gróf saját eszméjét akarta érvényre emelni.~
3048 27 | vitatárgyul az ostobáknak, érett eszmeképen a hatalom kezébe: mondja
3049 27 | sima a tükör. Csak arra nem eszmél a gondatlan gyermek, hogy
3050 32 | valamit az én takarékpénztári eszmémhez.~- Ön meg fog szomjan halni,
3051 18 | volt, midőn a kimondott eszmén rágódott minden ember, s
3052 32 | a takarék-pénztári dicső eszmének, majd ha soványabbak leszünk.~-
3053 20 | nem parancsol senki? Sem esznek, sem isznak, holott nem
3054 11 | Hitvány gondolata az emberi észnek, ha azt hiszi, hogy mindent
3055 5 | különben Szentpáli urat észrevehette volna. Azonban az úgysem
3056 12 | s az első bevezetésnél észrevehették a fiúk, hogy a híres Józsa
3057 3 | mint a herceg szavaiból is észrevehettük.~- Még egyszer mondom, az
3058 17 | hogy azt majmolhassa, ha észrevenné, hogy egy mágnás forró nyári
3059 3 | hely volt üres, de mire észrevennénk, egy magas termetű halavány
3060 16 | gondosságában semmi hiányt sem tud észrevenni. Egy maradt meg Szentpáliban
3061 10 | babának ruhát is varr, könnyen észrevesszük a józan nevelésnek azon
3062 11 | maradjon. Mielőtt visszamenne, észrevesz egy lovas embert sebesen
3063 9 | tekintetes uram, hogy mire észreveszem: a harcsa lábamnál fogva
3064 21 | hónap semmi. Ha a kupecek észreveszik, hogy sietned kell, féláron
3065 10 | ember kend! Mondja Földváry észrevételképpen.~- Rossz szíve van, Márton.~-
3066 10 | szóval is elmondván némely észrevételt. Az irományok átlevelezése
3067 14 | pedig megszelídül a dallam, észrevéteti a figyelő cigánnyal, és
3068 5 | kedvét figyelembe vévén.~- Észrevetted, pajtás?~- Hogyne, minden
3069 10 | barátnak ijedtségét rögtön észrevevén.~- Nézd!... mondja Földváry,
3070 19 | megvenni, keresvén a cserében észt, állást, míveltséget, vagyont,
3071 12 | ne búsuljatok: ma nálam esztek vacsorát.~- Akkor tessék
3072 23 | intézete majd minden fél esztendőben más házba hurcolkodik, mint
3073 3 | kincset, mit a kövérebb esztendőkből raktunk föl a történet szekerére:
3074 7 | állt meg: mint a hét sovány esztendőnek élő képe álltak előtte a
3075 23 | esztendő is sok, azért fél esztendőről se szóljunk, mérnök barátom.~-
3076 3 | lenne tanácsosabb, saját eszükre hagyni őket, hogy még több
3077 32 | Nagyon sok zsírunk van, zsírt eszünk, zsírral kenjük fejünket,
3078 26 | a duna parti színházba, eszünkbe jutnának ők, kik nem érhették
3079 10 | végigeszik. Az egyik tál étel mellett szóba jőnek a rég
3080 32 | inkább lemondok kedvenc ételemről, és az alföldön nem eszem
3081 7 | fejést, egyetlen egy rendes etetés, egyetlenegyszeri utánlátás
3082 7 | lámpavilágnál leverték a sarat, az etetést itatást a hajdani rend szerént
3083 13 | elfáradnak a lovak, aztán meg is etetnek ott.~Így mentek szó nélkül,
3084 25 | jobban mondva kifogott, mert etetni akar.~Ott a vendégek előtt
3085 10 | vehette őket észre, s az etető cseléd is úgy állt, hogy
3086 8 | hogy ötven forintos csibét etettek vele, s amint Tassra ért,
3087 5 | sietett a konyhára, egyheti étlapot szerkeszteni a kedves vendégeknek,
3088 8 | egyúttal megfogadá, hogy ilyen étlapról nem eszik többször, s a "
3089 5 | folyt le, s míg az urak ettek, a cselédség mindent kocsira
3090 6 | bácsi ködmenben járatná.~- Ettél-e ma már?... kérdi a bácsi, -
3091 32 | ő is mondjon valamit.~- Ettem! Mondja Fáy feleletül, hanem
3092 5 | hordott, hogy ebéd után az étteremből mindjárt a kocsira rakodhassanak.~
3093 8 | örültek a nők Földvárynak étvágyán, bíztatták, hogy még egyet
3094 2 | növendékei a pesti koszorúval Európában is híresek lettek. - Ilyen
3095 22 | mai fiatalság közt, a jövő évben leteszi a cenzurát Pesten,
3096 9 | végighallgatni, hogy amin mások évekig húzkodták egymást, néhány
3097 32 | arc, hogy e sok számvetés, éveknek keserves munkája a Dunába
3098 33 | jegyzőkkel tanácskozott, évenkint elég rémületességet értek
3099 10 | szokhatik le az ember az evésről, ilyen kedves vendégért
3100 23 | tudunk elvárni öt vagy tíz évet? Kérdi a gróf.~- Tíz percet
3101 11 | másodmagával a csárda felé evezett. Földváry jobban remegett
3102 11 | vízparton van a csónak és két evező, ha még nem késő, annak
3103 26 | népét Egyiptomból, negyven évig csavargott a pusztában,
3104 4 | s aztán a kelet napját, évszámát, amint illik, és a nevét.~-
3105 18 | hebehurgyaságnak mondá azt, amin évtizedeken törte magát néhány becsületes
3106 26 | nem várhatnak bizonytalan évtizedekig. Harmadnap óta irgalomból
3107 18 | tűz, midőn azt majdnem két évtizeden keresztül nem bírta eloltani
3108 31 | mondá:~- Nulla regula sine exceptione, domine vice comes; modo
3109 21 | nyughatatlanul, - itt már exekúcióról van szó, már pedig ez az
3110 11 | idejében, s ha nem tenné: exequálni nemcsak lehet, de kell is.
