000-arult | arura-betal | beteg-csava | cseke-elaru | elatk-elsop | elsoj-esete | esetl-fiuro | fizes-gazt | gener-harag | haran-hossz | hozat-jarja | jarjo-kerde | kerdo-kipro | kipuh-konyh | kopar-lelke | lelki-megeh | megel-megor | megos-molyo | monda-odaag | odabb-palya | pamla-rekto | remeg-szaka | szala-szokt | szola-teren | terhe-ulnek | ulo-vegre | vegsz-zuhan
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
5018 6 | táltsd el a szádat, mindjárt hozatok egy rőföt.~- Kedves urabácsi,
5019 25 | is bútoroztatta, Pestről hozatott új hintót, abban fog utazni
5020 8 | elkerüli, csak most az egyszer hozhassa haza az asszonyt baj nélkül.
5021 16 | néhány heti találgatására hozna őszinte feleletet.~- Ne
5022 25 | Szaladt a hajdú, jelentette a hozományt... Ekkor Józsa Gyuri szeretett
5023 10 | merengés után a színházépítést hozva elő, panasszal mondja:~-
5024 27 | jött.~A nő nem okoskodott, hozzáfűzé magát a férjhez, annak arcán
5025 13 | a kocsis, hanem magában hozzágondolta, hogy ha majd lemaradnak
5026 12 | Minduntalan az ablakhoz nézett, hozzák-e már a komédiásokat?~Bandi
5027 7 | urak a kávét reggel? Ide hozzam utánuk? Hanem tejet majd
5028 3 | Gyuri azért csatlakozott hozzánk, hogy új bundát vegyen amint
5029 27 | pecsenyéhez majd többen is hozzányúlnak, akkor édes poétám, mégis
5030 18 | az utcán, senki sem akart hozzányúlni, hallom, hogy Bandi fölkapott
5031 4 | elmondhassa. Egyszersmind, tessék hozzátenni azt, amit én is bővebb értelmezésül
5032 3 | jósággal, és befejezésül hozzáteszi, - tehát szabad hinnem,
5033 8 | eltagadni saját ingerültségét, hozzátevén, hogy már neki rég megizenték,
5034 2 | annyi volna a tekintély és a hozzávaló idő, hogy kétszáz kötetet
5035 12 | tudott tönkre verni, de a ki hozzávetődött kenyérkereset végett, az
5036 29 | tekintetes urat vendégnek hozzuk el, és el ne hagyjuk szökni.~-
5037 25 | a fiú ott fönn Pesten.~- Hüm! azt is tudja kend, hogy
5038 15 | Katona nem tehette le a hüvelyt, szerepét folytatnia kellett,
5039 29 | szabad ember; de ha üldözőm húgába szerelmes, élek jogommal,
5040 3 | özvegységem terhét.~- Kedves húgomasszony, ne búsuljon, Földváry nem
5041 25 | lenni?~- Hehehe, hihihi, huhuhu! Röhög Józsa Gyuri, pedig
5042 10 | Jelenti megint a hajdú.~- Hadd hűljön, - gondolja magában, - bolond
5043 27 | nyújtózkodni nem engedett, a hulladék téglát maga is összeszedte,
5044 11 | morzsája. Hej, ha mi asztalunk hulladékát összehordtuk volna, - gondolá
5045 7 | söprőt, tisztogasd össze a hulladékot, járni sem tudok a szemét
5046 14 | nádszálat, jobbra-balra hullámként ingatja; kényes lábbelije
5047 11 | ezért megérdemlem, hogy a hullámok élettelen testemet kivigyék
5048 23 | fölemelkedve az égnek, és a hullámokban is lerajzolva magát ragyogó
5049 23 | a legszebb szemek könyei hullának. Elnémult a gúny, nem merte
5050 3 | könyező nőt, kinek sűrűn hulló könyei közé néhányat az
5051 9 | szót sem hitt el belőle.~- Hűm!... dünnyög Földváry a pipával
5052 12 | fővárosban, hogy a két színész humorában megérté az erőt. - Azt is
5053 12 | fizessen. A vacsora árát humorral fizették ki, - olyan kész
5054 23 | lépett az alispán elé. Sem hunyászkodást, sem követelést nem tűrvén,
5055 18 | becsületes jó akarat, nem tud hunyászkodni; tervei nem érintik azt
5056 27 | legjobban szidnak és nevetnek, hunyászkodva süvegelnek ajtód előtt,
5057 9 | tarka malac után hat falun hurcolják végig. Jól ösmerte közönségét,
5058 23 | fél esztendőben más házba hurcolkodik, mint valami oláhcigány
5059 23 | Földváry. Ügyét e hosszú hurcolódás megint tíz esztendővel löki
5060 3 | barátok erőnek erejével hurcoltak idáig?~Nem tudom, hány sor
5061 11 | árnyékában önmagamnak kértem hűs helyet, s nem gondolék arra,
5062 33 | köszöntene be, nem ő volna ő. - Húsa, vére megváltozott volna, -
5063 11 | ember.~A spártai gyermeknek húsába csontig harapott a ruha
5064 4 | tiszteletreméltó és példás hűségből jóvátenni nem akar!~- Ha
5065 24 | hogy még a legártatlanabb hűsítőtől is megundorodnak.~- Bizony
5066 7 | akasztom ezt a szűrt, ha húsod nincs, legalább legyen bőröd
5067 7 | csontot, meg ilyen kevés húst tenne a szakácsné, mint
5068 14 | is emberek! nagy urak: de húsuk, vérük csak oly érzékeny,
5069 17 | mint az a pápista ember, ki húsvétnapon elkésik a miséről, és sunkáját
5070 17 | éjszakát tizenkilenc magyar, a huszadik aludni megy.~Mint mikor
5071 17 | fogott rajtuk, hisz most is huszan vannak együtt, tekintélyes
5072 13 | világ végét, hol az egyszeri huszár csak a lábát lógatta le,
5073 32 | van százötven forint, mind húszas! - mutatja a zacskót, -
5074 32 | háromszázezer forint, az idei húszmillió pengő forint!5~Van-e közöttetek
5075 32 | egy szobás intézet ma már húszmilliónál is többet forgat.~1845-ik
5076 2 | 1857-iki forgalom több volt huszonegy millió pengő forintnál.
