000-arult | arura-betal | beteg-csava | cseke-elaru | elatk-elsop | elsoj-esete | esetl-fiuro | fizes-gazt | gener-harag | haran-hossz | hozat-jarja | jarjo-kerde | kerdo-kipro | kipuh-konyh | kopar-lelke | lelki-megeh | megel-megor | megos-molyo | monda-odaag | odabb-palya | pamla-rekto | remeg-szaka | szala-szokt | szola-teren | terhe-ulnek | ulo-vegre | vegsz-zuhan
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
13066 29 | egymást, pillantásuk mondá: végszámolásunk órája itt van.~Szerencsét
13067 16 | ízben ebéden, a kis lány végtelen jó kedélyében mindent elcsacsogott,
13068 23 | gyötrelmet okoz, mert a végtelenségbe nyúlik el, s önhatalma nem
13069 20 | koma kell a házhoz.~A mily végtelenül megörült a hallott hírnek,
13070 11 | Földváryt félrehúzva.~- Végtől végig!~- Van már bennem
13071 11 | kezébe kerülne e papírdarab, vegyenek róla példát, hogy amiért
13072 24 | Szentpáliné gondolata közé nem vegyült a remény, hogy ez ember
13073 7 | Hanem tejet majd pénzért vegyünk; mert kilenc tehén nem ád
13074 13 | erőlködés. Megadta magát a végzetnek, nyugodt karjaiban a vér
13075 9 | is, kikkel szintén hamar végzett; de nekünk csak a legutolsóval
13076 29 | az égő kazalt, jobban nem végződhetett a dolog. Mi köze a többinek
13077 13 | rég el kellett volna már végződni. Vajjon jőnek-e az úton,
13078 21 | annak, hogy ő még lélegzetet vehessen, nagy hálára kötelezte le
13079 17 | nappalod; hasznodat senki sem veheti, hisz sápadt képed beszéli:
13080 16 | bíztatásnak most nagy hasznát vehetné, talán még kedvet is csinálna
13081 33 | gyöngeségbeni hite, nem vehetnék rajta észre.~- Férjem!...
13082 33 | társasághoz, Szentpáliné vejével és leányával valamennyit
13083 8 | Akár a vastaga, akár a vékonya, csak valami legyen.~- Ha
13084 10 | lassú nótát kezdenének, a vékonyabb hang elcsöndesedik, még
13085 10 | asztali társaság vidám, ki vékonyan, ki vastagon, mintha egy
13086 14 | egészséges mell kiadja ma a vékonyat is, vastagot is; előtte
13087 15 | legelső szemközt jövő tagot vékonyba fogja ütni. Már majdnem
13088 15 | majdnem valamennyi azon véleményben volt, hogy ennél gorombább
13089 32 | életrevalóságáról, saját ellenkező véleményének hatását Fáyval elfeledtetni
13090 32 | az ünnepelt név ellenkező véleményétől.~Tövises a férfi pálya,
13091 31 | Kiadjuk megvizsgálás és véleményezés végett az illető osztályoknak,
13092 10 | hogy felesége legyen.~E véleménykimondás után Földváry tovább levelezett,
13093 4 | nem akarja!~Az ellenkező véleményű úr nem vitatkozott tovább,
13094 9 | tévesztette el az utat, hogy csak véletlenből jött volna be Tassra.~-
13095 31 | magam nem akartam ezt is a véletlenre bízni.~- Előre is biztosíthatlak,
13096 29 | köze a többinek a kifejlés véletlenségéhez? Azt tanácsolja Józsának:~-
13097 3 | nézzetek hátra, tán nem is vélitek, hogy saját nyomdokaitok
13098 21 | nyilván szóljanak, nehogy azt vélje a herceg, hogy a körülmények
13099 14 | méltóságos uram, - azt vélném, hogy ezek nem is népek,
13100 29 | oltsa senki.~Nem tudták mire vélni a dolgot, a gróf nyugodt
13101 3 | színész pedig befejezettnek vélvén a társalgást, újra megköszönvén
13102 4 | megteszi, hogy saját házában a vendégágy alá gyújtat, s az alvó vendéget
13103 25 | visszajőni onnét.~Fölment vendégeihez, szilaj kedve kerekedett,
13104 3 | gyűjté maga körül.~Keglevich vendégeivel jókor megjelent, a tréfakergetőket
13105 28 | kitűzött határnap előtt megtelt vendégekkel. Széchenyi munkái valának
13106 10 | az evésről, ilyen kedves vendégért három ebédet is végigeszik.
13107 10 | jobban megtámasztja, mint a vendégfal. Képzelem, Szentpáli lovalta
13108 5 | Az Aranysas vendégfogadó.~Maradékról maradékra látszik
13109 5 | befűrészeled annyira, hogy amint a vendégfogadóból ötvenlépésnyire mennek,
13110 5 | teszlek egyszer!~Az "Aranysas" vendégfogadós sietett a konyhára, egyheti
13111 14 | folytatván Józsa Gyuri vendégfogásánál, végezvén a mogorva kocsisnál.