3111 16 | eszébe Földvárynak, hogy tán ezeknek is kellene egy házat építeni! ~
3112 18 | Kérdi önmagától, talán ezeredszer; de mind hiába, nyom nélkül
3113 14 | nagy szeretetet, lelkének ezerek szeretete kellett táplálékul;
3114 6 | ellenkezőt, - itt van ötven darab ezeres.~- Látom, - és nagy szerencse,
3115 6 | testedet ellopták volna az ezeresek mellől.~Józsa fölnézett,
3116 22 | figyelmesen megnézte néhányszor, ezeret látott ilyent, miért tartotta
3117 23 | nyolcszáz ember dolgozzék, hanem ezerhatszáz: mi történnék akkor?~- Tekintetes
3118 13 | meglátták, hogy vérzik; - de ezerszerte irigylendőbb a vértanúknak
3119 17 | levedlett már rólad, mi egy ezrednyi kötelékre emlékeztetnek,
3120 6 | Leolvasott a zsidó ötven darab ezrest az asztal közepére, de Józsa
3121 23 | az urak ennyi meg ennyi ezüst- és aranydrágaságot, én ezt
3122 4 | mentéjének szörnyű nagy ezüstgombjai akkorák, hogy az ezüstmíves
3123 4 | késő este fölölti a nagy ezüstgombos mentét, s mintha még ő könyörögne,
3124 9 | néző az első helyen egy ezüsthuszast fizessen, az utolsón pedig
3125 23 | mint mikor az elveszett ezüstkanalakat keresik.~- Hogy megy az
3126 4 | ezüstgombjai akkorák, hogy az ezüstmíves még mondva is csak akkor
3127 23 | aranyat adott, vagy lopott ezüstöt talált megvenni, vagy valami
3128 27 | mint egy nagyon megreszelt ezüsttizes, mit senki sem vett el forgandópénznek. -
3129 1 | keresztfa készen lett.~Talán ezúttal meg szabad emlékeznünk azon
3130 20 | Szobát nekem, iziben, mert facsaróvíz vagyok.~- Nojsz, majd beereszteném
3131 14 | Ugyan, hogy adták most? Faggatódzik újra, azt tartom, még ma
3132 10 | orcáját fösték helyett a faggyal akarja pirosra szívatni.~
3133 20 | rettenetesen percegő, vizes faggyúgyertyát, minőt a szappanosok mindenféle
3134 18 | érik meg, akkor is inkább a fagyban puhul meg, mint a melegben.
3135 32 | zsinóros ruhát, hogy meg ne fagyjon.~Minden izmában fázott,
3136 11 | holdvilágnál könnyen eltaláltam a fáig, melyen egy vadász ült.
3137 17 | ott valamennyi, nekik is fáj valami, őket is megszomorítja
3138 27 | küzdelmedet senki sem kérdi, fájdalmaidat senki sem látja meg, mint
3139 19 | azért van a világon, hogy fájdalmait elmondatlanul el ne vigye
3140 30 | szó balzsama a múltak sűrű fájdalmának. Fejét a páholy oldalához
3141 26 | hol az eleven példa oly fájdalmasan néz le, mintha nyárson mutogatnák?~
3142 14 | esik, hogy abban a titkos fájdalomban, amit most érez, nyársba
3143 10 | elér a magyar ember azon fájdalomhoz, melytől még a pecsenyés
3144 13 | lüktet, mint máskor, ilyen fájdalomra tapasz is kellene. Mit tegyen
3145 21 | a herceget e kíméletlen fájdalomtól megmenthetnénk. Nem lehetne
3146 10 | az arcon, hogy a szív nem fájdult meg bele. E könyűk nem szántják
3147 32 | takarékpénztárért kapta, milyen nagyon fájhatna neki, hogy e címet nemcsak
3148 17 | nem gondoltak, egy titkon fájó sebre, mely a szellőtől
3149 9 | megijedne, ha ennyi embernek fájós fogát egy délelőtt kellene
3150 12 | helyét, mi annál inkább fájt, minthogy azt másnak szánta,
3151 7 | háza.~De szeretne sírásra fakadni; de akkor a kis lány kérdezősködhetnék,
3152 3 | szilvási kastély vendégszerető falai között meg nem fordult volna.