5077 5 | bosszúságért, tizenkét emberért huszonnégyszáz forintot, és egyik sem meri
5078 26 | gyermeket.~A gyűlés előtti napon huszonötödmagával ült együtt Endre a "Vadászkürt"-
5079 13 | toronyhoz mérte, pedig itt már húszszorta magasabban járkál.~Az asszony
5080 19 | könyűit, oly keservesen húzá, mintha csak egyedül volna;
5081 9 | nem ritkán megesik egy kis huzakodás.~- Hadd legyen, ha birkózásból,
5082 14 | amit most érez, nyársba nem húzathatja magát; úgy beleszeretett
5083 9 | a harcsa lábamnál fogva húzkod ki az ágyból.~- István,
5084 26 | után, eltökélten mondja:~- Húzkodjatok meg a földön, kezeimet elvagdalhatjátok;
5085 26 | karon fog, mintha valaki húzkodná őket; csak ez az egy ember
5086 9 | hogy amin mások évekig húzkodták egymást, néhány perc alatt
5087 13 | úgy tesz, mint aki nagyon húzná a gyeplőt, mégis odább ereszti
5088 17 | kicsúfolják: pedig ha a cigányok húznák a szomorút, azt mondhatná,
5089 17 | kieresztenék szegény párákat, hadd húznának egy szomorú nótát. ~Józsa
5090 5 | okoskodik a gazda, egy kis húzódás után kimondva az igazat:
5091 9 | előtt nyolcvan esztendeig húzódható munkába vágjon; de már ő
5092 27 | Asztalfiókjait rendre húzogatta, mégsem került ki a hiány.~-
5093 5 | szerszámoztak, a kocsikat az udvarra húzogatták, Szentpáli kocsisa, urának
5094 9 | a herceg ott rövidebbet húzott.~- Azt baj is volna tagadni, -
5095 6 | világon; - te csak kétszer húztad a rövidebbet, mégis álmodban
5096 4 | hogy annak idejében csomóba húzzam, valamint végül ki is oldozgassam.~
5097 12 | beszól:~- Ha valami hiányzik, húzzátok meg a csöngetyűt, mindjárt
5098 21 | betegséget sem alleopathice, sem hydropathice, sem diákul, sem franciául,
5099 27 | kocsi, a cinkotai "Nagy iccé"-hez törekedvén elérni,
5100 3 | a gyeplős lovát, - vagy idd meg rossz vinkóját, hazudd
5101 26 | megmarkoltam, megszorítom, míg egy ideg testemmel összekötve marad.
5102 29 | nyert? - Kérdi Józsa Gyuri idegeiben reszketve.~- Látod, bolond
5103 24 | idő eljár, a legerősebb idegek is megérzik a túlfeszítést.
5104 13 | emelkedett a hegyláncolat, annál idegenebb lőn a földön. Eleget beszéltek
5105 26 | vörösre pirulok, midőn az idegenek szeme láttára szétverem
5106 3 | nagyon szeretem, hogy ez idegeneket nem hoztam el ide. Igen
5107 22 | mentek a csárdáshoz, az erős idegzetű ember reszketni kezdett,
5108 21 | Siettem Gáborhoz, az meg idehozott. Már most beszéljetek ti:
5109 32 | háromszázezer forint, az idei húszmillió pengő forint!5~
5110 21 | Bujanovics kiállítá az ideiglenes nyugtát, másnap pedig meghozta
5111 21 | Megelégszik a tekintetes úr ideiglenesen az én nyugtámmal?~- Igaz,
5112 16 | megkülönböztetésekre, melyeket a természet idejekorán korlátul vet a férfi és
5113 32 | üléséből, és itt látván idejét, hogy most már ő is mondjon
5114 8 | érhessenek, hogy a lovaknak idejük legyen megpihenni; mert
5115 32 | olvasót bántanám meg. Hanem az idézet nyomán én is azt mondom:
5116 34 | szolgálatára állok: szavaimat és idézeteimet bebizonyítani.~Tetemes fáradsággal
5117 15 | malmodra beszélne; és még idézeteket is hoz abból a szentírásból,
5118 17 | keresztül verődött mindeniknek idézett kedves mondata, ekképpen
5119 22 | véletlen találkozás sem idézi föl a régi emlékezetet.~
5120 7 | semmi se hasonlítson az azon időbeli állapothoz, midőn a gazda
5121 8 | kit a csárdába vert az időjárás; mert vagy a szűrét vagy
5122 23 | elvinnék.~- Bizony borzasztó időket élünk, igazolja Földváry
5123 20 | őt megpuhítsa, a hosszú időköz talán még szótalanabbá tette.