13112 8 | Jó egészséget.~A gazda a vendégházajtóból nézte a vendéget minden
13113 20 | kérdi a kötekedő vendég a vendégházba lépvén, hol a színészek
13114 33 | látja a munkát, nem hiszi.~A vendéghívás nem volt sikertelen; férfiak
13115 5 | korcsmáros visszasietve, hogy a vendéghívásról intézkedjék, siettében észre
13116 17 | Szilvásra, Józsa Gyuri volt a vendéghívó, ki senkit sem küldött ezen
13117 29 | hogy ezt mondod, - hanem én vendéghívókat is hoztam, nézd, hányan
13118 3 | szántából, kiért kellett vendéghívót is küldeni és hányan voltak,
13119 8 | mozgatta; mégsem nézett a vendégkocsi felé, mely a csárda tövében
13120 26 | Pállal együtt húzza a közeli vendéglőbe.~Tehát még Józsa Gyuri sem
13121 33 | mikor beszélgettünk együtt a Vendégríkatóban?~- Régen volt az, tekintetes
13122 20 | kell szolgálni az ilyen vendégséget, addig pedig igyanak, én
13123 25 | vendégségre, Józsa Gyuri hallatlan vendégséggel akarta őket fogadni, szobáit
13124 25 | tiszafüredi korcsmárosné főzött a vendégségre, Józsa Gyuri hallatlan vendégséggel
13125 5 | fölbokrosodva, ment vissza a vendégsereg az "Aranysas"-ba, nyakig
13126 3 | szíves barátság, őszinte vendégszeretet éppen úgy otthonos volt,
13127 11 | kínosan fért melléjük a nagy vendégszeretetnek bekínált falatja.~Reggeli
13128 20 | legutolsó vendég jóllakván a vendégszeretettel, kiszólt a kocsisnak, hogy
13129 3 | volt, ki a szilvási kastély vendégszerető falai között meg nem fordult
13130 10 | meg mindeniket, melyik a vendégszoba, melyik a háló és nappali,
13131 5 | alázatossággal lép be a vendégszobába.~- Láttál-e már ilyen tallért? -
13132 4 | Fridolin"-ban meg a "Pokolkői Vendel"-ben van, hogy az ördögnek
13133 15 | látta, hogy a tinót mindig vénebb ökör mellé fogják, hogy
13134 3 | írástudókat és a népnek véneit gyűjté maga körül.~Keglevich
13135 4 | elkeserít minden embert, még a vének sem szégyenlenek sírni,
13136 29 | éretted, tudod, minő haragot vennék magamra, ha elszalasztanálak,
13137 29 | bárányaim számára ne kelljen vennem.~Megint másként alakult
13138 23 | tekintetes uram; hanem hol vennénk mi naponkint négyszáz embert?
13139 24 | gondosság megvesztegette vénségére, nem igen lévén idáig más
13140 9 | végén szokott kit az éhség ver rá, kit meg a torkosság.~-
13141 18 | majd megmutatom: mit ér Verbőczy?~- Gábor! egy herceggel
13142 18 | ellenkezést, hogy jobban vérébe tüzelje a gondolatot, és
13143 16 | vájkált és fürdött, mint a verebek az utcai porban.~Meszet
13144 16 | haranglábakhoz is fölmászkált verebeket szedni.~A kecskeméti kollégium
13145 11 | legyőzni, - nyughatatlan vérében keresztül szaladt a kellemes
13146 23 | túzok, mikor érezte, hogy a verebet markában szorítja.~Fáradtan
13147 9 | Értem, tekintetes uram.~- Verekedések nem voltak?~- Itt-ott, borozgatás
13148 19 | míg a férfisereg majdnem verekedett a jegyek után: ő az egész
13149 12 | ördög, tanuljon valamit, de verekedjék, legyen garázda, - legyen
13150 23 | másnap, vele járnak és az ő vérén táplálkoznak; tehát hiába
13151 22 | győzelmet; ah, ez kínos vereség lenne, nem nevethetni Szentpáli
13152 28 | tekintetes úr kurta vasra vereti. Magukra vették a dolgot,
13153 12 | zsírján élődtem, és vérig verettem őket; azért bocsáss meg
13154 5 | meglepett társaság nevetséges vergődéssel igyekezett talpra állni;
13155 29 | hal, még egy éjszaka hadd vergődjék a vízben, holnap aztán én
13156 18 | lakik meg; én pedig el nem verhetem a fiút, míg az ideje itt
13157 12 | jobbágyok zsírján élődtem, és vérig verettem őket; azért bocsáss
13158 7 | csak vessenek vele számot, verjenek rá néhány százat, vagy zárják
13159 26 | kényelmes párnán nyugszik. - Verjük szét a boldogtalanokat,
13160 21 | is könnyen megérheti.~- Vérmes remény kell hozzá! Mosolyog
13161 3 | minket aligha nem könnyebben verne ki a török, - nézze meg
13162 6 | betyárnak, kire midőn ötvenet vernek, kiveszi mellényzsebéből
13163 26 | elég volt a falánk ifjú vérnek.~Bod Pál magával hozta színészeit,
13164 2 | hisz nem más, hanem magam verném. Nagyobb elégtételt kell
13165 12 | még ő sem tudott tönkre verni, de a ki hozzávetődött kenyérkereset
13166 17 | tisztán olvashatólag keresztül verődött mindeniknek idézett kedves
13167 11 | kopárságon meg ne ösmerje a vérrel szerzett szép hont.~4-er.
13168 7 | értelmesen hangoztatá az érzékeny verseket, melyek az istállóban elvitázhatlan
13169 32 | legnagyobb díjra futván, versenytársait megelőzvén, a célnak utolsó
13170 14 | dajkálása az éneknek, melyben a versnek minden szavát úgy hordozza,
13171 28 | de a nagyobb követelők vérszemet kaptak, fölmondták az engedelmességet,
13172 13 | ezerszerte irigylendőbb a vértanúknak az a sorsa, midőn a bárd
13173 7 | az elfeledésre, hisz nem verték, nem szidták le, s nem kergették
13174 14 | a vámot.~Nem tudom, nem verték-e meg a bölcset, mikor azt
13175 11 | fának gyümölcsét póznával vertem le; de gyökereit nem öntözém.