3153 3 | a nemzeti színház, fehér falaira nem írta föl senki, hogy
3154 3 | eltökéltem, hogy amint a falak elkészülnek, megint beállítok
3155 27 | ablaküvegre ne firkálná nevét. E falakon nincs név, a bemenő megfizeti
3156 26 | gyűlés kezdetéig elég volt a falánk ifjú vérnek.~Bod Pál magával
3157 27 | papírszeletekre írjam és a színház falára szegezzem; hanem legyen
3158 16 | szűknek érzék a kollegium falát.~Endre észrevette a társak
3159 8 | pulykát az utolsó ehető falatig fölebédelték.~Az idő nem
3160 11 | vendégszeretetnek bekínált falatja.~Reggeli kilenc óra lehetett,
3161 8 | alföldi konyhának kedves falatjához.~Minél alább húzódik a Duna,
3162 19 | pletyka pedig egy pikáns falatnak hitte, mely mindig ingerli
3163 11 | újdonatúj mentéjébe, mint azt falatonkint nyelje magába, hol most
3164 28 | pedig vagy a meglévő hátulsó falazatot kell újra lebontanunk, vagy
3165 28 | nagy fáradsággal alá kell falaznunk a meglevőt, - és ez hatheti
3166 30 | közt a színház a legfelső falcsúcsig emelkedett, Földváry most
3167 18 | azzal, hogy minél mohóbban falja önmagát, annál hamarább
3168 3 | a város zugába, a város falkerítéséhez támaszkodó színházba küldte,
3169 14 | Hatodszor szólalt meg a falopó, a kapu be lévén téve, csak
3170 14 | András! szólítja meg a bíró a falopót.~- Jókor megjöttem. Felelt
3171 4 | és leordítja a homokot a falról.~- Nehéz dolog lesz; de
3172 33 | régi "Vendégríkató"-nak faltöredékei előbukkanának, kézen fogá
3173 17 | gondolja meg, ha már egyetlen faluból ennyi kerülhet ki, mennyivel
3174 20 | hivatalt, hogy a szomszéd faluig ráérjen elmenni. A kocsisok
3175 6 | meglepi a bácsit; mert mikor faluról Pestre hozták, eleget tolta
3176 33 | kétségbeejti.~Egy hétig járkált a falusiak között, ő csak napszámról
3177 19 | csak úgy cseveg, mint a faluvégén vagy a malom alatt.~A leányok
3178 14 | könyörgött, s még nem ért a faluvégre, mikor a tolvaj a másik
3179 11 | én hitvány féreg, mohón falván az élet örömeit, tökéletesen
3180 6 | ráhúzni; mert, így az érdemes "família" hasonlatosságából úgy kivedlik,
3181 26 | Megyeri, Bartha, Egressy, Fáncsy, Laborfalvy Róza, László,
3182 27 | kivel a férj érezteti, hogy fáradalmainak jutalma nejének szerelme;
3183 27 | Földváryt, Fáyt, e két fáradhatatlan hajszolóját az ügynek, Balla
3184 2 | hogy egy ember ennyire fáradhatlan volt az ötven fontos hivatalban,
3185 13 | végződik el?~- Aligha el nem fáradnak odáig. Felel a csárdás,
3186 23 | emberségében, sőt még a fáradságnak is méltó jutalmát ígéri.~
3187 19 | megkezdjem?~- Én elengedem a fáradságot, - mondja, Endre, egy csomó
3188 20 | uraknak is legyen egy kis fáradságuk, tegnap született kis fiamnak
3189 29 | reggelig, legföljebb is te fáradsz el a számlálásban, kezdd
3190 11 | nyugalmat kerestem, hanem ott fáradtam el. - A természetnek érett
3191 23 | verebet markában szorítja.~Fáradtan hanyatlott a megszokott
3192 15 | nagy feje van, s ebben nem fáradván ki, bizonyos alkalommal
3193 6 | oskolában légyfogólyukat farag majd a padban, a megmaradt
3194 16 | határoznia kell, nehogy a fiút a faragatlanság ejtse el azon örökségtől,
3195 16 | tudja meg, most már mindent faraghat belőlem; s minthogy sohasem
3196 15 | vitte, hogy megint Endrét faragjon belőle.~~
3197 15 | akar Józsa a két színészből faragni; de ments meg isten hogy
3198 4 | melyet száz esztendővel előbb faragott össze valami cremonai olasz,
3199 6 | két esztendő alatt Endrét faragtak, - Józsa Gyuriból is lehet
3200 7 | egyik megkínzott ökörnek farán kézzel is megtapogatta a
3201 11 | hogy a lassú eredmény nem fárasztja el. Azért végtére is kéri
3202 31 | elkezdődött a részvénygyűjtésnek fárasztó munkája.~Mikor Budáról megjött
3203 1 | mégis voltak kritikusai, a farizeusok, kik addig dolgoztak, míg
3204 4 | üstököst kíséri hosszú fényes farka, a cigány is utánaballag
3205 14 | a kincset, s az üstökös farkába kapaszkodván, azt hiszik:
3206 4 | mert György úrnak újdonatúj farkasbundáját ő borotváltatta meg, csakhogy
3207 4 | sincs, mint ez, meg az új farkasbundám, csak annak hagyjatok békét.~-
3208 3 | eszébe, hogy a nagy szőrű farkasbundát kopaszra borotválják. Éppen
3209 9 | hogy a főtiszt küldött farkasképpen jött el.~- Jaj, ha az embernek
3210 17 | a tavaszi munka, a "zöld farsang"-nak nevezett munkaszüneti
3211 14 | falu bírája jött szemközt a fatolvajjal, ki igen korán reggel ért