5124 16 | néha hetekig nem látta, ez időközökben mindig kedvesebb lőn; hanem
5125 7 | életet híven rajzolni nem időlopás, azok kedvéért folytassuk
5126 18 | mi közben megmaradna üres időnek, elkéri a nyughatatlan lélek,
5127 13 | mint mi? szól az egyik, időnyerés végett visszakérdezvén a
5128 25 | hóbortos ember. Haszontalan időpazarlás lenne okoskodni e csodabogárral,
5129 33 | megértett, hogy a paksiak az időszámításhoz értenek valamit, egy hónap
5130 17 | éjfélnél is tovább elég volt időtölteléknek, tivornyára senki sem gondolt,
5131 34 | kell vállalnom, mert én nem időtöltésért adom könyveimet a közönség
5132 10 | tojással is megelégszem, abból idővel szintén megint lúd lesz.~
5133 17 | garázdáknak, semmittevőknek, idővesztegetőknek, mindig igazat mondtak;
5134 19 | meglepetés, - mondja az ifjabbik hölgy, - minek köszönjük
5135 33 | erélye vitte ki. Fiúk, kik ifjan olvassátok e könyvet, -
5136 6 | vagdalhatna vele.~Oh, boldog ifjúkor, mikor egy kusztorával is
5137 30 | letépni, önmaga tűzi föl az ifjúnak mellére, mégis sír. Nem
5138 26 | az ajtón, körülnézett az ifjúságon, Bod Pált hallgatták az
5139 13 | eleven.~- Merre járunk, ifjúurak? kérdi a kocsis, - mert
5140 11 | az utat a "Vendégríkató"-ig, még pedig minden pihenés
5141 9 | tudom rajta megvenni.~- Igaz-e? Kérdi Földváry, hirtelen
5142 15 | osztogatta, elég nagy jutott.~- Igaza van, szomszéduram, - hagyja
5143 3 | Pilis és Zsolt) ha isten igazában elkiáltaná magát, a magas
5144 21 | nézve a végrehajtástól, vagy igazabban szólva a tönkrejutástól
5145 25 | csárdás az udvaron kocsiját igazgatá össze. Megösmervén a csárdást,
5146 32 | elválaszthatatlan legyen az igazgatói cím, s ez indítványa elfogadtatván,
5147 32 | visszavonult a takarékpénztár igazgatóságától. Ezen ülésben fölkelt gróf
5148 8 | pipaszárt első fogai közé igazítá, egyenesen az orra irányába
5149 18 | Ne úgy mondd, Miska, - igazítja meg Földváry, - ezer herceggel
5150 5 | önmagát, tenyerében sorba igazítva mind a hatot, s mintha valaki
5151 17 | volt dühöngeni, midőn az igazmondás ily bánatos vala. Nekik
5152 4 | ember!... mondja a nő az igazmondóra tekintve, hogy az még arcán
5153 17 | mennyit a maga hazugságából igaznak tart; - tehát egy szót sem
5154 26 | elhibáztatná a célt, s ez ösztönt igazolá a következés. Megyeri, Bartha,
5155 23 | borzasztó időket élünk, igazolja Földváry a panaszt, - pedig
5156 15 | folyamodványában érdemeit igazolnia kell. Egy alkalommal valaki
5157 23 | ösmerte, még legnagyobb igazságában is tartózkodva lépett az
5158 9 | mindenik kikapja a maga igazságát.~Hölgyeké az elsőség, -
5159 18 | percét is lesik jó barátok, igazságkeresők és tányérnyalók; a mi közben
5160 28 | elítélték saját múltjukat, hogy igazságosak legyenek az érdem iránt,
5161 19 | legelső, ki a fiút megítélheti igazságosan, mint azt leginkább öntől
5162 30 | engedékenysége, s a művészetbarátnak igazságossága rajzolgatott be.~Színházigazgató,
5163 25 | üggyel készen van, s az igazságszolgáltatás egy napra esik Józsa Gyuri
5164 32 | elvállalni nem akarja. S ha már igazságszolgáltatásra vállalkoztam, Fáy és Földvárynak
5165 11 | közönséges állattá, kapzsivá, igaztalanná, gyarlóvá, más örömeinek
5166 30 | áhítattal ment ki, nem komédiát: igehirdetést nézett végig. Ezen naptól
5167 27 | szenvedniök kellett, hogy ott az igéket hallhassák.~Künn a napon
5168 11 | apostolai a már hirdetett igének hitetlen nép közt, mint
5169 4 | vallomás előtt, - önnek méltó igénye van minden becsületes ember
5170 7 | őket, a bűn nem tarthat igényt az elfeledésre, hisz nem
5171 10 | asszony nyerte el; hanem az igénytelen házi nő, midőn csak önhasznáért
5172 15 | Megpróbálom, barátom; de előre nem ígérek semmi bizonyosat.~- Pedig
5173 19 | szólalt föl Szentpáliné ígérete dacára megborzadva,... ő
5174 1 | korrajzomban tettem, s azon ígéretem nyomán nyújtom most korrajzomat.~
5175 1 | olvasóimat emlékeztetem azon ígéretemre, melyet "A régi jó idők"
5176 26 | elázott fiú, a mámorban is ígéretére gondolva, de a feleletet
5177 26 | följelölt urak Földváry ellen ígéretet tőnek; tőlük függ a pesti
5178 22 | halandót. Mikor a kórágyon nem ígérhet semmit a földi boldogságból,
5179 3 | kérj tőle agárkölyket, ígérj neki jófajta malacot, -
5180 11 | De miért, István gazda?~- Ígérje meg a tekintetes úr, hogy
5181 3 | pálcát, az én nevemben is ígérjen ugyanannyit, aztán majd
5182 21 | nyavalyából kirántja, szívesen ígérne valamit.~- Ugyan, kérem
5183 3 | akkor is előre meg kell ígérnem a tizenkét pálcát, különben
5184 26 | fiatalembert, kik neki ellenkezőt ígértek. Röstelte, hogy a közvéleményt
5185 12 | szót, huszonöt forintot ígérvén, ha valamelyiket vissza
5186 4 | régen óhajtottak; mindenki igézet alatt volt, főleg azon izgatott
5187 19 | szívükben a legnemesebb igézettel eltelve, szemtanúi lévén
5188 26 | Gyuriéra, Sándoréra, kiért igyam még?~- A színház egészségére
5189 20 | vendégséget, addig pedig igyanak, én meg a gulyáshús után
5190 14 | szent, hogy összevesztek. Igyatok egy kis jó tokajit, béküljetek,
5191 5 | társaság nevetséges vergődéssel igyekezett talpra állni; de míg ez
5192 26 | pusztában: a ki meg nem hal, ihatik a Dunaparton, a fényes amfitheatrumban.~
5193 31 | volt többé, lelket kellett ihleni az anyagba, elkezdődött
5194 30 | élvezete azon pontig, hol az ihletett elvetheti vándorbotját,
5195 6 | kalbász?~- Ments meg isten! Ijed föl a gyerek, fejtakaróját
5196 24 | két egészet. Értem de nem ijedek meg.~Ilyen utasítással,
5197 23 | természetesen nem a helytartótanács ijedt meg, hanem Földváry. Ügyét
5198 26 | rámában látod meg, aztán ijedtedben a csákót is lekapod előtte.~
5199 21 | Meghalt a herceg? Kérdi Fáy, ijedten fordulva Bujanoviccsal szemközt,
5200 28 | alispánhoz, alig tudta elhebegni ijedtségében a rabok izenetét. Földváry
5201 19 | hideg. S a jámbor idegen ez ijedtségért később elhíreszteli otthon,
5202 10 | a megrémült jó barátnak ijedtségét rögtön észrevevén.~- Nézd!...