13176 14 | emberek! nagy urak: de húsuk, vérük csak oly érzékeny, mint
13177 11 | leereszkedett a csónakba.~Csak saját vérünkhöz maradok hű, midőn leírom
13178 13 | alatt is meglátták, hogy vérzik; - de ezerszerte irigylendőbb
13179 7 | odább lökött maga mellől:~- Vesd meg már az ökör almát, mert
13180 29 | köztük, hogy az utolsó órában vesse el a színlést? A gróf és
13181 16 | hogy a kollégium szájába is vessünk valamit. Aztán tessék Földváry
13182 28 | ezt a nádpálcát, ez nem vessző, hanem jó vastag bot, most
13183 4 | mert hátha örökre nyakán vész! Kordován csizmájának ezüst
13184 3 | megférjen lezsúroltatás veszedelme nélkül.~Oly közel álltak
13185 31 | nélkül jár tegnapelőtt óta.~- Veszedelmen kívül van?~- Tökéletesen;
13186 1 | áldozva, vagy legalább nem veszélyeztetve, közönségünkre is ügyeltünk.~
13187 12 | van Debrecenben.~- Ott is veszhet miattam, az én öcsém ugyan
13188 22 | papírjai, saját fegyverei veszíttetnék el vele a várt győzelmet;
13189 20 | eledele.~- De majd éhen hagyom veszni az urakat, - mondja a gazda, -
13190 21 | diákul mondom el.~- Sohase vesződjék a tekintetes úr a diákszóval,
13191 5 | Persze, a másik nem tudott veszteg maradni, kijött a szobából
13192 24 | gyógyszert, békében itthon fog vesztegelni, míg csak én másként nem
13193 8 | most is kár volna a szót vesztegetni; azért isten úgyse úgy lesz,
13194 3 | győzelmes törököket, hanem a vesztes magyarokat csillapítgatá,
13195 30 | sem ment haza, egy percnek veszteségét sem tudta eltűrni, augusztus
13196 25 | másikban nagyobb. El nem vesztheti a fogadást, Szentpálit körmei
13197 10 | teszi, utóbb annyira eszét veszti Józsának, hogy abból a szerencsétlen
13198 3 | kiheverjük azt, amit Pesten vesztünk.~- Hátha Pesten is állandó
13199 12 | lennünk, - egyúttal búcsút veszünk a tekintetes úrtól.~- Szerencsés
13200 6 | konvencióban kapnád, utána veted a fejedet, szépen, alázatosan
13201 24 | megbocsátom azt, amit ellenemben véteknek nem számítottam; meg van
13202 24 | készek valami oktalanságra vetemedni, hogy a baj által az orvos
13203 16 | összemarkolják, mint a gazt a kerti veteménnyel, a vizsgálat napján szintén
13204 7 | a megholt kapaszkodott a vetemény csírájába, s a maga részét
13205 7 | mintha megnyűték volna minden veteményét, fele termés a földben marad;
13206 11 | hogy a jó mag üdvösséges veteményképpen ki is keljen benne.~A jég
13207 17 | és huszonnégy óra alatt vetesse le a föliratot, mert ha
13208 7 | midőn eljő a kikelet, mely a vetetlen virágot is kicsalja a földből,
13209 14 | méltóságos uram.~- Mit vétett a boldogtalan?~- Fát lopott
13210 9 | nép lármája ellenére sem vetette le: meglehet, bocsánatot
13211 24 | leróni azt, amit ellene vétettem?~Endre bejött, persze nem
13212 8 | lesem; de ha én máshova vethetném meg vállamat, nyugodtabban
13213 3 | a fejét mindig a falnak veti, s onnét egy könnyen el
13214 34 | gyönge ember, ki már akkor is vétkes, ha könnyelmű, hát még mikor
13215 23 | kötelességérzet meggyónta a halogatás vétkét, áldozott a lelkesülésnek,
13216 14 | erszényét odaveti. Egy ingre vetkőzik le, hiszen megbolondult;
13217 20 | valami jámbor utas be nem vetődik, és elvállalja a nagy hivatalt,
13218 11 | lehetett, hogy erre most utas vetődjék el. S ekkor átlátván helyzetét,
13219 17 | elbeszélők kölcsönfejben vettek minden hazugságot, s e kölcsönt
13220 6 | Szentpáli a gúnyt, magadra is vettetsz egy kis új foltot, ha Bandi
13221 17 | téved melléd a szereposztó vezér, ki a nagy munkából vállaidra
13222 32 | emlékezőtehetségétől a hallottakat, hogy a vezérfonalat megtalálja a gróf eszméjéhez,
13223 26 | ember kiindult, Széchenyi vezéri szerepében bízott, Földváry
13224 27 | levegőben hadonászott, mint a vezérnek kardja. Szerencsére gömbölyű
13225 32 | lelkesülés! Ha idáig elhoztad, vezesd be őt az ígéret földére. ~
13226 12 | mendikánsával egyetemben, és vezessék be hozzá.~Be is vezették,
13227 17 | Szegény, nyomorult vak, merre vezesselek? Nem látod, hol kezdődik
13228 16 | figyelmezvén a gyermekre, óvatosan vezeté a női kényesebb formák közé,
13229 18 | megillet mindenkit a maga vezetékneve; és hogy utánuk ne kelljen
13230 4 | figyelmeztetésük után oda vezetem önöket, Bod Pál úr is eddig
13231 4 | Józsa György uramé. Hiába vezetné útba az eltévedt jószágot
13232 3 | szerint rég el kellett volna vezetnem az olvasót; hanem útközben
13233 19 | tökéletes gyászt mutatott a vezetővel is bátortalanul előlépő
13234 12 | vezessék be hozzá.~Be is vezették, hanem meg is csömörlött
13235 33 | csárdának helyét.~- Ide vezettem kendet, most lássa meg kend,
13236 31 | sine exceptione, domine vice comes; modo aptissime constat