3212 19 | rágondolni is irtózat.~- Ez olyan fátyol ez ifjú emberen, mely fátyolt
3213 19 | fátyol ez ifjú emberen, mely fátyolt ha lelebbentünk... De egy
3214 14 | eltéved benne, egy szál fával több vagy kevesebb a nagy
3215 21 | kipuhatolhassa, ez okból Fáyhoz minduntalan elment.~- Hogy
3216 32 | kaszinóban rég vigyázott Fáyra, s egykor az ablakba húzva,
3217 31 | Földváry csonka alak maradna, Fáyról sem mondám el a legfontosabbat,
3218 32 | ellenkező véleményének hatását Fáyval elfeledtetni akará, mert
3219 11 | kíván tejfölt, midőn a tejes fazekakat nem látja! - A cimborák
3220 12 | mondja Józsa Gyuri, még olyan fazekas nem született, ki az én
3221 32 | fagyjon.~Minden izmában fázott, jobban, mint az a kereskedő,
3222 33 | mint a jó tábornok, ki fecsegők és ostobáknak nem akart
3223 21 | Kolumbus egy világrészt fedezett föl, akkora darab földnek
3224 25 | ékszert, még csak egy burok fedi s előttük fekszik az öt
3225 19 | számba vegye, mint valami fegyencét, kit méltán lehetett gyanúsítani,
3226 22 | győzelemnek? Saját papírjai, saját fegyverei veszíttetnék el vele a várt
3227 9 | mert ki merne tanúnak menni fegyveres emberek ellen.~- Tehát mást
3228 19 | szégyen, hogy gyöngék; nekik fegyverük és vigasztalásuk a köny;
3229 27 | ő meg minden este szép fehéren vitte őket haza, mészben,
3230 10 | lelkét hat szapúban sem fehérítik meg a pokolban, - azért
3231 26 | vármegyére, melynél a szomszéd Fehérmegye régen különb. Amaz azon
3232 3 | a koplalást, a szomszéd Fehérmegyébe mennek jóllakni; mert ott
3233 10 | rendet mutatott, mintha fehérneműit tárná ki, melyeknek nagy
3234 3 | vármegyének, akkor legalább Fehérvárra megyek hajdúnak, ott legalább
3235 12 | kitalálni, mi van abban a fejben, ha már úgy nem okoskodik
3236 4 | özvegyasszony akar maradni, tegye fejébe a megboldogult gazdának
3237 15 | érkezett, mikor az úristen a fejeket osztogatta, elég nagy jutott.~-
3238 14 | jámbor, az egyik egypár fejelés csizmát akar, de annyi szép
3239 6 | is azt akarod, hogy így fejeljék meg kedves öcsédet. - Gúnyolódik
3240 33 | kérdezem, hogyan? kemény az én fejem ilyenekhez; tekintetes uram, -
3241 15 | nagy gond van az én fejemen, Miklós!~- Még nem látszik
3242 15 | adnám én ezt három kicsi fejért.~- Éppen úgy méltóztatik
3243 1 | mint az én szomszédom, Fejes Mihály."~Valóban nagy elszántság
3244 7 | cseléd megmutatván neki a fejést, egyetlen egy rendes etetés,
3245 27 | járunk, billentsétek meg fejeteken a kalapot azon emlékezetnek,
3246 17 | olyan szíves, hogy maga fejétől fölíratta a színházra azt,
3247 20 | házában elég volna, ha csak a fejével biccentene gróf ő méltósága.~-
3248 31 | elkésett levél.~Az előbbeni fejezet után sem végezhetem be munkámat,
3249 31 | korrajzot írok. Ha az utóbbi fejezeteket elhagynám, Földváry csonka
3250 21 | várakoztatni, legföljebb néhány fejezetig, hanem addig még mást is
3251 10 | azóta rend van a háznál! - fejezi be mondását, várva a rákövetkező
3252 31 | kihallgatáson szóval is fejezze ki a megye sajnálatát.~Földváry
3253 12 | mennyivel nehezebb olyan fejhez alkalmazkodni, mint Józsa
3254 33 | összes erejének hatását fejleszté ki. Máskor a legapróbb részletig
3255 25 | elkényeztetett ember a mindinkább fejlődő nyilvános életben saját
3256 7 | utána sietett, elhozta a fejősajtárt, ma nagy kedve kerekedett
3257 14 | a mi a másé, s a jó éles fejsze ledöntötte, leaprózta a
3258 3 | kedves öcsém, hanem ha jó fejszéd van, leütheted; csakhogy
3259 5 | társaság, s az egyik veszett fejszének nyeleképpen kérdi:~- De
3260 10 | furcsán megkuszálódék a fejtakaró alatt, hogy az egy özvegyasszonyt
3261 16 | dolog, a küldöttség addig fejtegette az ügyet, hogy nyolc diákot
3262 23 | paksiak nagy erőlködést fejtenek ki, a legbefolyásosabb embereket
3263 28 | ennyi szorgalom soha sem fejtetett ki, mi lehet ennek az oka?~-
3264 3 | léptek a nyikorgó deszkára, fejük majd nem színpad gerendáit
3265 12 | elfáradt utasok szerették volna fejüket a legjobban elhelyezni,
3266 3 | helyet is szűken adna, hogy fejükön egy kis koszorú megférjen
3267 14 | szegény emberé. Leszáll fejükre a bánat, még Bánk bán is,
3268 22 | követel semmit, tudja a fejünk fölött levő, mikor adja
3269 32 | zsírt eszünk, zsírral kenjük fejünket, zsíros a bundánk, még a
3270 20 | be akartuk meszelni a kis feketerigót, s amint a lékeverőt belepottyantottuk
3271 8 | megviselt gyúródeszkát is fektetett a sárba a nők lábai alá.