5203 3 | mennyországból a megrémült angyalok ijedtükben is lepottyantanának egy
5204 23 | bolondult meg kend, hogy rájuk ijesszen? Kérdi Földváry aggodalommal,
5205 10 | össze a csomót - meg ne ijesszük e szegény asszonyt, meggyűlik
5206 16 | cigánygyerek meg sem mozdult az ijesztgetésekre, az alatt a diákok mindinkább
5207 23 | lenne belőle.~- Igenis nem ijesztgettem őket, tekintetes uram, -
5208 29 | de az megfagyott. Egy név ijeszthette meg az életben, Keglevich,
5209 33 | megígértette velük, hogy ez ijesztő ellen ásóval, kapával kiállnak
5210 27 | kiáltja Balla, már negyedszer ijesztvén meg a búsuló alispánt.~Most
5211 28 | kell nyitni?~- Augusztus 22-ikét hallottam említeni, - tehát
5212 2 | megtermé gyümölcseit, az 1857-iki forgalom több volt huszonegy
5213 32 | elfogadtatván, a jegyzőkönyvbe iktattatott.~Ezen pontot saját szemeimmel
5214 27 | várjanak.~Most már nemcsak Fáy, Ilkey, Nádossy, Ráday erszényének
5215 27 | hozott ezer forintot, a másik Ilkeytől szinte annyit, a harmadik
5216 10 | hölgykirály, nem a tánctermek illatos légkörében megkábított nő,
5217 34 | lelkiismeretességet követelhetek, s annyi illedelmet, hogyha kabátom színe nem
5218 16 | az asztalra ültetvén, az illem szabályaira oktatta.~A bácsi
5219 21 | lehull a mindennapi máz, az illemnek fonák nyűge szétszakadozik,
5220 15 | már, mégsem segít, csupa illemszabályok miatt, mert azt mondja a
5221 16 | midőn bábuját tanítá az illemszabályokra, - nem hallotta, midőn a
5222 21 | németül, franciául; beszéltem illendőségről, emberségről, méltányosságról;
5223 22 | magára vállalta a dolgot, illenék, hogy Józsa György uram
5224 4 | minden embert terveibe illeszt, mindenkinek szerepet oszt, -
5225 17 | vállaidra is akarna terhet illeszteni, rettentőn megszégyenlené
5226 3 | lett volna annak, kit nem illetett: hanem a házigazda látván
5227 15 | fölvenné, - a mi érdemeit illeti, majd akkor mutatja be tettleg,
5228 17 | helyére írott sorok éppen őt illetik.~- Képíró vagyok, mint ilyen,
5229 25 | szeretne menni, ha a mai napon illetlen nem volna. Alig várja, hogy
5230 3 | mondja, a tisztelet közelebb illetné a sógort, ki a gyermeknek
5231 27 | látni a tizenkét komát, illetőleg csak kettőt, kikre a grófnak
5232 31 | ajtót is kinyitja, sőt az illetőt okvetetlenül ki is löki
5233 23 | izenet után, csak ma nem illett oda.~Különben ha elugrik
5234 3 | eddigi párbeszéd után őt illetvén a válasz, mi nem jött ugyan
5235 5 | gyötörte nagy fejét, hogy ezt illőn visszafizethesse. Ha ma
5236 17 | azoknak, kik a boldogságot ilyenben találták?~Régen elszakadtak
5237 14 | ünneplő ruhában mondják el.~- Ilyenek voltak a mi apáink hajdan.~-
5238 33 | tán hason is tudna mászni. Ilyeneket lehet tanulni a civilizáció
5239 33 | hogyan? kemény az én fejem ilyenekhez; tekintetes uram, - az isten
5240 12 | kiszorították őket.~- Aztán már az ilyenért is kicsapják a diákot?~-
5241 11 | megfizettetik, de hogy a lakolás ilyenképpen végződjék: álmodni sem tudta.~-
5242 8 | s a paksi vadászember az ilyenkori kirándulásokra kénytelen
5243 28 | jó vastag bot, most csak ilyennel lehet a csodákat csinálni,
5244 14 | sohasem látott még; neki pedig ilyenre volt szüksége. Most érzi,
5245 17 | a nemzetnek ajándékoznak ilyest, a nemzet dolga leszen fölirtani,
5246 18 | térdepelsz? Minek ajkadon az ima? Csak magad hallod, és mégis
5247 18 | fiatalembernél, mert mindegyik imádja, és ami bolondját elbeszélik,
5248 30 | fiút.~- Te is itt vagy?~- Imádkozni jöttem el, most már szebb
5249 30 | már az eget, mikor hozzá imádkozom.~- Gondoltál ránk?~- Kire
5250 14 | mintha nem hinné, hogy imádságát a szörnyű magasságban másként
5251 27 | sebes postája van a buzgó imádságnak.~Az urak lefelé mentükben
5252 27 | titkos fohászt, mikor reggeli imája után visszagondolt a Duna
5253 30 | volt a magyar színészetnek. Imára inté a vándorművészt, adjon
5254 19 | keresztelni, csakhogy ez impertinens foglalkozás igazolva legyen.~
5255 6 | el ne kiáltsa: Megállj, imposztor, - megházasítlak!~~
5256 33 | intézetével nem bajlódik, az imsós-i posványos kétségbeejti.~
5257 33 | elmondandó vagyok.~Lement Imsósra, tudósították Budáról, hogy
5258 33 | megérintette: Paksot és az "Imsóst" emlegette. A pesti szónok
5259 12 | szerette volna a széket az inas fejéhez vágni, azt gondolván,
5260 23 | hasonló félelmük, mint az inasgyereknek, mikor az iccés üveget eltörte, -
5261 1 | válik, és úgy járunk, mint Indiában a hangyák, melyek minden
5262 29 | többit hallatlan kacagásra indítá.~- Mi bajod? - kérdi a gróf
5263 5 | saját lovait nagy hahotával indítja a hátulsó ülésből, és kocsisának
5264 10 | kifogta az iskolából, és útnak indította Tisza-Füredre.~- Mondom:
5265 26 | összesúgtak, s el lőn fogadva az indítvány, hogy Endrét le kell itatni,
5266 32 | érdemeinek, s a hála kegyeletével indítványozá, hogy Fáy András nevétől
5267 29 | újdonságra.~A gróf is az indítványozókhoz jött, azok közlék vele a
5268 27 | akarták megbocsátani a derék indítványozónak. Irtóztak tőle, aki messziről
5269 25 | örökbékesség-szerződését, és indítványozta, hogy azt talán el is lehetne
5270 28 | lopatni a vén korhelyt. Indítványozza valamelyik.~- El kell lopatni!