13237 12 | vacsora után tehát sokkal vidámabb volt. A himlőhelyes színész
13238 24 | elmúlt, és Szentpáli úr vidáman néz ki vánkosai közül.~Szentpáliné
13239 10 | langymeleg szobának enyhesége vidámmá tette a kis társaságot,
13240 21 | mire Bujanovics szinte vidámulni kezdett.~- Meg akar engem
13241 13 | már ismerős lenne előtte a vidék. Oh mennyivel jobb az alföld,
13242 11 | ismét több fiókja volt a vidékekben, mintsem annak terjedését
13243 14 | helységben könyvtár, minden vidéki városban színház;... hanem
13244 13 | északnak fordulván a hegyesebb vidékre.~A legmagasabb hegyen voltak,
13245 26 | felköszöntés a másikat érte, mindig vígabb lőn, mindig ő beszélt, a
13246 26 | emelé őket az ágyba. Dalolt, vigadott, hallatlan jó kedve volt,
13247 10 | mondja; aztán Pakson ma vigalom van, hihetőleg egy paksi
13248 26 | itt van, ez a mienk! Szűk vigasztalás ugyan, de szégyenteljesebb
13249 27 | idő a száz esztendő, de vigasztalásnak mégis jó, hogy valamikor
13250 1 | útját messzebbre folytatni.~Vigasztalást, bíztatást, lelkesülést
13251 19 | gyöngék; nekik fegyverük és vigasztalásuk a köny; ha örülnek, ha búsulnak:
13252 33 | hagyd el szegény olvasómat! Vigasztald meg, hogy a legutolsó ív
13253 24 | Úgy, húgom, úgy, - te vigasztalj meg engem, te fizesd az
13254 27 | venni, itt az utalvány. Vigasztalja Földváry Ballát, ki egy
13255 1 | tud: nem érdemli meg, hogy vigasztalják.~~
13256 9 | legalább előre is legyen annyi vigasztalódásom, mint egykor Pilátusnak, -
13257 5 | Gyuri nem mert dörmögni, vigasztalódást akart lelni azon körülményben,
13258 7 | éjszakának keserve után mégis vigasztaltabb vala, a kedvenc cseléd megmutatván
13259 3 | azokat, kik mindig előre vigyáznak; hanem még bölcsebbek azok,
13260 31 | kívül van?~- Tökéletesen; de vigyáznia kell, hogy meg ne erőltesse!~-
13261 30 | A darabnak tartalmát nem vigyázta meg, az egyes szavak töredékében
13262 7 | mertek felelni, inkább arra vigyáztak, amit az asszony mond, ki
13263 8 | rónaságban jövőmenő vándort vigyázza meg. S ha a déli harangszó
13264 13 | Elvezetteté magát, hadd vigyenek! gondolja magában, maga
13265 12 | van, legalább ilyen boldog vigyorgásban sohasem látták még; annál
13266 5 | Mondja Szentpáli, a szüntelen vigyorgónak jó kedvét figyelembe vévén.~-
13267 12 | én az úrfit valamire, - vigyorog a boldog ember, - tudok
13268 5 | pottyan! Mondja Józsa Gyuri vigyorogva, mert éppen most jött Szentpáli
13269 8 | méltó állapotban küzdtek a viharban, ösztönszerűleg erőlködve
13270 24 | azt remélhetném, hogy én vihetem föl a magasba.~- Vannak
13271 12 | Jó egészséget!~Ez aztán vihetett hírt a nagy világba, honnét
13272 5 | összefutott utcai népség vihogásán méginkább fölbokrosodva,
13273 7 | mint midőn a kis lámpának világa bevezette az asszonyt.~A
13274 11 | volna. Az asztalon lévő mécs világánál összeszedte az ennivalót,
13275 12 | aztán vihetett hírt a nagy világba, honnét minduntalan jött
13276 8 | Vendégríkató"-nak nagy oka van a világgal összeveszni, figyelmesebb
13277 11 | már csak annyi tartja a világhoz, hogy vajon lesz-e egyetlenegy
13278 22 | látja a haldokló, hogy a világi kötelékek elszakadnak; mit
13279 11 | és elődeim helyett tovább világítana. Egy lángot raboltam el,
13280 26 | pompáját csak az ő fényük világíthatná meg méltón. ~A közönség
13281 21 | hajós sötét éjszakában a világító toronynak lángját.~Mire
13282 32 | a hánytvetett nemzetnek világítótornya. Nem csoda hogy Fáy András
13283 30 | választottak beléptek a fényesen világított színházba. A függöny felgördült,
13284 20 | is hamarább kifogyott a világosság, s a mit a vendégek nem
13285 20 | mindjárt benyitott, és a szűk világosságú csárdában elég száraz és
13286 17 | kedvezőbb helyzet egész világrésznek pletykaságát egy ívre leírni.
13287 21 | elviselhető lenne.~Kolumbus egy világrészt fedezett föl, akkora darab
13288 22 | a cigányfiú miattuk lett világtalan, s minthogy Józsa György
13289 20 | szemközt szélnek, esőnek és villámlásnak, s egy hosszú mennydörgés
13290 26 | kevésbé félelmes, mint egy villámüteg, melyről nem tudja az ember,
13291 7 | ha hozzád értetem ezt a villanyelet; mert az én két orcám nem
13292 7 | az ostoros, előkereste a villát, vele a többi, és a legöregebbnek
13293 3 | lovát, - vagy idd meg rossz vinkóját, hazudd neki, hogy a somlai
13294 16 | cigánygyereken olyan csodát vinne véghez, hogy megfehérítené,
13295 26 | csodadolgot kell véghez vinnem, mint a középkori lovagoknak. ~-
13296 23 | ha kettőt-hármat nyárson vinnének végig az utcán, ez lenne
13297 29 | feje fölött elröpülő madár vinnyogását is Szentpáli gúnyjának gondolta.~
13298 17 | de erősebb harcot kell vínunk, önmagunkat kell legyőznünk.