3272 26 | színház árkába, maga mellé fektetheti a magyar színészetet is,
3273 8 | egyenesen az orra irányába fektetve, hogy más nézni valója is
3274 18 | nekem leginkább érdekemben feküdnék, hogy e fickót ártatlan
3275 5 | különben keményebb ágyra feküdtek volna le.~Törődött is azzal
3276 24 | elviselhetetlenebb lőn a baj, s a hosszas fekvésben úgy megpuhult, mint az elérett
3277 12 | még.~- Éjszakára szabad fekvőhelyet kérnünk? mondja a himlőhelyes, -
3278 27 | csak ne menne az építés így fél-koldusmódon és félig isten kegyelméből,
3279 12 | itatni?~- Mi lenne főbb feladatom, mint bevezetni a tudományok
3280 4 | milyen igazuk van.~Az estelit feladták, a társaság az egyéni vonzalmak
3281 21 | észreveszik, hogy sietned kell, féláron sem vesznek meg semmit;
3282 21 | Fáy. ~Kopogatott valaki, félbe kelle hagyni a beszédet,
3283 32 | nem lehetett a beszédet félbenhagyni, éppen úgy nem, mint kénytelen
3284 28 | gazember kiugratta a hírt, hogy félbenmarad a színházépítés megint,
3285 15 | ennek példájára egy olyan félbolondot keres, ki mellett a fiúnak
3286 6 | Írásban adod? - Mondja a felbőszített ember bosszúért lihegve.~-
3287 25 | hogy e kudarc még inkább felbőszíti Józsa Gyurit ellene, de
3288 29 | és hogy ma hiába beszél a felbőszült embernek, ha csitítja, még
3289 30 | komédiát nézni, s otthon feledék a kézi lámpát. Elmaradni
3290 30 | tegyük e részleteket, a feledékenység keze kinyúlt ez emlékezetek
3291 30 | tisztelettel," "soha el nem feledemmel", "meghálálommal", holtig
3292 11 | talál valamit, megint el ne feledhesse.~Addig gondolkozott, hogy
3293 22 | nem lehet, valamint nem feledheti az alföldi rónát, hova mindennap
3294 27 | Még a napszámot is itt feledi kend, István? ~- Csak a
3295 30 | önöket a színházba, de ne feledjék önök, augusztus 22-én nyílik
3296 33 | e nagy példákon, s el ne feledjétek e nevet: Földváry Gábor.~
3297 6 | a bácsi az asztal sarkán feledt, s a jó fiú azzal bolondítá
3298 25 | kend a nevemet?~- Dehogy feledtem el, alig vártam, hogy találkozhassunk,
3299 10 | a kandallónak melege nem feledtetheté el a házi asszony kötelességét,
3300 30 | fiatalságával és szépségével akarták feledtetni Kántorné hiányát.~Az illetők
3301 16 | Szentpáli Mihály uram vállain felejté.~Szentpáli észrevette a
3302 11 | koldusképpen rég az utcán felejtett már?~- Őrültek háza ez?
3303 10 | teinsasszony, hogy kinn felejtette a sánta kanászt. Mintha
3304 26 | aztán azt a követ is benn felejtik, amit beleástak! S íme,
3305 20 | itallal ellátván vendégeit, feléjük sem nézett vagy fél óráig,
3306 22 | kaphatna szebb adatokat. Semmi félelem, hadd üljenek össze a bírák,
3307 16 | lássa meg most, bocsánatért, félelemért, bűnhődésért folynak-e le
3308 31 | áldozni a formaságot. Ez az én feleletem.~- De a nádor ő fönsége
3309 6 | bekopogott, a hortyogást feleletnek vélte, s ő a bácsi szobájába
3310 23 | kelle hosszan várakoznia a feleletre, az aranymívesek már a megyeház
3311 18 | Földváry pedig mégsem akart a felelettel adós maradni, kivált mikor
3312 13 | akarván csavarodni az igaz felelettől.~- Csak nem megy Óperenciába?~-
3313 30 | hölgy nem mert fölnézni, feleletük könnyek valának. Az anyát
3314 16 | hasonlítok önmagamhoz?~- Mit feleljek erre? Kérdi a nő megdöbbenve
3315 33 | kérdené valaki: mi volt? feleljetek: Táblabíró vala! - Ennél
3316 26 | semmivel sem volt kevésbé félelmes, mint egy villámüteg, melyről
3317 23 | hogy csiklandós mesterségük félelmet öntött beléjük, s aki önmagáért
3318 19 | esküdött össze, hogy neve félelmetes legyen, és szomorú nevezetességével
3319 23 | értek, volt valami hasonló félelmük, mint az inasgyereknek,
3320 5 | a hatot, s mintha valaki felelne neki, maga mondja:~- De
3321 18 | kérdésre annyiszor kelle már felelnie, s megint újra kérdik. Így
3322 33 | tekintetes karok és rendek, felelőssé teszem magamat a megye becsületéért;
3323 33 | s azért újra hivatkozván felelősségemre, kérem, sőt sürgölöm a megyét
3324 34 | ösmerik; de midőn munkáimat felelősséggel bocsátám közkézre: a bírálótól
3325 24 | rovogatta, vigasztalásul azt felelte:~- Ne búsuljon, kedves sógorasszony,
3326 21 | helyettem is, mintha magam feleltem volna.~- Azt tettem is,
3327 7 | gondatlan cseléddel, hogy többet felénél neki mondott az asszony,
3328 23 | Földváry dörgő hangon, s a félénk nép ijedtében még mindig
3329 32 | vele a nagy generálishoz, félénken, mint a közlegény, kit engedelmességre
3330 7 | íme, legyőzi természetes félénkségét, józan óvatossággal nevén
3331 7 | földből? Megcsalták a földet, felényi magot adtak neki; mert nem
3332 16 | mit még a legszeretettebb feleség is nehezen fogna elsimítani;
3333 11 | ásták a paksiak, míg én feleségemmel a faluba mentem, este pedig
3334 11 | nem lelte otthon, azért feleségének rimánkodására nem ügyelve,
3335 14 | legnagyobb úr, csak úgy bánja, ha feleségére ránéz egy másik úr, mint
3336 10 | magyarán szólva, Mihály úr nem feleséges embernek való. - Én sem
3337 14 | mikor a kemény képű ember feleségét az utolsó helyre leülteti,
3338 14 | legelső vendég a csárdás volt feleségével. Az asszonyt a legutolsó
3339 17 | hogy csatára hívja; a hű feleségnek az örök szerelmet beszélte;
3340 23 | egy hónap alatt. Ez megint felével szállítaná le a munkaidőt.