5271 32 | dőlt rá a tinta az egész indítványra, és Fáy András alig találta
5272 22 | legyen bizonyítva a nemes indok, melyért a fiú egy vagy
5273 16 | igen természetes, hogy ez indokolással adós nem is maradhatok.~
5274 4 | bankóforintra, ítéletét úgy indokolván, hogy a bunda kétszáz forint,
5275 5 | rendet tartott, kivévén, hogy indulás előtt már minden ember fönnült,
5276 10 | Földváryban lobbot vetett egy kis indulat, azon előhitben, hogy itt
5277 29 | barátom,... mondja erőt véve indulatán, - öcsém szabad ember; de
5278 16 | hazudik!... Kiált Földváry, indulatosan támadva az előtte szólóra, -
5279 3 | mondja a másik egész indulattal, - ezért nem boldogul az
5280 27 | is jön Szilvásra, kend is indulhat szombaton.~- Megint szökik
5281 20 | jó vacsorával, de hát ki indulna meg ilyen iszonyú időben?~-
5282 33 | parancsszavaira kényteleníttessék indulni a nemességnek örege, apraja?
5283 6 | tudniillik, először penészedésnek induló három esztendei gyapjúját,
5284 15 | óráig itt maradok, azután indulok Kecskemétre a fiúval.~-
5285 22 | Tegnapelőtt reggel hajnalban indultam el onnét.~- Földváry otthon
5286 11 | nejét kiabálva, s együtt indulván az élet útjára, elkezdeni
5287 30 | mozgott, mint az órának ingája; de ugyanő volt az óra is,
5288 14 | jobbra-balra hullámként ingatja; kényes lábbelije majd megreped
5289 25 | elmondtam neki; pedig nekem sem ingem, sem gallérom a fiú ott
5290 4 | láttatott, mi Földváryt ingerelheté, azért Földváry nagyon határozott
5291 3 | botránytól, s a könnyen ingerelhető ember ez izgalomtól nem
5292 31 | másképen nem merte volna ingerelni Földváryt, holott az neki
5293 33 | tudvágyukat bár az még élénkebben ingerelte őket.~Megjött hírmondónak
5294 23 | odább, de éppen a lehetőség ingerlé Földváryt, hogy hallatlan
5295 22 | mint az ördögnek bosszúra ingerlő kísértését hagyja megfészkelni.~-
5296 31 | fölbonthatod.~- Bontsd föl magad, - ingerült vagyok, nincs erőm fölbontani
5297 21 | mi Bujanovicsot majdnem ingerültségbe hozta.~- Igen is nincs!...
5298 8 | nem tudta eltagadni saját ingerültségét, hozzátevén, hogy már neki
5299 26 | kívül valaki meglehetős ingerültséggel mondja:~- Éljen Földváry,
5300 10 | jár, - köszönje meg, ha az ingét a mángorláson kívül egy
5301 8 | mikor magát eluntában az ingoványost leste, honnét a paksi atyafiak
5302 14 | egész erszényét odaveti. Egy ingre vetkőzik le, hiszen megbolondult;
5303 27 | Ingyen-napszámos.~Gödöllő irányából jött
5304 26 | Kérdi az előbbeni.~- Még innom is kell? - viszont kérdi
5305 33 | alkalmas hatalom, akarata nem inog, érdeke nincs, mit az irigység,
5306 27 | ellopni nem szabad.~- Az inszurrekcionális pénztárból kell kölcsön
5307 5 | hátulsó ülésből, és kocsisának int, hogy az egymás mellett
5308 30 | magyar színészetnek. Imára inté a vándorművészt, adjon hálát
5309 3 | barátságosan, oly meghitten integetnek egymásnak, hogy az idegen
5310 4 | fognak, és most is szembe intenek egymásnak, míg György úr
5311 25 | a hatalmas kalifa, kinek intését a többi megvigyázta.~Ebéd
5312 3 | Tűnődik Földváry, egyszersmind intett a hajdúnak, ki által a várkapitányt
5313 27 | Az urak lefelé mentükben intettek neki, fölült a bérkocsis
5314 24 | anya is, - aztán Endréhez intézé a szót: Endre, látja ön
5315 24 | veszem.~- Menjünk hát az intézetbe, kedves barátom; hanem kérem,
5316 16 | irgalom nélkül ki kell az intézetből csapni, s ezt már meg is
5317 18 | tánctanítónak, mint a vakok intézetebeli felügyelőnek. Úgy baktatott
5318 18 | jött a felügyelő a vakok intézetéből.~- Mi baj?~- Tekintetes
5319 18 | színháztól keresztül a vakok intézetéig, mind egy emberre váró munka,
5320 27 | előfordul, leggyakrabban ilyen intézeteknél, melyekért szónokolni, prédikálni,
5321 30 | aranymívesek, kikre a vakok intézeténél múlhatatlanul szüksége lesz.