13299 30 | pedig térden állva nyúlnak e virág után. A szentségtelen kéz
13300 30 | pillanatot; kertjének a legszebb virágát díjul szánta a leglelkesebb
13301 18 | Józsa Gyurival?~- Még akkor virágjában volt a korhelykompánia,
13302 32 | szorgalmas méh megkeresi minden virágnak kelyhét, hogy a száz helyről
13303 12 | született, ki az én öcsémből virágos cserepet csináljon; - meg
13304 22 | bolondot a korhelykompánia még virágzó korában sem hallott, legalább
13305 11 | kis tüzet is rakott, úgy virrasztotta át a kényelmetlen éjet.~-
13306 17 | bolond volt, ki az ilyen viseletet kitalálta, hisz ez medvevadászatra
13307 22 | megszűnjék; de nem bánja, inkább viseli a lelkiismeret vádját, mint
13308 21 | fiaid is szépen gondját viselik, egy-két tekintetes úr,
13309 16 | szabadalmat adott neki, s a viselkedésben észre lehetett venni, hogy
13310 16 | az apátlan árva a bácsi viselkedésében a férfiúi modornak nem legválogatottabb
13311 2 | bizonyos ideig hivatalt viselni csupa becsületért, - így
13312 26 | fiúk, leszedem rólatok a viselt ruhát, s úgy fölöltöztetlek,
13313 25 | társaság igen illedelmesen viselte magát, a legbizalmasabb
13314 17 | másoknál, nagy uraink igen jól viselték magukat, mielőtt egyetlenegy
13315 8 | megérdemli, hogy előzékenységgel viseltessenek iránta. Csak azt nem tudta
13316 11 | múzeum terén állt egy rongyos viskó, hová néhány rozsdás vasat,
13317 11 | példányt mentse meg azon viskóból, melynek fehér falait már
13318 1 | vagy a mi több, elvesztvén visszaadó erejét, a belenéző nemzetnek
13319 33 | kicsit, ami az enyém volt.~- Visszaadom kendnek.~- Elhiszem tekintetes
13320 24 | néhány óráig tartó nyugalom visszaadta az erőt, mit a roham kimerített,
13321 33 | észjárása van, s azt mondja, visszaadva a rábízott kincset: itt
13322 18 | marad, de ha napsugarat lát, visszacammog, mert azután még keményebb
13323 19 | és meglehet, viszont ő is visszadicsér minket.~A nők e rövid társalgásban
13324 1 | közönségünket is újra kell visszaédesgetnünk; mert őszintén mondom, nagyot
13325 20 | csárdás a goromba szóra visszaesvén a régi hüvelybe.~- Hát kellek-e
13326 23 | ártatlan hátbavágásra, csak már visszafelé jöhetnének a vármegye házától.~-
13327 13 | előtte a gondolat, hogy visszafizessék neki, mintegy adósságot,
13328 5 | nagy fejét, hogy ezt illőn visszafizethesse. Ha ma nem, holnap, vagy
13329 25 | Szentpáli fölött, s ő mégis visszafizethetné a sok kudarcot, odaszámítván
13330 27 | múlva megint lesz pénzünk, visszafizetjük akkor, itt az utalvány,
13331 27 | eddigi kölcsönzésekre kellett visszafizetni, s a nagyobb kézmívesi árjegyzékek
13332 17 | hazugságot, s e kölcsönt azonnal visszafizették hiány nélkül, ötven-hatvan
13333 29 | mellé ültette György urat, visszafordultak, az első állomásig sebesen
13334 7 | amit az asszony mond, ki visszafordulván a sornak végéről, a leánynak
13335 18 | s a kívül álló majdnem visszafutott ijedtében, hisz azt hitte
13336 18 | csomóra, hogy a fonalat megint visszagombolyítsa.~Következett a színészet,
13337 23 | úgysem tartoznak? Mindenik visszagondolkodott, talán hibás mértékű aranyat
13338 5 | Mondja magában a gróf, visszagondolva az előbbi találkozásra;
13339 8 | megpihenni; mert másnap korán visszaindulnak, egyik kocsin ő maga, s
13340 11 | azon ígérettel, hogy estig visszajő érte, aztán a nyugodt négy
13341 33 | kell, - holnapután ismét visszajöhetsz; akkor megmondhatod barátainknak,
13342 27 | belát, egy-pár óra múlva visszajött az égből az imádságra az
13343 25 | hogy ideje lenne egészen visszajőni onnét.~Fölment vendégeihez,
13344 5 | kiszaladt, megnézte, aztán visszajővén, jelenti:~- Tekintetes uram,
13345 13 | egyik, időnyerés végett visszakérdezvén a megszólítást, nem mintha
13346 11 | menteni, kit a pokolból is visszakérne, de mégis korholja, mintha
13347 32 | hátvágása, s ekkor Fáy hirtelen visszakérte emlékezőtehetségétől a hallottakat,
13348 11 | mintha remélne valamit, visszakiált: A vízparton van a csónak
13349 23 | lesz e zaklatott embert visszakísérni a "Vendégríkató" helyére,
13350 22 | alföldi rónát, hova mindennap visszakívánkozik.~Világos nappal van, a rémek
13351 14 | se találhassak vissza: ha visszakívánkoznám.~- Egy csárdám volna, nem
13352 30 | lelkesülése dacára, szétriad, visszakívánva a koplalást is, mint a zsidók
13353 6 | csókol: bárcsak mindjárt visszaküldené, hogy még délelőtt megvehetné
13354 4 | hosszán.~Érzi, hogy megindult, visszalépni nem tud és nem akar, önerejét,
13355 32 | kér kölcsön, és fél, hogy visszalökik a váltót.~Mindenütt és minden
13356 3 | Aranysasban" voltunk; holnap pedig visszamegyünk.~- Ily hamar?~- Kénytelen
13357 31 | takarékpénztári jóváhagyás, a visszamellékelt csatolványok tömegétől megijedt
13358 18 | meg a pályát, hogy egykor visszamenjen meghalni arra az egyenes
13359 11 | nélkül maradjon. Mielőtt visszamenne, észrevesz egy lovas embert
13360 6 | de még sem ébredt föl.~Visszamenni nem mert. Féltette... a
13361 11 | mellette a töltés.~- Aztán visszamentek kendtek a csárdába?~- Keserves
13362 4 | ma csinál olyant, melyen visszanevethesse őket; pedig nagyon röstelleném,
13363 5 | gondolá magában, majd visszanézek s úgy gyönyörködöm, midőn
13364 4 | képű cigány előtt, az meg visszanézte, keze alatt a hegedű mondta
13365 19 | fölügyelőt, önkéntelenül visszanéztek a fiatalemberre, ki e jeleneten
13366 22 | csárdást, ki még egyszer visszanézve mondja: Nincsen bűnöm, -
13367 10 | könyűvel, hiában erőlködék visszanyomni, lefutott egy-két csöpp
13368 17 | is vastag legyen, mely őt visszarántsa. S íme, mily búsan ül ott
13369 7 | juttasson; hanem megint visszarázza, fejét megcsóválja, látva,
13370 5 | izenetet! - Mondja a korcsmáros visszasietve, hogy a vendéghívásról intézkedjék,
13371 7 | megszólított ember nem mert visszaszólni a nyelves leánynak; hátha
13372 8 | mondja Földváry a kocsiról visszaszólva, mintha önkéntelenül érezné,
13373 33 | győződjenek meg, de ismét visszatartóztatá őket Földvárynak titkolózása.