3341 28 | megnyittatni a színházat.~Ezt félévvel előbb megmondá Földváry,
3342 11 | örömeit, tökéletesen hittem: felfalhatok mindent, és a mindenhatót
3343 30 | világított színházba. A függöny felgördült, a legelső hang a színpadon
3344 6 | unokaöccse! Mondja a fiú félhangon eresztve ki a szót.~- Mióta
3345 23 | hogy városuk a víztől nem félhet. Hasztalan minden okoskodás,
3346 10 | dörgés, kedves Földváry úr, - felhő is csak oly csekély, hogy
3347 10 | Földváry visszamenet, - nagy felhők járhattak erre, tudom, volt
3348 20 | fogni?~A tavaszi napnak felhős alkonya volt, Szilvás felől
3349 11 | álmodni sem tudta.~- Ne féljen az úr, éhen nem fog meghalni, -
3350 20 | azért kell a mérték.~- Ne féljenek az urak, nem isszák meg
3351 18 | hol a napnak is könnyebb feljőni az égre, nem kell a hegyeken
3352 26 | útra szorultunk is; de ha felkészülne, mégis azt mondhatnánk az
3353 28 | összeültek, a hallgatóság félkörben ül a teremben, Endre az
3354 26 | forgatta legjobban, egyik felköszöntés a másikat érte, mindig vígabb
3355 3 | ha más nem nyúl hozzá: felkötöm én.~- Erőt, egészséget hozzá,
3356 27 | kell annak, ki a kolompot felkötötte.~- Nagy nyűgöt vettem én
3357 11 | legszilajabb meg van fogva, félmérföldnyi széles ártérnek kellő közepén.
3358 5 | pohárból akarja meginni félmeszely borát, a negyediknek magának
3359 10 | meggyőzi, hogy azt akármi felnőtt sem tudná jobban. Vendégeit
3360 28 | mert másképp nekünk kellene félnünk. Mikor pénzünk megérkezik,
3361 19 | érjen ide.~A hölgyek gyorsan felöltözének, s midőn a dallamnak első
3362 21 | ember keze közt vagy, talán félösszeggel hátrább is maradhatsz.~Addig
3363 5 | hogy az egymás mellett féloldalt fekvő kocsik mellett haladjon
3364 27 | engem. Beszéli Lator István félreállítva az útból, mert vendégek
3365 24 | azt hitte, hogy a bácsi félrebeszél, hisz ez őszinte beszéd
3366 26 | furcsa föltételt, Endrét félrehúzta:~- Fiú! Kemény dolgot vállaltál
3367 11 | Kérdi Szentpáli Földváryt félrehúzva.~- Végtől végig!~- Van már
3368 6 | magam sem tudom; csakhogy félrenyomom a mostani formáját, családomban
3369 10 | megnevettetné a furcsa, félrenyomott alak.~A négy ló a nyitott
3370 31 | minthogy Földváry a sorsolásig félrésznél többet nem adott ki nekik.~
3371 22 | bosszú is eszébe jutott. Félretekintett, hogy a hasonlatosság ne
3372 10 | kiszárítják a posványost.~- Majd félreteszem a levest, tekintetes uram.
