Chapter
1 1 | Kedves barátom!~Ha a Tisza borrá
2 5 | Látom, birkózol magaddal, kedves grófom, - légy erősebb magadnál,
3 8 | kapitány.~- Jó, hogy jön, kedves sógor, - kezdi a direktor, -
4 8 | teljesité kivánságomat.~- Kedves atyám! - szól a fiu mély
5 8 | Tudom, mit akar mondani, kedves atyám, - felelék rá előre, -
6 8 | irt volna hosszabbat?~- Kedves bátyám! Megyek a nagy világba,
7 12| dunántuli vármegyében; hanem kedves feleségét viczispánnak is
8 12| Az Isten áldjon meg a kedves küldeményért, épen legjobbkor
9 12| megvan, - de az a kérés, kedves barátném, mindig szégyennel
10 12| kétfélék lennének, segits ki, kedves barátném, nálad, tudom,
11 12| legutoljára vette észre, hogy a kedves barátné előre kikéri, hogy
12 12| szabadulni tőlök, - tőlök, a kedves, szép, a jó gyermekektől.
13 12| Kár volna elmennetek, a kedves gyermekeket közelebbről
14 14| udvari kanczellárián, s ha kedves atyja győzi a fényüzést,
15 15| urnak.~- Sokalják egymást, kedves uramöcsém, hogy egymást
16 15| Kezdem nem érteni a dolgot, - kedves uramöcsém, - azért hadd
17 15| aggódni...~- Aggódom biz én, kedves uramöcsém, nem is sajnálnék
18 15| Száz szónak egy a vége, kedves uramöcsém, jogászbarátai
19 15| lehetetlen.~- Hitesse el velem kedves uramöcsém, - Istenemre mondom,
20 15| misére, csak beszéljen, kedves uramöcsém.~- Egy kis történetet
21 16| téns asszony jól ismerte kedves életpárját, s annak egészséges
22 16| leve egészen kifolyt, a kedves jó asszony mégis férjének
23 16| férjének nyakába borult.~- Kedves anyjukom, megszapultál megint, -
24 16| kicseréltek.~- Ne zörögj, kedves feleségem, - látom más embernek
25 16| csatornáit.~- Hát a jövendő, kedves öcsém? Kérdi részvéttel
26 17| érkező fiatalembert.~- Fiam! kedves fiam! - mondja a gróf mohó
27 17| meglepetést.~- Nem haragszik, kedves atyám?~- Miért haragudnám?~-
28 19| már asszonyészszel mondod, kedves galambom, - mosolyog a kapitány, -
29 20| előtt nem lehetett valami kedves napi esemény.~Az ebéd előtti
30 20| megkérni.~- Isten hozta, kedves főbiró ur, - fogadja vendégét
31 21| tisztelendő ur kitüzött. Kedves magyarom, hidd el, a teremtésnek
32 23| ugy intézkedett, hogyha kedves vendég találna érkezni,
33 23| érkezők meglepték.~- Többet, kedves lányom, többet, - biztatja
34 23| is fülön fölül mosdott, kedves apám, szól tréfálva a lány, -
35 24| helytartótanácsos irta.~- Mi bajod, kedves öregem. Kérdi a direktorné
36 24| Áldjon meg az Isten, kedves fiam - czirógatja az asszony, -
37 24| Tedd, az én kedvemért, kedves öregem, - könyörög az asszony, -
38 24| Legyen önnek helyén az esze, kedves Vámossym, - utasitja a gróf, -
39 25| hinnem.~- Nem szólok többet, kedves apjukom, - mondja a nő férjének
40 26| egykori gazda, megsimogatta kedves állatait, és bocsásson meg
41 26| lókupeczek hibát kerestek a kedves állatokon.~Közelebb ment
42 26| konyhánk füstje lenne az, kedves kapitány ur.~- Igy biz én
43 28| A baj küszöbünkön van, kedves Vámossym, - kezdi a grófnő, -
44 29| magányában nem mutatkozott, kedves szomszédja a főbiró az alatt
45 29| közt összekuszálódnék.~- Kedves Marim! - mondja a grófné -
46 29| részvéttel aggódik.~- Nem róla, kedves grófnő, - vele, - elválaszthatlan
47 30| magáétól sem ijed meg.~- Kedves atyám ugy elbujt, - már
48 30| előled?~- Félre a haraggal, kedves atyám, - én meg akarom lepni:
49 30| kérni?~- Előbb a jó hirt, kedves atyám, - ügyeskedik a méltóságos
50 30| Van kifogásod?~- Semmi, kedves öregem, - te megint az én
51 30| öregem, - te megint az én kedves, jó öregem vagy.~- Az már
52 31| vele.~- Éhesek volnánk, kedves gazdánk, - sugja meg az
53 31| elfordulva.~- Ne fordulj el, kedves hugom, - neked hoztam az
54 32| szereti. Ne higye ön, hogy a "kedves nagybácsi" ki ne találja
55 33| Váratlan találkozunk, kedves Vámossy ur, - a kapitánytól
56 34| végett kérdi az öregtől:~- Kedves fiam! fogadtam cselédet,
57 34| bűnét.~- Imádkozni akarsz, - kedves feleségem?~- Meg akarom
58 34| imádkozom, titkon sirok, kedves öregem, mikor kimégysz,
59 34| közeledett, megcsókolá kezét:~- Kedves anyám, - mondja a tulboldog
60 34| boritékról levágandó pecsétet kedves atyám nekem ajándékozza.~
61 34| mindjárt, - a pecsétet adja kedves fia arájának.~Remélem, ön
62 34| tréfálva mondja Marinak:~- Kedves Marim! mégis bánom, hogy
63 35| tudna uriasan élni? mert kedves gyermekei olyan keveset
|