13374 15 | a háta mögött? s a mint visszatekint, akkor veszi észre, hogy
13375 22 | meghazudtolván lelkében a reményt a visszatérhetésre?~Nem kérdezhet meg senkit,
13376 28 | Nem tagadhatja, - ez csak visszatorlás volt, mert április l-ső
13377 15 | Ekképp a folyamodót a gyűlés visszautasítá.~- Mégis dicső nép az az
13378 25 | Szentpálinak agyából származott a visszautasítás; miért ingerli őt folytonosan?
13379 19 | majd az anyai szívre is visszaverődhetik.~Pest zajos város volt már
13380 32 | gúnnyá tették, de az idő is visszavette tőle.~Fölért a gróf szállására,
13381 5 | jó isten majd csak megint visszavezérli nagyságtokat! Mondja a korcsmáros
13382 11 | szerencsétlent egykori fészkébe visszavezethessem.~Ez annyit tett, hogy az "
13383 18 | akkor azt a földönfutót visszavezetheti a "Vendégríkató"-ba.~- Hol
13384 11 | Ha egykor a volt tanyára visszavezethetné a szerencsétlent, - megmutathatná
13385 22 | kend semmit, a mostanit is visszaviheti kend, akinek tizenkét komája
13386 11 | Utána jöttek, s a férfiak visszavitték a terembe.~Szentpáli észrevette
13387 32 | szemeinek gyöngülése miatt visszavonult a takarékpénztár igazgatóságától.
13388 33 | maradnak e vitákról, az ország visszhangozá a pesti szónoklatokat, melyekben
13389 20 | igazolva, - a gróf úrhoz visszük mind a tizenkettőt, most
13390 4 | Ábellel való szerencsétlen viszálykodása, mint azt eltagadhatlanul
13391 3 | bemenetért, de még úgy sem viszed be, ha te fizetsz. Bebizonyítja
13392 15 | vakarom lábszáramat, s mégis viszket.~Józsa Gyuri majdnem lefeküdt
13393 19 | kénytelen e viszonyokban a viszonalkura vállalkozni, s a boldogságot
13394 20 | mielőtt amaz a köszöntést viszonozhatná, azt is utána mondja: akár
13395 8 | kezet, mely a kézszorítást viszonozni nem merte:~- Gazduram, mit
13396 5 | öleléseit nemcsak eltűrte, de viszonozta is:~- Te vagy az én kedves
13397 19 | köszöntését igen nagy figyelemmel viszonozván, hazafelé mentek.~Két jegyem
13398 22 | felelet legédesebb fűszere a viszontlátásnak, ezt élvezék mindketten,
13399 18 | alispánja: ez az egész titok.~E viszony az egyszerű ember gondolatát
13400 16 | korlátul vet a férfi és a nőnem viszonyai közé.~Mit az anya bölcsesége
13401 17 | sem a testvéri vagy rokoni viszonyban nem mert elmenni utánuk.
13402 19 | fiatalságot az országos viszonyok karavánonkint vonták a fővárosba,
13403 19 | jövendőre hagyja, alakítsa a viszonyokat úgy, ahogy a sors könyvében
13404 19 | rá, s az anya kénytelen e viszonyokban a viszonalkura vállalkozni,
13405 18 | Szentpáli, célzással a különös viszonyra, mit Földváry nem értett.~
13406 29 | azért barátom, ülj föl és viszünk.~- Nem megyek nyitott kocsiban.~-
13407 4 | prókátoroknak való.~Élénk lőn a vita s a két vitatkozó Földváryt
13408 33 | emlékezetesek maradnak e vitákról, az ország visszhangozá
13409 4 | meghallaná!~Ezzel vége lőn a vitának s én esedezem a türelmes
13410 16 | mint véleményét keresztül vitassa, s ekképp a nagyobb gondokat
13411 29 | jött, azok közlék vele a vitatárgyat, s a gróf némileg röstelve
13412 27 | bocsátá rövid idő múlva vitatárgyul az ostobáknak, érett eszmeképen
13413 32 | terhelje önmagát, hogy itt vitatkozásba kezdjen.~- Van önnek sok
13414 28 | jövendőt.~- Mondok hát mást, - vitatkozik Bod Pál, folytatván a szerepét, -
13415 4 | Élénk lőn a vita s a két vitatkozó Földváryt hívta föl bírónak,
13416 4 | bíró? - kérdi Földváry a vitatkozók fölhívására hozzájuk fordulván.~-
13417 4 | ellenkező véleményű úr nem vitatkozott tovább, hanem valami sajátságos
13418 23 | Széchenyi még egyszer meg akarja vitatni a kérdést, magasan repülő
13419 33 | hónap. Ezen reményben fog vitázni a tekintetes úr?~- Nem kellenek!