3373 22 | veszi, mint én.~Szentpáli félrevezette a grófot, a csárdásnak megnyerő
3374 11 | közönséges ember érzelmei félrevonultak a honfiúi aggodalmak elől.~
3375 14 | vitte haza felé.~Tetszik a felséges úristennek sokféleképen
3376 29 | a lángot, mely a kazalon felszaladt, és valamennyi fölugrott,
3377 26 | magyar nyelvnek korcsmapad és félszer a menhelye. Ha még tovább
3378 11 | felé, midőn a könnyű lábú félszert egy nagy jéghasáb hasra
3379 5 | hasonló kotradékon élődő ember féltében mindent megtesz és nagy
3380 27 | szökött előle a kapuk alá, féltek a jámborok, hogy valamikor
3381 30 | telhetetlensége kelté föl benne a féltékeny ragaszkodást, az életnek
3382 29 | leghívebb kísérő, miért féltené a rabot? Behajtatott a csárda
3383 20 | künn érje őket, s minden féltett portékája el volt takarítva
3384 15 | hentergem, ha ön a széket félti - mondja Józsa Gyuri, engem
3385 24 | mikor látni kezd.~Szentpáli feltöré a pecsétet, olvasni kezdé
3386 17 | várván, hogy Józsa Gyuri feltörje a levélpecsétet, s akkor
3387 12 | tekintetes uram, - attól féltünk...~- Hogy kötve hoz be,
3388 27 | persze nem állhattak meg félúton. Azonkívül pörölni vagy
3389 10 | Földváry, lecsillapítván a felzúdult kedélyt, és az iratcsomónak
3390 27 | Nádossy, Ráday erszényének fenekéből kotorgattak össze minden
3391 33 | kénytelenség nyomása ellen fenekednie nem lehetett.~Évek lefolyása
3392 28 | teremteni kellene; mindegy, ha a fenekéhez ért a pohárnak, ezt a keserűt
3393 9 | akarván düleszkedni, hogy a fenekéről meríthessen, - az ilyen
3394 9 | ijedtében elfeledvén a nagy fenékkerítést, s nehogy a tekintetes főbíró
3395 23 | Mondja Földváry önmagának s a fennforgó körülmények között tudva,
3396 28 | se pénz se jó tanács, a fenyegetés pedig nem használ.~- Igazuk
3397 30 | választottak beléptek a fényesen világított színházba. A
3398 14 | megbolondulna ezen, ő a fényest mind aranynak nézi, nem
3399 30 | választhatták másképp. Az estének fényét a fiatal színésznőnek újonckodásától
3400 32 | meggyőződésének betűit e fénynek sugarai elé tartá, azon
3401 26 | melynek pompáját csak az ő fényük világíthatná meg méltón. ~
3402 20 | útmelléki csárdában még fényűzési cikk lesz. Legalább, ha
3403 11 | lesz a föld, én hitvány féreg, mohón falván az élet örömeit,
3404 18 | mesterség az.~Ó, tormába esett féregnek hitvány okoskodása, melyre
3405 10 | kritika volt akkor is, és a férfiakban szintén meg volt a hiúság,
3406 10 | terjedhet tovább, a kényúr, a férfibüszkeség egy gyönge nő előtt hajol
3407 17 | különben, hogy e bozontos férficégérbe szorult minden erőd, és
3408 7 | kocsisok után. A megalázott férficselédek rettentő szégyenlék e kudarcot,
3409 7 | vett elégtételt a bámész férficseléden.~- Jancsi! - mondja az egyik
3410 10 | gyertyagyújtás ideje volt, a férficselédnek belépte más irányt adott.
3411 4 | országos tűnődés, hol még a férfiember is megválasztva kap egy
3412 10 | búsabb, de zaklatóbb lesz. A férfiembernek eszébe jut, ha ilyen rövid
3413 22 | a régi bűnök lakoljanak: férfihez illő dolog bevárni a végnek
3414 33 | élénk ember közlékenységét? Férfikorának legszebb pontján, a megyei
3415 16 | nagyon meglátszék rajt, hogy férfitársaságban igen sokat, nők körül igen
3416 10 | özvegyasszony házához, a két férfiú egyét-mását helyrehúzogatta,
3417 16 | a bácsi viselkedésében a férfiúi modornak nem legválogatottabb
3418 25 | elszomorodván, hogy a hiúság férge hol dugja ki magát, s a
3419 4 | hogy istenben boldogult férjemnek egy hibája volt: hogy engem
3420 7 | kenyérszeletet nyújt, mint férjétől látta. S az okos állat jámbor
3421 7 | leány szólt helyette.~- Ferkó! amilyen soványak a hízók,
3422 3 | megy az utcáról, mintha nem férne meg a négy fal között, taszigálódván
3423 20 | kéri a szili tiszttartó a fertályt.~- Keglevich Miklósé ez
3424 26 | Hadd el, pajtás, - be nem férünk abba a kunyhóba; egyszer
3425 11 | Duna-Tiszaszabályozás, festészeti akadémia, olvasótársulatok
3426 14 | mind aranynak nézi, nem feszegeti: honnét kerül, valami titok
3427 8 | vármegye civakodott a ronda fészek miatt, s a paksi földesurak
3428 3 | hogy Pesten ilyen dűlt fészekbe járjunk árva nyelvünket
3429 5 | volnának, ilyen bizalmas fészekben otthon van a vendég, s a
3430 20 | fogadják.~- Van ennek a fészeknek érdemes gazdája, uram, -
3431 9 | mondja a másik kínos feszengéssel, - megfeszítteté Krisztust,
3432 9 | fényes gombokkal, lábán feszes, hegyes orrú sarkantyús
3433 32 | ha önt azért meg fogják feszíteni: bizonyos lehet benne, hogy
3434 32 | tanaimért meg hagyná-e magát feszíttetni? Én olyan próféta vagyok,
3435 11 | a szerencsétlent egykori fészkébe visszavezethessem.~Ez annyit
3436 33 | leemelve, s miután régi fészkén könnyes szemmel körülnézett,
3437 21 | most már olyan düledező fészkünk sincs.~- Rajtam ne múljék, -
3438 17 | vallomás, szegény hazám, én is fiad vagyok!~Arcodon ott volna
3439 21 | az egész, legszegényebb fiaid is szépen gondját viselik,
3440 15 | hagyja-e a pap az ő okoskodását fiaira nézve: Az 1-ső - azt mondja
3441 20 | fáradságuk, tegnap született kis fiamnak egyik a sok közül keresztapja
3442 20 | elmondani való, s ekkor egyik a fiatalabbak közül azt mondja:~- Én meg
3443 19 | felügyelő belépett, és előbb a fiatalemberhez lépett:~- Uram! - mondja
3444 18 | több esze van valamennyi fiatalembernél, mert mindegyik imádja,
3445 19 | kölcsönösen megemlékezni a fiatalemberről, kit az egyik talán nem
3446 28 | nem fiatal pajkosság, mi a fiatalnak jól áll; hanem érzékeny,
3447 30 | Kántorné szerepét. A hölgynek fiatalságával és szépségével akarták feledtetni
3448 19 | város volt már ekkor, s a fiatalságot az országos viszonyok karavánonkint
3449 28 | Azt kérdem most, ilyen fiatalságra van-e most nekünk szükségünk?