5322 33 | múzeumról, színházról, vakok intézetéről, gazdaegylet, lóverseny,
5323 33 | tudta. Ha a színház és vakok intézetével nem bajlódik, az imsós-i
5324 31 | alá veszi, sőt a zsönge intézetnek a megye házában rendel alkalmas
5325 3 | Fáy Andráshoz néhány szót intézhetett.~- Mily szerencsés véletlen,
5326 8 | leesik; de Földváry minden intézkedést megtévén otthon, az indulást
5327 5 | visszasietve, hogy a vendéghívásról intézkedjék, siettében észre sem véve
5328 26 | Dessewffy Aurel fogja a támadást intézni, a Pesten levő fiatalság
5329 15 | Keglevichhez, hanem az adomázóhoz intézve, azon reményben, hogy ott
5330 5 | urának utasítása szerént úgy intézvén a dolgot, hogy legutolsónak
5331 14 | első cigányt nézi, kezével inti az erőst vagy a lassút,
5332 32 | roppant épület, a szorgalomnak intő példája, hogy az egy szobás
5333 3 | csizmás magyarokat mérsékletre intse.~Zrínyi Miklós megtölté
5334 5 | pára, - védi amaz, magához intve a reszkető szolgát, megkérdezvén:
5335 19 | oskolás gyermek, kendővel iparkodtak fölszárogatni a könyűket,
5336 7 | unalmában összevissza gondol és ír mindent, s eladja pénzért!
5337 8 | előzékenységgel viseltessenek iránta. Csak azt nem tudta Földváry
5338 24 | is ily kegyelmes leszen irántam?~- Anyámnak még sohasem
5339 23 | Földváry milyen részvéttel van irántuk, talán annyira megesett
5340 27 | Ingyen-napszámos.~Gödöllő irányából jött egy kocsi, a cinkotai "
5341 32 | szertekalandozó esze minden irányba eltévedt, mint a szorgalmas
5342 7 | sötétben ment a szokatlan irányban, hogy ütötte fejét a leásott
5343 21 | barátom, - mondja Földváry írás közben, s midőn a szükségeseket
5344 11 | tetőn, legalább hágy valami írásbeli emléket: a naptárt valami
5345 3 | pedig a pipázószobában az írástudókat és a népnek véneit gyűjté
5346 4 | érne vele, hogy ott valami írástudóval e két bötűt kimagyaráztassa:
5347 11 | Készen volt az irat, nevét aláírta, és egy póznafélét
5348 10 | felzúdult kedélyt, és az iratcsomónak megvizsgálásához ülvén.~
5349 10 | ment! Felel Szentpáliné, az iratcsomót kötelékéből kibontva, és
5350 6 | markába csíphette, s mikor az iratkát kölcsönösen kicserélték,
5351 6 | bolondabbat nem tehetnél; csak írd meg, én pedig a pénzt Kulcsár
5352 12 | muszka lesz...~- Szaladj! aki irgalmad van, még a házat is fölgyújtom
5353 8 | úrral halálos vétek volna irgalmasabban bánni, - eleget hallhatott
5354 23 | színház, hisz az emberi irgalmasság cselekedetét míveli, s annyi
5355 24 | a beteg számára kérjek-e irgalmat, vagy önmagamnak?~- E pillanatban
5356 27 | sem mertek, mert már egyet irgalmatlanul megrázott.~Földváry fölsietett
5357 11 | minthogy e pillanatban irgalmazni tudott volna, egyébiránt
5358 19 | önt, asszonyom, én értem irgalmazzon a fiú nevének, s egykor
5359 19 | azért is adhatnának néhány irgalomfillért a szerencsétlen vakoknak,
5360 2 | idő, hogy kétszáz kötetet írhatnék tele.~Hol vagyok még? Korrajzaimnak
5361 33 | posványból. A szomszéd megyebeli irigy szemmel nézvén Pest, Pilis
5362 25 | Hadd repedjenek meg az irigyek! Olyan lakodalmat ülök,
5363 17 | magyar, mire jutál? Azért irigyeljem-e boldogságodat, mert a múltnak
5364 21 | Fáy mindig derültebben.~- Irigylem a tekintetes úr jó kedvét;
5365 33 | rohan a közsajnálat nem irigylendő sorsába.~- Tisztelt alispán
5366 13 | vérzik; - de ezerszerte irigylendőbb a vértanúknak az a sorsa,
5367 25 | hátha kamarássá tennék? Hogy irigylené a régi kompánia; hogy pukkadna
5368 23 | hogy a jó nyereséget sem irigyleném az uraktól.~Valamennyi fölugrott
5369 31 | közreműködése fogja gyámolítani, nem irigyli tőle az örömet. Ő nem tud
5370 25 | örömében, elképzelte, mennyire irigylik tőle e boldogságot, talán
5371 33 | inog, érdeke nincs, mit az irigység, rosszakarat vagy rágalom
5372 4 | Pál, - midőn Káin Ábelt irigységből agyoncsapta, ezért nem kerül
5373 18 | szerszámot, nem tűrheti el az irigységet: fölmondta a szállást. Azt
5374 27 | apróságokat papírszeletekre írjam és a színház falára szegezzem;
5375 16 | Földváry, - most már mit írjunk uradbátyádnak, hogy meg
5376 17 | mesterségemhez híven, ekképpen írlak le:~Szemedben a tivornyák
5377 32 | senki sem hiszi el, hogy az irlandi ember húsvét napján is burgonyát
5378 16 | Földváry megkérte Katonát, írná meg Józsa Gyurinak a dolgot,
5379 34 | munkához függeléket is kell írnom, nem mintha mindenkiről
5380 15 | ember dolgozott egy szűk irodában, hol egyik ember a másik
5381 31 | eredmény nélkül.~A megyei irodát futotta keresztül, ott sem
5382 1 | hogy ilyen nyomon a mi írói dicsőségünk kérdésessé válik,
5383 31 | kell lenni, hogy korrajzot írok. Ha az utóbbi fejezeteket
5384 11 | volna, most magam mondom és írom meg magamról, hogy: én haszontalan
5385 29 | őrködött. Reszketett a fogoly, irománya oldalzsebében volt, attól
5386 14 | belőle a lélek, fölturkálják irományait, megtalálják a kincset,
5387 29 | Okoskodik Józsa Gyuri, aztán irományára gondolva, mondá, tegye el