13420 4 | mondja a nő, megfogván a vitázónak kezét,... hiúnak tart engem?
13421 16 | Földváry a gyermeket Pestre vitette föl, hogy ott Józsa Gyuri
13422 11 | vendégeit, kik herkulesi munkát vittek végbe, midőn a nekik szánt
13423 21 | több, délutánra azt a hírt vittem neki, hogy teljes értékben
13424 27 | küzdeni a makacsokkal, harcot vívni az értelmesek szőrszálhasogató
13425 29 | éjszaka hadd vergődjék a vízben, holnap aztán én nevetek
13426 1 | akarván lepni: minden épület vízcsatornákkal van védve. És mégis dolgozik
13427 27 | mint a gyermek, ki a tó vízébe dobálta köveit, megharagítá
13428 20 | egy rettenetesen percegő, vizes faggyúgyertyát, minőt a
13429 33 | meglátogatták Földváryt a vízparti tanyában.~- Még korán van,
13430 17 | csalod meg, hogy a szentelt vízre is gondolsz.~Kik ezek?~Jó
13431 29 | nélkül. Beülvén a kocsiba, vizsga szemmel kereste az iromány
13432 16 | tegyen.~Földváry jelen volt a vizsgálaton.~A diákok, minden időben
13433 16 | vették a poézisnak, s a vizsgáló kiküldöttség nem kételkedett,
13434 18 | helytartótanács többszöri vizsgálódás után meggyőződött a szükségességről,
13435 33 | hogy a helytartótanács vizsgálódását befejezte, s a paksiak panaszának
13436 16 | kinyögni ez okoskodást, és a vizsgálók kiküldték a fiút az előterembe.~-
13437 32 | volna megúsztatni érte egy vizslát, habár azon tanulná is meg
13438 8 | ma sem tudnák megmondani, vízvezetőnek volt-e jobb, vagy récevadászó
13439 32 | legalább a bort ne változtatnák vízzé, hanem beszélnénk az embereknek,
13440 8 | nem lesem, úgy elöntetik vízzel, hogy a piócák többet parancsolnak
13441 21 | teljes értékben átveszi Vodianer, csak adjam át holnapután
13442 30 | mint a zsidók Egyiptom vöröshagymáit emlegették hajdan.~Készült
13443 8 | oldalához ütődött, méltán mondá Vörösmarty bátyánk beszélgetés közben: "
13444 30 | tenyérnyi betűk hirdeték Vörösmartynak "Árpád ébredése" című alkalmi
13445 30 | nyújtanak nekik. Boldog vőlegény, boldog menyasszony, kik
13446 29 | holnap aztán én nevetek a vén vőlegénynek.~Bementek a nagyterembe,
13447 19 | a legszebb fiú, a gazdag vőlegénységi jelölt rémtárggyá válik,
13448 24 | meghálálom jóságodat, szerzek egy vőlegényt.~A leány hirtelen a bácsira
13449 18 | Komédia? Ha csak eddig voltatok, jámbor atyafiak, - ne szóljatok
13450 14 | csárdás milyen tanulságot von ki: hisz ezek is emberek!
13451 32 | megelőzvén, a célnak utolsó vonalánál, a győzelem pillanatában
13452 32 | furcsa történetet, a bécsi vonalnál egy tizenkilenc éves bajusztalan
13453 27 | vásította le az idő a régi vonásokat, nádpálcájával kissé megérintette
13454 31 | hogy a vakok intézetére vonatkozó, de eltévedt irományok előkerülvén:
13455 34 | korrajzomban, hogy adataimra vonatkozólag magán-fölvilágosítást is
13456 11 | Grassalkovich-féle kötelezvényekre vonatkozott:~- Te - mondja Földváry,
13457 4 | könyörgés vagy szép szó: még a vonót sem húzza ki a hegedű mellől.
13458 32 | megye házából, saját házába vonult az egyetem utcába, hol minden
13459 4 | feladták, a társaság az egyéni vonzalmak szerént kereste föl a maga
13460 24 | életen át. - Ő az emberek vonzalmát sohasem kutatta, nem gyűlölt
13461 19 | kelmék között válogatnának. A vonzatos egyéniség előtt a fiatal
13462 32 | kell érteni, báró alatt Wesselényi Miklóst, s a hercegnek?