3450 4 | őriznek, meg az a két nagy ficamodott lábú bötű, mit a tiszafüredi
3451 32 | megvizsgáltak; gyanúba jött a fickónak szörnyű terjedtsége, s íme
3452 3 | töltenéd meg a puskát.~- Fickóra, kedves barátom, - mondja
3453 5 | szüntelen vigyorgónak jó kedvét figyelembe vévén.~- Észrevetted, pajtás?~-
3454 33 | a munka.~A megye különös figyelemben tartotta ez ügyet, melyet
3455 8 | mire veszett a vendégnek figyelme, beszédbe keveredett, és
3456 25 | gróf kezét, ezzel ajánlván figyelmébe a fontos ügyet.~Elment,
3457 14 | alak méltó volt Keglevich figyelmére, alig tudott eltelni a beszéddel,
3458 8 | a világgal összeveszni, figyelmesebb lőn e különc emberre, s
3459 16 | hogy ez a lány nem fiú! figyelmessé lőn azon finom megkülönböztetésekre,
3460 21 | pillanat megkapta Földváry figyelmét, mintha megérezte volna,
3461 6 | kezét elkaphassa, csak arra figyelmezett, hogy a vendégnek útjában
3462 28 | belsejébe vezetve, - tessék ide figyelmezni, - mutogatja a főnehézséget, -
3463 16 | tanítókhoz is, hogy őket szintén figyelmeztesse, különben összeveszik a
3464 25 | elbeszéljen idő előtt. A figyelmeztetés után visszament a szomszédszobába,
3465 30 | gyöngédebbek e barátságos figyelmeztetéseknél. Fáynak nyakra-főre tanulmányoznia
3466 24 | történt; de bocsáss meg, talán figyelmeztetésemnek még hasznát veszed.~(Nem
3467 5 | engedelmeskedett, mint a figyelmeztetésnek; hanem amint a többi fölkelt,
3468 4 | Mondják önök, és én szíves figyelmeztetésük után oda vezetem önöket,
3469 25 | tárgyról hallgatnod kell. Figyelmezteti Józsát, nehogy valamit elbeszéljen
3470 3 | pedig egymást könyökkel figyelmeztetik, hogy a két forintos hely
3471 33 | barátaira nézve, mintha figyelmeztetné őket, hogy ne okoskodjanak;
3472 29 | Szentpálinak gúnyját, a figyelmeztetőt, mely szerződésére emlékezteti
3473 33 | elolvasása után Földváry figyelmeztette a rendeket, hogy az átvágást
3474 16 | A nő minden pillanatban figyelmezvén a gyermekre, óvatosan vezeté
3475 23 | magamnak kellene mindenre figyelnem, míg az egyik sarokra megyek,
3476 28 | hanem érzékeny, elpuhult filantrópia, mely egyik oldalról pajkosságnak
3477 27 | mutatja be magát, a szorgalom fillérei kezdetben százezrekké nőnek
3478 27 | mászkáltak a hegyre, odarakták filléreiket a magas hegyre, ott volt
3479 18 | helylyel lesz több, hol filléreiktől megválhatnak, mert ha lesz
3480 18 | szállásról; mert hiába, koldus fillérekből szűken tellett ki a házbér,
3481 26 | Dunapartra összehordja a filléreket, csavaroghat a szegény színész,
3482 23 | építtetni; hanem még egyetlen fillérem sincs hozzá, de azért annak
3483 23 | mint az urak, kiktől én egy fillérnyit sem kívánok ingyen,... csak
3484 8 | tartozom, gazduram?~- Egy fillérrel sem uram! Mondja a csárdás
3485 18 | ugyanarra akkor még egy árva fillérről sem rendelkezhetett, sőt
3486 27 | megyeháznál egyetlen fölkaparható fillérünk sincsen!~- Van nálam néhány
3487 12 | sorra kérdezte:~- Tanult-e filozófiát?~- Nem én, tekintetes uram.~-
3488 23 | jutalmát ígéri.~Egyszerűbb finánc-operációt sohasem csinált még senki.
3489 21 | volna vele valami derék financier Amerikába; hanem hála istennek,
3490 2 | csudájára.~1-ször is voltunk financiérek, megalapítottuk a takarékpénztárakat,
3491 33 | gyermekkórház, lövölde, fiókgazdasági egyletek és több másféléről,
3492 27 | valamit, így jutott a rejtett fiókig, bizonyosan oda tett valamit;
3493 11 | korhelykompániát, melynek ismét több fiókja volt a vidékekben, mintsem
3494 27 | meglepetésre számolt. Összehányta fiókjait, hátha oda tett valamit,
3495 27 | asszonyság, a férj a rejtett fiókot szépen kivadászta. Talált
3496 27 | hogy az ablaküvegre ne firkálná nevét. E falakon nincs név,
3497 14 | Gyanakodik a bíró, és addig firtatja a tolvajt, hogy végre is
3498 10 | ötvenezer forintból, - a fiúból pedig olyan tuskó, hogy
3499 16 | tennének.~Odarohanván a fiúkhoz, a többi még jobban neki
3500 19 | is bátortalanul előlépő fiún, ki a szokatlan helyen mindaddig
3501 19 | de szívesen gondolom e fiúról a legjobbat, ha azzal önnek
|