5388 10 | megcsípik.~Lassanként inkább az irományokra figyelt, megjegyzéseket
5389 2 | volt siker nélkül, s amiről írótársaim mai napig mélyen hallgatnak:
5390 1 | éppen úgy jártak, mint egyik írótársamnak rokona, ki Szigetit a "Kísértet
5391 4 | illik, és a nevét.~- Mit írsz oda? Kérdi Földváry a grófot.~-
5392 17 | merném eltagadni, amit rólam írtak; és én annyira hiszem, hogy
5393 19 | elkomolyodva, - még rágondolni is irtózat.~- Ez olyan fátyol ez ifjú
5394 4 | én a tanítástól éppen nem irtózom.~- Még többet mondjak? -
5395 8 | emberségét; hanem annál inkább irtózott Földváry, hogy ahol egy
5396 27 | a derék indítványozónak. Irtóztak tőle, aki messziről meglátta,
5397 3 | összefutottam nagy hiában, pedig irtóztató szégyenbe maradunk, ha Zrínyi
5398 27 | nincs?~- A mesteremberek irtóztatóan hazudoznak, tekintetes uram,
5399 4 | Szentpáli Mihály úr szeretne irtóztatót nevetni; mert György úrnak
5400 4 | magát, - a haragtól sem irtózunk majd úgy; hisz akkor egy
5401 8 | megsajnálta a gazdát, és nem irtózva most már bármi ártól, kérdi
5402 1 | szerént mi öntudatlanul írunk; kénytelenek vagyunk azt
5403 29 | kifejlést, végül szórt betűkkel írván: nincs többé korhely kompánia!~~
5404 10 | válik. Azonnal kifogta az iskolából, és útnak indította Tisza-Füredre.~-
5405 19 | minden jegyért jótállok, ön ismer engem, - lakom úri utcában
5406 9 | parciálisokra osztott.~- Igen, ismerem, - mondja Földváry, - s
5407 31 | neki, hisz nevemet ő teszi ismeretessé.~- Hát ezt ki hálálja meg
5408 34 | múltat egyáltalában nem ismerné, s úgy négy szem között
5409 9 | Pilátusnak, - tetszik Pilátust ismerni?~- Igen, - mondja a másik
5410 10 | szóba jőnek a rég nem látott ismerősök, senki sem kíván valami
5411 30 | hiányt pótolni kelle egy nem ismert névvel. A társaságnak eddig
5412 8 | ahogy én mondtam.~Földváry ismerte ezt a pusztai vad erkölcsöt,
5413 2 | Keglevich Miklós lesznek ismertebb neveim, - ha tetszik a nóta,
5414 31 | beküldött tervnek tartalmát ismételé, végül megírá a kitűzött
5415 33 | itt e teremben fogja ön ismételni, amit mondok: csodát csinálok.~
5416 32 | hallott gondolatot újra ismételt az emlékezet.~A nagy ember
5417 13 | bennünket pénzünkért.~- Pénzért! ismétlé a csárdás elkomorodva, mintha
5418 28 | megértve a negyedszeri ismétlést.~- Hogy ők elunták a várást.~-
5419 15 | vele, s bizonyosan, mint az ismétlő órát, naphosszat üttetné.~-
5420 14 | korán reggel elvezet az ispán!~Az érkező vendégek miatt
5421 16 | vár a tekintetes úrra egy ispitás cigánygyerek, kinek szemét
5422 20 | Ne féljenek az urak, nem isszák meg ingyen, - majd arra
5423 20 | Hátha negyedrészét sem isszuk meg?~- Akkor félbeli marad
5424 7 | lámpájával bevilágított az istállóba, szemei keresték a boldogult
5425 11 | hogy szegény feleségem az istállóból kivezetvén három lovamat,
5426 7 | összetisztogattál már?~- Az egész istállót.~- Holnap korán reggel lejössz
5427 11 | vette kend.~- Odavettem az istenadtát, - a boldogtalan még maga
5428 8 | Dunának bal partja, az az istenáldott térség, melynek széles egyenességében
5429 11 | szégyennel álland meg az apák istene előtt, kinek bölcseségét
5430 2 | hogy be nem végezhettük, Istenemre, az sem mi rajtunk múlt.~
5431 11 | elfeledé mindezt, s minthogy istentől a lelkesülésnek nagyobb
5432 3 | ha előadás után Kulcsár Istvánéknál leszünk.~Nem lehetett tovább
5433 3 | letették, sietek Kulcsár Istvánhoz, mondom neki az új hírt: -
5434 5 | úri-utca szegletéről, Kulcsár Istvánnal és Földváry Gáborral találkozott;
5435 32 | szüksége volt Széchenyi Istvánra, de nem követelhetett tőle
5436 27 | annyit, a harmadik Nádossy Istvántól hasonlóképen annyit, s ezen
5437 17 | járjon, mint az egyszeri iszákos ember, az megfogadta, hogy
5438 20 | parancsol senki? Sem esznek, sem isznak, holott nem igen akadt még
5439 26 | színes poharat.~- S te nem iszol? Kérdi az előbbeni.~- Még
5440 26 | utolsó három közől egyik.~- Iszom, a tiédre is, Pistáéra is,
5441 20 | dörög is.~Enni valóval és itallal ellátván vendégeit, feléjük
5442 26 | tartalmát, s a szokatlan italtól szinte megrázkódott, ennyit
5443 7 | leverték a sarat, az etetést itatást a hajdani rend szerént végezték;
5444 12 | ugyan van, de ott a béresek itatnak, aztán az sem hegyen van
5445 26 | ő beszélt, a többit csak itatta, s mire éjfél lőn, maga
5446 24 | meghallott rólam. ~- Ne ítéld meg bátyádat, - e dicséretekkel
5447 19 | szeretnének megmenteni a szigorú ítélet alól.~A pletykának megvolt
5448 19 | önt, ha tudnám, hogy ön az ítélettől is tartózkodott.~- Tehát
5449 28 | tartjuk?~- Önök a bírák, ítéletük előttem is szent lesz.~-
5450 32 | a babér, az eredményből ítélik meg az érdemet, és csak
5451 22 | hadd üljenek össze a bírák, ítéljenek ebből.~Egy pillanatra megdöbben
5452 6 | kompániának három tagja ítélné neki az örökséget.~- Hogy
5453 19 | nagyságos asszonyok nem ítélnek meg egy szerencsétlen vakot,
5454 10 | korhelykompánia lesz az ítélőszék, maga mellé lógósnak akarja.