13463 27 | bírák?~- Én és három másik, X. Y. Z. Nevezi őket a gróf,
13464 27 | Én és három másik, X. Y. Z. Nevezi őket a gróf,
13465 27 | Én és három másik, X. Y. Z. Nevezi őket a gróf, Bod
13466 18 | mely érzi, hogy szájában a zabla, a gyeplőnek hosszú végét
13467 11 | hogy unalmát a tivornyák zajába ölje; vagy a korhely, ki
13468 3 | szeleket, s e legnagyobb zajban, a legszilajabb jó kedvben
13469 21 | a városban elterjedt hír zajgatott föl, Miska?~- Engem nem,
13470 22 | vele, de már elmaradozott a zajgó nép. Józsa Gyuri hinni kezdé,
13471 26 | kikerül a szónoklat.~Nem zajgott, nyugodtabbnak látszék,
13472 11 | ki is keljen benne.~A jég zajlása messziről meghallatszott, -
13473 19 | betódulnak. A terem előtt zajlott a férfisereg, órák óta döfödik
13474 3 | és hosszú kedvnek, lármás zajnak híres telepe volt.~Majdnem
13475 17 | terhet, kinek mi köze a zajosabb órákhoz? A kartauzi barát
13476 14 | ösmeri e szilaj, de erőteljes zajt, s mégis mintha öt lovat
13477 3 | körülállók örömmel nézték e zajtalan vállalkozást, és tanújául
13478 11 | Földváry semmit, a sors hadd zaklassa meg egyszer a garázda embert,
13479 9 | tovább mennek; tehát mit zaklassuk őket.~- Nem ütöttek meg
13480 23 | legbefolyásosabb embereket minduntalan zaklatják, Földvárynak ez ügy legtöbb
13481 33 | benneteket, hogy többször nem zaklatlak, ez volt utolsó kérésem.~
13482 18 | annál hamarább elhal. És e zaklatottságban is szemei elé áll az a pusztai
13483 25 | de mikor már ennyire zaklatta az úr, amint a csárdás megérkezett
13484 33 | együtt vagytok, annyiszor zaklattalak benneteket kérve és kunyorálva,
13485 6 | üveg alá, - kiállítom a zápor alá, hadd verje meg az eső, -
13486 33 | megcsalta a szorgalom, a lánchíd zárgátjai mutaták a helyet, hova a
13487 17 | mindennel, de lakat alá zárja.~Józsa Gyuri tíz esztendeje
13488 30 | helyeket.~A kézmívesek egy sor zártszéket foglaltak el, utánuk következtek
13489 23 | fölügyelő és hajdú, hacsak egy zászlóaljnyi katonaságot nem állítanánk
13490 3 | ám úgy kiugratni a magyar zászlóval, mintha borbélylegény volna.~-
13491 22 | hogy a hasonlatosság ne zavarja többé; el akarta feledni
13492 18 | egész banda, s akkor se zavarják egymást, ha mind a tizenkettő
13493 15 | Kár volna a hajlandóságot zavarni. ~- Szörnyű kár volna, -
13494 19 | teremajtót, s a fiatal ember zavarodva mondja:~- Bocsánat, hölgyeim,
13495 27 | kabátja alá fogta, de oly zavart volt, mintha a barackbefőzött
13496 6 | kívánna. - Csak a fiút nem zavarta meg a látvány, szemeit nem
13497 14 | figyelő cigánnyal, és a zeneszerszám alig mer utána csúszni-mászni
13498 28 | volt elég, valamennyien a zeneszóba harsantának, énekelték a
13499 14 | lépésű táncot, ép hangjával a zenét is vezeti. Tizenkét cigánnyal
13500 32 | hasonlítván e sajátszerű ziláltság a grófnak mindenkori modorához,
13501 30 | riad rájuk, a vándorláshoz, ziláltsághoz és némi korlátlansághoz
13502 5 | elégséges lesz az új tengelynek zökkenését is kétségessé tenni, ráadásul
13503 20 | kapott valahonnét, és nagy zörejjel vágta egy üres hordóhoz.
13504 24 | éves kéreg alatt a szív zörgött, mint valami vén óramű,
13505 3 | szép özvegy mily keservesen zokog, midőn Zrínyi Miklós meghal,
13506 19 | embert, ki egyszerre hegedül, zongorázik és furulyáz, ilyen csodabogarat
13507 7 | túl látható volt a félbeli zsák, mi árulója volt az asszony
13508 21 | kötelességet sem Fáy, sem más nem zsákmányolhatja ki önmagának, hacsak önmagát
13509 18 | baktatott az utcán, mintha a zsebében levő kulcs már annak a nagy
13510 21 | hiszi, a világ kincsét viszi zsebeiben.~Nem azt viszi, nem a világ
13511 21 | méltóztassék említeni, - a zsebnek nincsen füle, - voltam én
13512 6 | megbolondulna, hogy felét legalább zsebre markolná, és az alvónak
13513 3 | magyar nyelv még ide is csak zsellérképpen jár be.~A herceg nagyon
13514 26 | az ülést, az oldalajtónál zsibaj volt, be kelle várni a lecsendesedést,
13515 10 | mert itthon is meglehetős zsidókörmök között vagyunk; hátha Egyiptomba
13516 6 | akarta, - aztán eleresztvén a zsidót, fekve maradt a nyugágyon,
13517 8 | eszébe, hogy ezt a csárdát a zsidótól bírja méreg drágán; mert
13518 32 | Fáy, összehúzván magán a zsinóros ruhát, hogy meg ne fagyjon.~
13519 8 | csibét süttessen ki nekem zsírban.~- Egy csibéért uram el
13520 12 | hogy úr koromban jobbágyok zsírján élődtem, és vérig verettem
13521 23 | napszámosember, s nem olyan zsíron szalonnán kipirosodott,
13522 32 | zsírunk van, zsírt eszünk, zsírral kenjük fejünket, zsíros
13523 32 | higgyen ily sovány, ösztövér, zsírtalan prófétának, aki héringet
13524 32 | megkínzott ember.~- Nagyon sok zsírunk van, zsírt eszünk, zsírral
13525 21 | úgy fölugorva, mintha a zsölleszék párnája le akarna alatta
13526 31 | pártfogása alá veszi, sőt a zsönge intézetnek a megye házában
13527 1 | kell nekünk elolvasnunk: Zsuzsiba miképp szeretett belé Pista?
13528 3 | íme, mégsem éppen olyan zug, mint sokan mondák; mert
13529 3 | negyedet verte, mely őt a város zugába, a város falkerítéséhez
13530 9 | zsidók királya, miért a nép zúgni kezdett ellene.~- S mit
13531 22 | a lelki nyugodalmat, nem zúgolódik, nem is követel semmit,
13532 28 | barátim, méltó okuk van zúgolódni, de két hétig nem adhatok
13533 12 | ágyfenékkel egyetemben a padlóra zuhantak.~Hamar észrevették, hogy
|