5455 28 | Endrét az örökségre méltónak ítélte.~Megváltozott a kor, megváltozának
5456 4 | kötelezvényekben nem az itteni bíróság van bíróul kitűzve,
5457 6 | Sőt hogy még a harmadik ivadékom is annak mondjon; - ha te
5458 32 | az iratcsomó, az aláírási ívnek legújabb vendége, gróf Széchenyi
5459 20 | szobájába, jobbra pedig a nagy ivóba nyílott az ajtó.~A csárdás
5460 20 | hogy benn lehetett a nagy ivóban, melynek egyik ablaka kiszolgál
5461 26 | kell itatni, ilyen kezdő ivónak nem kell sok, a "Vadászkürt"-
5462 20 | többi csinált. E miatt az ivószobából is hamarább kifogyott a
5463 17 | világrésznek pletykaságát egy ívre leírni. Ilyen egyszerű megfejtése
5464 4 | íme, jön Bod Pál a nagy ívvel.~- Pál gazda, mit visz?~-
5465 16 | hozná.~Hárman valának egy ízben ebéden, a kis lány végtelen
5466 27 | előadja, Józsa Gyurinak szája íze szerént.~- Ki lesz az "advocatus
5467 25 | élete a nemességnek minden ízecskéjét előtérbe vitte, az egyes
5468 1 | múltnak emlékezetéből egy ízecskének is halálos vétek volna elveszni:
5469 23 | egyébkor gyakran következett az izenet után, csak ma nem illett
5470 23 | rezzegetés is legyen az izenetben:~- Hallja az úr, - szavalja
5471 28 | elhebegni ijedtségében a rabok izenetét. Földváry sok dologgal lévén
5472 9 | jelentették, Földváry már ki akart izenni sürgetés végett, de az ablak
5473 6 | esztendő óta nem látott, tehát izent a gazdájának, hogy kergesse
5474 33 | volt itt ma, legutolján azt izente a tekintetes úrnak, hogy
5475 7 | helyreállíták a régi rendet, kétszer izenvén a vacsorára hívó cselédtől,
5476 19 | bácsinak kár volna föladni az ízes levet, neki lé nélkül is
5477 24 | gyönyörű gondolatot, minek ízét most érzi legelőször, hogy
5478 33 | lehetett.~Évek lefolyása alatt ízetlen gúny termett a hármas megyének
5479 33 | látta kisugárzani a belső izgalmat. A férj gondolata igénybe
5480 11 | féltette többé. Most saját izgalmát kellett legyőzni, - nyughatatlan
5481 17 | midőn kifogytál belőle: izgalomból megölne a kétségbeesés.
5482 19 | zárva sincs az ajtó, sőt izgatottan várják, hogy egy ajánlatos
5483 21 | megszomorodott Szentpálinak izgatottságát, és ő is elhatározta, hogy
5484 10 | Földváryt, egy kis hiúság izgatván, ha mind ezt méltányolandja-e
5485 11 | küszködni önmagával, és az izgékony vérű ember hasonló pillanatokban
5486 23 | tekintetes úr, mindjárt elhozzák ízibe, úgy megijedt a sok aranymíves.~-
5487 20 | kell-e?~- Szobát nekem, iziben, mert facsaróvíz vagyok.~-
5488 25 | a keményebb kéreg, most ízleli életében először a szelídebb
5489 11 | leendő gyümölcsöt szinte már ízlelni szeretné.~- Megállj! Kiált
5490 18 | mint a fanyar vadalma, nem ízlett többé a régi pajtásoknak.~
5491 32 | hogy meg ne fagyjon.~Minden izmában fázott, jobban, mint az
5492 32 | kifejezésteljes arcában az izmokat olyan furcsán összerángatta,
5493 26 | mint Mózes, ki elhozván Izrael népét Egyiptomból, negyven
5494 24 | közül.~Hatodnap reggelre jó ízű álom után Szentpáli oly
5495 12 | néha előadás után; de jó ízűen esik, mert nem jut eszembe,
5496 22 | rokonok és jó barátok keserves jajgatásai közben látja a haldokló,
5497 17 | Egyetlenegy madzag sincs, mely a jámborabbakhoz húzza, kötélnek is vastag
5498 27 | előle a kapuk alá, féltek a jámborok, hogy valamikor három emeletes
5499 12 | igen hosszan emlékezteté a jámbort a kudarcra, vacsora után
5500 7 | bámész férficseléden.~- Jancsi! - mondja az egyik béresnek, -
5501 32 | többet forgat.~1845-ik évnek január hónapjában Fáy András szemeinek
5502 22 | parancsolni, méltóságos uram.~- Jár-e sok vendég a csárdában?~-
5503 13 | becsületet, mi a gyalogjárótól járandó pénze a kocsin utazónak;
5504 14 | még hat pálcaütés az ő járandósága.~- Inkább lopják el egész
5505 11 | után haza hajtat, nehogy a járás ügyelet nélkül maradjon.
5506 14 | bölcsesség kell a világ járásához;" annál inkább tudom, hogy
5507 32 | Gránátos utcába.~Én ösmerem őt járásáról, már becsavarodott, mi utána
5508 33 | átvágása, mely a gőzhajók járását is tetemesen késedelmessé
5509 9 | hivatalszobájában lévén a járásbeli elöljárók, az esküdt úr
5510 31 | akart megférni a szokott járásokban. Lángra lobbanóban volt
5511 10 | máig ugyan rabló sem volt járásomban, de ha ekkora összegről
5512 10 | barmot nevel, hogy négykézláb járatja. Ennek szeretném elejét
5513 6 | mintha a bácsi ködmenben járatná.~- Ettél-e ma már?... kérdi
5514 24 | orvos, hogy a szobában fönn járhasson.~- Orvos úr! - mondja Endre
5515 10 | visszamenet, - nagy felhők járhattak erre, tudom, volt egypár
5516 14 | büszke táncot éppen benne járja, s akár lassú, akár frisebb
5517 26 | kell várnunk, nehogy úgy járjak, mint Mózes, ki elhozván
|